Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-09-21 / 38. szám
társulatban rejlik a hiba — mert a kérdés Így is felvetődhetik — mely nem képes Vácz város mü'értő közönségének igényeit kielégíteni? — Dehogy! Hiszen az első 7 előadás mindenkit meggyőzhetett arról, hogy az igazgatók kiváló szervező tehetségek, ismerik a művelt közönség igényeit, s áldozatot nem kiméivé, oda törekszenek, hogy társulatukban minden szerepkör jól be legyen töltve, az előadások összevágóan, jellemze- tesen, gondosan rendezettek legyenek. A hiba tehát nem itt, de a mi közönségünkben v a n. A közönség legnagyobb része, tisztelet az igazán dicséretet érdemlő kevés számú kivételnek, mely látva a bajt, fokozott buzgósággal, sőt áldozattól sem riadva vissza azok mulasztásait is iparkodik tőle telhetőleg pótolni — nem érzi szükségét a színháznak, szabad idejét sokkal örömestebb tölti el: akár otthon, már a nap leáldo- zásával betemetkezve a vánkosai közé, avagy a kávéházi asztalok mellett buzgólkodva a 32 levelű biblia imádkozásában. Sok viz folyik le még addig a Dunán, mig nálunk a viszonyok e tekintetben is megváltoznak. Ismerjük a baj egész természetét, s ha szűk terünk engedné, rá mutatnánk egész meztelenségében. így legfeljebb annyit mondhatunk, hogy óva intünk minden színigazgatót, hogy mielőtt körünkbe érkezik, gondolja meg a dolgot kétszer is, mert ha babér helyett deficzi- tet arat, úgy csakis könnyelműségének tudja be a bajt. * * * Szombaton este, e hó 13-án, első bérletes előadásul, Hegyi Béla bohókás szövegű és csinos dallamu P e- p i t a czimü operettje került színre. A különösen lendületes második és harmadik felvonás a kis számú közönségét folytonos derültségben tartotta. Mátra y, a királyné komornáját, Pepitát sok keddvel játszotta. Eleven játéka és szép éneke igen tetszett. S z i g e t h y Mari Beatrixet egy 15 éves leány bájával és kedvességével ruházta fel. Nagy Vilma a királynét méltósággal adta. Kitűnő játékszinésznő, ki a drámában igen sokat nyújthat. Játéka biztos. Guthy Sarolta és Tóth Teréz apród-szerepüket ügyesen játszottak. A férfiak közül Dobó dón Gáspárt, ezen túlzásokra annyi alkalmat nyújtó szerepet oly discréten adta, hogy múltkori véleményünkben, miszerint egy öntudatos és perfekt szi- nészszel van dolgunk, csak megerősödtünk. Kérkedése a királyné megmentésével, úgy a kihivási, valamint az utolsó felvonásbeli jelenete mesterség voltak játszva. Sok tapsot kapott. Viola szép dón Fredró volt. Don Gáspárral való jelenetei sok természetességgel voltak adva. Különösen kitörései sikerültek. Hangja mindenkinek megtetszett. Tukoray már megjelenésével is derültséget okozott. A feszes, étiket|es ceremóniás mestert pompásan adta. Pesti I h ász és Kiss Sándor kis epizód szerepeket adtak. — Előadás alatt egy kis intermezzo is történt. Mária névnapi búcsú lévén, a helybeli, úgynevezett cseh banda járta be a várost. A Curia szálló udvarán is felállt, rákezdve egy özönvizelőtti dreischrittre. A polgármester intézkedése folytán azonban csakhamar eltávoztak. Vasárnap Deréki Antal népszínművét: A kondoros i szép csáplárné-t adták elő. A társulat második népszínműi estéje volt ez, mely méltón sorakozott a „Náni“ előadása mellé. Sok tekintetben alkalmunk nyílt a társulat egyes tagjait uj oldalról megfigyelni, s bennök oly tulajdonságokat