Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-07-13 / 28. szám
XII. évfolyam. Klofixetési ára: évnegyedre ..........................1 frl 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható: KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyiirky ház.) 28. szám. Váoz, 1890. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér: sora ..........................30 kr Bélyeg illeték minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellem1 és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. U FT Lj A váczi csatákban elvérzett honvédek lelki nyugalmáért a fötisztelendö káptalan által alapított gyász-isten-tisz- telet f. évi július hó 17-én reggel fél nyolcz órakor tar tátik meg az alvárosi temetőben levő Virter-féle kápolnában. E kegyeletes ünnepélyhez a tekintetes hatóságok, testületek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel meghivatnak. Váczon, 1890. Julius 12-én. Az 1848— 49-diki honvédek. Az oppoziczió veresége. Népcsőditő, óriási zsivaj, formájukból kikelt emberi ábrázatok, heves kifakadásoktól kisért közbeszólások és a polgármester rendre intő elnöki csengetyüjének rémes csilingelése jellemzik a múlt vasárnapon tartott képviselőtestületi közgyűlést, mely az oppozi- cziónak teljes vereségével végződött. Az erkölcsi diadal, mely a polgármester személyét rajongó szeretettel környező, rendületlen párt részén áll annál nagyobb, miután az oppoziczió tömörült fálanxa, mely a heves jeleneteket provokálta, végre is takaródét fuvatott és egyrésze a színtvalló szavazásnál semleges maradt, míg a másik része a bajtársak hüle- dezésére, a többséggel szavazott a polgármester mellett. Mindennek keserű levét pedig megitták azok, kik a jó alkalomra várakozott opozicziót a tűzbe belevitték, megitták: a városi tisztviselők, (a rendőrkapitány, közgyám, fő- és aljegyző s a városi főorvos kivételével), kik a polgármesternek ellenükben kiadott törvényszerű végzése ellen, állásuk komolyságához legke- vésbbé illő tüntetést rendeztek. A vereségből kivették részüket a közgyűlés „kot- nyelesei“ is, kiket a polgármesternek jól alkalmazott megjegyzései annyira lehűtöttek, hogy egyhamar aligha lesz kedvük a chamaeleon szerepére vállalkozni. Az élénk érdeklődéssel lefolyt és majdnem 3 egész órát igénybe vett, népes közgyűlés részleteit alábbiakban adjuk. Kiterjeszkedünk annak a legkisebb részleteire is, hogy olvasóink teljesen tájékozva legyenek ama hírekkel szemben, melyeket egyes agitátorok városszerte forgalomba hoztak. A polgármester végzése. G a j á r y Géza polgármester, ki azzal a programmal foglalta el nyugalomba vonult elődje székét, hogy „szakítani akar a hibás múlttal és egy szebb jövőt kíván a város részére biztosítani,“ első sorban a városház belső reformjára fektetvén súlyt, miután előzőleg már a hivatalos órák pontos betartására szorította egy kiadott végzésében a tisztviselőket, f. évi márczius 8-diki kelettel ismét következő végzést adta ki a városi tisztviselőknek: „Hivatali elődöm polgármesterségének ideje alatt tapasztaltam, hogy a városi azon tisztviselő urak, kik a képviselőtestületi közgyűléseken szavazattal bírnak s oda meghivatnak, ott nem mindenkor jelentek meg; minélfogva szükségesnek tartom kijelenteni, hogy én elvárom, miszerint ezen tisztviselő urak —- kivéve indokolt elmaradás esetét, melynek oka nálam mindenkor előre bejelentendő — a városi képviselőtestületi közgyűléseken mindenkor pontosan megjelenjenek s félti i vom alább nevezett tisztviselő urakat, hogy hivatalos szobámban a közgyűlések kezdetének idejéGmegelőzőleg mindenkor legalább 10 porczczel gyülekezni s velem együtt a közgyűlési terembe bevonulni küszködjenek.“ Ezen végzés az összes szavazati joggal biró városi tisztviselőknek miheztartás és szoros alkalmazkodás végett kézbesittetvén, ezek, noha jól tudták, hogy a polgármester végzése szabályrendeleti intézkedésen alapszik, a szokatlan fegyelem jármától tartva, egy másfél Ívre terjedő felebbezés alakjában siettek elégedetlenségüknek kifejezést adni, melyet a megye alispánjához kértek felterjesztetni. A felebbezést K o r p á s Márton és Dr. F r a n y ó István tanácsnokok, Dr. G s á n y i János t. ügyész, Fóti Gyula számvevő jegyző, Ha i d fel d Lajos h. pénztárifok és K r e m e r Gyula alorvos, városi tisztviselők írták alá. Miután pedig a felebbezés, az ügy komolyságához legkevésbbé illő, a hivatali főnök s a városi polgár- mester irányában hivatali esküvel kötelezett és fogadott tiszteletet éppen nem tanúsító hangon volt előadva, másrészről pedig, miután a még érvényben levő városi szabályrendelet is e tekintetben világosan rendelkezik, a polgármester a felebbezést elnöki jelentése kíséretében a képviselőtestületi közgyűlés elé terjesztette. Ily proczedurák után került az ügy a múlt vasárnapi közgyűlés elé, melylyel a tárgysorozattól eltérő leg', azért foglalkozunk első sorban, mert ez volt az a démon, mely a városatyák nyugodt kedélyeinek hullámait oly magasra felkorbácsolta. A polgármester a világosság kedvéért Dr. Z e c h- meister főjegyző által felolvastatta a közgyűlésen úgy a sérelmes végzést, mint a tisztviselők felebbezését és az-azt kisérő elnöki jelentést. E jelentésben a polgár- mester behatóan foglalkozik azon okokkal, melyek őt a végzés meghozására bírták; nevezetesen el akarta általa érni azt-: 1. hogy a tisztviselői kar lássa, miszerint ő a közgyűlési és szabályrendeleti határozatokat nem fogja úgy fel, mint, amelyek csak „pro forma“ léteznek, hanem azok szigorú és pontos végrehajtását is kívánja; 2. a közgyűlést megelőző 10 pereznyi összejövetellel pedig azt, bogy a tanácsülés és a közgyűlés ideje között netán megváltozott álláspont tekintetében a tisztviselőkkel újabb megállapodásra jöhessen ; és végül 3. elérni kívánta azt, hogy a tisztviselők mint „egy test“ legyenek jelen a közgyűléseken s hogy a képviselőtestület lássa, miszerint ő a közgyűlés határozatainak senkitől és semmitől vissza nem rettenve érvényt tud szerezni. A tisztviselők pedig felebbezésükben, azzal védekeznek: 1. hogy ők a közgyűléseken „megjelenhetnek,“ azonban ott megjelenni, nem tartoznak s elmaradásukkal hivatalos kötelességmulasztást nem követnek el; 2. hogy ők a közgyűlés kezdetét megelőzőleg 10 perczczel a polgármester hivatalos szobájában való gyülekezésre és az együttes bevonulásra nem kötelezhetők. Ennek ellenében a polgármester a városi szabály- rendelettel igazolta elfoglalt álláspontját s határozatának fenntartása mellett, a felebbezők elutasítását kérelmezte a közgyűlés előtt. Az első, ki e tárgyban felszólalt Dr. G s á n y i János tiszti ügyész-volt, ki harsány hangon tiltakozott az ellen, hogy a közgyűlés a felebbezés elbírálásába bocsájtkozzék, mert szerinte erre nem a közgyűlés, hanem a megye alispánja az illetékes. De megfelelt neki Reiser Béla ügyvéd, ki szellemtől sziporkázó ügyes érveléssel silányitotta tönkre úgy a t. ügyész, mint a felebbezők álláspontját. A jól átgondolt magvas beszédet, mely őt a közgyűlés kimagasló alakjává tette, érdemesnek tartjuk ide iktatni. Reiser Béla beszéde. Tisztelt közgyűlés ! Engedjék meg, hogy mindenek előtt a tiszti ügyész úr azon kijelentésére: hogy a közgyűlés nem illetékes, a tisztviselőkar egy része által beadott felebbezés tekintetében határozni, reflektálhassak. (Halljuk). ! Erre első sorban felelnem azért kötelességem, mert önkormányzati jogunk megszorításáról van szó. A polgármester úr a t. közgyűlés elé azért terjesztette a kérdésben forgó felebbezést, mert ezt szabályrendeletünk megállapítja, és ha a polgármester úr által hivatkozott rendelkezést elolvassuk, nagyon vilá- g o s b o g y a t. közgyűlés a f e 1 e b o z é s e 1- döntésére nézve az illetékes foru m (Igaz, helyes) és nem találok indokot arra, hogy miért mondjon le a t. közgyűlés a neki szabályrondeletileg biztosított és fenlarloLl jogáról ? Ezt bővebben fejtegetnem felesleges (Igaz. nagyon igaz). A t. ügyész úr által felhozott azon érv pedig, hogy a felebbező urak ellen fegyelmi büntetés is kéretik, irányadó nem lehet. (Nem bizony; éljen a polgármester.) És pedig azért nem, mert jelenleg a felebbezés maga tárgyaltatik, és most csak a felebbező urak állítólagos sérelmeiről határozzunk és nem másról ; a fegyelmi büntetés, a mit különben alkalmazni nem kívánok csak a közgyűlési határozat következménye, mintegy járulékát képezné. Ezen indokok alapján ajánló m, ho gy a t. közgyűlés, nem törődve a tiszti ü g y é sz úr óvása és tiltakozásával, a felebbezés tárgyalásába bocsájtkozzék. (Helyes! Határozzunk!) Ezek után leszek bátor a vélt törvénysértés alapját képező polgármesteri határozat és felebbezés érdemére áttérni. (Halljuk). A támadás első pontját az képezi: bogy a polgár- mester úr, a tisztviselő uraknak a közgyűléseken való m e gj e 1 e n é s é,t elrendel i. (Baja n János: úgy akarjuk; azért fizetünk nekik.) Ezen intézkedése törvényes és helyes. S ha valamin csodálkozom, úgy ez az, bogy a tiszti ügyész júr, a polgármester úrnak ezen intézkedése ellen felebbez, mely szabályrendeletünkben meg van határozva, s melyet, a t. ügyész úrnak hivatalból tudni kell; meglepetve vagyok másrészről azért is, mivel a felebbező' urak gyakran hallhatták a közgyűlésnek olv számos Ízben kinyilvánított és határozatiig kimondott óhaját: hogy kívánja a tisztviselő uraknak a közgyűlésen való megjelenését. De eltekintve attól, hogy szabályrendeletünk és a közgyűlés határozatai ezt megállapítják, szükéges ez a jó közigazgatás szempontjából is, mert igen gyakran előfordul, hogy egyik vagy másik kérdésben a közgyűlés tartama alatt felvilágosítást nyújtani kell, de ha az illető hivatalnok nincsen jelen, — az meg nem adható; de a baj még nagyobb, ha valamely kérdésnél, a szak- referens távol van. Hogy ezen nézetemet ténynyel is igazoljam, felhozom a többek között a Farnady-féle esetet. A t. közgyűlés azon nézeten volt, hogy a város által Far- nady úrnak eladott terület vételára már régen be lett fizetve. Egy más hason tárgyú ügy tárgyalásánál ez szóba került, és akkor tűnt ki, a jelenlévő helyettes pénztáros által adott felvilágosítás folytán, hogy ezen összeg még nincsen bevételezve. Az akkor szóval adott utasítás eredményhez is vezett. Azon kívül a jól felfogott közérdek kívánja, feltétlenül kívánja, hogy a tisztviselők a város akarata és törekvéséről, sérelmei és kívánságáról a közgyűlés utján közvetlenül meggyőződést szerezzenek, mert csak igy bírnak hivatásuknak teljesen megfelelni. (Helyeslésés élénk tetszés.) Ami a felebbezés második pontját illeti: hogy a tisztviselők tartoznak a közgyűlést 10 perczczel megelőzőleg a polgár m este r- n é 1 megjelenni, azt szintén feltétlenül czélszerünek találom. Nem említve azon számos helyes indokot, a melyek a polgármesteri előterjesztésben felhozvák, azon nemes intenczióból kiindulva, a mely polgármesterünket vezette, van szerencsém még a következő, a tapasztalásból nyert érveket is felemlíteni. Igen gyakran történik, hogy a közgyűlés tárgysorozatába fel nem vett ügyet, sürgősségénél fogva, uj közgyűlést be nem várva, azonnal el kell intézni. No most, ha a tisztviselő urakkal különösen a szakreferenssel, ezt a polgármester előzőleg meg nem beszéli, a tanács véleménye nem nyilvánul és zavar támadhat, de sőt a polgármestert még az önkénykedés czimével is illethetik, és azzal vádolhatják, hogy a tisztviselőt nem respektálja. De menjünk tovább. Megtörténik gyakrabban, mint az a mai közgyűlésen is az özvegy Nagy Jánosné eseténél előfordult, hogy a tanács nézete a már hozott határozatával el- térőleg más irányba tcreltetik. Kérdem most nem czél- szerü ilyenkor az előleges megállapodás? És ha a t. közgyűlés még azt is figyelembe veszi, hogy a bizottságok, nevezetesen a teendőkkel túlhalmozolt pénzügyi bizottság, jelentéseiket — nem saját hibájuk folytán - a. közgyűlés előtti vagy a közgyűlés napján adják át a polgármester úrnak, és igy a tisztviselő uraknak, a kiknek a közgyűlés tárgyairól teljesen tájékozottaknak kell lenni, nem állott módjukban ezen jelentésekről tudomást szerezni: nem helyes-e, ha a közgyűlést megelőzőleg a polgármester úrnál gyülekeznek, és mindezt megbeszélik ?
