Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-11-23 / 47. szám
XII. évfolyam. 47. szám. \ M Mr ^ * Vácz, 1890. november 23. ILilJ TI ES VIDÉK ERDEKfl, TÁRSADALMI ES SZEPIRODALI r lLi kV ■ * Előfizetési itra : évnegyedre.....................................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : JÓ kr. Kapható: KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér: sora .....................................30 kr Bélyeg illeték minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadúliivutal czimzete: (hová a lap szellem1 és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 121151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Műkedvelőink. Lapunk múlt számának e helyén megemlékeztünk műkedvelőinkről, kik sietve ragadták meg az alkalmat, hogy szunnyadó társadalmi életünket felrázzák álmából, s egyúttal a jótékonyság szellemétől áthatva, áldozhassanak a sors által sújtott szenvedő embertársaink nyomorának enyhitésére. Nemes elhatározásukat tett követte. Kitartó szorgalmuk és fáradozásuk eredményével a múlt vasárnapon léptek a közönség elé. Reményünkben, hogy a közönség méltányolni fogja műkedvelőink szives fáradozását, hála Istennek! nem csalódtunk, mert az előadást fényes siker koronázta. A tiszta jövedelem, mely a tokaji tűzká- rosultaknak jutott, eléggé szép összeg, milyen városunkban ritkán jön össze hasonló előadások alkalmával. A jótékonyság szelleme, mely műkedvelőink szivében honol, a mai napon ismét a ténykedés terére szólitja őket. Megismételik a mull vasárnapi előadást, hogy a helybeli »Páli Sz.-Vincze Egylet«, a tűzoltók őrtornya és a k a t h o 1 i k u s legényegylet javára is áldozzanak. Mind a három czél olyan, mely igazán megérdemli a támogatást. A városunkban három év óla áldásosán működő »Páli Sz.-Vincze Egylet« —- miként ezt lapunk két hét előtti számában bővebben kifejtettük — a szükölködők nyomasztó helyzetének enyhitésére alakult jótékony intézetek között az egyedüli, mely feladatát nemcsak azáltal teljesiti, hogy a szegénynek alamizsnát nyújt, őt anyagilag segélyezi, hanem tagjai által folytonos ellenőrzést gyakorolván azok fölött, kiket segélyben részesit, egyszersmind lelki vigaszszal is enyhít a szenvedőkön, s igy testileg-lelkileg gyaA „Yáczi Közlöny“ tárczája. TOKAJ. — Prolog. — Irta : IRévész István. A műkedvelők folyó hó 16-án tartott előadásán szavalta: Balogh Ida k. a. Hol a Tiszának zúgó habjai A Kárpátoknak búcsút iníenek, Hol a Heg) alja tündér bércziről Nektárt mentnek fel a fellegek : Tokajnak ott van kisded városa. De félvilágra szól annak neve; Ha szent honunk mi drága jó anyánk, E jó anyának ott fakadt teje. De jött a vész pusztítva hirtelen S mit inegkirnéie annyi száz vihar, Elveszti azt — hiába küzd az ész — Elveszti azt egy hitvány kis rovar. Száradt vesszőn nem érik a gerezd, Óh abból koldúsbot se lenne már, Ahol hazánk dús édenkerlje volt.. Erőmmel telt meg a boros pohár. Nem volt elég, a baj nem jár maga He sem hegedt Tokaj fájó sebe, Még ott ragyog a szempillán a köny, Már is. egy bősz elem küzd ellene: Tűz perzseli porrá a kis lakot, Melynek lakója már is a nyomor ; Kenyér, hajlék mind — óh mind veszve van ; Ez már nagy seb, he tán soha se forr. Nem zeng a dal Tokajnak bérczein, Kihalt az élet, minden puszta rom ; Eben keserg a boldog Kanaan, Öröm helyett lakója fájdalom : Nem zeng a dal, tahin az anya