felfedezni, melyek csakis legnagyobb dicséretünket érdemelik ki. Az est hősnője, ki körül a darab meséje, mintegy tengely körül fordult meg, s kit az est sikerében az oroszlán rész illet, Nagy Vilma, ki művészi, igazán átérzett játékával magával ragadta a közönséget. Vajha többször nyílna alkalmunk őt egyéniségéhez illő szerepekben látni. Szigethy Böske szerepét is kedvesen játszta. Helyén való ő mindenütt. Mátray, kiről már egyszer megjegyeztük, hogy igazi színészi temperamentum, minden szerepkörbe beleéli magát. Hogy most is kitünően azért a merészségért, hogy fegyvert mert fogni ellenük. Az egyik ezt, a másik azt találja méltó büntetésnek. Ekkor hirtelen lövés dördül el s az udvaron sétáló csoportból az ezredes átlőtt fejjel bukik társai lábaihoz. Erre a zene elhallgatott a mulatozásnak vége szakadt, a tisztek rohantak az udvarra. A lövésre a plébános is kifutott az udvarra. — Plébános úr, szólt valaki a sötétben halkan, — fiam meg van bosszulva. A meglepett pap arra felé akar tartani, a merről a hang jött, mikor heves zörgés hallatszik a kapun. Epy muszka tiszt lépett be és izgatottan kérdi : — Hol a gyilkos ? — Hát meglőttek valakit ? — Igen az ezredest lőtték meg. — Szent Isten ! az ezredest. A lövést én is hallottam. — De önnek látnia is kellett a nyomorultat; mondja szaporán, merre van ? — Uram, én a gyilkost nem láttam ; a mint ön is látja, az éj oly sötét, hogy öt lépésről már nem lehet a tárgyakat megkülönböztetni. Ez alatt több tiszt jött át és rögtön átkutatták a plébániát és annak környékét, de eredménytelenül. A tettesnek teljesen nyoma veszett. Másnap több gyanús egyént hallgattak ki, sőt kínzással vallattak, de az ezredes gyilkosát még sem tudták meg. A muszkaparancsnok tehetetlenségében dühöngött. Minthogy ezen az úton nem boldogult, mást gondolt. Proklamácziót intézett a falu lakóihoz, melyben tudomásul adja a községnek, hogy ha két órán belül nem jelentkezik a gyilkos, vagy be nem jelentik, a községet porrá égeti, katonáinak egy órai szabadrablást enged és huszonnégy embert főbe lövet. Nagy lett a rémület. Sem a vagyon, sem az élet nem volt többé biztonságban. (Folytatása következik.) oldotta meg feladatát, azt hangsúlyoznunk felesleges. Csókáné, a korán nagymama szerepekre kárhoztatott Gsókáné, ma is igen jó nagymama volt. Hogy Viola, kinek légköre a népszínmű, Csergő Laczit pompásan adta, dalait szépen énekelte; hogy Dobó Mar- czit utánozhat!anul adta; Pesti Ihász Bükkös Ádá- mot a nála megszokott routinnal játszta; s hogy Kiss, ki a kínálkozó alkalmat egészen kizsákmányolta — s hálás szerepét szépen érvényre jutatta, s végül Tukoray és Veress is tetszettek, épp oly természetes, mint természetes az, hogy az előadásokat még továbbra is ennyien látogatjuk, az igazgatók miharabb csődöt kérnek maguk ellen. Kedden 16-án, egy, eddig mindenütt óriási sikert aratott operette: a Nebánts virág került színre. Az est sikerével mindenki meg lehetett elégedve. A közönség egy ügyes meséjü, telve meglepő fordulatokkal és szellemes ötletekkel, s csinos zeiiéjü darabot kapott a legkifogástalanabb előadásban. S hogy a publikum csakugyan meg volt elégedve, legfényesebben tanúsította azon jókedv, mely néha-néha valóságos tombo- lássá fokozódott, s a hangos kaczaj, mely a terem falait megremegtette. Az ügyes ötletek oldalnyilalásig megnevettették a közönséget, mely ugyancsak bőviben adózott tapssal. A telt ház (ily erősen telve, ezen este először) különösen a direktorokat villanyozta fel, s csakugyan egymást iparkodtak a jókedvben tulliczitálni, mely jókedv aztán a színészekre is átragadott. Tetőpontját éri majd el örömük, azt hiszszük, akkor, ha majd a kis pénztárosné, Dobóné asszony, az est pénzügyi állapotáról terjeszti elő jelentését. A legmegelé- gedettebb azonban a referens, ki mindazt konstatálhatja. — Mátray Denise de Flavignyt sok kedvességgel személyesítő. Hálás szerepét teljes mértékben érvényre juttatta. Különösen szépen éneklé a próbát, valamint az utolsó felvonásbeli indulót. Mint népföl- kelő elragadó volt. Szigethy a féltékeny Corinnát jól játszotta. Mint;mindig, úgy ma is szépen énekelt. C s ó- káné méltósággal adta a fejedelemasszony szerepét. Öltözete Ízléses volt. Alig hiszszük, hogy Czelestint jobban és kaczagtatóbban is lehetne megjátszani, mint ahogy Dobó játszta. Gzelestin mint orgonista és operettszerző, azután mint népfölkelő igazán remek volt. Kiss a fanyar természetű, szerelmes őrnagyot Kréméi1 a könnyen undorítóvá válható részeget pompásan adta. Ez utóbbi maszkja, valamint mókái hangos kaczagásra bírták a közönséget. Viola jól festett az uniformisban. Hangját nem igen nyílt alkalma érvényesíteni. Hogy Ihász jó volt, az magától értetődő dolog. Kétségbeesése Corinna szökésén és öröme Denise ajánlásán valamint Denis énekeinek mimikái kisérése eredeti volt. Szerdán 17-én, vígjáték került színre, az első a társulatnak Váczon léte óta. S bár azon élvezetes esték után, melyeket a társulat előadásaival eddig szerzett, csakis a legjobbat vártuk e műfajban is, az eredmény felülmúlta várakozásunkat. Pedig ritka eset, hogy a mely társulat jót nyújt, pl. az operettben, avagy a népszínműben, hogy az egyúttal jól megállja helyét a drámában is. — A Budapesten is rendkívül sikert aratott Vadorzókat adták elő, kicsi, de műértő közönség előtt, a mely a darab jellem- és helyzetkomikumán szívből nevetett. Maga a darab különben elhibázott egy mű, a helyes motívumokból megindult mese, már az első felvonásban kicsap medréből. Sorau, ki a darab tulajdonképem hőse, két czimborájával, Thürmel Maxxal és Knöpkével ugyanazon fürdőhelyen kezdik meg vadászataikat a szép asszonyokra, a hol elvált neje Möller Julia, Emmi leányával fürdöz. Thürmer megindítja az ostromot Emmi ellen, Knöpke pedig Möllerné után veti ki a Kálót. Sorau és Möllerné egymásra ismernek, ki arra kéri őt, hogy leányuk előtt ne ismertesse meg magát. Sorau, ki látja a veszedelmet, mely a léhűtő Thürmel részéről Emmit fenyegeti, főkötelességének tartja, miszerint őt attól megóvja, s Möllerné valamint Clarisse sürgetései és nógatásai daczára sem hagyja el a fürdőhelyet. Ez a darab expozicziója. - Az eddig könnyüvérű Sorau, ki a felébredt és mindinkább hatalmasodni kezdő atyai szeretet által egész lényében átnemesül, kitűnő alakitóra talált K r é m e r S.-ben, ki a legszebb sikerrel oldotta meg nehéz feladatát. Krémer, kit eddig legfeljebb kisebb operettbeli szerepekben láthattunk, egyike a társulat legjelesebb tagjainak. Kár, hogy az annyira lábrakapott operettkultusz miatt, szép tehetségét oly ritkán nyílik alkalma érvényesíteni. Szép színpadi alak, kifejező arczczal. Mozdulataiban biztos s taglejtésében nincsen semmi félszegség. Nemes páthoszszal elmondott szavai gyújtottak. Különösen sikerült volt játékának azon része, a midőn leánya sorsa felett aggódva, feszült várakozással lesi Brown ajkairól a boldogító szót. — Szigethy eleven kedélyű Emmi volt. Nagy Vilma Clarisse érthetetlen szerepét hévvel játszotta. C s ó k á n é Möller Júliát elegancziával adta. Dobó a blazirt Knöpkében pompás alakot mutatott be; Thürmelt pedig Kiss sikerültén ábrázolta. Pesti Ihász a hidegvérű, lassú tempójú, s flegmatikus Brownt humoros felfogással adta. Tukoray mint Paumann báró nagyon jól működött. Viola Engel, Guthy Sarolta pedig Gromm kis szerepében tetszéssel találkoztak. Csütörtökön B á t o r Szidor és Hegyi Béla U f f királyát adták. Azon körülmény folytán, hogy a délután folyamán a közvetlen szomszédban tűz ütött ki, mely a színházba menés kedvét sokban elnyomta, csak igen kis számú közönség gyűlt egybe, mely azonban mindvégig jól mulatott. M á t r a y sikkes kis Lazuli volt. Ma különösen elemében volt s egy-két dalát meg is ujráztatták, a mi pedig nálunk igen ritka eset. Szigethy Mari Laura herczegnő szerepében bájos megjelenésű volt. Tűzzel játszott s tűzzel énekelt. Gsókáné szép termetével impozáns Aloé volt. Dobó Sándor I. Uff királyt legjobb szerepei közé számíthatja, j A színpadra lépés pillanatától utolsó szaváig folytonos i derültségben tartotta a közönséget. Helyi vonatkozású j ötletei igen sikerültek voltak. Pest i Ihász a vad ' és nyers természetű, maga iránt félelmet gerjeszteni akaró Erisszont jól adta. Kiss Szirokkó szerepét a várakozáson felül jól játszotta. K réme r, a derék s j jó Kremer, ma ismét egy kis szerepben bár, de oly ' pompás maszkban jelent meg előttünk, mely különös ' felemlitést érdemel. Különben tőle, ki nekünk a Vad- j orzókban oly remek alakítást nyújtott, minden tekin- I tetbenjót várunk. Tápiókát, a bamba és ügyetlen titkárt T u k o r a y adta szép sikerrel. Referens. A közönség köréből.*) Tekintetes Szerkesztő Úr ! Bátorkodom Tekintetességedet tisztelettel felkérni, miszerint becses lapjának a „közönség köréből“ czimű rovatában az alábbi soroknak helyet adni kegyeskedjék. Azt hiszem, hogy a jobb érzésű közönségnek teszek szolgálatot, a midőn az igen tisztelt városi rendőrségnek tudomására hozom azon ázsiai állapotokat, melyek már jó rég időtől fogva minden tisztességes ember legnagyobb megbotránkozására történnek itt a városban, — ehhez hasonlót talán a félvadak között is csak ritkán láthatni. Váczon ugyanis vannak emberek, a kik abban lelik rút gyönyörüségöket, miszerint úton, útfélen, házakban és azon kívül mérgezik az állatokat (hol veszik a mérget ?) Láttam halakat, melyek tömegestül úszkáltak dögölve a vizen — megvoltak mérgezve — láttam kutyákat, melyek az utczán sok ember és gyermek által körülállva óra számra kínokkal vergődve küzdötték az élet és halál harczát, — láttam szemeimmel, hogy az igy megmérgezett kutyák naphosszat feküdtek élettelenül az utczán, sőt még a templom előtt is, a járókelők megbotránkozására. Hallottam többektől, hogy ezt a rút embertelen mulatságot, a kutyák mérgezését, maga a rendőrség teszi — én nem hiszem — magam is sok éveken át rendőrségi hivatalnok voltam, tudom mi a rendőrség- feladata, — én azt, hogy egy hatóság, kinek elég mód és hatalom van .kezében és sokkal tisztességesebb a mérgezésnél, a melylyel azon állatokat, melyek a közönségre nézve alkalmatlanok, sőt veszélyesek lehetnek, kiirthassa; annyira lealacsonyítsa magát, hogy a gyep- mester mesterségébe kontárkodjék, — lehetetlennek tartom. Ugyanazért tisztelettel kérem a rendőrségi hatóságot, legyen szives ezen botrányos eseteket a legrövidebb úton szigorú intézkedés által megszüntetni, s azon egyéneket, kik ily rút tettekben gyönyörüket találják, kinyomozni, s az ehhez való kedvüket egyszer mindenkorra elvenni. Egy nyugalmazott rendőr- hivatalnok. Városi és vidéki hírek. = Megyés püspökünk ő nagyméltósága alföldi bérmautjáról e hét folyamán haza érkezett. = A Mária-névnapi búcsú a kedvező idő folytán a szokott fénynyel ünnepeltetett meg. A székesegyházból kiindult körmenetet dr. C z e 11 1 e r Antal kanonok, kisprépost vezette a hétkápolnához, hol szentbeszédet tartottak Újhelyi István kanonok-plébános (magyarul), N jedermann Márton karkáplán (németül) és G e n z o r József fegyh. lelkész (tótul). A sz. mise alatt a székesegyházi ének- és zenekar Seyler K. G-dur miséjét adta elő, betétül V a- r á z s é j i Gyula Beleznay Mária-dalát énekelte magyarul. = Hymen. Kollár János kalocsai háztulajdonos s érseki irodatiszt f. hó 16-án jegyet váltott Ve Íz er Annuskával, Dr. Kiss Józsefnek lapunk ékes tollú belmunkatársának, ritka műveltségű, s bájos nevelt leányával. A jegyes pár frigyéhez tartós boldogságot kívánunk! — Elmezavar. A n d r á s s y Sándort az orsz. fegyintézet igazgatóját a mennyiben rajta elmezavar jelei mutatkoztak, a hét folyamán gyógykezelés végett Budapestre vitték. S amennyiben a fegyház jelenleg igazgató és ellenőr nélkül van, Szombathelyi miniszteri fogalmazó küldetett ki az igazgatói teendők ideiglenes vezetésére. A Duna apadása. Fejedelmi folyamunk, mely az elmúlt héten egész partvidékén kiöntéseivel iszonyú károkat okozott, s városunk egy részét is elöntötte, hétfő óta folytonosan apad, s igy reményünk van hozzá, hogy nemsokára medrébe visszatér. — A múlt vasárnapi mulatság, mely a lő- egylct pénztára javára a lőházban tartatott meg, igen fényesen sikerült. A tánczosnők közöl tudósítónknak sikerült a következőket feljegyezni: Bállá Istvánné, Benkár Dénesné, Dr. Gsányi Jánosné, Dr. Franyo Istvánné Franyo Juliskával, Dr. Freysinger Lajosné, Ernyei Jánosné, Gyürky Károlyné Kiss Etelkával, Haidfeld Lajosné, Inlzédy Sománé, Irma és Nellike leányaival, Dr. Kiss Józsefné Velzer Annuskával, Korpás nővérek, Meiszner Jánosné leányával Herminkével, Nikii its Sándorné, Péts Sándorné, Pentz Ferenczné Laura leányával, Paczolayné két leányával, Prokop Károlyné, Tóth Lajosné, Velzer Lajosné, Vizner Mi- hályné. — Bevétel: Belépti dij és felülfizetésekből 140 frt 50 kr, tekepályából tisztán 44 frt 50 kr, lövésekből 20 frt 55 kr, összes bevétel : 205 frt 55 kr. Kiadás: Zenére, dijakra, világítás s nyomdai költségekre összesen 76 frt 79 kr. Tiszta jövedelem: 128 frt 76 kr. F e 1 ü Ifizettek a k ö v e t k e z ő k : I )r. Virter Lajos 2 frt. Majthényi István orsz. képviselő 5 frt. Reitter István 4 frt, Dr. Janitsek János 1 frt, özv. Pentz Ferenczné 3 frt 50 kr, Gajáry Béla 4 frt, G. G. 1 frt, Dr. Franyó István 1 frt, R. L. I frt, *) E rovatban minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet, a felelősség azonban mindig a beküldőt terheli. S z e r k.
