Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-07-06 / 27. szám
árva- és gyámhatósági ügyeket, s a folyó félévre az előbbiekből 24, az utóbbiakból 4 maradt elintézetlenül. Dr. Zechmeister János az iparhatósági biztos teendőit teljesítette és az iparkihngásokat és egyéb iparhatósági teendőket intézte el. Fótliy Gyula számvevő jegyző pedig az adó- és illetékügyi teendőket is ellátta. II. A város népesedési mozgalmát illetőleg sajnosán konstatáljuk, hogy a lefolyt félév alatt a város népessége 17 lélekkel csökkent. A születési és halálozási szám az egyes hitfelekezetek szerint a következő volt: 1. A rom. katholikusoknál | 2. Az ev. reformátusoknál 3. Az ág. evangélikusoknál 4. Az orth. izraelitáknál . 5. A stat. quo » a) a felvárosban született 101 megh. 86 b) az alvárosban » 93 » 126 ........................» 16 » 20 .............................. » 10 » 12 ........................... » 14 » 3 ............................» 16 »20 született összesen : 250 » 267 III. A gyámoltak létszáma: 1899. deczember végével gyámság alatt maradt .... 1390 1890. év I. felében » alá került ........... 52 Összesen: 1442 .... 208 .... 1 .... 30 , , , , 18 Összesen: 257 Gyámság alatt maradt a félév végén ....................... 1185 A gondnokoltak létszáma .................................................... 5 IV. A gyámhatóság által magán feleknél kamatozás végett elhelyezve levő tőkék kimutatása: 1889. év végén elhelyezve volt ...................................... 45663.38 1890. év I. felében kölcsön adatott............................. 750.— Ezek közül nagykorúságát elérte Nagykorusittatott ................... Férjhez ment ............................ Elhalt . . . ........................ Összesen : 46410.38 Ebből f. évi junius hó 30-ig visszafizettetett .... 1116.50 Marad : 45296.88 A folyó évi julius hó 1-ig kint levő kamathátralék . . 1899.29 V. F. évi junius hóban a közpénztárba befolyt: 1. Állami adó fejében 1860.86 hátr. maradt a hó végével 7003.38 2. Idegen » * 30.80 » » » » 1475.55 3. Szőlődézsma » 26.491/2S » » » 60713.70 4. Fogyaszt, adó » 2995.66 » » » » semmi 5. Had ment. díj » 61.40 » » » » 1123.58 Összesen: 4975.211/2» » » » 70315.92 Iskoláink. I. A kegyes-tanitórendiek fogynia as in mának értesítője. Az értesítő egy ügyes fejtegetést közöl Sárffy Ignácz tanár tollából, a tanulók számára, ily czim alatt: Az érzelmek és indulatok szónoki jelentősége. A tanári kar H almi László igazgatón kívül 15 tagból állott. Mint rendkívüli tantárgyak előadattak a műének, a franczia nyelv és a gyorsírás. Valamint a tanári és ifjúsági könyvtár úgy a szertár is részint vétel, részint ajándékozás utján ez év folytán is jelentékenyen gyarapodott. Ösztöndíjat élvezett 13, segélyben 11 tanuló részesült; az ösztöndíjak összege 1400 frt, a segélyeké 176 frt 09 kr. Az I. osztályban az év végén 58 növendék volt, ezek közül jeles 5, elbukott 14. A II. osztályban 42 növendék, kik közül jeles 1, elbukott 8. A III. osztályban 38 növendék, jeles 2, elbukott 10. A IV. osztályban 40, ezek közül jeles 5, elbukott 9. Az V. osztályban 35 növendék közül jeles 3, elbukott 6. A VI. osztályban 27 növendék, jeles 2. A VII. osztályban 22, a VIII.-ban 21 növendék, ez utóbbiak közül jeles 4. Az érettségi vizsgálatra 19 ifjú jelentkezett, kik közül 4 jelesen, 7 jól, 5 pedig egyszerűen nyilváníttatott érettnek. Műéneket 45, gyorsírást 23, franczia nyelvet 9 növendék tanult. Az év elején beirt 305 tanuló közül az évet 283 tanuló fejezte be, kik között kath. 224, ág. ev. 5, ev. ref. 17, izr. 37 volt. — A jövő tanév, melyre a beiratások augusztus hó három utolsó napján történnek, szeptember 1-én veszi kezdetét. II. A róni. kath. elemi népiskolák értesítője. Bevezetésül az iskolaszék tagjait sorolja fel, részvéttel emlékezvén meg Kresák Ferencz isksz. tag elhunytéról. A tanítótestület Gsávolszky József és dr. G z e 111 e r Antal kanonok, isk. igazgatók, s 23 tagból állott. Az iskolaszék a lefolyt tanévben 157 szegény tanulót látott el tankönyvekkel, a vizsgálatok alkalmával pedig összesen 186 tanuló lön részint pénz-, részint más ajándékkal kitüntetve. Az év elején beíratott 567 leány és 596 fiú, összesen 1163 tanuló, kik közül az évet rendesen elvégezték 989-en. A jövő tanév szept. 5-én nyittatik meg, melyre a beiratások szept. 1. 2. és 3-án tartatnak. III. A siketnémák tanintézetének értesítője. Az értesítő 52 lapján T a r i t z k y Ferencz Írja le ta- nulmányútját, a müncheni, nürnbergi, würzburgi, frankfurti, kölni, berlini, weissenfelsi és drezdai intézetekben szerzett tapasztalatait. Az érdekes bevezető után több lapon át az intézet czélja, tanrendszere, a tanmenet (osztályonkint), heti órarend, a felvételi szabályzatok, az alapítványok sorozata s a lefolyt tanév fontosabb mozzanatai soroltatnak fel. A tantestület tagjai Kre- n e d i t s Ferencz igazgatása alatt 4 hitoktató, 3 tanár, 3 segédtanár (kik közül 2 Kolozsvárra rendeltetett), 5 tanársegéd s 1 kézimunka-tanítónő, kik 119 növendéket részesítettek oktatásban. A növendékek közül 33-an mesterséget, 42-én női kézimunkát tanultak. A jövő tanév szept. 1-én kezdődik. A közönség köréből.*) Felhívás Vácz város adófizető polgáraihoz! Tisztelt Polgártársak! A budapestvidéki pénzügyigazgatóság jövedelmi adójavaslata már a városházán kisért, ijesztő mértékben felemelt adótételeivel. Sújtva vannak abban mindazok, kik a Ili. oszt. kereseti adó alá esnek. A felemelések nem kevesebb, mint 50— 20(J°/0 között váltakoznak. A javaslat jelen alakjában ugyan csak koczkázta- tott kísérlet a kincstár részéről, de félő, hogy kellő intézkedések hiányában eltörülhetlen ténynyé válhatik, s ez oly csapás volna jövedelmi forrásaiból kiapadt, ipar- és kereskedelmileg pangó, szegény városunkra nézve, mely teljes pusztuláshoz vezetne. Ily körülmények között, miután az adótárgy a 1 ás o k t ó 1 már csak 5 nap választ el bennünket, haladéktalan akcz ióra van szükségünk, s a helyzet komolyságának tudatában, alulírottak felkérjük a d ó*) E rovat alatt minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet, a felelősség azonban mindig a beküldőt terheli. S z e r k. fizető polgártársainkat, hogy az e tárgyban, vasárnap, f. é. julius hó fi-án, d. u. fi órakor, a Curia szálloda éttermében tartandó értekezleten minél számosabban, a s a- j á t é r d e k ü k ben i s, megjelenni szíveskedjenek. Váczon, 1890. julius hó 4-én. Reiser Béla, Windisch Ferencz, Leitner Sándor, Meiszner Rudolf, Intzédy Soma, Dach és Hirschfeld, Ursziny Arnold, Deutsh Mór, Trümmer István, Pertzián Gusztáv, Tápay János, Blázsovits János, Reiser Henrik, Velzer Kálmán, Hufnagel Imre, Haífner Ferencz, Mandits János, Monszpart József, Lenesé Sándor, György Mihály, Varázséji GusztávFelhívás előfizetésre. Jelen számunk első lévén ez évnegyedben, bátorkodunk felhívni tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. A »Váczi Közlöny« előfizetésiára, helyben a házhoz hordással, vagy vidékre postán küldéssel évnegyedre .....................1 frt 50 kr. Helybeli előfizetőink a lapkihordónál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig posta- utalvány utján eszközölhetik legczélszerübben az előfizetéseket. Egyúttal hátralékos előfizetőinket kérjük,hogy tartozásaikat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. A „Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadó- hivatala. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. Latinovits Albin ő méltósága városunkban két hetet töltvén, f. h. 1-én kedves családjával együtt Gráczba költözött. Új tartózkodási helyére a mindnyájunk szeretetéből eredő őszinte emlékezés kiséri. — Krenedits Ferencz, kir. siketnéma intézeti igazgató a hét elején Kolozsvára utazott, hol a siketnémák intézetének évzáró vizsgáján miniszteri biztosként volt jelen. — Dr. Szeitl Szervácz a budapesti irgalmasrend házfőnöke és főorvosa, a rendfőnök által a zágrábi irg. r. közkórház igazgatójává lön kinevezve. Midőn e kitüntető előléptetéséhez őszinte szívből gratulálunk, kívánjuk, hogy a jeles férfiú olt is úgy megnyerje övéinek szeretetét, mint a mily nagyrabecsüléssel viseltetnek iránta nagyszámú tisztelői. — W i 11 Manó a vácz-vidéki népbank igazgatója e héten Abbáziába utazik. = A püspöki papnövelde növendékei közé a f. h. 4-én megyés püspökünk ő exciája elnöklete alatt megtartott vizsgálaton felvétettek: Szemerédi László, Á „Váczi Közlöny“ tárczája. Ráphael levelei. (Dráma 4 levélben.) I. Kedves Barátom! A szerelem szárnyain kizónáztam a klastromból s ideálommal egyesülve életem czélját megvalósítottam s a paradicsomi boldogság fészkét felépítettem. Azóta kifejezhetlen boldogság özöne mámorit; a titkos vágyak, elfőjtott óhajok mind, mind teljesültek, s a családi élet, a maga boldogító voltában, naponkint az élveknek újabb s újabb tárát nyitja fel előttem. Ali! mennyi költészet van ebben az életben . . . Oh ég! hogy ezt nem tudja minden ember felfogni! . . . Mennyire sajnálom ezen szerencsétleneket! . . . Én most nem teszek egyebet, mint boldog vagyok, és a családi költészetnek élek . . . Kívánságodat, hogy három havonkint egyszer Írjak életem folyásáról, szívesen teljesítem, ha erre boldogságom élvezete időt enged. Oly önző azonban ne légy, hogy hosszú leveleket várj tőlem, mert minden perez, melyet mással töltök el, boldogságomat rabolja meg. Barátod Ráphael. II. Kedves Barátom ! A három lefolyt hónap legnagyobb eseménye, hogy kinőtt a bajuszom. Ah barátom, mily fölséges valami ez a bajusz! Mily tekintélyt kölcsönöz ez a férfiaknak, különösen a hölgyek előtt! (ezt már diák koromban hallottam). Boldogságom teljéből csak éppen ez hiányzol.!,. Most már ez is meg van. De az a különös, hogy ideálomnak sehogysem imponál. Azt mondja, hogy ő bajusz nélkül szeretett meg s csak anélkül fog szeretni. Ez egy kicsit elkedvetlenít. Nem bírom vele megértetni, hogy így szebb vagyok. Folytonosan vitatkozom vele a bajusz szépsége és létjoga fölött s eközben nem leszek egyebet, mint bajuszomat pödörgetem. Es ő még sem enged . . . Megfoghatatlan, hogy egy nőnek ily ízlése van! . . . De nem folytatom tovább, befejezem levelemet, mert minden perez, melyet e tárgyról gondolkodva töltök el, boldogtalanná tesz, én pedig boldog akarok lenni. Barátod Ráphael. Ili. Kedves Barátom ! Vannak emberek, kik nagyon hamar megunják a vendéglői étkezést. Én is ezek közé tartozom. Némelyek ezen étkezés drágaságát, mások az ételek rósz elkészítését hozzák fel okul. En mind a kettőt. Barátom tapasztalásból szerzett meggyőződésem, hogy a vendéglői étkezés drága és rósz. Képzelj magadnak egy tányér levest, melyet negyed órával étkezés előtt kitálalnak, azután 10° R, hidegben lakásomra szállítanak, s midőn ezt elkölti az ember, hozzá kell látni egy szelet marhahús megrágásához, mely próbára teszi a legépebb fogakat is. Az én fogaim már mind mozognak, s mióta a vendéglőből étkezem, államat folyton felkötve hordom. A mellett ideálom kétszer szokott ebéd alatt elájulni, mivel hogy csikorgatom villámat a tányéron. De ez elkerülhetetlen, mert nagyobb erőfeszítés nélkül ilyen húst feldarabolni nem lehet. Ezek a vendéglői étkezés hátrányai. Én mindezt nem tudtam, s midőn a vendéglői étkezésre elhatároztam magam czélom volt, hogy boldogságomat zavartalanul élvezhessem s ideálomat a konyha szagtól megkíméljem. Ez utóbbi körülmény most már nem volna akadály, de ennél sokkal életbe vágóbb ok merült fel: ideálom nem tud főzni . . . Barátom, no kívánjad, hogy többet írjak, mert minden perez, melyet a hajdani jó levesek élvezetéről elmélkedve töltök el, boldogtalanná tesz; én pedig boldog szeretnék lenni. Barátod Ráphael. U. i. Ideálom még most se békült meg bajuszommal, sőt ellenszenve naponkint növekszik iránta. IV. Kedves Barátom ' A napokban meglátogatott az anyósom. Szeretetreméltó egyéniség. Jó tulajdonságai közül csak azt említem, hogy remekül tud főzni. Elképzelheted, mily kellemesen érintett anyósom abbéii kijelentése, hogy tud főzni, s ezt még az nap be is bizonyitá, mert oly roastbeef jött be asztalunkra, hogy megirigyelhette volna az „ Angol királynő“ kosztosa is. Egy régi, ismerős világba képzeltem magam pillanatra átragadtatva, hol a konyha művészet tárgyai körül repkedő gondolat szinte elfárad átérezni mindazt az élvadót, melynek egykor én is osztályrészese voltam. Anyósom eme művészete elbűvölt, az elfogultság megrohanta lelkemet s én nem láttam benne mást mint a konyhaművészet legmagasabb nívóján álló anyóst — és imádtam őt. Barátom, ne kaczagj ki, mert biztosítlak, hogy helyzetemben te is imádtad volna őt. De ez se tartott sokáig. A megszokottság által a bűvkör lassankint oszladozni kezdett; s ezen sarkalatos erénye mellett előtérbe lépett egy gyengéje is: — nagyon szeretett színházba járni. Mint anya szokott hozzá, mikor leányának gardedámja volt, s most anyós korában még szenvedélyesebben űzte. Szerencsétlenségemre egy rossz szinész-trup vetődött városunkba, de annyira még sem volt rósz, hogy anyósom tetszését meg ne nyerte volna, s csténkint ideálommal együtt ők voltak az elsők a színházban. Eleinte boszantott a dolog, midőn anyósom rendesen kisírt szemekkel jött haza a színházból (mindennap tragoediát adtak) s még azonfelül otthon is végig kellett hallgatnom az intrikus cselfogásait, melyekkel a darab szerelmes hőseit megkinozta. De később — a béke kévéért — csak beletörődtem. (Sokat megszokik az ember, ha anyós van a háznál) Különben is, ha végig nézek az anyósok bűn lajstromán, az én anyósom gyengéjét még nagyon is megbocsáthatónak találom. És mégis . . . ezzel a gyengéjével feldúlta boldogságom fészkét, megzavarta éltem nyugalmát, szétzúzta szívemet . . . Barátom ! megreszket kezemben a toll, keblemben az érzelmek vihara tombol, férfiúi önérzetem megbecstelenítve bőszeiért kiált, mert . . . képzeld csak ! öt nap óta özvegy vagyok és ennek anyósom az oka. Ugyanis míg ő Romeo és Julia sorsám megrögzött szokásból siránkozott zártszékében, azalatt ideálomat egy bajusztalan csupasz képű szinészficzkó elcsábította s kérlek, elhagyott anélkül, hogy csak egy nyájas szóval kért volna bajuszom levételére. Hiszen én ezt oly szívesen megtettem Volna: Most már vége, mindennek vége. Számomra nem létezik többé vigasz e földön. Csak az enyhíti némileg bensőm keserűségét, hogy anyósom nem hagyott el és hogy — remekül lúd főzni. Barátod Ráphael. Pipő.
