Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

X. évtolyam. HELYI ES 29. szám. Vácz, julius VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. FJ(*IÍ/,eU‘NÍ ára: évnegyedre ..............................1 frt Házhoz hordás va^y postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) 50 kr. Hirdetések: Ny iit-tér a Iegolc3Óbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték 1 menyben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. || A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete : hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­leket nem fogadunk el. t A váczi csatákban elvérzett hon­védek lelki nyugalmáért, a főtiszte­lendő káptalan által alapított gyász-istentisztelet julius hó 17-ikén, reggel fél 8 órakor tartatik meg a hétkápolnánál. E kegyeletes ünnepélyre a tek. hatóságok, testületek, egyletek és a n. é. közönség tisztelettel meghivatnak. Vácz, julius 15-ikén, 1888. Az 1848—49-iki honvédek. Gyepmestert a városnak. Rég sürgettük az illetékes köröket egy ma­gában véve jelentéktelennek látszó, de életbizton­ságunkra igen fontos, sőt elodázhatlanul szüksé­ges óvintézkedés megtételére. Azt sürgettük ugyan­is, hogy városunk rendszeresitett gyepmesterrel láttassák el, mert ez is egy épen olyan szükséges rósz minden rendes viszonyok közt levő város­ban, mint a minő szükséges jó a mindennapi kenyér. Sürgettük egy ilyen állás rendszeresítését akkor különösen, midőn azt kezdettük tapasz­talni, hogy az egészséget, veszélyeztető pöczegö- dreink telnek és miasmatikus párájukkal tüdőnket fojtogatják anélkül, hogy rendszerető háztulajdo­nosainknak alkalmuk és módjuk lett volnaavisz- szás állapot megszüntetésére; szorgalmaztuk ezt akkor is, midőn azt kezdtük tapasztalni, hogy ebeink oly ijesztő mérvben szaporodtak, hogy ezen jelenség még a legnagyobb kutyakedvelőket is zavarba hozta és az ebből keletkezhető követ­kezmények miatt elkeserítette. Mind hasztalan. E téren az intézkedés elma­radt ; hogy miért azt nem tudjuk; csak azt va­gyunk kénytelenek látni, hogy midőn városunk egyéb tekintetben rohamosan halad: utczáink rendeztetnek, szépitetnek, ódon házak romba dőlnek és helyekbe, ha nem is paloták, de min­denesetre a kor finomabb ízlésének megfelelő há­zak emelkednek stb., a fentjelzett kalamitás elhá­rítása tekintetében még a fülét sem mozgatja senki sem. Ehelyett történnek azonban oly irányú fél szeg intézkedések, melyek a közérzület helyeslés ével, a finomabb Ízlés approbálásával egyátaláo nem találkozhatnak. Midőn ugyanis arról vettünk értesülést, hogy Bpest főváros la­kóit a veszett macskák és ebek rémülettel töltik el, hajsza ind itatott városunkban is az ebekre, melyekből nem ritkán többet láthatni az utczákon mint járó kelő embereket; — s ezen ebirtó háború végrehajtatik akként, hogy a belvá­ros és népesebb utczákon levők: megmérgezett husdarabokkal küldetnek a másvilágra, k néplele- nebb külsősorbeliek pedig ennél tisztességesebb halálban részesitetnek: agyordövetnek; és ha még hozzá teszsziik, hogy az ily szerű ebirtást gyepmester hiányában, rendőrségünk teljesiti és kénytelen végezni: mindent elmondottunk a mi a dologra tartozik. Már engedelmet kérünk, de úgy hiszszük, hogy ezen állapot még is csak tarthatatlan, és tovább nem tűrhető; de mi az ebeknek megmér- gezéssel való túlvilágra küldését illeti: ez a fino­mabb érzék és Ízléssel sem egyeztethető össze; de nem helyeselhetjük azt sem, hogy rendőrségünk legyen kénytelen kutya peezérkedni. Ezt rende­zett viszonyok közt élő város polgársága el nem tűrheti. Újólag felhívjuk tehát városunk képviselő- testületét, hogy a jelzett mizéria orvoslása iránt haladéktalanul intézkedjék; nem nagy áldozatot igénynyel ez, s alig fogna többet igényelni éven- kint 200 forintnál; tudva azt, hogy az a gyepmes­ter, a ki e minőségben az említett díjjal dijazva lenne képes lesz, ha más egyébből nem is, a mér­sékelt árban megállapítandó pöczegödrök tisztítá­sából és a gazdátlan ebek elfogatási és esetleges kiváltási dijából oly jövedelmet biztosítani, mely elégséges lesz arra nézve, hogy magát fen tartsa és kötelességeinek eleget tehessen. Az utczák és terek uj nevei. A mit már hónapok óta vártunk: végre az is megjött. A szakbizottság a legutóbb tartott képvi­selőtestületi közgyűlésen terjesztette elő az utczák és terek újabb elnevezését ezélzó terjedelmes ja­vaslatát, melyet a közgyűlés változatlanul elfo­gadott. A) A tereket illetőleg a következő nevek fo­gadtattak el: 1. „Székesegyház-tér“ marad. 2. A püspöki lak és egyházmegyei könyvtár közötti tér a kul csárságig: „Migazzy tér.“ 3. A régi „Szt.-Míklós-tér“ marad. 4. A barátok tere lesz: „Géza király-tere“. 5. A kegyesrendiek temploma előtt elterülő térség, az azon felállított diszes Szt.-Háromság szo­borral továbbra is fentartja nevét: „Szt.Három­ság-tér“. 6. A „Csillagtér“ lenne: „Kossuth-tér“. 7. A „Városház-tér“ elnevezés fentartatik s ki­terjedése a felső városi templom s „Curia“ vendég­lőtől fölfelé, a volt „Hajós-utcza“ s Ábelesz házig tart. 8. A régi Dézsmaház-tér, mely Varga János fegyintézeti igazgató által befásittatott: „Rákoczy- térnek“ neveztessék, mert a „Rákoczy utcza“ is oda vezet. 9. A vörös-kereszt előtti tér legyen: „Vörös­kereszttér“, s az ott létező ház sor pedig: „Vörös- kereszt-sor“. 10. A Szt.-János utczától lefelé eső tér a Ró­kus előtt elterülő Szt.-István térig: „Erzsébet-tér“, melyből az „Erzsébet-utcza“ folytatását nyeri felfelé. 11. A „Rókus-kápolna“ előtti tér a Vásár-utcza s a külső-sor, vagyis Erzsébet-térrel párhuzamos vonalban: „Szt.-István-tér“. 12. Az evang. templom tér: „Eötvös-tér“. 13. A „Sáros“ vagyis: „Szécsényi“ utczától, a Flórián-utcza és Lázár Ferenczné házáig elterülő szabadhely marad: „Vásár-tér“. 14. A Flórián-utcza és Lázár Ferenczné házá­tól lefelé, az úgynevezett sertés vásár-tér, Kapás Gábor háza és káptalani magtárig : „Felső Damja- nics-tér“. 15. Ezen alól az úgynevezett Lágyasi legelő, beleértve a régi faiskola kert helyiségét is: „Alsó D am j anics -1 érnek. “ 16. A jelenlegi Göböl-utcza végén az alsó vá­rosi czigány város rész között elterülő rész: „Föld- várytér“ nevet nyerne. 17. Az alvárosi vámház környéke Neuwirth Simon-féle fatelep, „Zöldfa“ vendéglő előtti tér a patakig: „Diadal tér“. B) Az utczák elnevezése a következőképen hozatik javaslatba: 1. A Fő-utcza elnevezés megtartatik, de tekin­tettel a város hosszú fekvésére, három részben meg­különböztetve és pedig : a) Az egyházmegyei könyv­tár és kántor laktól az alsó városi vámig: „Buda- pesti-főut“. — b) A könyvtár és karmester laktól fölfelé a kőkapuig : „Közép-városi főút“. — c) A kőkaputól pedig a felső vámig: „Kis-váczi főút.“ 2. A püspöki palota és Gálik-ház között a székes­egyház-térről a Dunához vezető utcza: „Petróczy- utcza“ nevet nyerne, tekintettel azon kegyeletre, melylyel főt. Petróczy László úr Vácz város iránt viseltetik. 3. A nagysörház mellett a Szt.-Háromság-tér­ről a Dunára vezető utcza: „Sörház-utcza“. 4. A Sörház-utczától a Nagy-Hid utczáig hú- i zódó utcza, melyben a görög templom van: „Görög­utcza“. 5. A Fő-útról a Hirschfeld és Poroszkay kano­nok lakása közt a dunai révhez vezető köz: „Rév-köz“. 6. A Nagy-Hid utcza helyett: „Eszterházy- utcza“. 7. A Dunapart három részben különböztessék meg az Eszterházy-utczától a Petróczy-utczáig b. emlékű királynőnk nevéről: „Mária-Terézia-rakpart“ — a többi dunaparti rész lefelé pedig : „Felső-Du- nasor lenne.“ 8. A jelenlegi Nagy-Hid utczából a városháza, és irgalmasrendiek háta megett fölfelé húzódó utcza megtartja régi elnevezését: „Tabán-utcza“, s tart a Mandics-féle ház, Steiner-féle pinczénél a Fő- utczára hajló nyílással. 9. Azon kis köz, mely az ágostai lelkész-lak mellett a Dunától a Tabán-utczába vezet: „Halász­köz“. 10. Az, mely jelenleg Hajós-utcza néven isme­retes a Fő-utczáról a dr. Kiss féle háztól a Tabán- utczát átmetszve, a Dunáig vezet, Hajnik Pál, vácz- kerületiországgyűlési képviselőnek emlékére: „Haj- nik-uteza“ nevet nyerne. 11. A Tabán-utczából a birósági fogház és a Malik-ház mellett a Dunára vezető köz: „Fogház­köz“. 12. A Fő-utczáról a püspöki kormányzósági épülettel szemben a Dunáig vezető utcza, melyet Stróber-utczának is hivnak, Dombay városi tanács­nok emlékére: „Dombay-utczá“-nak neveztessék. 13. A nyitránszky-ház mellett a Tabánból a Dunára vezető köz: „Tabán köz“-nek. 14. A régi alma korcsma és fegyház közt a Dunára vezető utcza: „Fegyház utcza“. 15. Ezzel szemben a jobb oldalon a Filó-háztól ki az Erzsébet-térre — marad „Szt.-János utcza“. 16. A püspöki kormányzóság mellett a Békás- utczára vezető utcza : „Althán-utcza“. 17. Ezen Althán utczából kezdődő régi Ispita- utcza: „Császár András-utcza“ (a Benkár-ház háta megett). 18. A Fő útról az Almásy ház mellett a 17. sz. alatt jelzett Császár András-utczába vezető köz neve: „Szarvas-köz“. 19. A vasút felől a Szt.-János-utczától, és Erzsébet-tértől fölfelé e Vörös-kereszt-térig átha­ladva a Rákóczy-téren: „Zrinyi-utcza“. 20. „Erzsébet utcza“ marad. 21. „Rákóczy-utcza“ marad. 22. Az úgynevezett Kút-köz, mely az Erzsébet- utczáról a leendő Zrinyi-utczával közlekedik, marad: „Kút-köz“. 23. A Dézsmaház tér, jelenleg a Rákóczy-tértől fölfelé „Király-utcza“ marad. 24. Dézsmaház utcza helyett „Árpád utcza“ ja- valtatik. 25. A Krakó utcza jelentéktelenségénél fogva „Krakó zug“ legyen. 26. A Csekó köz és felső temető utczák, mint a Krakó-rész fő utczája: „ITunyady utcza“ nevet nyerne. 27. A fakereskedők sora a Dunánál, számítva a fegyháztól a Mészárszék-közig: „Horváth Mihály- utcza“. 28. A Mészárszék-köz ezentúl „Molnár-utcza“ nevet nyerne. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom