Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-08-17 / 33. szám

a visszaélések éppen a magtárakban tartott „saját“ mérlegeken követtetnek c 1 — nem vezetett eredményre. Az eladó ugyanis hasztalan hivatkozik a hivatalos mérleg által megállapított súlyra; mert egynémely kereskedő előtt csak egy a szent és ez: az ő saját kipróbált mérlege, melyet úgy igazíthat, a mint azt neki a körülmények megengedik.

Különben a bűnös üzelmekre kellő világot vet azon eset, melybe Fabriczy rendörbiztos is beleavatkozott és melynek hihetőleg a fenyitő bíróság előtt lesz folytatása.

Az esetről egyelőre a következőket hozzuk nyilvánosságra:

A mull keddi (f. hó 12.) hetivásár alkalmával a többi panaszos között Deák János pataki (Nógrád m.) lakos is megjelent Fabriczy Nándor rendőrbiztos hivatalos helyiségében és azon panaszt terjesztette elő, hogy őt egy helybeli gabonakereskedő, kinek 12 zsák gabonáját 5 frt 70 krjával eladta, 3 frt 81 krral megrövidítette, anélkül, hogy ehez joga lett volna. A hivatalos mérleg ugyanis 972 klgramm súlyról adott czédulát, melyért a vételár szerint neki 55 frt 39 kr. járt volna; — de a kereskedő mérlegén a 12 zsák gabona csak 906 klgrt nyomott, ami 3 frt 81 kr. diffe- rencziát eredményezett. — Fabriczy rendőrbiztos, miután az ily tárgyú panaszok nagyon sűrűén fordulnak elő, a panaszlóval a helyszínére ment, hol meggyőződvén arról, hogy a kereskedő mérlege annyira hamis, hogy az nem kevesebb, mint 22 kgr. differencziát mutat, nyomban elkobozta a mérleget és a városházára vitette, az esetről pedig, jóllehet a gabonakereskedő úr gőzerővel pótolta a földmivestől csalárrd módon elvont 3 frt 81 krt — jegyzőkönyvet vett fel, mely a corpus delicti-vel együtt a fenyitő bíróság elé terjesztetett.

Az eset nem az első, és az a gabnakereskedő, a ki kedden lépre került, nem is az egyedüli, aki ilyen manipulácziót folytat. Az irtó hadjárat meg van kezdve és mi reméljük, hogy rendőrségünknek a megkezdett erélylyel sikerül majd az egész darázsfészket szétrobbantani és az effajta embertelen pióczázásnak városunkban gyökeresen véget vetni.

Csak az sajnos a keddi esetben, mely városszerte méltó megbotránkozást keltett, hogy a lelkiismeretlen kufárok miatt az e nembeli tisztességes elemek is méltatlanul meghurczoltatnak!

De ezzel szolgáljon elégtételül azon körülmény, hogy a közvélemény józan többsége e tekintetben is meg tudja tenni a helyes megkülönböztetést, — valamint azon kijelentésünk, hogy további visszaélések esetén misem fog bennünket attól visszatartani, hogy a kereskedői tisztesség érdekében a bűnösség leplét minden oldalról kíméletlenül lerántsuk.

Szent Rókus napja.

E nap városunknak másfél század óta kegyeletiéi megtartott fogadalmi ünnepe, melyre bizonyos benső áhítattal gondol a város minden jobb érzésű polgára, mert ünneppé tette azt őseink szent fogadása, melyet az erkölcseikben meg nem romlott unokák tiszteletben tartanak.

Meg szokta ünnepelni ezen specialiter városi ünnepet az összes lakosság, jóformán osztálykülönbség nélkül, oly pompával, a milyen az atyák kegyeletének megfelel. R.észt vesz az ünnepi körmeneten, j az ünnepélyes isteni tiszteleten, tartózkodik a szolgai munkáktól, szóval e napot ünnepnek tartja és tekinti, s annak zománczát minden homálytól féltékenyen őrzi.

