Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-01 / 27. szám
o X. évtolyam. HELYI E 27. szám. EKI ERDEKÜ HETILAP. vácz, julius 1 VAC lUöíixel^Mi ára: évnegyedre ..............................I írt házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ara : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) 50 kr. Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.............................. 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Lapunk jubileuma. Ma épen tíz éve annak, hogy lapunk első áma megjelent s mozgásba, pezsgésbe kezdte >zni városi és vidéki életünket. Bizony szép és hosszú élet volt ez egy vidd lap életében, melynek nincsen politikai tere s yedül csak vidéki és városi közéletünk orgánuma ranánt szerepelhet. A csodával határos tehát, )gy magát ily hosszú időn át nemcsak hogy fen- rtani képes volt, de ma már oly állást vott ki magának a vidéki lapok ízt, minővel kevés vidéki lap dicse- 3 d h e t. A csodákkal határos ez azért különösen, ért ha egy vidéki lap exisztálni kíván, hát nem 3g az, hogy a vidéki ügyes-bajos dolgokat szel- ztesse, a kinövéseket ostorozza s útmutatást, bban : útbaigazítást és serkentést adjon a bajok íVoslására, hanem vigyáznia kell arra is, hogy \ lakinek az érzékenyebb oldalát eg ne érintse, mert ha ezt csak egyszer teszi: akkor jaj neki. Főleg, ha egy nagyobb szeköttetésű családhoz, vagy osztályhoz tartozó vén ízlését, fogyatkozásait támadja meg: ki n téve annak, hogy a lapot nyilvánosan meg- etik ; a lap szerkesztőjepedig annak, hogy úgyis vés előfizetőiből számosakat elveszít s igy a 3 kiadása és fentartása koczkára tétetik. S éppen az volt lapunknak fennállása óta yik főérdeme, hogy igazmondása mellett in dig sikerült az arany közép utat találni és habár sokszor igen keserű lapda- okat osztogatott, mégis elérte oly eredményeket, clyekre ma önérzetes büszkeséggel mutatunk rá. Utczáink rendezése, az utczai jeli világítás javítása, a városi 3 i t k e z é s e k r e irányuló hajlam fel- öltése, a kövezetvám behozatala, > iczáink befásitása, kövezése s jó arba helyezése stb. stb. tekintetében Iáink hangadó, serkentő és buzdító volt anélkül, <)gy valakinek érzékenységét akként érintette •Ina, hogy az hozzánk hűtelen lett volna. S hogy ez igy történt: első érdeme volt ebben lompolthy Tivadar a »Veszprémi Független rlap« jelenlegi szerkesztője, a »Váczi Köz- ny« megalapítója és úttörőjének, —- továbbá *. Freysinger Lajos kir. közjegyző polgárisunknak, ki e lap szerkesztőségét több éven Tor day Lajos néven egy bizottság élén vette. Bokros érdeme volt ebben a korán elhunyt rosi tanácsnok és a felelős szerkesztést átvevő . Varázs éji Gusztáv és munkatársainak, s deme van ebben lapunk jelenlegi felelős szer- sztője: Varázséji Gusztávnak és munkatársa: adass Józsefnek. Talán indiskreczió volt ezeket mind igy el- ondani, de hát megbocsájtható ez akkor, mikor ember örömünnepet ül. Egyebekben Ígérve, hogy továbbra is azok izünk, a kik voltunk, s hogy lapunk programmól, t. i.: a haladás és a pártatlan azságszolgáltatás elveitől a jövőin sem térünk el, olvasóink becses támo- tását újólag kikérve: fogadják mindnyájan legvéresebb üdvözletünket! Az utczák és terek elnevezése. Vácz városának intelligens polgárai régóta mken megbeszélték maguk közt, miszerint azon íztereket és utczákat, a melyeknek semmiféle nevük nincsen, vagy ha van is, e név értelme nem tartott lépést a haladó kor követelményeivel, minden zavar és félreértés kikerülése végett, átvizsgáltatni, illetőleg névvel ellátni fogják. Egy közgyülésileg kiküldött bizottság f. évi május 3-án és 9-én, nemkülönben jun. 18-án csakugyan segitett e bajon; úgy annyira, hogy ha őszszel az új kataszteri vagy telekkönyvi rendezés bekövetkezik, ezen intézkedés már alaposan végre is lesz hajtva. Legelőször a Fő-utcza kap három különböző í elnevezést, a mint az a kőkapun felül s a bibliothe- kán alul szárnittatik. A tulajdonképeni középvárosi Eő-utczát e határpontokon belül fog kelleni keresnünk. Ezzel egyezőleg osztatik fel a Duna partja is, melynek kiépitett középső részével a város: Mária Terézia királynőnek 1764-ben, fejedelmét falai közt örömzajongva üdvözlő emléknapjait kivánja hagyó-- mányosakká tenni. Azok az idők ugyanis rég elmúltak, mikor az ország koronás királya Váczon tartózkodott. I. Géza volt, a kiről bizonyosan tudjuk, hogy bennünket szeretett s a történelem tanítja, miszerint hamvainak is a mai szent-ferenczrendiek sírboltja adott nyugalmat. Üdvös gondolat volt azért nagyon, hogy a barátok előtt elterülő — igaz, szabálytalan — kis tér fogja jövőre a kegyes fejedelem nevét viselni. Első apostoli királyunknak Szent Istvánnak is jut egy tér, valahol a Rókus körül, a többi utczák és közök Attila, Árpád, Hunyady, Zri- nyi stb. magyar vezérek és hősök nevével hozatnak kapcsolatba. Legtalálóbb a Vásár-utczának gróf Széchenyi Istvánnak, Magyarország első közmunka- és közlekedési miniszteréről történendő elnevezése, a Csillag teret Kossuth Lajosról, az izraelita templom mellett fekvő teret pedig báró Eötvös József nevéről fogják hivni, a ki alatt } — mint tudva van — jött létre a zsidó-emanczipáczió. Régi püspökeink közül ötnek a nevét tartotta szükségesnek a bizottság megörökiteni. Ezek között egyike volt a legnagyobbaknak Báthory Miklós, a ki Hunyadi Mátyás korában emelte Vácz hirnevét, dicsőségét. Mondják, hogy Gale- otti, e tudós főpap buzditására irta „De dictis et factis Matthiae Regis“ czimü munkáját, a mely maradandóbb volt, mintsem a maga által emelt nógrádvári bástya vagy a váczi székesegyház, meg a püspöki palota, a melyet Traguri Jakab hires olasz épitő mester által rakatott, benne függő kerteket csináltatott s ugró kutakat fúratott. Az ő nevéről a mostani Paradicsom-utczát fogjuk elnevezni. A másik püspök emléke a gróf Észter- háziaké. Vácznak tulajdonkép két ily nevű püspöke volt; az egyik Imre 1706—1708. előbb szent Pál szerzetének tagja, utóbb Esztergom érseke s az ország primása s mint ilyen halt meg Pozsonyban miután III. Károlynak s leányának a nagy Mária Teréziának fejére is ez a püspök tette volt fel a kir. koronát. A következő Eszterházy Káfo 1 y gróf volt, a ki tetemesen megnagyobbitotta a várost a piaczot szabályozta s a mostani székesegyház terén az ingoványos helyeket lecsapoltatta. De nemcsak a mocsárokat száritatta fel, hanem sok szegény szűkölködőnek keserű könyeit, gyá- molitotta a betegeket s oltalma alá fogadta a szegény sorsú, különösen eretnek szülőktől származott árva gyermekeket. Althan nevű főpapja is kettő volt Vácznak, ezek közül az egyik, a nagyobb, gró;f Althán Mihály Frigyes 1718—1734. nemcsak a hazában, de a haza határain kivül is nagy missziókat teljesített. Jeles, mint püspök, jeles, mint diplomata; különösen a római pápai udvarnál; — úgy tudjuk hogy XIII. Benedek pápa az ő sürgetésére avatta szentté nép. Jánost, a csehek védszentjét. Vácz eme tiszta és szent életű püspöke volt az, a ki különösen az 1731-ben kitört nagy tűzvész alkalmával tüntette ki magát. Mondják, hogy a saját kocsiján hordatta az oltani való vizet ; az Ínségeseknek pénzt, gabonát, majd ismét fát meg zsindelyt ajándékozott; végre, hogy minden gond nélkül hajthassák le fejőket ágyaikra : még a tartozásaikat is önkényt elengedte nekik. Unokaöcscse Mihály Károly a piaristák mostani házát épitette a székesegyház felül eső ol - dalon ; ő emelte a püspöki lakot, a melyben jelenleg a siketnéma-intézet foglal helyet s a sz. Miklós templomot, melyet harmadéve bontottak le, hogy helyette egy új, diszes leányiskola ékesítse a tért. De legnevezetesebb volt valamennyi között gróf Migazzi Kristóf, a kinek emlékszobra, rég ékesíthetné valamelyik közterünket. Migazzi Váczért aránylag annyit tett, mint — ha elődeit nem is mondjuk; de — utódai együttvéve. Huszon- négy évi administrátorsága alatt, mint bécsi bíbor- nok-érsek Váczról intézte hivatalos ügyeit, itt állította a „Collegium Theresianum“ nevű nemes ifjak nevelő házát, alatta épült a székesegyház, ő ren- deztette az utczákat, tereket, a dunapartot kövez- tette és fákkal ültette be, köveztetett s minden előmunkálatot megtett arra nézve, hogy Vácz csakugyan hazánk fő- és székvárosa lehessen. Bizonyos mulasztás terheli mégis Migazzi emlékezetét: gazdag könyvtárát elhagyat a árvereztetni a város; gróf Batthyányi lg - nácz erdélyi püspök 40,000 frtot adott érte, a melynek — mint Karcsú A. Arzén mondja — Váczon lett volna legméltóbb helye; de hát luxusra nem tellett s a könyvet — fájdalom — még ma is annak tekintjük! Az ötödik püspök b. Splényi Ferenc z, jezsuita szerzetbeli pap. Az ő nyolcz évi működése sem telt el jelentékeny mozzanatok nélkül. 1793-ban ő adott telket a lövöldöző egyesületnek s az az utcza, mely mai napig az ő nevét viseli, alatta épült ki. Gróf Althán Mihály Frigyes idejéből Berkes András, a Migazziéból pedig Frater Oswald azok, a kik neve után utczát nevezünk el, mig az újabb korból gróf Zichy Hyppolit és Horváth Mihály történetiró és püspök azok, a kik emlékények egy-egy utcza jutott. A többiek úgy szólván mind világi emberek. J Ilyenek Cházár András, a ki a siketnéma- intézetet alapította, ilyen Ambró, a ki alatt az első váczi nyomda keletkezett, ilyenek Damjanich és Földváry hősök, Petőfi a költő, Fogtövi a reformátor, Hajnik Pál a publicista, F ü r e d i Mihály az énekes és végre R á c z Pál a népzenész stb. stb. A bizottság eleve megállapította, hogy élő emberek neve után utczákat nem fog elkeresztelni s ha mégis Kossuth Lajosnál kivételt tett, azt hontalansága miatt teszi és hogy Petróczy László érdekében meleg hangon nyilatkozatok történtek, azon nagy áldozatoknak tulajdonítható, melynél fogva a valóban válságos viszonyok közéjutott gymnasiumunk ügye neki köszön. F. I, A fordulónál. Hogy városunk lakossága a létfentartás nehéz napjaiban mennyi szivósságot, mily kitűnő szorgalmat és ügyességet, mennyi élelmességet tanusit : arról az idei nyár folyamán többszörösen nyilt alkalmunk még pedig alaposan meggyőződhetnünk. De ennek alaposabb, szembeötlőbb, örvendetesebb tanujelét különösen egy vonalon lehet szemlélhetni. Ez a vonal a kisváczi Dunapart vonala, a református templomtól kezdve fel a czigány szurdokig. A ki pár év előtt látta- az ezen vonalon létesülő beltelkeket a magok gazos, parlag és ugarszerü i állapotukban az alig fogja elképzelhetni, hogy a kisváczi nép szorgalma, élelmessége és munkássága, mily gyönyörű zöldellő, dús zöldséges kerteket teremtett ezen száraz, homokos talajú elhagyott földekből. Különösen ajánlhatjuk, hogy az esteli órákban úgy hét és nyolcz óra közt vegye szemlére az ember az itten kifejtett munkásságot, midőn száz és száz kéz hordja fel a Duna medenczéjéből az öntözéshez szükséges vizet; midőn az ember, örömmel nemcsak arról győződhetik meg, hogy munkásság és szorgalom által mint megy fejlődésnek minden, hanem midőn egyúttal azt is láthatjuk, hogy ez a kedvvel és szorgalommal munkálkodó nép, mint gyarapszik munkássága folytán testileg és egészséges fejlődésben, izmos aczélos idegekben és nyugodt jókedvben.