is f eledni készül altató dalát, korolja az irgalmasság cselekedeteit. Ezen jótékony egylet javára áldozni: az első czél, melyet műkedvelőink mai előadásukkal előmozdi- tani óhajtanak. A másik czél: a létesítendő tűz-örtorony javára egybegyült összeg gyarapítása. Néhány év előtt pendittetett meg az eszme, hogy városunkban tűz-őrtorony állíttassák. Hogy ezen intézmény mennyire szükséges, bizonyítgatni felesleges. Mert hiszen tűzoltóink is csak akkor felelhetnek meg igazán feladatuknak, ha lehető leggyorsabban érnek a vész helyére, ehhez pedig okvetlenül szükséges, hogy bírjunk olyan helylyel, a honnan az egész várost beláthatni s legyen olyan emberünk, kinek egyedüli kötelessége az őrködés. Ezt belátva, siettek is polgártársaink az őrtorony építésére adakozni, de a begyült összeg még csekély, s az építésre nem elegendő. Emez összeget gyarapítani bizonyára nem kevésbbé elismerést érdemlő intencziója a mai előadás közreműködőinek. A k a t h o 1 i k u s legényegylet javára is óhajtanak harmadszor áldozni műkedvelőink. Midőn ezt teszik, csak elismerésüket fejezik ki a legényegylet iránt, melynek több tagja szintén közreműködik az előadásban. A katho- likus legényegylet — mely több ízben megmutatta már életrevalóságának jelét — megérdemli a pártolást azért is, mert csekély alaptőkével rendelkezvén, jóformán csakis az általa rendezett előadások jövedelméből kénytelen kiadásait fedezni. Midőn tehát műkedvelőink a hármas jótékony czél iránti tekintetből ma újra fellépnek, meg vagyunk győződve, hogy a közönség ezen alkalommal is tömeges megjelenésével fogja biztosítani az előadás anyagi sikerét. Hisz’ nincs kenyér, melylyel csilítaná Fájó szivének drága magzatát.; De félre bú ! óh jöjj te szent remény ! Jövöúbe’ bízzál óh szegény Tokaj ! Fájdalmadban mi is megosztozunk, Szivünkbe szállt a megrázó sóhaj : Amig a testvér őszintén szeret, Amig testvér lesz minden hű magyar : Sújthat a vész összes csapásival ; Te élni fogsz s enyészet nem takar ! Két tűz csatáz : egyik a bősz elem, A melynek martaléka te valál, A másik szivünk lángoló tüze, A mely erősebb, mint a zord halál. Ha e két tűz lángolva összecsap, Győztes bizton a szívnek lángja lesz, Remélj Tokaj ! hisz győz a szeretet, Egy szebb jövőd reménycsillagja ez ! Reklám a fehér kabátnak. — Humoreszk. — Irta : "\7~arga HKzEiliáily. Egy nagyon jó asszonykának nagyon rossz férje volt. Olyan rossz, hogy rosszabbat már képzelni sem lehet. Az otthont végképen nem szenvedhette, de annál inkább vonzódott a vendéglőkhöz és kávéházakhoz, a hová rövid nyolcz év alatt húsz ezer forintot hordott el kerek summában. A vendéglős meggazdagodott,. de ő koldussá lett. Foglalkozására ügyvéd volna, ha volna kinek az ügyét védelmeznie. Már jó ideje, hogy egyetlen egy pőre sincs, mert hasztalan jönnek a kliensek, nem találják otthon soha. Sokan egyenesen elkerülik, mivel kitudódott, hogy a honoráriumol előre fölveszi, el is költi, de az ügy érdekében egy lépési sem tesz. Városi közgyűlés. A városi'képviselőtestület múlt vasárnap (november 16-án) délután ismét közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozata nagyobbára a november 9-iki közgyűlésről elhalasztott ügyekből állott, melyekhez 3 tárgy, u. m. a városi virilis képviselők 1891. évre kiigazított névjegyzékének bemutatása, a városi rendőrök és s z o 1 g a s z e m é 1 y- zet téli eg yenruházatának előállítása tárgyában megtartott árlejtés jóváhagyása és végül a vásártéri szemétszedési jog bérbeadása vétetett még fel. Gajáry Géza polgármester d. u. 3 órakor a közgyűlést megnyitván, a tárgysorozat rendjében tárgyalás alá vétettek és elintéztelek az összes tárgyalásra kitűzött ügyek. 1. Első tárgy volt a városi tanács előterjesztése a kis derecskéi rétnek az 1891. évre leendő bérbeadása tárgyában. Az árverés eredménye, mely szerint a kis derecskéi rét 13 u d i T ó t h János, Farkas István, özv. K u r d i Pál, Boros Gulyás István, S eres János, G s e k ó István, Fazekas Fe- rencz és G sepr égi Józsefnek összesen 128 frt 70 kr. évi haszonbérért adatott ki, jóváhagyólag tudomásul vétetett. 2. A városházi hivatalos helyiségek világítására szükséges petroleum és gyertya szállítását a megtartott árlejtésen Hufnagel Imre helybeli kereskedő vállalta el, a petroleum szállítását kgrammon- kint 20 krért, a Mylli-gyertya szállítását pedig 560 grammos csomagonkint 42 krért. A közgyűlés a vál- lafkozó ajánlatát elfogadta. 3. A városházi hivatalos helyiségek fűtésére az 1891. évben kivántató kőszén szállítása tárgyában Alberty Ferencz kereskedő ajánlata fogadtatott el, ki a legfinomabb porosz-kőszenet 1 frt 42 krjával ajánlkozott métermázsánként szállítani. 4. A tűzifa szállítása iránt Ernyey János fakereskedővel fog a szerződés megköttetni, köbméterenkint 3 frt 25 krjával. 5. A zálogtárgyak összeho r d á s á r a szükséges fuvarok kiállítására Huj János fuvaros vállalkozott, naponkint és fogatonkint 2 írtjával. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. 6. Jóváhagyatott a cső rögbányai legelő bérbe adása is, melyre Pápa József és Pápa Sándor a vállalkozók évi 115 frt haszonbérért. Hanem mulatni — azt mondják — „szépen“ tud. Három nap három éjjel szakadatlan muzsikáltatja magát ; a czimbalmot tiz forintosokkal rakja ki; üveget, tükröt, ablakot összezúz, aztán haza megy — aludni. Ily szépen mulat ő kelme, hogy hadd tudja meg a világ, hogy a városban az egyetlen egy gavallér Deli L a c z i mulat! Azért, mert sok a gyermeke, csak nem mondhat le a világról! Az volna még csak a szép ! Neje, az az áldott lelkű szelíd asszonyka ez alatt otthon sir öt apró gyermekével s nem ritkán éhezik is. Éhezik bizony, mert a jó férj már nyakára hágott a szép hozománynak, alig van hét, hogy meg ne üssék házuk előtt a dobot. Ámde mindez nem okoz főfájást a jó férjnek, ő megy mulatni s nem törődik vele, ha otthon nincs egy harapás kenyér sem. Pedig egy idő óta gyakran nincs. A szegény asszonyka néha napján ruháit kénytelen eladogatni, hogy gyermekei éhen ne veszszenek. Sokszor kéri azt a rossz embert, hogy ne menjen el hazulról, ne költse a pénzt, ne rontsa egészségét, majd csinál ő jó ebédet itthon, csak el ne menjen, úgy is jönnek a kliensek, várja be őket, dolgozzék s ismét visszaáll a régi jólét s a boldogság. Beszélhetett akár angyali nyelven, sirhatott még oly keservesen, de Laczit meg nem indította. Mormogott valamit vagy gorombaságokkal felelt, s aztán ment czimborái közé. Egy délután, amint kialudta mámorát, ismét távozni készült, hogy másnap reggelig elő se jöjjön. Rendite szedte öltözékét, felöltötte divatos fehér kabátját s indult a szobából kifelé. — Laczi, hát már megint mégy ? — szólt neje könybe lábadt szemekkel. Nos, talán kifogása van ellene, asszonyom, hangzott a gúnyos kérdés válasz helyett.