Nem akarjuk ismét részletes beszéd tárgyává tenni a múlt évben elkövetni szándékolt s féligmeddig el is követett hibát, mely most is fájdalommal jut eszünkbe, s mely lakosságunk kegyeletét oly mélyen s érzékenyen sértette. A hivatalos „távolmaradás“, a díszlővések elmulasztása, a városi díszrendőrség tisztes hontartása, nem éppen hízelgő nyilatkozatokat eredményezett. Az idén azonban ismét csaknem minden a rendes mederbe tért.

Az ünnepi körmenet a székesegyházból indult ki nagyszámú közönség részvéte és zászlók elővitele mellett, s a Fő- és Széchenyi-utczán vonult ki a kápolnához, hol magyar és tót nyelven szentbeszédek tartattak. A körmeneten valamint a szentmisén dr. Gzettler Antal prépost, kanonok-plébános celebrált igen fényes segédlettel, a magyar szentbeszédet Kämmerer Fe- rencz verőczei plébános tartotta, ékesen szólva sz. Ró- kusról, s a mai családi nevelésről és társadalmi ferde elvekről. A tót szentbeszédet Gen z or József fegyint. lelkész tartotta. Német prédikáczió ez alkalommal a felkért szónok távolmaradása következtében nem tartatott.

Megütközéssel említjük, hogy a diszlövések ez évben is elmaradtak mig a tűzoltói ünnepségnél a mozsarak ugyancsak dörgedelmesen szólották. Ettől eltekintve a hagyományos fogadalmi ünnep a legfényesebben folyt le.

Állami tűzbiztosítás.

Nem szeretjük, ha az állam mindenre ráteszi a kezét, mindenbe avatkozik és a polgárság fölött olyan gyámkodást gyakorol, mint árvák fölött a közgyám.

Olyan államokban ahol ez történik, kiirtják a nép kebeléből az önállóság érzetét, mely pedig a nemzeti haladásnak alapját képezi.

De vannak a népek életében oly társadalmi és közgazdasági mozzanatok, melyek az állami segélyt, az állami hozzájárulást nézkülűzhetienné teszik.

Azt a kérdést, vájjon ezé 1 szerű volt-e a vasutat, a postát a távírdát államosítani, a. mindennapi (dot elég világosan fejti meg.

Van azonban a modi ni állam és társadalmi életben ezeken kívül is több oly ügy, melyet közérdek

szempontjából ki kellene emelni a magán vállalkozás szférájából és egyenesen állami kezelés alá tenni.

Ilyen a t ű z b i z t o s i t á s ü g y e i s Magyar- országba n.

A tűzbiztosítás nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is ma már első rendű kérdés.

Köztudomású, hogy nálunk mily pusztításokat visz véghez a tűz romboló eleme és mily félelmetes madár minálunk a vörös kakas, mely gyakran földönfutóvá teszi egész vidék lakosságát.

Hogy a múlt sajnos tapasztalatairól ne is szóljunk csak a legközelebbi hetek krónikájára hivatkozunk annak bizonyítására, hogy mennyire szükségünk volna egy erős kézre, mely a tűz pusztításaival szemben a lakosság védelmét nyomatékosan eszközölhetné.

A tüzeseteknek majdnem fele része gyújtogatásból ered. A boszúnak e kegyetlen kicsapongásait a büntető kódex paragrafusaival alig lehet fékezni. Itt még ennél is hathatósabb eszközökről kell gondoskodnunk és ennélfogva legczélszerübbnek ajánlkoznék e tekintetben a tűzbiztosítás államosítása, vagyis más szóval a kényszer biztosítás behozatala, mely esetben megszűnnék a bosszúnak bűnös közreműködése.

Ha az, ki polgártársát bosszúból érzékenyen megkárosítani akarja, tudná, hogy a tűzkárokat az állam megtéríti és hogy veszteség helyett értékcseréről lehet szó, akkor bizonyára nem volnának olyan sűrűk a gyújtogatás esetei és az országban lépten-nyomon nem találkoznánk tűzkárkoldusok ezreivel.

