Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

dajkát, kinek feladata a házat tisztán és rendben tar­tani, mosni, főzni s a gyermekápolásban a testvérek­nek mindenkor segédkezni. 7. §. A dajka a menhelyben lakik, évi 100 frt díjazásban részesül. 8. §. Gyermekek mindkét nembeliek, ngy katholi- kusok, mint más vallásunk a legkisebb kortól 12 éves korukig vétetnek fel és pedig reggel 5 órától esti 8 óráig, de bármikor kivétethetnek. Hatvan gyermeken fölül a később jelentkezők nem vétetnek föl elsőség adatik a külső munkára menő munkások gyermekeinek. 9. §. Beteg gyermekek a menhelybe föl nem vétetnek. 10 §. Midőn a testvérek az intézetben vannak ők, különben pedig a dajka eszközli a felvételt, mi úgy történik, hogy az intézet törzskönyvébe bejegyzi az apa, vagy ha árva, az anya, illetőleg a gyám nevét s a gyermekét, lakását, korát, vallását, ingyenes vagy fizetéses ellátását, ez után a gyermekeket megmosdat­ják s megfésülik s csak az után bocsájtják a többiek közé. 11. §. A gyermekek általában ingyen vétetnek fel ápolás és felügyelet végett, azonban ha táplálékot ma­gukkal nem hoznak s egész napra az intézetben ha­gyatnak, egy gyermek után egy napra 5 kr., 2 gyer­mek után 8 és 3 gyermek után 10 kr. előre fizetendő. 12. §. Az ellátás reggel meleg leves kenyérrel, délben vastag étel vagy tészta. A kicsinyek tejjel láttatnak el. Napközben a szükség szerint aludttejjel kináltatnak meg a nagyobbak. 13. §. A város által tartott árvák havi G írtért teljes ellátásban részesülnek és folyton az intézetben laknak, de oktatásukat a nyilvános tanintézetekben nyerik, az ellátáson kivül megkivántató szerekről pedig a város gondoskodik. 14. §. Az intézetet az iskolaszék felügyelete alatt közvetlenül a kedves testvérek vezetik. Joga van azon­ban a városi tanácsnak és a nőegyletnek az intézet vezetésébe tekinteni és az észlelt hiányok orvoslása iránt az iskolaszéknél egyházi elnöke utján tenni lépéseket. 15. §. A menhely felügyelő az anyagi ügyekben intézkedik, a dajkával rendelkezik, de a testvérek elle­nében netalán előforduló észrevételeit az iskolaszéki egyházi elnökkel köteles közölni. 1G. §. A bevételeket és kiadásokat a naplóba az egyik testvér pontosan azonnal bevezeti s e naplót a felügyelő mindennap aláírni tartozik. Iskolai értesítők. 1. Értesítő a kegyes-tanitórendiek váczi fő- gymnasiumáról az 1888—89-ik tanévben. Közli Halmi László, igazgató. Az értesítő egy 7G lapnyi terje­delmű értekezéssel kezdődik Lovászy Nándor tanár tol­lából „A Kaukázus hegység és az örmény felföld vidéke néprajzi tekintetben“ czimmel. Az érteke­zés után következik a tanári kar. mely áll 9 kegyes- rendi, 4 vácz-egyházmegyei áldozárból és 1 világi ta­nárból. Ezután az egyes osztályokban előadott tan­anyag van részletesen elősorolva, majd a könyv- és szertárakról szóló jelentések következnek azok gyara­podásáról a jelen évben; föl vannak továbbá tüntetve azon tanulók nevei, kik pénzbeli segélyben részesittet- tek a Virter-; Szikora- Midlarcsek- és Arbay-; Bcrkes- Arbay- és Tiller-féle alapítványokból, összesen 15-cn; ösztöndíjat élveztek pedig 12-en. A tanulók érdemso­rozata után a gymnásium ez évi történetére vonatkozó adatok vannak röviden elősorolva, melyekből fölemlít­jük, hogy Hóman Ottó tankerületi főigazgató gymna- siomunkat a tanévben november hóban hivatalosan meglátogatta s ez alkalommal minden egyes osztályban többször is meghallgatta az előadásokat; tüzetesen megvizsgálta a könyv- és szertárakat s meggyőződést szerzett arról, hogy a tanítás ügyében kiadott felsőbb rendeletek pontosan megtartatnak. Az ifjúság egész­ségi állapota kielégítő volt, halálozás csak egy for­dult elő az évben. A statisztikai adatokból a követ­vetkezőket közöljük: A tanulók száma az év elején A „Váczi Közlöny“ íárczája. Margit emléke. — Beszély. — Irta: néhai ifj. "XT" a,rázséji G-u.sztáv. (Szerző kéziratban hátrahagyott műve.) (Folytatás.) IV. A kastély a legkényelmesebb úri lakok egyike vala, szép angol-keiitel, a kert tavába hófehér hattyúk már- togatták piros csőreiket. Imrefy fényűző volt. A sok vendégség apasztá va­gyonát. Az első adósság még nem baj, de olyan az, mint a ki az ingoványra teszi a lábát, végre polyp- ként ragadja meg s vonja be a mélybe s nincs ereje többé küzdeni ellene . . . Imrefy dolgozó szobájában Íróasztal mellett ül s nehány levél írásával látszik elfoglalva lenni, midőn ajtaján kopogtatnak s az elhangzott „szabad“ után egy különös külsejű úri egyén lép be s nagy bókolá­sok közt lép Imrefy elé, miket az hasonló hajlongások- kal viszonoz. E fogadtatásról ítélve e két egyénnek egymás iránt nagy kötelezettségei lehetnek. 8 ez állításunk nem alaptalan, mivel a belépett uj egyénben Imrefy hitelezőjére ismerünk, neve Abafy Miklós. Megkíséreljük lefesteni őt. Korára nézve 40 45 évesnek látszik, közepe el­hízott termettel, mi ily pénztőzséreknél ritkaság; haja bizonytalan színű s legtalálóbb kifejezés reá a hirtelen volt 299, az év végén 272. Vallásra nézve volt: róni. kath. 220, ág. cv. G, reform. 10, mózes vall. 3G; anya­nyelvre nézve: magyar 254, német 14, tót 4. Az ér­tesítő végén a jövő tanévre vonatkozó tudnivalók je- leztetnek. Ezek szerint a beiratások augusztus hó három utolsó napján fognak megtartatni. Az első osztályba oly tanuló léphet, ki a 9-ik évet betöltötte s 12 évnél nem idősebb. Bármely osztályú tanuló, akár először jön az intézetbe, akár nem, a beiratás alkalmával keresztlevéllel, vagy születési bizonyitvány- nyal ellátva tartozik jelentkezni. II. Értesítő a váczi róni. kath. elemi népis­kolákról az 1888—89. tanévben. Az iskolák a róm. kath. iskolaszék felügyelete alatt állanak, melynek élén áll Csávolszky József, székesegyházi kanonok, egy­házmegyei tanfelügyelő, a közép- és alsóvárosi tano­dák igazgatója egyházi elnök és dr. Csányi János ügyvéd világi elnök. A felsővárosi iskolák igazgatója dr. Czettlcr Antal kanonok-plébános. Az iskolaszék felügyeleti alatt 4 iskolaépület áll; és pedig: a közép­városi 6 évfolyamú elemi fitanoda 5 teremmel, a kö­zépvárosi ujonan épült G évfolyamú leány tanoda 8 tanteremmel, a felsővárosi 3 évfolyamú fi- és leány­tanoda 3 tanteremmel és végre az alvárosi 3 évfolyamú vegyes osztályú tanoda 2 tanteremmel. — A tantes­tület 23 tagból áll, kik között van 5 hitoktató, G páli szt. Vinczéről név. irg. nővér, 2 kézimunka tanítónő. A tanulók száma az összes tanodákban 1168, volt és pedig 573 leány, 595 fiú. Vallásra névze 1145 róm. kath., 5 helv., 4 ág., 14 mózes 'vallásu. A jövő tanév szept. 5-én nyílik meg. Az elemi népiskolák 1889. évi költségvetése 8195 frt 88 kr. fedezetlen kiadást tüntet elő, mely összeg a liitfelekezet híveire vettetett ki. III. Értesítő a siketnémák váczi m. kir. or­szágos tanintézetéről az 1888—89-iki tanévben. Közli: Krenedits Ferencz, az igazgatói teendők ideigl. vezetésével megbízott rendes tanár. — Az értesítő elejét Fekete Károly emlékezete foglalja el, mely­ben a boldogult igazgatónak életrajza mellett ismer­tetve van annak áldásos működése a siketnémaképzés terén ; irta Krenedits Ferencz. Az intézet növendékei 8 osztályba vannak sorolva, az egyes osztályokban vég­zett tanagyag részletesen elősorolva található az ér­tesítőben. A növendékek az iskolán kivül szabadide­jükben egyes iparágakban is képeztetést nyernek, mely czélra szolgál az intézetben elhelyezett öt iparos mű­hely, u. m. szabó, varga, asztalos, esztergályos és könyvkötő műhely. Ezen műhelyeken kivül még az in­tézeten kivül lakó iparosoknál is .képeztettek egyes növendékek. A tanári kar áll 3 tanár-, 2 segédtanár-, 2 tanársegéd-, 4 tanárjelölt-, 3 hitoktatóból és 1 kézi­munka tanítónőből. — A növendékek száma összesen 102, ebből fiú 66, leány 3G volt. — Az értesítőben közölve vannak a magán-alapitványok az alapítók neveivel, számszerűit 3G. IV. Értesítő a váczvárosi ipariskolákról. V. évfolyam. Szerkesztette: Dr. Miltényi Gyula igazgató. Az ipariskolák élén egy 14 tagú bizottság áll, melynek elnöke Csávolszky József, kanonok. A tanítói testület áll az igazgató vezetése alatt 3 tanítóból és a vallás- oktatást végző 5 hitoktatóból. A tanonezok az előké­szítő osztályon kivül három osztályban taníttattak. A létszám az év elején 351 volt, melyből az év végére részint kimaradás, részint felszabadulás folytán maradt 251..Az ipariskolai kiállításon 110 iparos tanoncz ál­tal 149 darab kézimunka volt kiállítva. — A jövő évi beiratások szept. 2-ától 11-éig fognak eszközöltetni, a mikor is a beiratkozó iparos tanoncz az iparhatóság által már aláirt és bejegyzett szerződést magával hozva, mesterével együtt tartozik az igazgatónál megjelenni. Az értesítők mind Mayer Sándor nyomdájából kerültek ki igen díszes kiállításban. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. Dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk ő exciája pénteken délután érke­zett vissza városunkba Bécsből, hol a delegácziók ülé­sein vett részt. — Dr. Miltényi Gyula, kanonok s papneveldéi igazgató édes atyjával a múlt hét folyamá­ban Nagy-Kanizsára utazott. — Wojnárovits Sándor ezredes, lovas dandár parancsnok f. hó 10. és 11-én a helyben állomásozó huszár osztály felett két napi szemlét tartott, a tapasztaltak felett legnagyobb meg­elégedését kifejezve f. hó 12-én Ó-Gyallára utazott. = Egyházmegyei hírek. Agócs János fé- egyházi esperes-plebánosnak a király ő felsége a Ke- resztelő-szent-Jánosról czimzett jánosii apát­ságot adományozta. = Fürdőbe utaznak e hét folyamán Piufsich Lajos és családja, Kemény Gusztáv és neje, özv. Benkár Dénesné, kik — mint értesülünk — Tátra-Füre- den fognak több hetet tölteni. = A püspöki palota tetőzetének kétharmad­része már födve s igy az esők ellen védve van. Az uj tetőzeten folyó hó 12-én lengett először a nemzeti színű zászló azon alkalomból, hogy főpásztorunk székhelyére Bécsből visszaérkezett. = Kinevezés. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Scherer István és Együd Lajos siket- néma-intézeti tanárgyakornokokat tanársegédekké nevezte ki. = Gyermek-menhely. Ezen, a leghumánusabb intézet részére, mely f. hó 8. életbe lépett, adomá­nyoztak: Bónis Jánosné 2lj2 kiló zsírt, Egy névte­len egy kenyeret, 5 kilo rizkását, 5 kiló darát és 12 kilo lisztet, Monszpart Józsefné 15 kilo finom lisztet, Fiiimek Éndréné asztali és ágyi több fajta fehérneműt és ivó eszközöket, Boden dór fér Béláné G drb uj törülközőt, Kovách Ernő 8 drb összevarrott és megtöl­tött szalmazsákot, Perczián Vilmosné egy függőlám­pát, Korpás Pálné 12 kilo finom lisztet, Kőbl János egy festett uj kannát. Ily kezdeményezés után Ítélve a gyermek-menhely jövője biztos alapokra van fektetve, s miután fentartása egyedül városunk polgárai jószívű­ségére van alapítva, minden jó érzelmű polgárt kérve- kérünk, hordja szivén a kisdedek nevelését s azt, a mit nélkülözhet adja oda az intézet oltára, Krisztus urunk szavai szerint: „Mit a kisdedeknek tesztek, azt nekem teszitek“. A jószivű adományozók fogadják a kisdedek nevében legforróbb hálánkat. = Tanulmányi utak. A vallás és közoktatási miniszter — mint a Scherer István szerkesztésében megjelenő „Kalauz“ czimü szaklapban olvassuk — ez évben a váczi siketnéma-intézet 2 tanerőjének adott külföldön való tanulmányozás czéljából segélyt. így Taritzky Ferencz Németországba fog utazni s az ottani intézetek tanulmányozását tűzte ki feladatául, Scherer István pedig Francziaországba s különösen Párisba megy, hogy a kiállítás siketnéma oktatásügyi- osztályában s több intézetben szerezzen tapasztalato­kat. Azonkívül több svajezi és németországi intézetet is meg fog még látogatni. — Tűz. A „Váczvidéki-Népbank“ épülete majd­nem a lángok martaléka lett. Ugyan is folyó hó 11-én az éjjeli órákban Forstner József ott lakó szabó kam­rája ki gyuladt s csakis az intézeti szolga lélekjelen­létének köszönhető, hogy a tűz ideje korán elfojtatott. = Egy elaggott 48-as honvéd. Penczről egy Szerzsen nevű elaggott honvéd szomorú helyzeté­ről tudósítanak. Szerzsen a váczi csatában nehéz sebe­ket kapott. A lábait keresztül lőtték s mellét szurony­nyal átszűrték, mindazáltal, miután testének nemesebb részei mentek maradtak, hosszú gyógykezelés után nagy és iszonyú szenvedések között Szerzsen életben maradt. Azonban nem koldult soha, mint sok más, hanem csekély szőllejét művelte s térden állva miveit meg minden tőkét. Most azonban már elaggott a csonka honvéd, s földjét nem művelheti; és be kellett követ­keznie azon időnek, melyben a könyörületre s ember­társai segedelmére szorult. A szegény csonka honvéd mostani elhagyott snlyos helyzetét igen részvétteljesen ecsetelte lapunk előző évi folyamában az odavaló ta­nító : Takács Lajos ur. — Felkérjük tehát városunk lelkes fiait, hogy ennek a derék honvédnek, ki a ha­záért annyit szenvedett, legyenek szívesek segíteni cse­szőke, kissé görbült sasorra, átható, vizsga ravasz te­kintete s durva kifejezése nem sorozzák őt a kelem­mel megáldott teremtmények közé. Öltözete után Ítélve, fontos ügy vezethette őt az orvoshoz, mivel nem a szokásos köznapi burnótszin kabát s kigyószin nadrág, hanem fekete nadrág, kék frakk képezte öltözetét, melyeken a sokszoros kefélés nyomai meglátszottak. Ez öltözetet egy szintén sok viszontagságot kiállott czilinder egészité ki. Ellentét­ben szegényes öltözetével, ujjain iszonyú nagyságú drágakövekkel kirakott gyűrűket, nyakában nehéz aranylánezot viselt, melyen szintén nagy értékű óra csillogott, melyet több Ízben láttatott. É rendkívüli öltözet csakugyan fontos okból tör­tént, mint látni fogjuk. Figyeljünk beszédükre. „Mint látja tekintetes úr, pontos vagyok — kezdé orrhangon Abafy — ime elhoztam a váltókat, melyek mai nap lejártak; de azért ne ijedjen meg, kedves tekintetes úr, nem azon szándékkal jöttem, hogy azok kiegyenlítését sürgessem, sőt egy igen nagy kérést s örvendetes ajánlatot akarok tenni tekintetes urnák. Mint látni méltóztatik, itt vannak összes váltói, melye­ket szívességből összevásároltam hitelezőitől, hogy meg­mentsem a kellemetlenségektől.“ „Ez rám nézve semmi előny — válaszol Imrefy — mivel mégis csak ki kell azokat fizetnem.“ „De várjon csak, hadd mondjam el mondandóimat egészen s azután válaszoljon! Tehát mint látja, össze­vásároltam váltóit, melyeknek értéke összesen ötven­ezer forintot tesz s melyek pár nap múlva mind lejár­nak s kiegyenlitendők. Ismerem becses engedőimével családi körülményeit, hogy e pénzösszeget a kitűzött batáridőkre képtelen lefizetni, bátorkodom tehát egy ajánlatot tenni tekintetes urnák, ha meghallgatja és el- jogadja azt.“ „Szóljon nyíltan, hallgatom!“ — mond Imrefy. „Az ügy maga is azt kívánja, hogy nyíltan beszél­jek — mondá Abafy. — Tekintetes úr képtelen a fizetésre s igy jószágai mind eladatnak s miután en­nek ára sem fogja födözni az adósságot, ön családjá­val együtt az adósok börtönébe menend. De én ezt oly kevéssé akarom, mint maga, azért ajánlatot ter­jesztek elő, mely mind két részről kitűnő eredményt fog hozni s ez ajánlat ebből áll: tekintetes úrnak van egy leánya, én pedig nőtlen vagyok, a többit tetszik érteni.“ „Beszéljen világosabban“ — válaszol Imrefy. „Azt véltem, hogy elérti tekintetes úr szavaimból óhajomat, de ha úgy tetszik, világosabban is kifeje­zem magamat. Én tehát ünnepélyesen megkérem Mar­git kezét s a mely órában a házassági szerződés alá- iratik, a váltók a tüzbe vándorolnak s ön birtokainak urává lesz ismét, ellenkező válasz esetében pedig a bíróság kezeibe jutnak. Most reméllem, megértettem magamat. “ E vakmerő szavakra ajtót akart mutatni a tola­kodónak Imrefy, (oh bár tette volna!) de e szavakat: „bíróság kezébe jutnak“ — „adósok börtönébe“, egé­szen elvevék bátorságát s alig tudá e szókat kiejteni: „Várjon ön holnap 11 óra tájban reám, akkor megviendem a választ.“ , E szavakra mély fejhajlongások között távozott az utczára, keserű gondolatok közt hagyva Imrefyt. Sokáig küzdött az atyai szeretet a kincsvágygyal, I de a számitó ész hamar letudja győzni a szív érzelmeit, ha az érdek úgy kívánja; a gonosz démon legyőzé az atyai szeretetet s Margit fel lett áldozva a kincsvágynak. (Fo 1 y tatása következik).

Next

/
Oldalképek
Tartalom