Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
1. szám. i HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ II Előfizetni ára: évnegyedre ..........................1 frl házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára: 10 kr. Kapható: DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) kr. Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora ..........................30 kr s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gáspárik-uteza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Előfizetési felhívás a „Váczi Közlöny“ XI. évfolyamára. A »V Á C ZI KÖZ L Ö NY« a jelen szám mai pályafutásának tizenegyedik évébe lép. Kötelességünk volna jelenleg a múltban való működésünkkel beszámolni, de ezt fölöslegesnek tartjuk, mert annak megbirálására legilletékesebb olvasó közönségünk. A szerkesztésünk alatt letelt idő, azt hisszük, elegendő volt arra, hogy olvasóink tájékozást szerezhessenek maguknak arról, miszerint lapunk régi irányához és elveihez mindenkor hű maradt, és kitűzött hivatásának megfelelt, mert csak is innét magyarázhatjuk meg ama fokozódó érdeklődést, melylyel a m. t. olvasó közönség lapunkat különösen az utóbbi időben kísérte. És ezt részünkről csak méltányos dolognak tekinthetjük. Mert a »Váczi Közlöny« anyagi haszonra nem számítva és az áldozatoktól vissza nem riadva mindig annyit nyújtott az olvasó közönségnek, amennyit csak egy vidéki laptól kívánni lehet. S a közönség részéről tapasztalt meleg érdeklődés az, mely buzdít bennünket és reményt önt belénk a jövőre, hogy ismét a közérdek szolgálatába álljunk és fönlartsuk lapunkat továbbra is, mint városunk és vidéke társadalmi érdekeinek orgánumát. Hangzatos szavakban nem ígérünk eget-föidet a jövőre, csak annyiról biztosítjuk olvasóinkat, hogy programmunk a jövőben is az marad, a mi eddig volt: a haladás és a pártatlan igazságszolgáltatás; hogy az elénk kitűzött czél fog vezérelni bennünket a jövőben is. lapunk XI. évi pályafutásán. Nem fogunk kímélni sem munkát, sem fáradságot, sem áldozatot és ezért csak a t. közönség szellemi és anyagi támogatását kérjük. Szellemi támogatást, mert a nélkül a lap nem lehet azzá, a mi pedig lenni akar, s a minőnek lennie kell; — anyagi támogatást, mert a nélkül lap egyáltalában fen nem állhat. A lap jóléte és fenállása a t. közönség kezében van ; támogasson tehát minden- képen, annál fényesebben oldhatjuk meg feladatunkat. Egyúttal bátorkodunk az uj évnegyed alkalmából előfizetőink figyelmét felhívni, hogy az előfizetést mihamarább megújítani szíveskedjenek; egyrészt azért, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne álljon be; másrészt pedig, hogy magunkat a nyomtatandó lappéldányok száma iránt kellőleg tájékozhassuk. A »VÁCZI KÖZLÖNY« előfizetési ára. helyben házhoz hordva, vagy vidékre postaküldéssel évnegyedre 1 írt SO itr*. Helybeli előfizetőink a lapkihordónál a nyugta átvétele melleti, a vidékiek pedig postautalvány ufján eszközölhetik az előfizetéseket. Végül még arra kérjük t. olvasóinkat, hogy lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. Isten velünk! A „Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. De Profundis. II. Egy alapos, higgadt orvosnak, ki a beteg gyökeres njeggyógyitását. lelkiismeretesen szivén viseli, nemcsak azt kdl tudnia, hogy miféle betegségben szenved patiense, de tudnia és ismernie kell azon szülő okokat, melyek a betegséget létrehozták; mert a szerint kell gyógyszereit megválogatnia és alkalmaznia. Például egy erős, a beteget elkinzó, marczangoló agybántalomnak százféle szülő oka lehet. Külerőszak okozta agyrázkódás, aranyeres acut vagy chronicus vértolulás, elmeerőltetés, szeszes italok élvezete, gyomor- romlat, dohányfüst, epeömlet, ijedés. harag stb. Ezen kórtermő okok határozzák meg és döntik el a therapeia törvényei szerint, vájjon az orvos cicuta virosát, nux vonicát, ignatiat, elírnál, chamomillát vagy ferrumot alkalmazzon-e ? Nincs messze az idő, midőn már a tudomány nagyszerű vívmányaival lépést tartó orvosnak evvel sem szabad megelégednie; bele kell tekintenie a beteg múltjába, a szem szivárványhártyája sugarainak helyzetéből, elhajlásaiból, dudoraiból meg kell ismernie, kiolvasnia a beteg erkölcseit a múltból, saját vagy mások bűne által szerzett betegségeknek lefolyását, az alkalmazott gyógyszerek gyógyszertani hatását, vagy esetleg káros lerakodását. Ezen irányelvek vezettek engem azon nyavalyák gyógykezelésében is. melyek városi közigazgatásunkat, pénztárunkat megkörnyékezték. Palliativ gyógyszerek, kuruzsló orvosságok nem használhattak itt semmit. Az elnyomott, az elfojtott betegségnek virusa, méreg anyaga benmarad a testben, idővel lehet 10, 20. gyakran 30. vagy 40 esztendők eltelte után kitör még pusztitóhK rombolóbb erővel mint az első kór volt. Midőn fájdalom a tudománynak szégyenülten kell lerakni minden fegyvereit, mert már többé- semmi segítség nem létezik, a visszakergetett kóranyag a testnek szerveit pusztította el, melyek helyett ujjakat teremteni nem áll az ember hatalmában. Ha egy ambuláns felser gyógymódját akartam volna utánozni, nekem sem kellett volna mást tennem, mint a nyiró ollókat működésbe hozni, a szivattyú gépeket dolgoztatni, a köpölyüket felrakni, visicaturákat alkalmazni, a must árkéneteket felilleszteni; és ideig-óráig meg lett volna gyógyítva a városi pénztár. Bizonyos oldalról nem találkozott volna hálátlansággal az ily fél e charlatánság. És mit törődik egy charlatan a lelkiismeret kér- | déseivel, hol van ő már akkor, midőn az elfojtott nya- ; valya. az elkent betegség szörnyű pusztításaival újra elő- í tör a beteg physicuinban. vagy a mi még borzasztóbb, 1 annak ártatlan utódaiban és származékaiban? Nem csak a jelenért, de gyermekeink jövőjéért is j felelősek vagyunk. Én mint független polgár léptem a városi képvi- ( selőtestületbe, kinek egyetlen java az igazság, melynek teljes felelősséggel tartozom. Nem megválasztva, hanem virilis alapon, hogy e | tekintetben semminemű feszélyezett kötelezettségek visz- sza ne tartsanak. Nekem nem pénzügyi szörnyűségek eltüntetése. I elmázolása volt a feladatom, kötelességem; hanem j annak kiderítése, felpuhatolása, megbányászata: vájjon j honnan eredtek, miként támadtak e borzasztó pénz- ! ügyi dolgok ? Keresnem, kutatnom, fürkésznem kellett j azon tényezőket, melyek azt létrehozták. Vissza kellett vándorolnom az apák napjaihoz, meg kellett kérdeznem alvó szellemeiket, vájjon ők hagyták-e azokat az utódokra örökségképen ? És ők felmutatták nekem igazság]evcleiket. Elébem terjesztették számadás iveiket. Azok a legnagyobb rendben voltak. Ok elbeszélték nekem, hogy költségvetéseik évente 46—49 ezer forint körül forgott. Ebből kellett ellátni háztartásaikat. Vezetniük kellett a közigazgatáson kívül az igazságszolgáltatást. Mindennek daczára a 48 ezer forintból tellett 2 ezer forint adósság törlesztésre; 1500 forint kőfal építésre; 500 forint pincze építésre ; 4000 forinton felül utczák és utak tatarozására; 1100 forint a házi koldulás megszüntetésére; másfél ezer forintnál több kamatok törlesztésére; 3000 forintot meghaladó összeg az épületek jó karban tartására, 500 forintnál több a függetlenségi harezban okozolt költségek megtérítésére. Megkérdeztem adósságaik felől ? Kimutatták, hogy 27 ezer forintnál több adósságuk nem volt. Kérdezősködtem a kifizetetlen számlák után? Azt felelték nekem, hogy az a szörny előttük ismeretlen. «t Tudakozódtam tőlök a pótadó hátralékok felől. E czimen 3400 forintot kellett beismerniük. Haec facies Vaciae, dum caperetur erat. Ez volt az örökség, melyet a mostani polgármester ur elődjeitől átvett. Avval a különbséggel, hogy ő neki a házi költségek fedezésére, annak daczára, hogy az igazságszolgáltatás vezetésétől és költségeitől teljesen fel lett mentve, a lapvezér ur álltai incriminált években Is ezer forint helyett 95 ezer forint lelt megszavazva.. Az első kérdésnek, melynek bennem mint képviselőben ébrednie kelletett, okvetetlcnül annak kellett lenni: mi dolog az, hogy még az atyák 48 ezer forinttal rendben tudták a maguk szénájukat tartani, addig a jelen vezetőjének 95 ezer forint sem elégséges ? Mi oka annak, hogy a költségvetés megsokszorosított ezrei daczára, a városi pénztár állandó dispep- siában szenved? Mennyiben forog fen szüksége .annak, hogy a bérlők óvadékához, a letéti pénzekhez hozzá kellessen nyúlni ? Van-e valami által indokolva, hogy a város adóssága 27 ezer forintról, oly rohamosan emelkedjék fölfelé ? Nyomoznom kellett, vájjon az utódok érdekében nem történnek c valami nagyobb mérvű beruházások, melyeknek lejében mi apák magunkra vállalhatnánk a felelősséget ? Körül kellett tekintenem: valamely értelmes és alkotó kezek nem-e munkádnak oly tervezetek a lap velősen és felépítésén, melyekből egykoron a szerencsésebb unokák dúsan jövedelmező kamatokat szedhetnek? De én hasztalan hordtam szemeimet körül. Tespedtség uralkodott mindenfelől. Tornyosuló fellegek emelkedtek a látóhatáron, melyeknek sötétjében vigasztalanul merültek cl a kutató szemek sugarai. Nem maradt egyéb hátra mit cselekednem, mint kutatás tárgyává tenni: hová folynak, mire fordittatnak a városi költségvetés tételei ? Fel kellett izelnem közigazgatásunkat. E nyomozások, bonczolások, fürkészetek és kutatások alapján a pénztár nyavalyának termő okaira sok tekintetben, már a mennyire ez ellenzéki képviselőnek lehetséges volt, sikerült is reá jönnöm. S ez volt először a város rendszeres jövedelmi forrásainak teljesen indokolatlan, semmivel nem igazolt eltüntetése. Még a hetvenes évek elején, a hús és bor fogyasztási adó jövedelméből 1925 forintot húzott a városi pénztár, melyet éveken keresztül a bérlők hiánytalanul befizettek a városi pénztárnak. Ez a közel 2000 forintnyi összeg egyszer csak elmaradt. A dolog a bérlő és a város feje között bonyolódott le. Én csak annyit tudok, hogy ez összeget minden erőfeszítés daczára sem sikerült visszaszerezni. A haraszt zörgött, de az elrekedt forrás többé meg nem serkedt. Nyilvános dolog volt, hogy a kis sorházért egy bizonyos ezég G évre 6000 forintot Ígért, a város feje ellenezte ez ajánlat elfogadását. Később megkapta 500 forintért. A megye elhatározta, hogy a város karódij czimen bizonyos dijakat szedhet a dunagőzliajó társaság által kikötött hajóktól. Közigazgatásunk részéről felterjesztés történt, mely a város e nembeli jogát kétségesnek állította és igy éveken keresztül nem szedett semmit sál. A lapvezér ur által constatált pénzügyi szörnyűség termő okai között találtam m á sodszor azon könnyelmű, majdnem gondatlan eljárást, melylyel a község tulajdonát képező birtoktestek, legelők, szántóföldek bérbe adattak. Az árverés soha rendes időben meg nem tartatott, sem kellőleg közhírré nem tétetett, sőt épen a legsürgősebb mezei munkák közepette, midőn a bérleni szándékozók legjobban visszatartat-tak, lettek foganatosítva. Ezt. igy kívánta a pártszilárdilás érdeke. Ezen az utón is hozzá lehetett járulni a Mahomed koporsóját levegőben tartó delejerők etetéséhez. A pénztári nyavalya szülő okai között találtam harmadszor azon körülményt, hogy a szükségletek a hetvenes években 50— 100°./()-kal drágábban szereztettek be, mini a hatvanas években. Az irodai kiadások a hatvanas években, midőn a városnak az igazságszolgáltatás annyi papír és tintafogyasztó munkáját kelleti végeznie és annyi uj törvénykönyvet beszereznie, alig került hatszáz forintnál valamivel többe, inig a hetvenes években e czimen 900—1000 forint lett fűlve ve.
