Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

ilyen veszélyes játék meggátlására. Egy-két példás bün­tetés elég lesz arra, hogy elmenjen a kedvük tőle. = S'^yii 's/juegyei Siäa*. Igaz Péter volt ecseri adminisztrátor hasonló minőségben Gsécsére helyezte­tett át.- Gyermekmciiliely. A felsővárosi gyermek- menház rövid pár hét alatt fölépült s a napokban már fedél alá is kerül. Az építkezést szolid anyagból Kovács Ferencz építőmester eszközlé. Remélhetőleg a kora ta- vaszszal végleg elkészül az épület s a gyermekmenhe- lyek üdvös intézménye a városunk felső részén lakó családok örömére életbe fog lépni. = Nekrolog. Egy köztiszteletben és szeretet- ben álló polgártársunk vesztette el f. hó 12-én szere­tett nejét. Sokáig tartott szenvedése, melyet a szerető férj és rokonok gondos ápolása enyhített, míg a távo­zás fájdalmas órája elérkezett. A gyászjelentés követ­kezőleg szól: Alulírottak úgy saját, mint számos roko­naik nevében fájdalmas szívvel jelentik gyengéd és áldott jó feleség, szerető és szeretett testvér illetve sógornő és rokon Lene só Sándorné szül. Fischer Teréziának, folyó hó 12-én hajnali 3 órakor, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ajtatos felvétele után életének 49-ik, boldog házasságának 15-ik évében be­következett csendes elhunytét. A boldogult földi ma­radványai folyó hó 13-án délután 4 órakor fognak a váczi középvárosi temetőben a családi sírboltba a fel­támadás vigasztaló reményében a római kath. szent­egyház szertartásai szerint letétetni. Az engesztelő szent­mise áldozat pedig folyó hó 14-én reggel 8 órakor a felső-városi plébániai templomban fog halhatatlan lei­kért a Mindenhatónak bemutattatni. Váczon, 1888. november hó 12-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Lenesó Sándor mint férj és nevelt leánya Bo- gányi Mariska, Fischer Anna férjével Monszpart Józseffel és Anna férjezett ifj. Zsidek Ignáczné, Já­nos és Emilia gyermekei. Fischer Paulina férjével Ivö- peczi Nagy Sándorral és gyermekeivel: Sándor, Ilona, Vilma és Etellel. Fischer József nejével Nagy Her­minával és gyermekeivel: Etel, János, Erzsébet és Jó­zseffel. Fischer Erzsébet férjével Pézl Imrével és gyer­mekeivel: Matild és Irmával mint testvérek. Lencsó Terézia, — Dr. Lencsó Ferencz nejével Nikit its Te­réziával s ezek gyermekei: Beáta, Margit, Sarolta, Má­ria és Mihály. B-ogányi Imre és gyermekei: Sándor Julia mint testvérek. A beszentelést dr. Gzettler Antal kanonok-plébános végezte segédlettel, úgy mint a sz. misét is, a ft. papság, egyletek s nagyszámú díszes közönség jelenlétében. Az elhunyt koporsójára koszo­rúkat tettek: „A felejthetlen jó nőnek“ a bánatos férj, — „Szeretétt sógornéjának“ Feri és Tercsi, — „A sze­retett sógorné és testvérnek“ Monszpart József és neje, — „Szeretett testvérének“ Fischer József és neje, — „Szeretett testvérének“ Fischer és férje Pézl, — „Fe­lejthetlen keresztanyjának“ Jankovits Teréz, — „Sze­retett gyámanyánknak“ Erzsi és Teréz, — Az összes vámosok „Végtiszteletből.“ — És többen számosán. A holttest újonnan épített családi sírboltban helyez­tetett a boldog feltámadás reményében. Ny. b.! \ = BörtöiilAlogaf ú» Váczon. Nagyobbára negyedéves jogászokból álló, nem igen nagy számú, de lelkes csapat indult f. h. 2-án dr. Balogh Jenő magántanár ur szives vezetése alatt Váczra megtekin­teni a szabadságvesztés-büntetések végrehajtására ottan elhelyezett intézeteket. Szívesen fogadtatva K o v á c h Ernő fegyházigazgató és dr. R á k o s y fegyházi orvos uraktól, szakértő magyarázatuk és mindenre