De vannak az állami kötelező tűzbiztosításnak számos más előnyei is. Ma, hogy a tűzbiztosítás magánvállalkozók kezében van találunk tízezer lakossal biró községet is, ahol mindössze csak egy pár épület van biztosítva. És e szomorú jelenségnek főleg az az oka, hogy a biztositó intézetek ügynökei a magyar népben nem képesek bizalmat gerjeszteni és különböző üzleti fogásaikkal inkább elrettentik, sem mint megnyernék az eszmének.

Ha az állam kezébe venné a tűzbiztosítás ügyét, akkor nyomban megszűnnék az az aggodalom, hogy itt pusztán csak nyerészkedési vágy dominál, és a biztositó közönség a biztosítási díj alacsonyabb kiszabása által is meggyőződhetnék az intézkedés áldásos voltáról.

De államosítani kellene a tűzbiztosítást már csak azért is, mert állami kezelés mellett a községeket el lehetne látni a legjobb oltószerekkel ami az értékek tömeges elpusztulásának hirtelen gátat emelne.

Most azt tapasztaljuk, hogy a községek oltószerei silányak és bár nagy költséggel járt azok beszerzése, az oltás követelményeinek nem felelnek meg. Lelkiismeretlen üzérek küldöttei lepik el a községeket, akik nem áruik jóságával, hanem nyegle nyelveléssel győzik le a jobbnak konkurrencziáját. Az állam mindennek véget vetne. Addig is mig a maga gyáraiban a’ szükséges oltószereket előállítani képes volna, első rangú gyárosainkkal, a Geittner és Rausch és Walser Ferencz czégekkel léphetne összeköttetésbe és gondoskodhatnék a magyar nép teljes tűzbiztonságáról, ami a jelen viszonyok között nagy áldás volna Magyarországra.

Bucsú-estély.

A IV. honvéd kerületből nyolez hét előtt két ezred- orvos és tiz gyalog honvéd tiszt érkezett a lovagló tanfolyamra, a megérkezés után tisztelegtek az ezredesnél, annak távollétében az ezredesné ő méltósága által szombatra estélyekre lettek meghiva, hol is felváltva a város elokelőbbjei lettek bemutatva, a tisztek a polgárok fiataljaival nyolez szombaton át igen jól mulattak s ezek barátságuk némi viszonzása jeléül részükre f. hó 13-án a „Polgári Lövöldében“ bucsú-es- télyt rendeztek, mely dicséretére legyen mondva a rendezőknek igen fényesen sikerült. A tanfolyamot végzett, tisztek közül megjelentek tizen, a helybeli honvédhuszárokból Forster Emil őrnagy, Pauer Béla ezred- orvos, Nánásy és Szukob századosok és Soós huszárhadnagy.

Fél tiz felé kezdődött a táncz s a zártkörű mulatság, melynek csak a hajnal pírja vetett véget.

A fiatalság ez alkalommal megmutatta, hogy ha kell tánczolni is tud, csak az nagy hiba náluk, hogy mind a czigány mellé húzódik. A fiatalok jó kedve még az öregebb generácziót is tánezba ragadta.

Láttunk már sok csárdás tánezolót, de úgy mint Soós huszár-hadnagy és Ádám Endre ezred-orvos járta, szűk keveset, ezek nem fárasztják a tánezosnét és azért mégis lelkesen járták.

Tudósitónknak sikerült a leányok névsorát a következőkben feljegyezni: Gonda Izabella és Jolán nővérek, Havas Mili, Jakabffy Ilonka, Kiss Etelka, Meiszner Erzsébet, Palkovics Olga, Pauer Bella, Pertik Anna, Pencz Laura, Orosz Zsuzsika, Reitter Lotti, Velzer Margit. — Mamák közül Dr. Freysinger Lajosné, Ga- járy Gézáné, Gyürky Károlyné, Gondáné, Havas Adolf- né, Jakabffy Károlyné, Kemény Gusztávaié, Dr. Dorner Béláné, Kovách Ernőné, Meiszner Jánosné, özv. Meisznerné, Nánásy századosné, Palkovics ezredesné, özv. Pencz Ferenczné, Dr. Pauer Béláné, Pertik Gyu- láné, özv. Varga Jánosné, Velzer Lajosné, Velzer Kál- mánné Szukob Jánosné stb.

