Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-01-05 / 1. szám
Ily esetben nincsen helye a takarékosságnak s bűn volna az elv kedvéért oly alkalmai elszalasztani, amely aligha ismétlődik évszázadok múlva. Fel tehát a nemes munkára! Mahomed távol esik a hegytől, közeledjék tehát ahhoz ... Majd ha idővel már a város messze határából megpillantjuk a gyár füstölgő kéményét, majd ha a 800 munkást elégülten latjuk naponként családjaik tűzhelyéhez hazatérni és ha a viszonyok valtoztával iparunk és kereskedelmünk nagyobb lendületet vesz: különös érzéssel fogunk mindig arra az időre visszapillantani, midőn a megérzékilelt való csak »a jövő század zenéjeként« tűnt fel előttünk. Higgadt megfontolás, nemes ambiczió, és kellő áldozatkészséggel párosulva — szerényebb anyagi viszonyok mellett is — csodákat művelhet. Példa van mar rá elég; legyen Vácz városa is azok között! Justus. A közönség köréből.*) A járdák ügye. Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Úgy vagyok értesülve, hogy a járdák szabályren- deletileg vannak városunkban szabályozva; értem t. i. ez alatt azt, hogy a háztulajdonos nem szabhatja meg a járda mekkoraságát kénye-kedve szerint, hanem tartozik alkalmazkodni a jelzett szabályrendelet azon intézkedéséhez, amelyet követni mindenki köteles. S éppen azért, mert a járda-ügy igy van szabályozva és mert arról is tudomással bírok, hogy egyes háztulajdonosok, a kik a járdát lépcsőzetekkel keske- nyitik és a járást-kelést megnehezítik, végzésileg lettek a hatóság által felhiva a lépcsők eltávolítására és^ a járdák szabaddá tételére: nem hallgathatom el azon jogosult panaszomat, melyre a Káptalan-utczában levő Szalay-féle ház előtti járda ad okot. Aki ezen utczában megfordul és e ház előtt elhaladni kénytelen, bizonyára osztja panaszomat, mely a jogtalan járda csonkításra irányul s annak szembetűnő elégtelensége miatt — különösen a téli időben — a járást veszélyezteti. Ha a hatósági végzéseknek ilyen tekintélyük van nálunk, nem csodálom, hogy nálunk minden úgy megy, mint Ázsiában. (No, nem egészen úgy! Szerk.) Vagy talán egyes háztulajdonosok nagyobb urak, mint a hatóság, vagy olyan közeli sógorok, akiket nem szabad érzékeny birsággal engedelmességre szorítani? Sógor ide, sógor oda! a közönség érdeke mindenek előtt. A hatóság a közönségért és nem a sógorok és komák kedvéért van a város élére állítva. Ennyit a méltányosság érdekében! Kész szolgája x. y. z. Városi és vidéki hírek. = Újévi tisztelgés. Megyés püspökünk ő nagyméltóságánál az új év alkalmából f. hó 1-én tisztelgett az egyházmegyei növendékpapság, egyetemben *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szem. az elöljárói s tanári karral, dr. Miltényi Gyula kanonok intézeti igazgató vezetése alatt, ki szép beszédben mondott hálás köszönetét ő exciájanak azon kitüntető atyai szeretetért, melylyel az intézet iránt viseltetni kegyeskedett, melyért a jövőre is esd, s Isten áldását kéri ő exciája fáradozásaira, egész életére. Megyés püspökünk ő exciája a jó kivánatokat kegyesen vette, az intézetet jövőre is legjobb atyai gondoskodásáról biztosította, s a jelenvoltakra áldást adott. Végül több növendékhez intézett néhány atyai szót s ezzel a tisztelgés véget ért. = Az ó-áldást megyés püspökünk ő excja tartotta fényes segédlet mellett, előzőleg pedig Újhelyi István kanonok plébános mondott évzáró egyházi beszédet. Újév napján Neszveda István fölsz. püspök nagyprépost celebrált. A kar Ulrich G-miséjét adta elő, a „ Tecum princípium“ bariton solo betéttel, melyet Varázséji Gyula énekelt. — Uj esperes. Gödöllő r. kath. hitközség hivei, azon alkalomból, hogy érdemdús plébánosukat Odray János urat, ki mint plébános, kér. tanfelügyelő és kir. iskolalátogató 30 éven át fáradságot nem kímélő buzgalommal és páratlan paedagógiai tapintatta] vezeti nemcsak hitközségének, de tankerületének is népnevelési ügyeit, legközelebb pedig kerületi esperessé neveztetett ki, kedves meglepetésben részesítsék; és pedig a róm. kath. iskolaszék Schmid Ödön gödöllői kir. al- járásbiró úr, mint iskolaszéki elnök és kir. iskolalátogató vezetése mellett testületileg fejezte ki örömét a kitüntetés felett, kívánván az uj esperes úrnak sok boldog uj évet. Az izraelita hitközség elöljárósága Her- czeg Ignácz hitk. elnök vezetése alatt szintén tisztelgett az esperes úrnál és a kitüntetés feletti örömének adván kifejezést. Mindkét testület megjelenése annyira elérzé- kenyiték az ünnepelt főurat, hogy örömkönnyek csillogtak szemeiben és meghatottan köszönte meg iránta tanúsított figyelmeiket. = István-napján Reit tér István cs. és kir. udv. kocsigyárost, hírneves polgártársunkat, szép óvá- czióban részesítették azon fiatalok, kik részint nála munkában vannak, részint nála tanultak s jelenleg a fővárosban vannak alkalmazásban. Az ifjak szép dalokat adtak elő, s névnapja alkalmából jó kivánataikat s hálájukat tolmácsolták előtte. Reit ter a tisztelgő hálás ifjakat megvendégelte. = Személyi hírek. Rose Gyula kir. aljárás- biró, és Kecskeméthy Dániel betét szerkesztő-biró, f. hó elején elfoglalták hivatalukat. Legyenek üdvözölve körünkben. = A műkedvelők dalegyeaüiete holnapi fellépésével bevonul városunk falai közé, 10 hónapi távoliét után csörgés sipkás czimboránk Garneval ő herczegsége ki 44 napon át kettősben az ő hűséges pajtásával a csintalan Ámorral szövi a bonyodalmas- nál-bonyodalmasabb történeteket s csinál legalább is annyi galibát, a mennyit nem leszünk képesek helyre hozni Hamvazó Szerdától-Vizkeresztig. — Városunk legifjabb, de nem kevesbbé jó hírű eg3resületének jutott a dicsőség, hogy megnyissa az idei farsangot, még pedig miként az általános érdeklődésből s egyéb előjelekből következtethetjük oly mulatsággal, melyben mentői kevesebb lesz a czeremonia és affectáczió, de annál több jókedv és annál intenzivebb az intelligens vigság azon jól eső színezete, mely az értelmi osztály nmlatságaiy nak képezi alapvonását. Farsangi elite-mulatságaink rendesen feszesek szoktak lenni; emellett az osztál- külömbség, vallás külömbség sőt a pénzes zacskók kü- lümbsége is — kivált ez utóbbi nagyon érezhető szokott lenni mai báljainkban. Mindez azonban a dalegyesület holnapi estélyén ki lesz küszöbölve. A készülődök sokasága igazolja, mily nagy befolyást gyakorol a sziv- deritő szép dal közönségünkre, igazolja ennek fogékonyságát a szép és hasznos iránt, igazolja hogy méltányolni tudja az egylet társadalmi czélját és törekvését, de egyúttal tanúságot tesz arról, hogy egyes rosszakaratú emberek intriguái, melyekkel a dalestély sikerét meghiusitani törekedtek, nem képes megingatni az egylet iránti bizodalmát. Mert a múlt napokban két úri ember — kétségkívül szolgálatot vélvén ezzel tenni egy más dalegyesületnek, — szerte kürtölte a városban, hogy a dalestély elmarad; — a dalegyesületre azonban ráalkalmazható a classikus mondás: et si fractus illa- batur orbis inpavidum ferient ruinae. — Felhívjuk a közönség figyelmét erre, nehogy hitelt adjon e kolpor- tált mendemondának. A belépti jegyek ez estélyre már ma kaphatók Meiszner Rudolf úr divatkereskedésében. Az estély műsora az előadást előzőleg fog a közönségnek kiosztatni. A dultársulal jelenlegi működő tagjai: Biringer János elnök (Bass II.,) Balogh Ferencz (Ten. 1., ) Berinza János (Bass I.,) Fáy Zoltán karnagy, Jab- lonszky Nándor (Bass II.,) Kaán János (Bass II..) Klem- bala Imre (Ten. II.,) Körtvélyessi László (Ten. II.,) Lipták Endre (Bass I.,) Nécsey János (Bass I.,) Morlin Zsiga ifj. (Bass If.,) Pertik Gyula (Ten. I.,) Paul István (Ten. II.,) Száz Sándor (Bass I.,) Stigliczy József (Ten. 1., ) Trümmer Sándor (Ten. II.,) Ullrich Géza (Bass I.,) Ullrich Károly (Bass II.,) Varázséji Gyula (Bass II.) A műsor következőleg hangzik: I. 1. „Dalra“ Storchtól. 2. a) Válás az erdőtől. Klanirtől. b) Hajós dal. Eckert- től. 3. Szavalat. 4. A szellőhöz. Fortuner Elektől. 5. Nemzeti zászló. Huber K.-tól. II. 6. Dalszabadság. Marsch- nertől. 7. a) Mindig többet. Seiferttől. b) Normann dal. Kückentől. 8. Felolvasás. 9. Kártya négyes. Magurányi Józseftől. 10. Béka Bantate. Hmmigtől. — Köszönet-nyilvánítás, A sz. Vincze-Egylet perselyeiben a szegények javara befolyt és pedig: Bla- zsovits J. ezukrászdájában 1 frt 96 kr, a Bezdek- féle kávéházban (adakozássá.) 2 frt, a Curia szállodában 1 frt 69 kr., a Csillag szállodában (adakozással) 1 frt, a Hanusz-féle központi kávéházban 1 frt 39 kr., a Nagy-sörliázban 1 frt 12 kr., Kohlmann István üzletében (adakozással) 81 kr, a Korona szállodában 13 kr. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az Egylet 86. r. gyűlése. = Halálozás. Rózsa Béla izsáki plébános f. hó 1-én, élte 52, papsága 28 évében elhunyt. Temetése tegnap délelőtt ment végbe. R. i. p. = Gyászhir. Reiser Ede, Reiser Béla jóhirü ügyvédünk testvéröcscse, mint részvéttel értei ülünk — e hó 2-án hosszas szenvedés után Budapesten öröklétre szenderült. Halálát neje és 4 árvája siratja. Fogadja az elhunytnak mélyen sújtott családja, őszinte részvétünk kifejezését. — Ny. b.! = Közgyűlés. A váczvidéki molnáripartársulat ma délután 2 órakor, Ferenczy János ipartársulati elnök lakásán rendes közgyűlést tart. = Eljegyzés. Korpás Lajos, id. Korpás József fia, a napokban váltott jegyet Gzuczor János polgártársunk kedves leányával Mariskával. Tartós boldogság kisérje frigyöket. — Ajándék. A váczi muzeum részére legújabban magát megnevezni nem akaró úri egyén, a nemes szürszabó ezéhnek protocollatióját 1756. évből és a társpohár befizetési jegyzékét 1701. évrőli ereklyét ajándékozott, legközelebb rendeltetési helyére juttatjuk, addig is fogadja köszönetünket. — Figyelembe. Lapunk jövő számában közérdekű tárczaczikket kezdünk meg szakavatott tolitól a Ä „Váczi Közlöny“ íárczája. Újévkor. Megérkezett, irn’ itt az újév Sok szép remény, fénynyel tele, Az ó letűnt a semmiségbe Örömünk, fájdalmunk vele. Mi szép nemes, jó volt a mull ban, Ma már csak mind letört virág, S a melyet látunk a jövőben Az meg lehet, hogy délibáb. Mindegy, ne hagyjon el reményünk Bátrak legyünk ! Munkára fel Az újévben ujult erővel Küzdjüuk az elet terhivel! Oly sok reménycs 11.ig sugárzik Felénk az uj év reggelen Ragyogva, mint vezérszövétnek Az élet zajló tengeren. S ha majd talán kéklő egünkre Felhő borítja fatyolat, Elíódve annyi szép reményünk Tündöklő csillag-taborál: Ne csüggedjünk, előre bátran! K-üzdjünk a bajjal emberül. Szétoszlik majd a gyászos felhő S borult egünkre fény derül. V. B. Gondolatok uj-év napján. Legördült az év utolsó éjszakája. Miként ha fájlalná, hogy pusztításait abba kell hagynia s a múlt falánk sírjába szállnia, szikrázó szemekkel s rázkódtató morajjal dúl-fúl, miközben kezeivel ablakunkat pajkos gúnyrajzokkal vonja be, mintha bukását, megsemmisülését előlünk akarná titkolni, vagy pedig búcsúztatóul nekünk azt izén né: „igy jár minden az ég alatt!“ Alig lávozott a titkolózó kalandor s alig illant el szemeinkből az álom, már is előttünk áll az uj-év. Az emberi nem uj szám alatt kezdi régi történetet . . . A titokzat fátylába burkoltan, bepólyáltan megszületett e sokaktól várva-várt csecsemő Szilveszteréjén, sokak áldásában fürösztetik, s mint gondos keresztanya, a remény felezifrázza pályáját csecsebecsékkel . . . Talán azért tűnik fel az uj-év tündöklő hajnala oly ragyogónak előttünk a hófedte hegyek csillámló jegyeseinek visszfényében, hogy ritkán láthatjuk nyájas pirjat a tél ködös heteiben. Az uj-évet ezert mindenki egy mosolygó tündérnek képzeli, pedig mindenki tapasztalhatja, hogy ez a mosolygó tündér is megszűnik szeretetremeltó lenni s ki tudja, mivel fog a későbbi napokban gyötörni?! . . . Eötvös mondja: „Az uj-évvel minden szív újra kezdi reményeit“ mintha az uj esztendő nem ugyanazon téli éjjel kezdődnék, melylyel a régi végződött, mintha kalendár.umunkkal változtatni lehetne a szivet, vagy kiszakítani múltúnknak szomorú jegyzékeit.“ Az ó- és uj-év két hölgyhöz hasonlít; az egyik I görnyedten, öregen dűl sírjába, a másik pedig üdén, íiatalon, de lefátyolozva emelkedik ki az idő hullámai közöl; elrejti előlünk a jövő titkait, mig amaz már egészen feltárta s a múlt sírjába vitte magával. ^ Az ó- és uj-év hasonlít a kétfejű Janushoz; az egyik arczával a múltba tekint, a másikkal a jövőbe 4 InulLba tekintő arczárói leolvashatjuk az eltűnt év örömeit s fájdalmait, de a jövőbe néző arczról semmit sem olvashatunk, azon csak a remény sugára dereng. Az uj-év napja egy örök zöld tündér: a remény napja. . • , Pz, a tündér Ámít ugyan, de mégis legállandóbb kísérőnk. ,Pe bűként is élhetnénk, ha remény nem derítené e Htűnk gyakorta sötét útját, melyen haladunk?!... Reméljünk tehát, s ne vessünk fátyol! a múltakra, miiem tartsuk meg nyitott könyvül az ó-évet, hogy tanulhassunk belőle s tetteinket a jövőben észszerűbben irányozhassuk. 5 habár a mull csalódásokkal fizetettt, tápláljunk uj reményeket s kezdjük meg friss életkedvvel az uj- ‘ ve s lolytassuk azon zavaros álmot, melynek élet a neve. » . - „ Rózsa emlékkönyvéből. — Tracs. — A iikkasztó hőség elől az árnyas platánfák alá menekültek. Rózsa a szeretetre méltó bájos barna leány, kedves mosolylyal ajkain igy szólt: — Ha nem volna Rózsa a nevem, mondd, micsoda nevet adnál nekem? És ő válaszola: — Csakis ez a név illik reád, a mit viselsz; — mely ép azért, mivel a tied, a legszebb mindannyi között. — Oh te hízelgő! — Egész komolyan beszélek. — Tegyük fel például, hogy nem tudnád nevemet és mégis meg akarnál szólítani, micsoda nevet adnál, mely neked is legjobban tetszenék? — Akkor igy cselekedném: Mind ama szavakból, melyek a világ legszebb öt tárgyát jelezik, választanék egy betűt s ezekből alkotnám nevedet. — És melyik a világ eme legszebb öt tárgya? — Figyelj tehát édesem s olvasd ujjaidon. — Először is a tenger. — Miért? — Mert ép oly titokteljes és elvarázsló, mint a te tekinteted. — S aztán! — A hó. — Miért? — Mert fehér és tiszta, mint tiszta jellemed. — Azután? — A rózsavirág. — Miért? — Mert a te mosolygó ajkad szinte az. — Azután? — Az estpir. — Miért? — Mert bájos, mint magad vagy. — Azután? — A madár. — Miért? — Mert csicsergésében és énekében kedves hangod kellemét igyekszik elérni. — Oh, minő hízelgő vagy te!
