Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-23 / 25. szám

nem kímélte ugyanis nevezett közgyámunk lakhelyisé­gét sem s egy villámszikrát zúdítván le a külső soron levő lakóháza udvarán készült kútja kút gémjébe, azt irgalom nélkül összeapritolta. A kút mellett ott állt a házi szolgáló is. Ennek azonban csodálatos módon egyéb baja nem történt, mint az, hogy eszméletét ve- szitve összerogyott. Rögtön alkalmazott gondos ápolás után azonban csakhamar magához tért s igy az ijedt­ségen kívül a rontó elemnek egyébbel nem volt kény­telen adózni. — Ugyanakkor városunk alsó népiskolai helyiségébe is lecsapott a villám. Itt is kegyesen bánt cl, a mi különben nem szokása, leszaladt az egyik ké­ményen, körül sétált az egyik szoba fölepe (plafond) alatt s aztán, mintha nem akarta volna megzavarni a szomszéd szobában alvó hat ártatlan gyermek álmát, kiszaladt az ablakon s a mindnyájunknak nyughelyét adó anyaföldbe temetkezett el. Valóban Isten csodája ez ! = A váczi jótékony nőegylet f. h. 16-án tartotta ez évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentés az egylet mull. évi gyarapodásásának adta örvendetes képét. Az egylet, tagjainak száma 9 alapitó, 18 pártoló és 152 rendes tag összesen 179. A pénztár tőkéje a múlt évben .350 írttal növekedett daczára annak, hogy százakat költött a szegények segélyezésére s az elnök­nő gyásza miatt az egylet rendes évi bálja elmaradt. A felsővárosi menház fentartására évi 300 frtot szava­zott meg az egylet. Az egyleti tisztujitáson az egylet eddigi buzgó elnöknője Benkár Dénesné régi kipróbált tisztikarával újból megválasztatott s a választmány még Iványos Kálmánná úrnővel egészittetett ki. = A váczi vörös kereszt egylet e hó 16-án tartott választmányi ülésén zajtalanul, de szívből fa­kadó örömmel ünnepelte buzgó elnökének, Csávóiszky József kanonoknak a királyné ő Felsége által aláirt cliszokmánynyal történt kitüntetését. A diszokmányt Dr. Freysinger Lajos egyleti titkár nyujtá át üdvözlő beszéd kíséretében, mire az ünnepelt meghatva vála­szolt s jelenvolt tisztelői üdvkivánatait fogadta. = Esküvő. Scheicher Vilmos, ma reggel tartja esküvőjét, a Hétkápolnában F a b ó Erzsiké kisasszony­nyal. Boldogság frigyükre! = A honvéd laktanya építése. Lapunkban már említve volt, hogy a honvéd laktanya ki fog bő­víttetni. Erre vonatkozólag jelenleg regisztrálhatjuk, hogy a tervrajz alapján egy századra való, három rak­tár, istálló, az épület elején pedig a legénység részére egy emeletes ház építése iránt a jegyzőkönyv már alá­íratott, melynek értelmében az építkezésnek f. é. no­vember 1-ig befejezettnek kell lennie. A laktanya tehát ezen újabb építkezés által valószínűleg tetszetősb ala­kot fog nyerni. = Elpusztított termés. Legutóbb adtunk hirt azon pusztításokról, melyeket a Galga patak a vidék széna termésében véghez vitt. Mint értesülünk a lefolyt hét zivataros záporai még azon kevés maradékot is tönkre tették. így tehát az idén nem csak a fillokszera súlyát érzi a szegény nép, hanem a takarmány hiány is jelentékeny áldozatokat ró sovány erszényére. = Talált karperecz. A múlt hét folyamán a székesegyház téren egy karperecz találtatott, melynek nincs ugyan magában véve nagy értéke, de azért nem lehetetlen, hogy valakinek drága emléke. Jogszerű tu­lajdonosa, ha kellőleg igazolja magát, átveheti szerkesz­tőségünkben. = A szabadalmazott I-ső cs. és kir. duna- gőzhajózási társaság váczi állomását költözteti a ojlső Dunaparton. A társaság forgalmi igazgatósága — mint értesülünk — máris befolyamodott városunk hatóságához, hogy méltányos feltételek mellett a ki­kötő elhelyezése végett