kiterjesz­kedő figyelmes kalauzolásuk mellett világos képet nyer­tek mindarról, a mit a fennálló rendszer által elérni kellene és a mit az adott és sajnos, nehezen változ­tatható viszonyok szerint elérni lehetséges. Előre meg­állapított terv szerint előbb a fegyház, majd a követ­kező intézet és végül az államfogház vétettek szem­ügyre és már jól bealkonypdott, mire a kis csapat ta­pasztalataiban gyarapodva elhagyta a vigasztalan he- ivet, melyet épen a reformtörekvések szeretnének azon ideális tökéletességre emelni, hogy ne legyen mintegy a homlokzatukra Írva: „Lasciate ogni speranza. . . .“ Hálás köszönet illeti e helyen is mindazokat, kik az ifjúság érdekeit önfáradságuk árán is előmozdítják. = A váczi n;»iSváii<>s mnzesssai javára újabban ajándékoztak: Kran ez Ferencz egy rézkraj- czárost 1672-ből és egy „Pfennig“-et. Szalay Géza egy rézkrajezárost 1760-ból. Findura Kornél két egykrajezárost 1800. és 1816-ból. Karcsú A. Arzén 5 drb Váczon megjelent naptárt, a régi Vácz fényké­peiből szintén 5 drbot és nehány helyi egyesület alap­szabályát, Vácz város történetének kéziratát és az ezekre vonatkozó jegyzeteket, valamint 134 drb gyász­lapot, melyek 1860. óta gyüjtettek. Findura Imre „községi tanácsadó a városi és falusi községeket illető ügyekben“ czimü könyvet, mely mű magában foglalja Vácz /város 1859-iki költségvetését és Duka község birtokszabályozási egyezségét 1858-ban. = A lionvéálaktauya hónapok előtt leégett része már tetőzet alatt áll. Az építés házilag kezeltetett s igy a felvett költségvetésből mintegy ezer forint taka- rittatott meg a kormánynak. A leégett rész két méter­rel magasabbra emelve, egy a modern rendszer sze­rinti tágas és eléggé szellőztethető istállóvá alakíttatott át, mely az ujabbi hasonló építkezéseknél mintául szol­gálhat. Kár, hogy a laktanya építésénél kezdetben nem ügyeltek arra, hogy elég magasra vegyék a falakat s az amúgy is süllyedt helyen fekvő épület alapzatát oly mélyen eszközölték. Hasonlókép van ez a kaszárnyá­nak időközben hozzáépített többi részeivel is. Már pedig az ilyfajta épületeknél kívánatos volna, hogy akkép legyenek építve, hogy által ok maradandó emlé­ket szerezzünk magunknak az utókor előtt. A mostani építésnél a főérdem Honusz Antal építőmester és mérnöké, ki is a házilag felvett építkezést'oly helyesen eszközölte, hogy méltó elismeréssel kell adóznunk neki. — .Icgyy.o válu«zlás. Kisszentmiklósi jegyzővé Rentz Ferencz városunk szülötte egyhangúlag lett megválasztva. Gratulálunk! = Tűz. Folyó hó 14-én reggeli 4 órakor haran­gok kongása riasztotta fel városunk lakóit. A tűz azonban ez alkalommal nem városunkban dühöngött, hanem a szomszédos Verőcze községében Borovits János községi biró házának szalmás fedelű részét pusz­tította el. A tűz keletkezését vigyázatlanság, — mások bosszúból eredőnek állítják. — Hová raga«/,tandö a sxfimlabéljeg? Az 1881. évi XXVI. t. ez. 27. §-a szerint „Kereskedők és iparüzők által saját üzletükből származó követeléseik iránt kiállítóit számlák, jegyzékek, kimutatások s ha­sonló iratok után a megfelelő bélyegjegyek a számlák első lapjára felragasztandó s a számla egyik tételével keresztül Írandók.