A lovagló tanfolyamot végzett tisztek folyó hó 15-én jó emlékkel távoztak körünkből.

Budapesti látogatók kalauza.

A rohamosan fejlődő főváros mindennap uj meglepetést szerez látogatóinak. Ezeknek érdekében fekszik minden téren a legújabb vívmányokkal, a legmegbiz- 1 hatóbb ezégek üzleti viszonyaival megismerkedni, egy szóval : au courant maradni.

Budapest legberendezettebb műszaki vállalata kétségtelenül Viola Bertalan és Társa gépészmérnöki irodája (Erzsébet-körut 7. sz.), központi gépraktár, ipartelepek berendezési vállalata, Svadlo Ferencz városi irodája és raktára, Arbey és fia párisi gépgyári ezég képviselete — szállít gazdasági gépeket erdei és mezei vasutakat, motorokat, malomberendezéseket, legújabb rendszerű malomgépeket, turbinákat, vizikere- keket, villamos világítási és erőátviteli berendezéseket, szikviz-, erdőirtó-, tégla- és czementgyártási, szerszám-, papír- és pfidemergyártó, fonó-, szövő-, kötő felvonó gépeket, darukat, csigákat, tejgazdasági, épitészeti, szesz-, ezukorgyári és serfőződe berendezését, sajtókat, szivattyúkat, minden rendű ipari gépeket, különféle kályhákat és központi fűtési berendezéseket, gőzredő- nyeket, mozaiklapokat stb. Midőn ekkép nincs ember, akinek egy vagy más tekintetben e ezégre égető szükségé nem volna, ez nagyon helyesen üzletkörébe vette a szabadalmakat elintézését is t. i. ilyenek kieszközlését, a bel- és külföldön elértékesitését stb. — Uj fényképészeti műtermet nyitott Budapesten K n i r s cli M. (Károly-körut 6.) E műterem a hatvani-uteza közelében van s igen könnyen lehet a fényképészeti terembe (I. emelet) jutni, sok lépcsőjárás nélkül, berendezése az újkor minden követelményének megfelel, elegáns fogadó szobái, fényes, világos felvételi termei s régi jó hírneve mint fényképész és festő, méltóvá teszik a közönség bizalmára s kik mérsékelt áron jól sikerült és művészi kivitelű fényképet óhajtanak, sőt olaj- és vizfestményeket is legjobban itt kaphatnak s meggyőződésből ajánlhatjuk t. olvasóinknak.

A vidéki közönség most már majdnem kizárólag a kerepesi-uti központi személy pályaudvaron száll ki s első gondja lévén megfürödni, legczélszerűbben csakis a Gschwindt-féle részvényfürdőbe mehet, hova az üllői-utra közvetlen lóvonat viszi; a budai fürdők messze vannak, a pestiek ellenben sok kívánni valót hagynak fenn. Elegantia, comfort s a hygienicus tekinteteken felül az olcsó és pontos szolgálat is ajánlja. Közlekedés a lóvasuton. — Magyarországnak e nemben legkitűnőbb vállalata a Gschwindt-féle szeszélesztő-, likőr- és rum gyár a a legjobban felel meg minden igény mellett; s különösen felséges cog- naejait ajánljuk. Mindkét vállalat Adler kitűnő igazgatása alatt virágzott fel.