a Dunától 70—80 folyó métert jelölne ki s ugyanannyit engedne át a rakpartból áru­raktárak és jegykezelő helyiség berendezhetése végett. Mi a kérelmet méltányoljuk s városunk közönsége ér­dekében előnyösnek találván, hiszszük, hogy képviselő- testületünk nem fog megint bakot lőni, mint akkor, fel a szegények, mert eljött a szegénység megváltásá­nak az ideje. * * * Nehány hó múlva lakodalom volt Mátyásuraméknál. Ivi volt a boldog vőlegény? . . . Szép, derék, okos, kedves ember volt az. Kun volt, tetőtől talpig, még a szépapja is. Ez a boldog vőlegény - mint a pap mondá egyszer — a kis preczeptor volt, a legfiatalabb oda való tanító. (Mi keletkezett abból az egy kis tánczolásból, meg abból a virágcso­kor adásból? . . .) Egyszer azonban megtörtént az a legszomorubb eset, hogy egy reggel, mikor Mátyás uramat nézik, (mert betegessé vált,) hát halva találták. Különös ember volt szegény, még a régi világból elmaradt nyakas kis-kun, ki szerette embertársait, de kunnak nem vallott soha senkit, ha legalább is öreg­apja nem született kun volt. Nézik a sirkövet a szin alatt, készen volt annak meg az írása is, csak a meghalási idő nem volt rajta kitéve. Neve alatt oda volt nagy betűkkel vésve, hogy: az utolsó kis-kun. Igaza volt, mert úgy megőrzőni a kun-jelleget, vért, szokást s a kun-büszkeséget, mint ő megőrizte — más kun senki, senki a világon. * * * Jancsi meg ott lakik a város végin. Marosa vette gondozás alá. Nem bánt az senkit. Csendes, csak mi­kor rájön a roham, járja a várost és szórja a köve­cset, hogy szedjék a szegények, mert eljött a nyomor megváltás ideje. — Szedjétek, szedjétek! . . . Ha elfogy, ád nekem otthon menyasszonyom megint. fis ilyenkor úgy sir, úgy sir a szegény Marosa, hogy majd megszakad a szive. midőn a társaságot régi helyéről — bizonyos küknek önző czéljaiért — mintegy 30000 frt, mert annyiba került volna ugyanis a dunai kőfal kiépítése, melyre a társaság 20 évi díjmentes kikötő használat feltétele alatt vállalkozott volna, — eldobásával tette s a ké­relmének helyt adva, az ügyet érdekeinknek megfelelő elintézésben fogja részesíteni. = Házvétel. Az izraelita status quo-hil község, mint értesülünk, a telkéhez beszögellő Czipauer-féle házat iskolai építés czéljából 4000 írtért megvette. = Villámsujtott ökrök. Az e hó 20-án váro­sunk fölött is dühöngött zivatar Tóthfalut is felkereste s itt agy onsuj tolta a falu adószedőjének két ökrét, mint állítják a falu népe ebben Isten ujját látja s azt ta­nácsolja az emberek fiainak, hogy finanezoknak még kevésbé pedig adó-exekutoroknak ne szülessenek. = Talált tárcza. E hó 17-én az „Ipar- és Ke­reskedelmi Hitelintézet“ helyiségében egy kis pénztár- cza találtatott 6 drb zálogczédulával terhelve. Igazolt tulajdonosa szerkesztőségünkben átveheti. = Uj egyforintosok. Az uj egyforintosok leg­közelebb ki bocsáttatna k. Ezek kisebbek, mint a most forgalomban levők, még pedig magasságban egy hü­velykkel, szélességben félhüvelykkel. A mostani egyfo­rintoson levő oszlopok helyén egy halom körte, szőllő, dinnye lesz. A német szövegtől jobbkézt s a magyar szövegtől balkézt egy-egy géniusz lesz pálmaággal. A magyar géniusz ül, a német géniusz térdel. = Végre ! A Kossuth-utcza sarkát disztelenitő s miazmákkal telt sárfészek a foganatosított kövezés foly­tán megszűnt. Elismeréssel adózunk a kövezést fogana­tosító tanácsnok úrnak. = A gummi-puskázás még mindig nem szűnt meg. Ismét szomorú esetekről veszünk tudomást. Esz­közölje ki a kapitányság, hogy az ehhez szükségeltető dolgokat a kereskedők ne árulhassák; más orvosságot nem lehet ajánlani! = Dunavédfal építés. Az ország minden ré­szében történt felhőszakadások következtében a Duna áradásnak indult, ennélfogva az építkezés ismét halasz­tást szenved. = Beküldetett. Az „Útmutató“ czimű júniusi füzet küldetett be hozzánk, mely tartalmazza a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendjét, mellékelve van az egész európai vasúti hálózat tér­képe. Kiadja a „Vasúti és Közlekedési közlöny“ szer­kesztősége. Ajánljuk az utazó közönségnek. Ara 50 kr. Kapható a kiadóhivatalban Budapesten, Podmaniczky- utcza 17. és minden könyvkereskedésben. = Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és lap tulaj­donosok : G s u k á s s i József és Rákosi Jenő.) A „Budapesti Hirlap“-nak a hazai műveit olvasó- közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva meg­értette a magyar közönség szellemét: minden pártér­dek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb int eiligen ti á ja is azonosította magát alap­pal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a leg­fényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el ; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztő­ségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy ma­gyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül «iáját kíilösi 4 gs<8«Vs£4ó értesít közvetlenül: a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelen­tékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „BSiida|)C««ti SS irhip‘ poEitiiuii cxil&keit yiaas Ivor báró, Btákosi Jenő, (ürüiuvald Béla, Blulo^'h Pál írják más kiváló hazai pub- liczistákkal híven a lap független, magyar párt­érdekeket nem ismerő szelleméhez. 9*<i»l Sü­li :ii hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az ország- gyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől táv­irati értesülésekkel látnak el rendes levelezőink, mi­nőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. ..ISmlapcttü Hírlap*4 távirati tis- «lositasai manap már teljese a egy tok«» a állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstant inápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton odafutó híreket rögtön megtáv­iratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül min­den fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésit tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A ,,BSn«lapes!i Hírlap44 Tárczarovaía a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvo­nalán. A napirovaiokat kitűnő zsurnalisták szer­kesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósí­tókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat niimleaa esalá«B aszta­lán. A Biözgaz«lasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja, mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló Írók legújabb műveit közöljük. — Az elő­fizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, ne­gyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az elő­fizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhet ők következő czim alatt: A „,lBn«!!aprst i Hírlap*4 Btia«l«5--hi\aiabiiaak. 5 A. Bicriilcl. kalap-nlcza 14». szám. 2—3 = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi j süketségéiül és fűlzugásátol egy egyszerű szer haszná­latit következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi. Levélczim: J. II. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4, __________ 71—52. Közgazdaság. 4's. kir. szab. ,l«lriai biztosit6-(;trsu!at Tricst- bon. Az ISSS-dik év úgyszólván ;i telierképesség próbaköve volt a biztosító intézetekre nézve. Azok közé. melyek a próbát fé­nyesen kiállották, bátran sorolható az Adriai biztosító-társulat«, mely azon érzékeny veszteség daczara, mely a jégbiztositási osz­tályban érte, telette kedvező zárszámadássáI léphetett biztosítottal és részvényesei elébe. — Az »Adiai biztosító-társulat« immár azon helyzetben van. hogy függetlenítheti magát egyik vagy másik biz­tosítási ág íizletfolyásálól. — Nagy biztosítéki tökéi oly jövedel­met. hoznak az említett társulatnak, melynek segélyével az egyen­súlyt helyreállíthatja, ha egyik vagy másik üzletág vesztességgel járna. Az »Adriai biztosító-társulat« 1888. évi zárszámadása igen tanulságos. Abból azon meggyőződés nyerhető, hogy csakis oly kiváló és nagy tőkékkel bíró intézetek mint az Adriai biztosító- társulat állhatnak fenn rendilhetlenül a jelenlegi versenyhullám­zás közepette, mig fiatal, csekély rendkívüli tartalékokkal ellátott intézeteknek létükért nehéz küzdelmeket kell vivniok. — Az emlí­tett társulat közgyűlése f. év június 6-án tartatott meg Triestben s az ez alkalommal beterjesztett 1SSS. évi igazgatósági jelentésből a következő lényegest) adatokat közöljük: 1. Életbiztosítási osztály. — Ezen biztosítási ág az »Adriai biztosító-társaság« által különös előszeretettel ápoltatik; korántsem folyamodik külsőleg sokat Ígérő és kápráztató, de valóságban üres kombinácziók csábeszkö- zéhez, hanem az egyenes és becsületes utat választja. Hogy eljá­rása helyes, mutatja életbiztosítási üzlete, mely évről-évre szép gyarapodást mutat fel; erről fényes tanúságot tesz az 1888. év : A kiállított kötvények kerek 10 és fél millió frt tőke és 14.755 forint járadékra rúgtak. A gyarapodás múlt év ellenében 4.779,330 frt tőke és 8947 frt járandékot tesz, a biztosítási állomány immár tehát az 50 millió forintot túlhaladta. — Ez 50,334.381 frt tőke és 129.750 frt járandékot tesz. A halál és életeset biztosításokért történt kifizetések ezen ágazatok művelése óta 13,871.080 frtot igényeltek. A díjtartalék 750.550 írttal emelkedett és 9,793.653 frtot tesz. Az életbiztosítási osztály a nyereménynyel .biztosítot­takra eső rész levonása után 106.809 frt 45 kr. nyereséget mutat fel. II. Elemi (tűz-, szállítmány- és jég) biztosítások. Mig az 1887. évben a tűzbiztosítás nagy veszteséggel járt s a jégbiztositási osz­tály díjbevétele 7,860.205 forintra rúgott, viszbiztositásokra 2,303.268 frt fordittatott. Károkért 5,917.622 frt fizettetett, melyből 2.174,205 frt a viszbiztositékra esik; ezenkívül 208.421 frt még függőben levő károkért tétetett félre. A díjtartalék a tüzbiztositási ágban 1,475.641 írtra rúg; s a saját számlára maradt díjbevétel 501 /2 kamatát teszi; a szállítmánybiztosítás dijtartaléka 10.109 frtot tesz. A időbeli dijak tárczá.ja az elmutt évben kerek 19 millió frtot ért el. A társulat fennállása óta az összes forgalmi ágakban előfordult károk fejében 148 millió frtot fizetett ki. A főzárszám­adás 272.247 frt 64 kr. nyereséget mutat fel, melyből az alapsza- bályszerü javadalmazások levonása után részvényenkint 5Ó frt osztalék kifizetése határozhatott el. — Az értékpapírok nyereséget mutattak fel, — az 1888. évbeu az előbbi osztály meglehetős kedvezően zárult, holott a jégbiztosítás igen tetemes veszteséggel járt. Ezen veszteség fedezésére azonban az előbbi években gyűj­tött jégbiztositási külön tartalék állt rendelkezésre, mely azonban csak részben vétetett igénybe és az igazgatóság jónak találta a jégveszteség egy részét a többi osztályok forgalmi többletéből fe­dezni, úgy hogy a jégbiztosítás külön tartalékára még 200.000 frt uj számlára előírható volt. A bárom elembiztositási magasabb értéke által eredményezett nyeremény a számlába be nem vona­tott, hanem az egész összeg, vagyis 169.433 frt az árfolyam tar­talék-emelésére fordittatott. A társulat tartalékai (a 4 milliót tevő részvénytőkén kívül, melyre 40 kamat — 1,600.000 forint fizette­tett be) 1888. de.cz. hó végével a 12 millió frtot felülhaladja és pedig az életbiztosítások tiszta dijtartaléka 8,844.863 frt, a tűz­biztosítások tiszta dijtartaléka 1.475.641 frt, a szállítmánybiztosí­tás tiszta dijtartaléka 10,109 frt, a jégbiztositás külön tartaléka 200,000 frt, az árfolyamingadozások tartaléka 240.297 frt, az élet­biztosítási ág külön nyereménytartaléka 250.000 frt és az általános nyeremény-tartalékalap 1,085,129 frt. — Az Adriai biztosító-társulat már egy fél század óta van hazánkban képviselve. Jelenlegi magyar- országi föképviselete illetve magyarországi osztálya Budapesten Báró Podmaniczky Frigyes vezetése alatt áll. Nyíl t-t é r. (33 e 3s "ö. 1 cL e t e t t.J «Bt «BB m •i m n Selye»i-grciia(liiie*t, fekete és színes (vilá­gos) összesen 18 minőségben méterenkint 95 krtól 9 frt 35 krig ; Fekete, íeliér csskíiícsselyem diimaszt méterenkint 9 frt -10 krtól 7 frt 75 krig (18 minő­ségben) — szállít egyes ruhára való menyiségben vagy végszámra portó- és vámmentesen Ilenneberg C*. cs. és kir. udvari szállító gyári raktára Zürichben Kívánatra minták. Levéldij 10 krba kerül. aXöels 3)1(9: lefr & fí Egy időszerű egészségi tanulmány. Szüntelen mindenféle veszélynek van az ember kitéve. Véd- I telemül áll a féktelen elemekkel szemben s mig a létért egész erővel küzd, sinylődés pusztítja testét, gyöngíti lelki erejét. A be­tegség alattomban, csendben észrevétlenül nehezedik áldozatára, befészkeli magát, felemészti azt lassankint s az ember néha csak későn látja a rettenetes valót Akkor azután rettegve segítséget, menekülést keres. Az orvosi tudomány, oly előhaladottságban, mint ma van, elég gyakran meg is menti a szerencsétlent az ör­vény széléről, átkutatja az állat- és növényországot, a levegői, vizet és földet, az egész természetet, hogy orvosságot találjon és a természet nem fukar hasznos szerekben. A legrettenetesebb és legelterjedtebb betegségekhez a földön tartoznak kétségkívül az emberi test legfőbb szerveinek, a vesének és májnak betegségei. Az legalább bizonyos, hogy ezekből kelet­kezik a legtöbb halál oka. Itt is megfejthetlen talány előtt áll a tudomány még s a géniusz leereszti szárnyait, melyekkel gyakran oly magasra emel­kedett az ismeretek fényéhez. De a természet még ezen bajokkal szemben is könyörületes az ember iránt, mert megismertette vele a.z egyedüli eddig ismert szert, mely ezen alattomos betegségeket akadályozza s ezen szer a: Wíirner-féle Sale-Cure. Mint a világon majdnem minden nagyfontosságn újabb találmánynak, úgy ennek is kezdetben sok ellensége támadt, mert fájdalom ! a földön a roszat gyakran hamarább megszeretik, mig az emberiség valódi jótéteményeit gyakran félreismerik. Lassan, de kitartóan tört utat magának ezen szer, másképen nem is lehetett., s ma már ezer és ezer volt máj- és vesebajos próbálta ki gyakorlati utón ezen szer kitűnő hatását és gyógyító erejét, kiket megmentett, s kik sok elfogulatlan orvossal együtt elismerik azt; oly orvosok, kik valóban a tudomány érdekében és ' a szenvedők javára fáradoznak és minden valódi gyógyszert, ismerni I törekednek. Hogy ennek daczára itt-ott. tudatlanságból vagy el- ■ tágultságból némelyik a szerencsés találmány ellen szólnak, an- 1 nak jelentősége nincs azon hatalmas eredményekkel szemben, , melyeket felmutatni képes. Egy üveg’ ára 2 frt. Kaphaió : az ismert gyógytárakban. Főraktár: Salvator-gyógy- | tár, Pozsonyban. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom