Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-18 / 33. szám

nyel, hogy jövőre ilyen „botrány“ ismétlődni nem fog. Legyen meggyőződve városunk hatósága, hogy lakosságunkból még nem halt ki a hagyományos kegyelet, s nemesebb érzés, melyei letiporni kár v.olna, s neki nem hivatása.

Mi meg vagyunk győződve, hogy városunk minden lakosa velünk érez.

Audiatur et altera pars.

Lapunk folyó évi 30-ik számában közlőit vczér- czikkünkre vonatkozólag a következő sorokat vettük, melyeket aduid; egész terjedelmükben, szó.szcrint. Tesz- szük pedig ezt azért, hogy olvasóink lássák, miszerint az ellen vélemény meghallgatásától nem szoktunk visz- szariadni.

Szükségesnek találjuk azonban egyelőre észrevételeinket még a következőkben megtenni. Először is, miután a referada nem a rendőrség részéről’jött hanem azt egy „Váczvidéki“ úr irta, annak hitelét kétségbe vonjuk; feltéve továbbá, hogy a közlőt! adatok hiteles forrásból kerültek is ki, mi azokat méltányoljuk, de azt vagyunk kénytelenek kijelenteni, hogy miután mi, a „Tűrhetetlen állapotok“ czimű felszólalásunkban a városi rendőrkapitány úr bel ügyeit egy szóval sem érintettük, a felhozott adatokkal felhozásainkat egy szóval sem látjuk megczáfolva, hanem igen is megczá- foltaknak látjuk azokat azon örvendetes tapasztalatokkal, hogy a piac.zról a hagyma félék eltűntek, s azok csak a napi fogyasztásra szorittattak le; örvendetesen konstatálhatjuk azt is főleg, hogy — habár nem a saját nevében — is rendőrségünk felszólalásainkat még sem hagyja egészen figyelmen kivid, hanem azokra reflektál és önmagát igazolni megkísérli, noha ez csak akkor sikerülne, ha utolsó porczikáig tényekkel s nem szavakkal győzne meg minket hatalmas funkczióról. Hogy azonban rövidek legyünk, s rosszakarattal ne vá- doltassunk — még csak azt jegyezzük meg, hogy a nyilatkozatbeli „jó tanácsot“ még a „Váczvidéki“ úrtól sem fogadhatjuk el; nem pedig azért, mert azt akarja, hogy ha rendet kivárnánk hát törüljük el vásárainkat, zárassuk be üzleteinket stb. Ezt pedig mi sohasem kívántuk ; hanem igenis követeljük azt, hogy normális állapotokat és rendet lássunk. Egyébként a „Váczvidéki“ úr hangzatos válasza a következőleg szól:

„Tűrhetetlen állapotok“ czim alatt a „Váczi Közlöny 30-ik számában oly dolgok és állítólagos mulasztások soroltatnak fel, melyekkel egyedül a városi rendőrkapitány vádoltatik egyenesen, bár hozzá teszi az érdemes czikkiró miszerint a rendőrkapitány „nem ér rá az ily apróságokra“ és hogy vádjai alaposságának mint egy nyomatékot kölcsönözzön, hozzá tesz egy zárjel közötti kérdő jelet.

Felteszem, hogy czikkiró nem annyira rossz akarat, hanem tájékozatlanságból eresztette világgá ezen hangzatos feljajdulást, mert ha feltevésem tévedésen alapulna s a rossz akaratot biztosan tudnám: czikké- ben felhozottakat annyira ignorálnám, hogy jelen s egyedül csak a nagyérdemű olvasó közönség tájékoztatására szolgáló soraim papírra tevéséhez hozzá sem fognék.

Én tehát a rossz akaratot kizáró feltevés után indulva, konstatálom a következő tiszta tényállást, ugyanis: A rendőrkapitányi hivatalba f. év január 1 -tői bezárólag julius 31-ig a következő számú ügydarabok érkeztek, nevezetesen:

1. A rendőrkapitányi hivatal iktató könyvébe 1044

2. A tanács által referálás végett kiadatott . 1775

3. Az állat egészségügyi nyilvántartásba . . 80

4. A marha vágási lajstromba.................G29

5. Toloncz ügy

...................................... 59

G. Erdei kihágások iktatójába............. 118

7. Cseléd könyvek kiállíttattak

............. 90

8. Igazolási jegyek

................................. 5G

9. Házalók nyilvántartásába

.................. G7

10. A magyar állam kötelékéből elbocsájtottak

nyilvántartásába ........................................ 1

11. A szeszes italok árulhatására engedélyt nyert

egyének nyilvántartásába................... 33

12. Vácz város kötelékébe felvett egyének nyilvántartásába .................................................. 3

13. Hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítélt egyének nyilvántartásába .................................................. 9

14. A feltételes szabadságra bocsájtott egyének

nyilvántartásába ........................................ 2

15. Szoptatás és dajkaságba kiadott gyermekek

nyilvántartásába ........................................ 10

1G. A városban előfordult balesetek és nevezetesebb bűnesetek nyilvántartásába ... 5

17. A megye területéről kitiltott egyének nyilvántartásába .................................................. 3

18. Helybeli illetőségű egyéneknek más hatóság

által történt cselédkönyvveli ellátásáról vezetett nyilvántartásába

.................. 2

19. Az elveszett, erdőőri eskü bizonyítványok

megsemmisítéséről vezetett nyilvántartásba 3

20. Azon egyéneknek nyilvántartásába, kik más

községben nyertek illetőséget......... G

21. Állat beteg ülések nyilvántartásába ... 3

22. Kézbesítések jegyzékébe

.................. 144

Tehát összesen: 4142

drb érkezett s el is intézhetett.

Már most ki intézte el ezen ügydarabokat P

1. Fabriczy Nándor felfüggesztett rendőrbiztosnak beosztatott 74 drb, ebből elintézelt 2G drbol, ebből visszament az irodába ismét 48 drb.

2. Bartos Ferenez rendőrbíztösnak kiosztatott 19; maradt tehát a rendőrkap Hánynak 4097 drb mondva négyezer és kilenczvenhél. drb ügy igtal.ni, fogalmazni, leliszlfizni, beborilékozni, levéltározni slb., melyek felében tárgyalás, tanúkihallgatás, ilélel- vagy végzés hozatal slb. eszközöltetni.I. Nátha, már most ily fonlos ügyek elintézése mellelI nem ügyel, jobban mondva nem

ügyelhet az olyan csekélységekre, mint a minőketjjfelso- rol a czikkiró, lehet-e őt kötelesség mulasztással vádolni akkor: a midőn mind ezen ügyek elintézéséhez csak egy dijnok, a jó öreg Regele bácsi személyében van hozzája adva? Azt hiszem nem, és ebből a meggyőződésemből kifolyólag nem is mondóim meg, hogy ha van egy átalán kötelesség mulasztás, a mit különben határozottan tagadok, akkor annak a vádja kit terhel? ítélje meg a czikkiró maga.

Azonban hogy jámbor óhajai teljesüljenek, szolgálok egy tanácsosai: el kell törülni a heti és országos vásárokat, ki kell kergetni a várost és a kereskedőket kereső vidékieket, szóval be kell záratni az üzleteket és söpörtetni, tisztiitatni öntöztetni az utczákat — akkor lesz oly tisztaság, hogy az elégedetlen elem laktopánban sétálgathat, — ellenben fizethetné is a vám és kövezetvámból befolyó jövedelmet, a többi . . . veszszen el.

Egy váczvidéki.

Egyről-másról.

Az uborkaidény kellő közepén vagyunk.

Az unalom üt mindenütt tanyát; lőház, kaszinó, kávéház csak úgy tátong az ürességtől.

A társadalom pihenőt tart, — majd az mondtam, hogy téli álmát aluszsza.

Az igaz, hogy volt egy hangversenyünk a múlt csütörtökön, de az sem a mi érdemünk. Eljöttek ne- liányan Budapestről, hogy lethargiánkból fölrázzanak minket . . .

Bizony nálunk a farsangot kivéve, mindig holtévad uralkodik, mert nincs, aki vállalkoznék egy kis élénkséget önteni társadalmi életünkbe.

Pedig egy kis fáradsággal mily eleven várost le- i hetné csinálni Váczból!

*

* *

Azt mondják, nincsenek helyeink, hol kellemesen szórakozhatnánk, hová kirándulhatnánk.

A kik ily szegénységi bizonyítványt állítanak ki városunkról, nem gondolják meg, hogy olyan regényes fekvésű helyekkel, mint például a kies „Buki-sziget“ és csárda, a „Gombkötő-sziget“, „Gselőte“, „Pokol-csárda“, stb. kevés város dicsekedhetik, és mi még sem tudjuk felhasználni a természettől nekünk adott kincseket, mert hát — „messze“ (?) vannak.

*

* *

Még a „polgári lövölde“ is „messze“ van sokaknak, s ezért ezen igazán gyönyörű nyári helyiségünkben is nap-nap után üres asztalok között sétál a vendéglős. Pedig hát kell-e ennél kellemesebb hely ?

*

* *

Szélcsend uralkodik társadalmunk minden rétegében.

Műkedvelők, lőegylet, zeneklubb stb. mind azok között foglalnak már helyet, melyekről elmondhatjuk, hogy — voltak.

*

* *

Majdnem ugyanezt kell mondanunk a tűzoltóegyletről is.

Ha a pusztító elem a múlt héten nem látogatta volna meg városunkat, talán nem is tudnék, hogy tűzoltóink is vannak.

Bizony az egykor oly virágzó, szép számú tűzoltóság ma már csak romjaiban áll főn, s jelen szervezete mellett, bármily dicsérendő legyen is egyes tagok igye- I kezete és önfeláldozása, magasztos feladatát csak rész- , ben oldhatja meg.

Csak azt az egyet említjük, hogy félóra is bele : telik, míg néhányan a vész helyén megjelenhetnek, a j nélkül hogy a késedelem miatt hibáztathatok volnának.

| A kik pedig még távolabb laknak csak jóval későbben keríthetnek elő, hogy a magokra vállalt nemes czélnak minél üdvösebben megfelelhessenek, s polgártársainknak a veszélyben hasznos segítségére legyenek.

S ha megjelennek, akkor sem segíthetnek úgy, a hogy akarnák, mert a lajt üres, víz a házaknál nincs.

I lelyesebb szervezetet óhajtunk.

De óhajtjuk, követeljük, hogy a városi rendeletnek, mely szerint nyári időben minden háznál víz legyen készletben, mindenki megfeleljen. S ezt valakinek szigorúan ellenőrizni is kell.

Ha nem teszi, ő is oka a szenvedett károknak.

*

* *

Sajnos körülmény a lakosság nagy részének közönyössége is, tűzveszély idején.

Mert ma már népünk — elég sajnos — a közös veszélyt nem tekinti közösnek, s a tűzoltók ügyességére bízza a pusztító elem fékezését, inig ő ölbe tett kézzel szemléli polgártársainak veszedelmét.

Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy szélesen cl claczára is k i 1 e n c z h á z a t pusztított el a romboló vész.

Mi lett volna velünk, ha szél van?!

*

* *

A mire égető szüksége lenne városunknak, elég szomorú, hogy sehogy sem tud létrejönni; értem a tüz- o 11 ó i ő r t o r n y o t.

Pedig ennek nagy fontosságú ügye a ráült évben oly szépen felkarol látott, s a. kezdet nehézségeivel meg- Icüzdve már gyűjtés is rendezi etett annak létesil lieté- sére, de ezen ügyben is, mint oly sok másban, beállott a slagnáczió, s így a jó Eg tudja, mikor lesz belőle valami.

*

* *

Furcsa igazság-szolgáltatásról hallottam a napokban.

A bírói processus előidézői azon szelíd állatok voltak, melyekről a rómaiak történelme is megemlékezik ; csakhogy mig ott a eapitolium megmöntőiként szerepelnek, itt veszedelmet idéztek elő «Tunó madarai.

Az eset ugyanis a. következő:

X. polgártársunknak néhány hídja, véletlenül a li- losha. tévedi s a. szomszéd kukoriczását a nagy szélvihar előtt kissé megdézsmálta, azaz hogy csak megdézsmálta volna, ha idejekorán ki nem űzetik onnét. A szomszéd ugyanis látva, hogy kárttevési szándékkal lépnek ez állatok földjére, rögtön mint tolvajokat befogatta és zár alá tétette, nem engedvén nekik annyi időt sem, hogy a kukoricza zöld leveleiből jóllakhattak volna.

X. polgártársunk hallva a szerencsétlenséget, a szomszédot a ludak kieresztésére kérte fel, megígérve az általuk tett kár megtérítését, s egyúttal felhívta szomszédját kárpótlási követelésének előadására.

Ez a Indáknak pár pereznyi ott időzése alatt okozott kárért 5 irtot követelt, mely összeget a ludak tulajdonosa sokalván, a városi rendőrségnél panaszt emelt ezen önkényes eljárás ellen, s kérte a. kár megállapítását szakértő által az ő jelenlétében eszközöltetni.

Megjegyzendő, hogy mint 5 fitos kártérítési kereset a városi bagatell-biróság jogkörébe tartozott, de ez elakarván hárítani magától az ügyet, hites becsüs által vétette fel a kárt, ki azt netto 20 frt 50 krban állapította meg, csak azért, hogy ezen kényes ügy a járásbírósághoz tereitessék, s ezen úton egy ügytől megmenekülhessen a városi igazság-szolgáltatási közeg.

Most már csak azt szeretnek tudni, vájjon a ludak váltak-e elefántokká, mikor ide betévedtek, vagy pedig a becsüs szeme látott tízszeresen, hogy annyit számit föl az okozott kárért, a midőn a tulajdonos maga is csak 5 frtot követel. Hiszen a földön jelenleg meglevő összes termés a burgonyával együtt, melyben kárt okozhattak, alig ér többet 20 frt 50 krnál! Sapienti sat.

Laurus.

Városi és vidéki hírek.

= O felsége a király születésnapja alkalmából ma megyés püspökünk ő exeiája ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tart a székesegyházban.

= Személyi hir. Ő felsége domokosi Bülőni Kálmán G-ik honvédhuszár ezredbőli századosnak őrnagyi helyi alkalmazásra való előjegyzését legkegyelmesebben elrendelte. Őszinte szívből gratulálunk e köz- kedveltségű tisztünk legközelebbi előléptetéséhez.

= Szt. Rókus napját, városunk fogadalmi ünnepét, az idén is szokott fénynyel és pompával ünnepelte meg lakosságunk. Az ünnepélyes körmeneten részt vettek az összes papságon kívül a különféle egyletek és testületek zászlóik alatt s a város és környék híveinek ezrekre menő sokasága. A körmenetet dr. Czettler Antal káptalani kisprépost, felsővárosi plébános vezette, ugyan ő végezte a nagymisét is. A magyar szentbeszédet Szabad József, püspökhatvani esperes-plebános tartotta, ki eszmékben gazdag és valódi szónoki hévvel előadott beszédében elmondá sz. Rókusz hitvalló életét és szenvedéseit, majd a földi szenvedésekről szólt s fejtegető azon erőt, melyet a hit nyújt az élet viszontagságai között. Németül Niedermann Márton karkáplán, tótul pedig Schloszár János sződi s. lelkész mondottak emelkedett szellemű beszédeket.

= Gyászisteni-tiaztelet tartatott f. hó 13-án

a székesegyházban az elhunyt Bonn az Sándor Csanádi püspök lelki nyugalmáért. Az ünnepélyes requiemet Kanda István prépost-kanonok végezte.

= Verseny-szántás. A pest-pilis-solt-kiskun megyei állattenyésztést előmozdító egyesület f. évi aug. hó 29-én d. e. 10 órakor Vácz város határában fekvő Clarisse házi (Piufsich) pusztán díjazással egybekötött szántó-versenyt és cseléd díjazást tart, felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy a helyszínén az elnökségnél jelentkezzenek. Vácz. 1889. aug. hó 5-én Rudnyánszky László s. k. t. főszolgabíró, mint ideiglenes elnök.

= Vasárnapi munkaszünet. Hazánk fővárosa mint tudva van, az ünnepek méltóságára sérelmes munkák tiltását, mely országos törvényen alapszik, már foganatba vette, mi onnan is kitetszik, hogy a tilalom áthágása miatt már többen meg is lettek büntetve. Annál feltűnőbb, hogy városunkban, mint püspöki városban, ily tilalomról némelyek még tudomással sem bírnak. Megbotránkozással kell pl. felemlítenünk, hogy a most épülő „kötő-szövő gyár“-ban f. hó 11-én, valamint 15-én is, a kőművesek, nem respektálva a vasárnapot, kényük kedvöl- szerint dolgoztak. Szeretnők tudni, kinek engedélyével történik mind ez? Vagy nálunk már minden szabad? már végkép kiirtani akarnak népünk szivéből minden liszteletet, kegyeletet, az isteni és emberi törvények iránt? Vagy a munkásnak talán pihenés sem kell már? Vájjon ‘egyedül Csak az anyagi haszon lesz-e már csupán minden telteinknek legfőbb rúgója? A vallás-erkölcsi kötelmeket pedig lábbal tiporhatja akárki? Mivé leszünk, mivé lesz népünk, ha Istenétől, vallásától, lclkiismeretétől is megfosztja a kaján nyerészkedés? Ismételten tiltakozunk a vasárnapok és ünnepek durva megsértése ellen.

— Nyílt köszönet Balambér úrnak. Romhány augusztus 15-én 1889. Igen tisztelt Balambér úr! On szives volt e becses lapok aug. 4-iki számában a vám és helypénzek szedése körüli visszaélések, — nemkülönben a „rendőr urak“ basáskodása ellen felszólalni. Hála istennek, hogy találkozott végre egy bátor férfiú ki a „jött ment“ falusiak érdekében is síkra kel. Egészen úgy van, mint Írni tetszik. Szivemből irta ki sorait. Csak azzal toldom meg, hogy a „rendőr urak“ basáskodása némelykor brutalitássá fajul. Erre nézve akárhány konkrét esetet tudnék felhozni. Fogadja kérem igen tisztelt Balambér úr, őszinte, nyílt, bátor fellépéséért, meleg köszönctünket és hálás elismerésünket ! A mi a helypénzt illeti, szab,adjon csak röviden kérdeznem: Vájjon ha a falusi gazda gabonáját nem vásári napon s egyenesen rendes kereskedőjéhez viteti, tartozik-e a vámilletéken kívül helypénzt is űzetni? Kérdi „Egy falusi.“

= Helyreigazítás. Lapunk mull heti vezér- czikkébe saját hibánkon kívül oly drasztikus sajtóhibák csúsztak be, melyek annak egyes helyeit érlelmetlenné, sőt zavarossá, lelték. Ezen, ránk nézve is kellemetlen inczideiiséii, olvasóink szives elnézését kérjük. Külön-