Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-23 / 52. szám
X. évfolyam. 52. szám. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ II Elöfir.eíés« ára: évnegyedre ...........................1 frt házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható: DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) kr. Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora ...........................30 kr s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. Vácz, 188P. d ETILAP. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Hozsanna! Harangok zúgnak, ezernyi ember tolong az utczán! Az arczokon öröm, béke a szivekben ! Egy láthatatlan, de végtelenül jóságos angyal terjeszti ki áldólag szárnyait az emberiség fölött s eltűnik az éj sötété, a bú, a bánat, lelkeket mardosó kin. az emberi vérben keringő szenvedélyek . . . Világosság, fény derült a világra! Miért? ... Ki törülte le az emberek köny- nyeit, ki melegiti fel ma a viskók hitetlen szobáit, olyan enyhére, mint a palotáknak termeit? Ki jár a szenvedők között csodatevő, gyógyitó balzsammal, ki heggeszti be a sebeket, ha csak rövid időre is? Kinek kezében van annyi hatalom, annyi szeretet, hogy ma mindent örömre hangol? Ki felel meg erre? Hiába bocsájtjuk szélnek a kérdést, nem felel rá senki! Ne is a távolból várjuk a választ, hanem tekintsünk sajátszivünkbe, ez adhatja meg a feleletet. A szív, ez a dobogó, zokogó jószág! Ez a minden öröm szülője, minden bánat elrejtője. Ahonnan a könny fakad, ahova a könny visszatér, ahonnan kicsordul a vér, de amely mindig telve van örök reménnyel, örök szeretettel. Aki az örök szeretetet először hirdette s ültette el örökké viruló virágként az emberi szivekbe, ezt ünnepli ma az emberiség! A Megváltót, az emberszeretet Istenét, a világ felszabaditóját, ünnepli ma minden dobogó szív ! Neki zeng zsolozsmát a keresztény világ, őt ünnepli ma minden harang zúgása, minden szív dobbanása! Megszületett a Megváltó! Az ember ujong az uj világrend megalapítása napján. E napon verődött egy rabigába a világ, e napon lett minden ember rabjává a szeretetnek és magasztalója és imádója annak, aki a szeretetet hirdette és beojtotta az emberek szivébe. Zúgjanak a harangok és legyenek fényesek az Isten templomai! Zendüljön az ének ezer emA..VACZI KÖZLÖNY'’TÁRCZAJA. Karácson estén. Mi zsongás bongás tölti a léget? Miért ül a világ ma ünnepet? Ezer harangnak búgó érczimája S ezernyi nép mért zengi vissza rája Azt a csodás magasztos éneket: „ Üdv annak alá ma megszületett! Oltár körül tolong a bún s erény. Ott térdepel a gazdag és szegény Buzgó imákat mormol mindenik A szentséget csókokkal illetik. Áhitat tölti el a sziveket: Mert im a Megváltó megszületett! fis a hiv'ók békém elosztanak, Örül a gyermek, az ifjú az agg, Ma minden álom, hogy beteljesül, Ma még a búra is öröm derül, Fénytől sugárzik az örök setét. Ünnepli a szeretet: ünnepét. Csak az én árva kis lakomban Nincs semmi zaj ... A mécs kilobban! Az álom elkerüli a szemem! (Jsodás melegség jár át szivemen t. . . S bár annyi kétség vesz köröskörül, Örülök, mert ma sok szegény örül. bér ajkon, dobogjon az érzés millió szivekben, hirdesse a tömjén, mely fölszáll az égre, hogy a Megváltó ma született meg kicsi Bethlehemben ! Hozsanna! Üdv az égnek ! Béke a földnek s az embereknek ! Az Isten hármas —- egy de örök és egyetlen egy a — szeretet! Karácson ünnepe. Két nap múlva egyik legfőbb ünnepét tartja nemcsak a kereszténység, hanem az egész emberiség, melyet a Megváltó, égi tanítása által ujjáalkötott. Tévedés azon megrögzött véleményben lenni, mintha ezen ünnep csak a kereszténységnek volna ünnepe, mert ünnepe az egész emberiségnek. Tekintsünk vissza figyelemmel a világtörténelem lapjain s lássuk be, hogy a pogányság romjai felett nem más, hanem egyedül a kereszténység emelhette öntudatosan a győzelem zászlóját: mert ő szabadította fel a lenyűgözött emberi szellemet, ő adta vissza az emberi léleknek évezredeken keresztül lábbaltiport méltóságát s adott irányt a történelemnek, egész mostanig. Tévedés azon megrögzött véleményben lenni, mintha az emberiség történetében a vallásnak csak alárendelt szerepe volna, nagy s döntő szerepet vitt az mindig s visz ma is. S azon áldások, melyeket a kereszténység a világnak ajándékozott, a Megváltó születésének ünnepével elválaszthatta!! összefüggésben vannak. Ha tehát örvendünk az emberiség haladásán, ne legyünk következetlenek s örvedjünk születésén is Annak, ki a haladás zászlóját első bontotta ki s adta polgártársainak kezébe, hogy azt fennen lobogtassák, fennen hirdetve az ujjáalkotó tanokat, melyek szentvoltát sohasem döntheti meg a tévedéseiben megfeneklett gyarló emberi ész. Szeressétek egymást! ez egyik legfőbb tana. S valóban a szeretet az, mely az emberiség boldogságának legfőbb eszköze. A kincsek boldogíthatnak talán némelyeket, de csak egy időre. A haldokló utálattal fordul összehalmozott kincseitől. Vagy talán a magas rang, kitüntetés? Oh! ezek a czafrangok igazi boldogságot sohasem szülhetnek. Csak a szeretet, a mindenben uralkodó, jóakaratu szeretet, csak az lehet igazi boldogság forrása. Ez az önfeláldozásnak, ez a jótékonyságnak indító oka, mely nélkül minden csábitó s balga fény, hazugság, szemfényvesztés ! Oh ha szeretet, ha őszinte szeretet uralkodnék az emberek között, mi A macskákról. — Eredeti tárcza. — A nagy Dumas nem szeretett leszállani az Olympusról és megzengeni, halhatatlanná tenni a macskákat és kutyákat. A ki elolvasta Dumas szellemes csevegését a matrónák kedvenczéről az nem fog csodálkozni azon, hogy most már akad toliforgató ember, aki vállalkozik a macskák történetének megírására. Macskák története? . . . Furcsa ugyan, de ha ma megírjuk a föld alakulásának, egyes kőzetek sőt egyéb élettelen tárgynak történetét, legalább is indokolt az élőlények történetének megírása is, habár négy lábú is az. Pedig a macskáknak is van valóságos történetük is, a mennyiben az emberhez való viszonyuknál fogva egyes mozzanatokat jegyzett föl róluk a történelem. Az egyptomiaknái a macska már szent állat volt. Isis istennőnek ugyanis tetszett egy Ízben macska alakot ölteni magára, a mint azt az cgyptomi papok állították és tanították. Ebből valóságos macska kultusz fejlődött ki. Ha egy czirmos kimúlt, az egyptomi jobban gyászolt, mintha családjának tagját siratná. Halállal bűnhődött az, a ki egy macskát megölt vagy bármi módon hozzájárult ahhoz, hogy a macska befejezte pályafutását. Cambyses, a ravasz perzsa király tudta ezt és midőn Egyptom ellen háborút viselt, pajzs helyett minden katonájának egy macskát adott. Az ütközetnél az egyptomi harczosok eldobták fegyvereiket mert féltek, hogy a perzsák a macskákban kárt tesznek. Így okozták Egyptom vesztét a macskák. A törököknél még ma is szokatlan tisztelet tárgyát képezik a macskák, mert a czirmosok kedvencz állatjai voll,ük Mohamednek, a nagy prófétáink. minden máskép volna, mint sajnos: nincs; mily sokan boldogok volnának, mint sajnos: nem azok; mily kevesen éreznék a nyomort, melyet sajnos: annyian éreznek. Oh merre vagy te szent szeretet, elmélkedésünk méltó tárgya? Miért nem uralkodni minden szívben, minden akaratban ? Miért . . . ? Békesség a földön a jóakaratu embereknek! hangzott a Megváltó születésekor. A jó-akarat talán még meg volna s az emberiségnél mégis hiányzik a lélek békéje! igen ám, mert a jóakaratnak nem szabad tétlennek lenni, az igazi jóakarat tevékeny. Örül ha jól lát s kesereg a társadalom bajai felett, segít ahol segíteni kell s nem néz mindent ölhetett karokkal. A szeretet és jóakarat az emberiség boldogságának és békességének lét-feltételei; ezek nélkül igazi boldogság s igazi lelki béke nem létezett soha, ezek nélkül a társadalom összes kérdései megoldás nélkül maradnak. Itt az igazi forrás, minden más hamisítvány. Tegyük le tehát e szent napokban a köznapiassá lett gondolkozásmódot, tegyük le visszavonhatlanul. Emelkedjünk az éghez; mely most közeledik felénk, emelkedjünk fel szeretetben! Szeretet és jóakarat legyen a-kapocs, mely bennünket egyesítsen s embertársaink iránt jótettekre buzdítson; s a világosság honából ne akarjunk a szeretetlenség és békétlenség árnyába visszavánszorogni ! Békesség a földön a jóakaratu .embereknek! Az ipartestület segélypénztára. A váczi iparos segédek folyó deczember hó 12-én levélileg azon kérelemmel keresték meg a Váczi Ipartestületet, miszerént hasson oda, hogy az iparos segédek „Önképző, betegsegélyző s temetkezési egylete“ Vácz városában megalakittassék, kérvényükben előadván, hogy ily egyletek már majdnem minden városkában léteznek s hogy hogy az ily egylet úgy a hazának, mint az iparososztálynak javára és becsületére válanak. E levélben említést tesznek arról is, hogy már a választás is megtörtént, de mint tudják a segélypénztár megalakítása ellen a söbbség döntött. Iparos segédeink azon része, mely saját érdeküket eképen felfogja, valóban dicséretre méltó dolgot mivel. Vajha a józan gondolkodás mindnyájukban megizmosodhatnék, hogy mindnyájan óhajtanok megalapi- pitani azon rendszert és fegyelmet melynek kellő felHiszen meg van Írva, hogy mikor a próféta tanácskozott a kalifákkal, kaftánja szélére ráült egy czirmos és ott elszunnyadt. Mikor aztán távozni kellett észrevette az állatot. — Allah büntessen meg engem — szólt — ha megzavarom nyugalmát ! Ezzel éles kést vett elé és leszelte zöld selyem kaftánjának azt a sarkát, melyen a macska feküdt. Ugyancsak Mohamedről van füljegyezve, hogy egy jó emberét, a kinek nagy köszönettel tartozott, ilyképen tisztelte meg: — Légy légy legnagyobb az igaz hívők közöttT Légy a „macskák atyja !“ A macska, mint a naiy prófétaütedvencze és ellensége minden tisztátalanságnpk, még ma is nagy tiszteletnek örvend a mohamedánoknál s ez az egyetlen állat, melynek át szabad lépni a moschékjküszöbét. A középkorban a macskáknak gyógyitó erőt tulajdonítottak. Ki nem hallotta még, hogy a kuruzsló vénasszonyok macskazsirral gyógyítottak nagy betegeket s a magyar vidék babonás népe még ma is csodákat mesél ajnacskazsir gyógyitó erejéről. Egy Weinrich nevű német tudós, az orvosi tudományok e kapacitása egész komolyan jegyez föl egy erre vonatkozó esetet. Egy nürnbergi parasztleány nyavalyatörés ellen vén asszonyok tanácsára macskavert ivott. Betegsége csakugyan elmaradt, de az orvosság gyakori használata után a leány nyávogni kezdett, később pedig egereket fogdosott. Annyi bizonyos, hogy Weinrich fezt a XV 11. században mint komoly tényt irt meg, de hisz akkor komoly tudománynak tartották az aranycsinálást is. De a, bölcsek követ meg sem talallak meg. G. M.