“ A törvény ezen intézkedése a pénz­ügyi közigazgatási bíróság döntvénye szerint akkép ér­telmezendő, hogy a bélyeg a számlának első lapjára akként ragasztandó fel, hogy annak alsó szélét a számla első tételével lehessen keresztül Írni. Más helyen és más módon alkalmazott bélyeg nem létezőnek tekintetik s a szabálytalanul bélyegzett számla miatt jövedéki pénz- büntetésnek van helye. = U j rózsák. A rózsakedvelők két uj rózsa­fajra terjeszthetik ki legközelébb szeretetüket, két igen szép tearózsára, melyet nemrég hozott forgalomba Guillot, a hires lyoni rózsakertész, ugyaz a ki a hires la France rózsát megteremtette. A két uj rózsa egyike az Ernest Metz, a másik a Mine Pierre Guilot. A tavaszi virágkiállításon már Budapesten is látható lesz a két uj rózsa. = Tüzesetek. Városunk tűzkrónikája ismét kettővel szaporodott a lefolyt héten, melyek egyikének emberélet is áldozatául esett. E hó 12-én reggeli 7 óra körül Monszpart József kertjében dolgozó két ácslegény Olaj Ferencz temetőutezai lakásából gyanús füstfelle- geket vevén észre, a szomszédos házba a kert kerítésén keresztül ugorván, a vész helyén lármát ütöttek. A már lángolni kezdő tüzet a gyorsan érkezett segítséggel sikerült elfojtaniok s igy a nagyobb veszélynek szeren­csésen elejét vették. A tűz keletkezése hihetőleg a nagy mértékben befutott kályhából kitóduló melegség követ­kezménye volt, mely a kéményen észre nem vett héza­gon át harapódzhat.ott be a kukoriczaszárral tömött padlásba. — A másik tűzeset f. hó 15-én történt A mondott nap estéjén roppant fény világitá be városunkat s jelzé a pusztító elem dühöngését, mely Steiner Izrael Ivis-Váczon levő házát hamvasztá el. A tűz kelet­kezése vigyázatlanságból eredt melyet Weisz Lipót boltos neje idézett elő. Nevezett égő gyertyával a boltba men- vén, ott oly szerencsétlenül ejté ki azt tartójából, hogy az a petroieumos hordó mellé esett s a kiszivárgott folyadékot lángra lobbantá. A közelben levő gyúlékony anyagok, mint pálinka, spiritusz stb.. csakhamar lángba borfiák az egész épület belsejét, úgy hogy mentésről szó sem lehetett. A szerencsétlen nőnek sikerült cse­csemé gyermekét megszabadítania, de 7 éves leány- gyermeke a lángok martalékául esett. Tűzoltóink eré­lyesen működtek s a szomszéd épületeket megmentet­ték. A szerencsétlen család kára jelentékeny. = Dohány termelők figyelmébe! A do­hánytermesztési engedélyért folyamodni szándékozókat figyelmeztetjük, hogy ez iránti kérvényüket folyó évi deczemberhó 31-ig nyújtsák be, mert ezen időn túl beadott kérvényük, mint elkésett, figyelmen kívül fog hagyatni. = A frt<rya|>jn készítés immár nálunk is meg van honosítva. A nadrági vasmű-ipartársaság (Krassó-Szörénymegye) rendezte be egyik gyárát ez üzemre. Hogy mi a fagyapju? Hát finoman gyalult ';4—4 milliméter széles és 40—50 milliméter hosszú fa, mely mint tépés, vánkos- és derékalj-töltelék igen czélszerüen pótolta a gyapjút és gyapatot. 26—50 ki­lós csomagokban préselik s igy adják forgalomba. A nadráginak különösen ruganyosságát dicsérik, mely a gyártmányt a legjobb lószőr mellé helyezi. (A „Magyar Ipar“ után.) = A gozliajá állomáshoz vezető közleke­dési ut szabályozva és rendesen kikövezve a közleke­désnek átadatott. A városunkba érkező idegenek ezen­túl nem lesznek kénytelenek por- vagy sártengeren keresztül eviczkélve a városba jutni s az első benyomás is kedvezőbb lesz, melyet városunk kinézése gyakorol a hozzánk jövő vidékiekre. Utczarendező bizottságunk fogadja e részben közönségünk elismerését! A Jé$»\s|>ort kedvelők figyelmébe ajánl­juk a Pirovicz Aladár bupapesti mérnök által legújab­ban föltalált „Excelsior- Halifax“ nevű, új rend­szerű korcsolyát, mely a kercsolyázás megtanulását ve­szély és elfáradás nélkül igen könnyűvé teszi. A buda­pesti korcsolyázó egyesület a nevezett új találmányt az összes bel- és külföldi korcsolya-egyesületnek figyel­mébe ajunlotta. = Felhívás! A sorsjegyeknek és egyéb értékpa­píroknak