Ékszereket s órákat legczélszerűbben vásárlunk Benedek Gábor és Testvére (Hatvani-uteza 17.) arany-, ezüst- és óraraktárában, mely 1867. óta áll fenn s szolidság- és megbízhatóságáról országszerte ismerik. Az ékszervásárlás hasznos beszerzés; mert értéke mindig megmarad. E ezég csakis valódi, törvényesen fémjelzett arany- és ezüsttárgyakat ad a leg- jutányosb áron: arany gyűrűket 4 írttól, gyémánt-, briliáns és színes drágakövekkel 10 írttól följebb, arany sima karpereczeket vagy gyémánt, briliáns és színes drágakövekkel 10—100 írtig és feljebb, melltűket (broclie) hasonló árakon. 6 személyre 13 próbás, teljes ezüst evőkészlet 120—150 frt, 12 személyre 200—300 frt. Csinos nászajándékok 15 írttól kezdve ezüstből, ízléses összeállítású menyasszonyi ékszerajándékok 50 írttól feljebb. Csakis szabályozva s Írásbeli két évi jótállással: ezüst órát 8—16 írtért, aranyórák 18—30 írtért és feljebb. Nem tetsző vagy meg nem felelő áruk kicseréltetnek. — A fővárosi asztalosüzletek között elsőrangú helyet foglal el Wendauer Ferencz, ki a konyha-, előszoba-, iroda- és nyárilak berendezésekben kitűnő hírnevű specialista. Atyja, Wendauer József halála után ez év augusztus havától kezdve asztalosüzlete Arany János-utcza 31. sz. a. létezik. Asztaloshelyiségeit külön száritókamrával látta el, miáltal eleje van véve a bútorok későbbi fölereszkedéseinek és elhajlásainak. Mint ezen említett, úgy a szakmába vágó minden munkára pontos szolgálattal, jutányos árakkal ajánlkozik. A fővárosi asztalosüzletek közt ajánlja őt kétségtelenül a szolidság hírneve is, melyet sok hasonló üzlet nélkülöz. - Utoljára hagytuk, hogy különösen kiemeljük Budapest legkitűnőbben berendezett fog-műtermét, melynek a hires szakférfiú, Apfel úr régi gyakorlata fényes renommét biztosit, úgy hogy tökéletesen meg vagyunk arról győződve, mikép bárki a legmagasabb aristocrat ától a legigénytelenebb, de jómódú polgárig csakis Apfel fogműtermét (Erzsébet-tér

10. sz. a. Deák-tér sarkán) látogathatja meg, hol az igényeiben legkényesebb közönség is a legteljesebb megelégedésre talál.

Városi és vidéki hirek.

= Királyunk ő felsége születésnapján, aug. 18-án a székesegyházban ünnepélyes isteni tisztelet tar- tatik, melyen Püspökünk ő exciája fog czelebrálni.

— Személyi hirek. Dr. Lencsó Ferencz újonnan kinevezett fegyintézeti orvos a hét folyamán elfoglalta állomását. — Sárgay Antal kegyestanitórendi tanár hasonló minőségben Nagy-Kanizsára helyeztetett át.

Konstantini-skola. A szolnoki uj leányiskola, melynek építési czéljaira püspökünk ő Nagyméltósága tudvalevőleg 20 ezer frtot adományozott, mint illetékes helyről halljuk, Konstantin-iskolának fog elneveztetni.

— A székesegyház ablakai püspökünk ő exciája kegyes bőkezűsége folytán újakkal lőnek helyettesítve. A munka Péts Sándor építész-mérnök vezetése alatt a lefolyt héten készült el, s a székesegyháznak méltán egyik díszét képezi. A régi, vörös fényűből készült termetes rámák helyét karcsú vaslécz rámák foglalták el, s a silány üveglapokat, erős tükörüveg-lapok szorították rég megérdemelt nyugalomba. A' templom belseje ennek következtében tetemesen világosabb lett, mi kissé szokatlan benyomást gyakorol. A keleti oldal két nagy ablakán függönyök alkalmaztattak a nap sugarai ellen, s ez igen helyes gondolat voll. Az istenitisztelet, mely a munka tartama alatt a felsővárosi plébánia-templomban végeztetett, múlt csütörtök óta ismét a székesegyházban tartatik.