Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-15 / 16. szám
HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. I X. évlolyam. 16. szárnY. Előfizetési árit : évnegyedre ............................1 írt 50 kr. üá,zh07. hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora............................ 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. | A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gaspavik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. A polgármester megy. Régóta tartja magát a hír városunkban, hogy Réty Ignácz polgármester, ki városunk ügyeit 25 éven át vezette, megrendült egészsége miatt nyugalomba készül, hogy helyét oly fiatal erőnek engedje át, kinek hivatása legyen a város érdekeit és ügyeit a haladó korral megváltozott viszonyoknak megfelelő erélylyel vezetni. E hir most megvalósult. Mert a polgármester e hir valóságát maga igazolta be, midőn a mára egybehivott rendkívüli közgyűlés elé terjesztett kérvényével nyugdíjaztatását és egyúttal ügyének elintézéséig hosszabb időre szóló szabadságolását kérelmezte. I A polgármester tehát elmegy, visszavon- hallanul akar távozni körünkből. Nem mi kényszerítjük őt erre, hanem megteszi ezt ő maga önkéntesen. Önként felmerül most azon kérdés, hogy ! mit jelent a polgármesternek ezen önkéntes távozása? . • ,. Azt, hogy a polgármester önmaga belátja, hogy megfogyott testi és lelki erejével nem képes többé a város ügyeit vezetni és a közügyek terén azon erélyt, azon pontosságot és buzgalmat kifejteni, melyet a haladó kor és a város jelen viszonyai megkívánnak. Másszóval: Réty Ignácz le akar lépni a város éléről azért, mert maga is belátja, hogy annak a szó szoros értelmében polgármestere és vezetője nem tud lenni, mivel erői megtagadták a szolgálatot. Nem akarjuk bírálat alá venni a polgármesternek egész hivataloskodása alatt kifejtett működését, mert attól tartunk, hogy az igazság kimondásával oly érzékeny húrokat találnánk megpengetni, melyek jelen czikkünk intenczióját egészen más irányba terelnék. • Ha egyéb érdeme nincs is a polgármesternek, mint az, hogy 25 évet töltött el városunk közügyeinek szolgálatában: már magában véve ez is oly érdem, melytől az elismerést megtagadni nem lehet ; de másrészről a polgármester önkéntes távozásában oly cselekedetet látunk, amint cselekedni szokott azon önzetlen hazafi, aki nem engedheti meg, hogy miatta a közérdek szenvedjen. Ezeket mérlegelve mi következik ebből? Az, hogy anirak a városnak, melynek közügyéit Réty Ignácz 2 5 éven át szolgálta s melyek szolgálatában öregedett meg s vált munkaképtelenné, kötelességében áll további jövőjéről gon doskod ni s a megtört 68 é ves íér- f i ú t oly nyugdíjjal ellátni, mely részére a nyugalmasabb megéllhetést lehetővé tegye. Úgy értesülünk, hogy városunk képviselő- testületének vezérfiai és a közhangulat is hason értelemben nyilatkoznak, miután a távozó polgármester részére évi 800 Irinyi nyugdijat óhajtanak megállapítani, de csak azon feltétel alatt ha végléges lemondását még jelen évfolyamán beadja. És ezt, ha azon állást tekintjük, melyet R é I. y városunkban betöltött, nem is tartjuk túlhajtottunk és városunknak csak becsületére válnék, ha magasabb nyugdijat nem is, de legalább ezen ösz- szeget rnegazavázzá. Egyébként nem akarunk képviselő testületünk határozatának praeveniálni. Mindazonáltal az általánosságban felhozottakat, elmondani szükségesnek tartottuk, mert nem egyszer tapasztaltuk, hogy midőn egy, a város érdekében megőszült tisztviselőnek nyugalmaztatásáról volt szó, hát vagy soha, vagy csak ritkán méltányoltatott annak ügye, a mi legtöbb esetben visszatetszést szült a közvélemény előtt. Reméljük, hogy ezúttal ily esetre alkalom nem fog szolgáltatni, mert ez csak rósz vért szülhetne. Sincerus. * A városházi átalakítások. Lapunk múlt számában „Tegyünk valamit“ | czim alatt közölt czikkünk kiegészítéseként még egy lomtárban heverő oly ügyet hozunk szőnyegre, melynek mielőbbi effektuálása által egyrészről a kor igényeinek felelnénk meg, másrészről pedig nagyot lendítenénk mizerábilis rendőrségi intézményünkön. A múlt év folyamán néhány tevékeny városi képviselő indítványa folytán a városházi átalakítások napirendre kerültek. Az indítványozók tervvel is állottak elő. A terv szerint első sorban a városházi pöcze- gödrök volnának eltávolitandók és pedig akként, hogy ezek tartalma a rendőrszobák mellől az ir galmasrendiek udvarán épült s a Dunába ömlő csatornába vezettetnék és egyúttal az árnyékszékek a városház emeletes részének végére helyeztetnének át. Tudtunkkal ez ügyben a város már érintkezésbe is lépett a rend házfőnökével, ki ebbe azon feltétel alatt, ha a város is hozzájárul a csatorna fenntartásához elvben bele is egyezett. Másodsorban a fogházhelyiségek alakíttatnának át, melyek most olyan rozzant állapotban vannak, hogy azokból csak az a rab nem szökik meg, ki annak örül, hogy födél alatt van. Eltávolíttatnék a városház udvarán szégyenszemre felállított korhadt tetejű félszer és helyébe a tűzoltók gyakorló tornya és tolólétrája helyeztetnék el. De a tervbe vett átalakítások egyike sem mutatkozik oly égető szükségnek, mint a rendőrségi helyiségek átalakítása. Köztudomású, hogy a rendőrségi üg3^osztály jelenleg a városház két udvari szobájában van elhelyezve. Az egyikben a rendőrkapitány, a másikban a két városi biztos végzik hivatalos teen dőiket. Arról, hog-y e szobáknak csúfolt helyiségek széjjel repedezett ajtóikkal mily elhanyagolt állapotban vannak nem is szóllak, hanem foglalkozunk inkább azoknak czélszerütlenségével. A rendőrségi ügyosztály hatáskörébe tartozó ügyek oly természetűek, melyeknek tárgyalása a nyomozás sikere érdekében nagy óvatosságot, vagy í inkább elszigeteltséget igényel. Es ez helyiségeknek jelen állapota mellett épen nem történhetik meg, miután a rendőrkapitány hivatalos helyiségét a rendőrbiztosétól csak egy szűk konyhahelyiség választja el, mely a feleknek egyszermind várótermiül szolgál. Még azon esetben is, ha a hivatalos helyiségeket jól záró és ép ajtók különítenék el egymástól, zavarólag hatnak a kihalgatásokra a várakozó felek lármás beszélgetése; annálinkább most, midőn a szerte széjjel repedezett ajtók résein az egész kihalgatás ki hallatszik. Ily körülmények között, a teendőkkel különben is tulhalmozott rendőrkapitánynak éjjeli nyugalmát kell feláldoznia, ha azt akarja elérni, hogy a kihalgatásoknak, az előnyomozások sikere érdekében foganatja legyen. Még tarthatatlanabb azonban a két városi biz tos állapota, akik pláne egy szobában kénytelenek meghúzódni. Lehetséges-e, hogy a két hivatalnok, kiknek egyike rendőri, a másik pedig gazdasági ügyeket tárgyal ugyanazon időben, sikeres munkát végezhessen? Terv szerint a rendőrségi ügyosztály a czélsze- rüen átalakítandó városházi üres bolthelyiségekbe volna elhelyezendő; mi állhat tehát útjában annak, hogy legalább ezen. kevésbbé jelentékeny kiadásokkal járó, átalakítási munkálatok vétessenek foganatba? Ezek- oly mizériák, melyeket tovább néznünk nem lehet és remélljük, hogy a pénzügyi bizottság ezek után nem fog sokáig késlekedni a városházi átalakításokra vonatkozó azon jelentésével, melyet még a tél elején kellett volna előterjesztenie! Várkonyi. Az önkéntes tűzoltó-egylet közgyűlése. Városi önkéntes tűzoltóink múlt vasárnap (ápril 8-án) tartották meg ez évi rendes közgyűlésüket a városház tanácstermében. Ezen közgyűlés nemcsak azért ígérkezett érdekesnek, mert a folyó ügyek közül sok fontos tárgy vétetett fel a tárgysorozatba, hanem azért is, mert egyszersmind tisztújító közgyűlés is volt. Tudósítónk a közgyűlés lefolyását a következőkben jelenti : • Krenedits Férencz tűzoltó főparancsnok a közgyűlést délután 3 órakor megnyitván, üdvözölte a szép számmal megjelent működő pártoló és védő tagokat. Ezek után rövid bevezetés mellett kiosztotta az egylet legrégibb működő tagjai között az arany, ezüst- és bronz érmeket. Arany-ezüst érmeket hárman kaptak, tudniillik : Krenedits Ferencz főparancsnok, Meiszner Ede szivattyú osztály- parancsnok és Velzer János mászalparancsnok, mint olyanok, kik az egyletnek megalakulása óta vagyis 15 éven át rendes működő tagjai voltak. Ezüst és bronz érmeket többen kaptak. Tárgyaltatott erre az elnök évi jelentése, mely a fiumei országos tűzoltó ünnepélyről is megemlékezett és a fiumei podestának a kapott ajándékért (kulacs bor'; tűzoltóságunkhoz intézett szép köszönő levelével együtt tudomásul vétetett. A pénztári számadások hasonlóan helybenhagyattak. Elhatározta a közgyűlés, hogy a rég óta megalkotásra váró tűzoltói segélyalap, melynek czélja a szerencsétlenül járt, vagy az egylet szolgálatában megbetegedő tagok segélyezése és gyógykezeltetésének megkönnyítése, azonnal megalkottas- sék, s azt megalkotottnak kijelentvén, kimondotta: hogy ezen alap gyarapítására, az egylet összes jövedelmeinek 10°/()-a fordítandó. Továbbá, hogy a szegény és gazdagnak egyaránt lehetővé tétessék az egyletbe való beléphetés, kimondatott : hogy minden egyes működő tagja az egyletnek jogos 1 igénynyel bir arra, hogy a szükséges tűzoltó-egyenruhával az egylet által láttassák el. Még egy néhány jelentéktelenebb ügy elintézésével a folyó ügyek elintéztetvén, Krenedits Ferencz főparancsnok úgy a saját, valamint tiszttársai nevében lemondott, mire a közgyűlés Dr. Frey- singer Lajos pártoló tag elnöklete alatt tisztújító székké alakult át, s kezdődött a választás, melynek eredménye szerint főparancsnoknak: Dr. Csányi János, szivattyú osztályparancsnoknak: Meiszner Ede, szivattyú osztály alparancsnoknak : E g y ü d Lajos, mász osztály parancsnoknak: Velzer János, mász alparancsnoknak: Kristofory Pál, védők fő- parancsnokának : Imrey István, végül egyleti pénztárnoknak: Millruann Géza választattak meg. Nem feledkezett meg az egylet Krenedits Ferencz volt főparancsnokról sem, kit érdemei elismeréséül megválasztott egyhangúlag tiszteletbeli tűzoltó főparancsnoknak. Egyidejűleg a választmány is megalakított, melybe következők választattak be. Az alapitó tagokból: Dr. Pauer Béla, Trag or Ignácz. Pártoló tagokból: Dr. Freysinger Lajos, Velzer Kálmán, l Reiser László, Vitt Manó. Működő tagokból: Madár János, Nikitits Sándor, /Szabó Gusztáv, Tóth Ferencz, Koller József, ifj. Szék e'r e s István. Ekként? a választás végleg befejeztetvén, a tagok társas vacsorára gyűltek össze a nagy-sörház- ban, hol hideg sörrel és savanyúvizes borral a késő éjjelig oltották a nagy nap eseményei által lángba hozott kedélyeiket.