részletekre való eladása körül mutatkozó visszásságok megszüntetése czéljából, miként az ország­gyűlés múlt ülésszakában e tárgyban tett interpellá- tióm alkalmával jeleztem, törvényjavaslatot szándékoz­ván a képviselőház elé terjeszteni, az e tárgyra vonat­kozólag már birtokomban levő anyag kiegészítése vé­gett azon kérelmet intézem e lapok t. olvasóihoz, szí­veskedjenek mindazon adatokat, melyekből az érték­papírok adás-vevése körül előforduló visszásságok, vagy esetleg a közönség megkárosítását involváló eljárás kiderithetők, lehetőleg hiteles alakban, felhasználás vé­gett, hozzám juttatni. Dr. Fény vessy Ferencz, orsz. képviselő. Budapest zöldfa-uteza 40. sz. = A vác/.i nin/dim részére Török Ede festő­művészünk dicsőségesen uralkodó koronás királyunk­nak 1866-ik évben népeihez intézett proklamácziójának egy példányát küldötte meg. = A hatvani c/.nltorgyár építését megkezd­ték s a munkálat már annyira haladt, hogy a jövő őszszel á gyár megkezdi működését. Nagy áldás lesz ez megyénk részére. A gyárat Deutsch Ignácz és fia bpesti kereskedő ezég építteti, mely ezég a surányi ezukorfinomitó gyárnak 7/io~e(-^ részben tulajdonosa. (Nógr. Lapok.) — Nogyven éves jubileumát lehet meg­ünnepelni az év végével oly köznapi tárgynak, mely magában véve igénytelen és mégis fontos, oly olcsó és mégis értékes. Ez a csekély tárgyacska néha veszedel­mes, de mindig nélkülözhetlen. Bpesten találták fel 1848-ban s Budapestről elkerült Bécsbe, onnan Párisba, Londonba, félév alatt egész Európa tele volt volt vele. Majd átment a tengeren Amerikába; vitték aztán Ázsi­ába, Afrikába és Ausztráliába. Az öreg Kőnek azt is kiszámította hírneves statistikájában, hogy Magyarország­ban egy év alatt 20 ezer öl fa kellett készítésére. Dr. Kőnek óta ezt a fontos statistikai adatot nem számí­totta ki senkisem. Irinyi János találta fel, az a Irinyi akiről Kossúth mondta, hogy lánglelkü férfiú volt. Irinyi ezt a fontos szabadalmat 100 váltó írtért eladta egy bécsi gyárosnak. A gyáros rövid idő alatt több házat szerzett Bécsben; a lánglelkü Irinyi pedig szegé­nyen halt el. Ez a tárgy és specialis magyar találmány a . . . gyufa! („Nógrádi lapok!“) — Verseny asztalos legények között. Tápay János asztalos mester műhelyében működő legények az erőmüvészetből gyakorlatot tartván, egyik a másiknak véletlenségből, avagy készakarva majdnem a fejét hasitá szét. Az erőmüvészetet produkáló asztalos legény átadatott a rendőrségnek. = Aszódról írja lapunk tudósítója a követke­zőket: Folyó «hó 11-én Garczik nevezetű fuvaros 20 akó bort vitt Gyöngyösről Aszódra. Útközben egy tisz­tességesen öltözött leánynyal találkozott, ki arra kérte őt, hogy vegye fel kocsijára. A fuvaros elejénte nem akarta kérését teljesíteni, mivel kocsija már úgy is túl volt terhelve, de később engedvén a leány ismételt kérésének, őt maga mellé ülteté kocsijára. Mikor a leány fönn volt a kocsin azt kérdé a fuvarostól: „Volt-e maga katona?“ „Nem voltam“ — feleié az. „Hát miért nem lett?“ kérdezé tovább. „Azért, mert gyenge mellűnek találtak,“ válaszold. „Mutassa meg mellét, mondá a leány, majd megmondom én, jó-e vagy sem?“ A fuvaros azonban vonakodott megmu­tatni, mire a leány erőszakoskodni kezdett. Ebből ke­mény szóváltás és dulakodás fejlődött ki közöttük, miközben a fuvaros a leány kezében egy fényes kést pillantott meg, melyet ez a mellébe akart döfni. Akkor a fuvaros a leányt lelökte a kocsiról, ki a kerekek alá esett, s a kocsi keresztül ment rajta. A fuvaros csak igy tudott megmenekülni a gyilkos szándékú leánytól, a ki vagy pénzétől akarta őt megfosztani, vagy pedig a kocsit s lovakat elsajátítani. = Verseny a Jiiger-reiidszerben. Levele­zőink a következőket írja: Kellemetlen benyomást tesz a közönségre, ha látja, hogy a verseny erőfeszítéseket tesznek egyes ezégek, hogy a másiknak ártsanak. Tudva­levőleg a R i e s s J. H. ezég (Bécs, I. Jasomirgott- strasse 3, és VI. Mariahilferstrasse 19/21, képviselve Budapesten Loewy D. által sas-uteza 12. és a vidé­ken Kiss Zsigmond által Szegeden) volt az első, mely, a Jáger-féle normalrendszert Áustria-Magyarországban bevezette. Azóta e ezég normal-készitményei kitűnő minőségük, finom kiállításuk és gyapju-anyaguk tisz­taságánál fogva oly ismertekké és kedveitekké lettek, hogy a hozzáértő közönség más hasonló gyártmányok fölött Riess-féle gyártmányoknak adja az azokat meg­illető elsőséget. E körülmény következtében több ha­sonló külföldi gyár tulajdonosa azt a hibát követte el, hogy hirdetések által el akarták hitetni a közönséggel, hogy csak az ő gyártmányuk az „egyedüli jó és üdvö­zítő“. Miután azonban a közönség tudja, hogy a Riess- féle készítmények ép oly valódiak, de kivitel és minő­ség tekintetében amazoknál finomabbak és jobbak és miután az is érdekünkben fekszik, hogy pénzünk ne vándoroljon a külföldre, ennek következtében, min­denki a saját érdekében fog cselekedni, ha a bevásár­lásnál csak Riess-féle Jáger-ruhát kérés fogad el és magát erről lebeszélni nem engedi. = A csokoládé-kércl éwliez. Manapság annyi­féle csokoládé készítmény ajánltatik hirdetések plaká­tok és a kereskedők által, hogy a közönség valóban gyakran zavarba jön, hogy hát tulajdonképen melyik készítményt vásárolja. Ezen felül még a külföld is el­árasztja az országot nem épen a legfinomabb áruval'" és némely kereskedő egyrészt a külföldi iránt való kicsinyes és indoklatlan előszeretetből, másrészt nye­részkedésből a gyakran rosszabb, de mindig drágább külföldi gyártmányt ajánlja a vevőnek és ez által nem­csak a közönségnek, de a belföldi gyáriparnak is kárt okoz. Mintegy 15 évvel ezelőtt jó és tiszta csokoládét nem is készítettek Austria-Magyarországban gyárilag és gépekkel és nem csekélyre becsülendő K ü f f e r 1 e József és társa jóhirü budapesti és bécsi ezégnek az az érdeme, hogy ez kezdte nálunk a tiszta és jó gyárilag gépekkel való előállítást. E ezég áll ma is első helyen a csokoládé finomsága, tisztasága és olcsósága tekintetében és a K ü f f e r 1 e-c s o k o 1 á d é ked- veltségét és óriási elterjedtségét megmagyarázza az a körülmény, hogy készítésénél, a kakaó megválasztásá­nál, minden kártékony keverék (mint vanília, liszt, festék stb.) mellőzésénél és kitűnő feldolgozási módjá­nál minueziózus pontossággal járnak el és ára mégis olcsóbb a külföldinél. Nemcsak a hazafiság, de a sa­ját érdekünk is azt kívánja, hogy a háziasszonyok a drágább és e mellett gyakran rosszabb s kevésbbé tiszta külföldi gyártmány helyett az üzletekben csak a jobb Küfferle-féle belföldi gyártmányt kérték és fo­gadják el, mely amazokat minden tekintetben felül múlja és orvosi körökben is nagy kedveltségiek ör­vend. (Kapható helyben a finomabb fűszer- és csemege­áru üzletekben és ezukrászdákban.) — Leálczóxoü száj* iz-lianiisitók. Említve volt már, hogy dr. Popp J. G. udvari fogorvosnak az egész világban kedvelt Anather in-száj vizét erősen ha­misítják és hasonló elnevezés alatt hozzák forgalomba. Miután Popp dr. udvari fogorvos most Budapesten vezérképviselőséget állított fel, a pesti ház főnöke jónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom