Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-11-16 / 46. szám

látjuk, hogy az igen tisztelt megrendelők mind tavasz- szal szedett veszszőt és tavaszi szállitást óhajtanak. Lehet, hogy a megrendelőre ez kényelmes, de semmi esetre sem biztos; ha tekintetbe veszsziik, hogy a tél folyamán mennyi esélynek van kitéve a szabadban künn hagyott szőlővessző. De a jelen körülmények közt különösen, ha tekintetbe veszszük azt, hogy mily óriási és fontos tőkét képvisel a szőlő vessző, igazán rendkívüli könnyelműséggel kell azt vádolnunk, a ki a vesszejét nem őszszel, hanem csak tavaszszal szedi le. Ama ellenvetés, hogy az őszszel szedett vessző nem eléggé érett, minden alapot nélkülöz, mert a mely vesz- sző az őszszel be nem érett, a télen át sem fog beérni, hanem elrohadni; másrészt gazda ági szempontból is az őszi szedés sokkal olcsóbb és kényelmesebb mint tavaszkor, a midőn egyszerre minden munka a nyakunkba zúdul. A tavaszi szedés okozza azt is, hogy fajtiszta vesszőt nehéz kapni, mert jóllehet őszszel eszközöltük a megjelölést, a tél folyamány bizony sokszor elmosódik úgy a jel, mint saját megfigyelésünk.

=?= Fogak czukorban. Locke angol fogorvos világos példákkal mutatja ki, hogy a czukoi mennyire ártalmas a fogaknak. Egy pohár czukros vízbe fogakat tesz, s azok felülete nehány nap alatt már egészen megpuhul, 10—14 nap alatt pedig a fogak olyanná válnak, mint az agyag, az ujjak közt össze lehet nyomni. A czukor ugyanis feloldja a fogban lévő meszet.

= Családapák és agglegények. A sokszor javasolt agglegény-adót Venezuela középamerikai köztársaság csakugyan életbe léptette. Egyelőre a főváros, Karakas vetette ki és pedig már a 35 éven túl levő férfiakra. Tehát ennél az évnél kezdődik az agglegénység Karakasban. Az adó indoklásában összehasonlítás van téve a családapák és az agglegények közt, s feltüntetve, hogy a családapák mennyiben hasznosabbak az államnak, mennyire több terhét viselik a közügyeknek, nem is említve, hogy az állam népesedését fentartják. Az agglegényi adó egyébiránt nagyon csekély. Alapul 25.000 frank jövedelme van föl- véve. A kinek annyi vagy kevesebb jövedelme, az állami adónak egy százalékát fizeti, a kinek 25,000 franknál többje van, két százalékát. Mindazonáltal Karakas hölgyközönsége reméli, hogy a 35 évet betöltött gentlemanok nem fogják bevárni, hogy adókönyvükben az agglegénységi adó új rovatával dokumentálják nekik fiatalságuk eltűnt aranykorát, hanem e hivatalos emlékeztet és előtt már rágondolnak Hymen rózsalánczaira.

— A csók mint postaküldemény. A szerelmek világában kétségkívül nagy forradalmat fog kelteni az a hir, hogy ezentúl a csókot már postán is lehet szállítani. A szenzácziós hir Londonból érkezik, a hol egy élelmes papirkereskedő nem rég egy boldog- szerelmeseknek szánt levélpapirost hozott forgalomba, egyenesen ilyen posta csókszállitásra berendezve. A csók- szállitás eszméje azon a tapasztalati igazságon alapszik, hogy a szerelmesek közönségesen megcsókolják egymás leveleit. Az uj rendszerű papirosokon tehát van egy pontosan megjelölt hely, melynek az a rendeltetése, hogy a szerelmes felek kölcsönösen erre a helyre rakják csókjaikat. Hogy a közvetítés annál kellemesebb legyen; az a bizonyos folt gummiszerü anyaggal van étetve, mely megérintéskor kellemes illatot és édes izt gerjeszt. Ilyenformán lehet csókolózni levélpapiros utján. Hogy mennyiben nyújtanak gyönyörűséget az ilyenfajta csókok: azt a szép számú szakértők elbírálására bízzuk.

= Mennyi hideget és meleget állhat ki az ember? Az emberi test melegsége az éjszaki sarkok felé lakóknál ép úgy 37'38° Celsius-fok, mint az egyenlítő lakosainál, azonban az ember 100° különbségnek is ki van téve. Szibériában, Jakucsban télen átlag 42 fok a hideg, Júliusban pedig 18 fok a meleg. Ez a különbség 60°. De ugyan e helyen előfordult G2 fok hideg 38 fok meleg mellett is, a mi már 100 foknyi különbség. A vöröstenger mellett többször volt már 45—50 foknyi hőség. Utazók még nagyobb for- róságot is észleltek. Nem egyszer tettek már kísérletet egyes természetbúvárok és utazók, hogy mily hőséget bírhat el az emberi test. Blaydes természetbúvár 120 fok meleget tűrt el, 7 perczig; bizonyos Martuez nevű spanyol 170° meleget tűrt el :/é óráig. A gyárakban dolgozó munkásoknál láthatjuk leginkább, hogy az emberi test, mily különböző hőmérsék között mozog. Órákig dolgozik 40—50 foknyi hőségben, s azután az esti lehűlt levegőre megy ki. Á hajófütők sokszor rettenetes hőségben izzadnak és csodás dolog valóban, hogyan bírják ki a rettenetes hőséget. Egy szóval a Gondviselés úgy intézte el az emberi szervezetet, hogy az munkája között tömérdek bajt, nélkülözést bírjon ki; mert hát „arczunk verejtékével keressük a mindennapit“.

= Színes selyemszövetet G0 krtól 7 frt 65 krig méterenkint — sima és mintázott (mintegy 2500 különf. rajz és sziliben — küld egyes ruhára vagy végszámra vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Zürich. Minták postafordultával. Levéldij 10 kr. (3)

=- A nők pártfogásának kétségtelenül nagy része van a valódi, Brandt Rihard gyógyszerészféle svájczi labdacsok (70 kr. a gyógyszertárakban) mai elterjedtségében, a mennyiben azok kellemes, biztos s teljesen fájdalmatlan hatásukkal a nők kegyét megnyerve, minden más szert körükből kiszorítottak s manapság az emésztési zavarokban (székrekedés), szívdobogás, vértorlódás, fejfájás stb. ellen csakis e labdacsok használtatnak.

= Ne ölj. E czim alatt Tolstojnak „Kreutzer szonátájára“ egy igen érdekes választ közöl épen most a. „Képes Családi Lapok“ czimü szépirodalmi lap.

A választ mely elbeszélés alakjában czáfolju Tolstojnak a szerelemre s a házasságra vonatkozó tanait, — Gáli tzyn Dimitri herczeg kéziratából fordította a I „Képes Családi Lapok“ szerkesztője: B ran ko vies

György. Az elbeszélés alakjában irt kritikára ezennel felhívjuk olvasóink figyelmét.

— Törvényszéki lefoglalás a védjegyről szóló uj törvény alapján. Mint értesülünk, a Richter F. Ad. és Tsa bécsi ezégnek, a cs. és kir. szab. horgon y- épi tő kő-szekrények mindenütt ismert egyedüli gyárosának megkeresésére, egy másik épitőkőszekrény-gyár- ban s annak főraktáraiban az összes Richtér-féle védjegygyei ellátott készlet biróilag lefoglaltatott. Csak helyeselni lehet, hogy az idegen védjegyek használata ellen egész szigorral járnak el, mert a gyári jegyek az azokkal ellátott áruk hírnevének ismertető jegyei. Ha egy gyár éveken fit tanúsított ügyekezetei és nagy pénzáldozatok árán magának és védjegyének jó hírnevet szerzett, akkor védve is kell) lennie, hogy m á s ezég ugyanazon vagy hasonló védjegy használása által hasznára ne fordítsa azt. SJia már a gyáros nem büszke arra, hogy védjegyeinek ne idegen gyári védjegyek felhasználásával szerezzen jó hirt, legalább a védjegy választása előtt arra ügyeljen, hogy az idegen védjegy használatát a védjegytörvény kihágásnak tekinti és t ö rvényszékile g üldözi, és bünteti. Ez előbb

említett esetben a fi

..................B...............ezég egy

horgony helyett kettőt alkalmazott hasonló áru-csomagoknál.

Irodalom.

A »Magyar lröl<l« hazánk e legrégibb és legjobb közgazdasági szaklapja, mely újévkor üzenkedtteoik évfolyamába lép, mióta az uj szerkesztő : Kormos Alfréd tulajdonába megy át, e rövid idő alatt is jelentékeny haladást mulat s minden újabb száma arról tanúskodik, hogy szakértelem, hírlapírói gyakorlottság, mindenre kiterjedő figyelem mellett a lap szerkesztésében a vezérelv, a közügy, különösen Magyarország gazdáinak érdekeit minden téren szolgálni és előmozdítani. E lap jelenleg másodnaponként jelenik meg (hetenkint 3-szor,) de még ez év folyamán napilappá fog átváltozni s mint ilyen egyedüli és hézagpótló lesz a magyar szakirodalom terén. Tartalma felöleli az összes gazdá- szati érdekeket, egyes rovataiban a gazdászat minden ágával találkozik az olvasó s hogy a magyar gazdaközönséget teljesen kielégítse, az üzleti és politikai téren előfordult eseményeket szakszerűen adja elő. A »Magyar Föld« előfizetői közt hazánk legelső uradalmainak, gazdászainak és olvasóköreinek neveit találjuk s amint meggyőződni volt alkalmunk, városunkban és megyénkben is tekintélyes számú előfizetői vannak. A »Magyar Föld« elő fizetési ára: egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, mely ár a lapnak napilappá való átalakulása esetén sem fog felemeltetni, daczára, hogy ez által a lap kiadásai megkétszereződnek A legmelegebben ajánljuk e kitűnő szaklapot városunk és megyénk gazdaközönségének és olvasóköreinek figyelmébe. Mutatványszámokkal a »Magyar Föld« kiadóhivatala (Budapest, Er- zsébet-körút 27. sz.) szívesen szolgál.

= Kálié!i »avar regále-ügyeklieii. Az italmérési jövedéki törvények az év folyamán oly nagymérvű és gyökeres változásokon mentek át, hogy annak szövevényei közt a ialkusnak eligazodni teljes lehetetlenség s egyes bonyadaltnas kérdések megfejtése az ez ügyekkel behatóan foglalkozó szakembereknek is gondot és fejtörést okoz. Pedig e törvény hazánk lakosságának igen tekintélyes részét közelről érdekli és naponta merülnek fel esetek, melyeknél az illetők anyagilag érdekelve vannak s igy azok helyes elintézése nagyon is érdekükben áll. A »Magyar Kereskedők Lapja« az egyedüli orgánum szakirodalmunkban, mely felismerve a regáleiigyek fontosságát és méltányolva az érdekelt közönség érdekeit, önálló rovatot nyitott hasábjain a regále-tigyek megbeszélésére és ismertetésére. Ennek állandó vezetésére sikerült megnyernie az e téren szaktekintélynek elismert Osváth Imre kir. törvényszéki biró urat, aki a lap előfizetőinek minden a lap szerkesztőségéhez intézett regále-ügybeli kérdezősködésre, a lapban készséggel ad választ, szakszerű részletes utasítást és tanácsot. Egyetlen ily tanács és útbaigazítás bőven kárpótol azért a csekély összegért, a mibe a lap előfizetése kerül, melynek különben a kereskedelem összes érdekeit felkaroló béltartalma olyan, hogy az minden kereskedő és iparos-üzletemberre nézve nélkülözhetetlen tájékoztató és vezetőül szolgál. A »Magyar Kereskedők Lapja« előfizetési ára félévre 4 frt, s negyedévre 2 frt, mely összeg a lap kiadóhivatalához (Budapest, VII. Erzsébet körút 27. sz.) legczélszerübben postautalványon küldendő be.

Jótékonyczélu műkedvelői szinelőadás! A tokaji tűzkárosultak javára! ü Váczon g|>

a „CURIA“ szálló nagytermében 1890. november hó 16-án vasárnap elöadatik •

n r

100 arany pálvadijjal jutalmazott eredeti népszínmű dalokkal, 3 felvonásban. Irta: Rátkay László. Zenéjét szerzetté: Erkel Elek. Rendező: Fortune r Elek. Karnagy: Ulrich Károly. Ügyelő : Kovács József. Súgó : Maricsek Dezső.

SZENKLYEK:

Özvegy Aba Györgyné — —

Aba András, fia, molnármester — Felhő Klári, ( árva leányok, Abáné Felhő Katicza, / fogadott leányai Fátyol Ferkó, molnár legény, Abáék rokona — — — — — —

Tenger Ádám, molnár c.zéhmester — Bálint, fia — — — — — —

Csik Vendel, szabómester — — —

Istók, fia — — — — — —

Viola Éva — — — — — —

Rokkáné, Tenger gazdasszonya Gergő, keresztfia, molnárinas Szita Pista — — — —

Tömjén János, esperes — —

Bencze mindenes, 1 Abáéknál Magda cseled / — —

Gyuri, czigány — — — —

Egy legény

Regöli leányok

Borbás Etel k. a. Dick Antal Orszáczky Mariska k. Tóth Ilonka k. a.

Balogh Ferencz Szalay Pál Krenedics Jenő Korpás Lajos Pátczay István Sebők Anna k. a. Drajkó Anna k. a. ifj. Korpás János Zavaros Ferencz Kovács József Franyo Lajos Schlinger Teréz k. a. Mirka József Dicsko István Merk Margit k. a. Macz Örzsike k. a. Sáry Etel k. a.

Szalay Mariska k. a. Pokorny Anna k. a. Hajdú Anna k. a.

a.

f — — — — Nell Mihály

— — — — Ruzics István

J — — - — Gsepregi Pál

— — — Potragyai Sándor

— — - Szucsányi István

— — — Macz Sándor

Történik : az első felvonás Regölön, Aba András udvarán ; a második felvonás az Iharo-i« csárdában, Fátyol Ferkó házában ; a harmadik felvonás ismét Aba András udvarán. Az első és második felvonás közt pár hónapi időköz. Az egész : Regölön, a Duna mentén. Idő: Jelenkor.

A népszínművet megelőzi: „TOKAJ“, költemény R fives z Istvántól. Szavalja: Balogh Ida k. a.

Befejezésül nagy néma kép:

A jótékonyság apoíheosisa

görög;tűzfénynyel megvi 1 ágitva.

Személyek :

A jótékonyság szelleme — — - Schlinger Teréz k. a.

Tokaji nő — — — — — Sebők Anna k. a.

Leánykája — — — — — — Schlinger Lujza

Angyalok. Gyermekek. Nők. Férfiak.

Az öltözetek a budapesti népszínháztól valók.

Az összes szereplők szívességből működnek közre.

Az előadás tiszta jövedelme a tokaji tűzkárosultak javára lévén szánva, a t. közönség minél tömegesebb megjelenése kéretik.

HELYÁRAK : Ülőhely az első két sorban 2 frt, a 3—10 sorban 1 írt, azontúl 70 kr., állóhely 50 kr., karzat 30 kr.

Jegyek előre válthatók: Meiszuer Rudolf úr divatkereskedésében és az előadás napján esti G órától kezdve a színházi pénztárnál.

Kezdete pont 7 6 r a k o r.

Feliilfizetések köszönettel fogadtatnak és a helyi hírlapok utján nyugtáztalak.

3E31őa,cLás -o-tázn. táncz.

Laptnlajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv.

Örökeladási hirdetmény.

817,1890. A váczi püspökség részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kistarcsa községben a nevezett püspökség törzsvagyonához tartozó s a pesti országút mellett levő csárda melléképületeivel és a hozzátartozó körülbelül 18 katasztrális holdat tevő telekkel együtt folyó 1890-ik évi november hó 20-án délelőtt 10’/2 órakor Váczon az uradalmi központi irodában tartandó nyilvános árverés, illetve ajánlat utján el fog adatni.

Az eladási feltételek a feni említett hivatalban a szokott hivatalos órákban betekinthetők. Felhivatnak a venni szándékozók, miszerint a fent kitett napon és órában a megállapított kikiáltási ár 3205 frt után esedékes 10 száztóli bánatpénzzel ellátva, vagy személyesen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes s a kellő bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlataikat a megajánl! összegtől számítandó 10 száztól i bánatpénz melléklése és az árverési feltételek elfogadásának kinyilatkoztatása mellett a kérdéses ingatlan elárverezése napjának reggeli 10‘/2 óráig az uradalmi központi irodába beadni szíveskedjenek.

Egyben pedig alólirt uradalmi számvevőség részéről közhírré tétetik; miszerint a püspökség törzsvagyonához tartozó „Arany Szarvas“ vendéglő Váczon, továbbá Nógrád községében fekvő úgynevezett vár alatti nagykorcsma és a puszta alsó-penczl korcsma épület szabad kézből eladó. Miért is venni szándékozók felhivatnak, hogy azokra vonatkozó ajánlataikat írásban az uradalmi központi irodába benyújtani szíveskedjenek.

Kelt Váczon, 1890. évi november hó 10-én.

Az uradalmi számvevőség.

Hogyan lehet olcsón és jól

Azt csak Erdősy Rezső fényképésznél lehet megtudni, ki egy újabb felfedezés szerint eszközöl felvételeket.

Egy mustra-vizitkártya-kép ára 50 kr., utánren- delésnél darabja 35 kr.

Egy mustra-kabinet-kép ára 1 frt, utánrendelésnél darabja 50 kr.

Molnár legények '