Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-09-18 / 38. szám
nya. Zong. : Strőssner Irma és Meiszner Hermin. — 8. Vieuxtemps. Ballada és Polonaise. Heg. zong. kis: Seyr|än n E. — 9. Liszt F. Wagner-Tannhau- ser dalmii „Estcsillag“-romáez átirata. Zong: Meiszner Hermin — 10. Liszt F. VI. magyar rhapsodia: Intzédy Irma. — 11. Liszt F. Szózat és Himnus ábrándja. Zong.: Meiszner Hermin és Intzédy Irma. — 12. Niels W. Gade. 29. mű. Zongorahármasának Andantino eon moto és Moderato tételei. Hegedű : Seymann E. Gordonka; Taritzky F. Zongora: Seymann M. — Seymann E. Hollerung 0. és Seymann M. urak szívességből működnek közre. A zongora Lédeczy S. budapesti zongoragyáros terméből való. Belépti jegyül a szétküldött meghívók szolgálnak. = Sikerüli íáucz mi illat sás« A lőház falai rég visszhangzottak oly fesztelen mulatság okozta jó kedvtől, mint Mária-névnap estéién a lőegylet által saját pénztára által rendezett tánczmulatság alkalmával. Egy irkáié barátom, a hölgyek mosolyát és tekintetét tartja azon hőmérőnek, melyről a mulatság sikerét le lehet olvasni. — Ha ez áll, úgy ezen mulatságra a siker túlzott fokát alkalmazhatjuk, mert a hölgyek önelégült mosolya, hajoló tekintete erről győzött meg. — Annyi sok szép menyecs két, és leányt rég láttam már egy mulatságon együtt s hogy ezenfelül mindannyian oly jól mulatott volna, ezt Váczon még lehetőnek sem tartottam. — Pedig ezúttal mindez megtörtént. A táncz kezdete esti 8 órára volt kitűzve s a buzgó rendezőség gondoskodott is arról, hogy a jól kipihent lábacskák ne legyenek sokáig a sima parkett ingerének kitéve. — Csakhamar rázendítette Marczi bandája a ropogóst ; s ezzel kezdetét vette a táncz, melynek csak a hajnalpir vetett végett. Tudósítónknak a jelen volt hölgykoszorút következőképpen sikerült összeállítani : Albrecht Anna, Benitzky Matild, Burján Etelka (Rád), Csermák Mariska, Doktor Jolán, Filó Ida, Fischer Vilma, Hayden Anna (Kösd), Hübsch Mariska, Intzédy Irma, Körtvélyessy Esztike, Leit- ner Irma, Ottó Riczike, Petter Karolina, Péter Jolán és Etel, Pencz Laura, Rákóczi Mariska, Révész Karolina (Veszprém), Velzer Kiss Anna, Zomborka Erzsiké stb — továbbá : Burján Benőné (Rád), Bocs- kay Endréné, özv. Benitzky Forenczné, Csili on Izidoraié, Csermák Jánosné, Ernyéy Jánosné, Haidfeld Gyuláné, Intzédy Sománé, Dr. Kiss Józsefné, Kohút Lajosné (Nézsa), Korpás Pálné, Körtvélyessy Lász- lóné, Leitner Sándorné, Ozoroszky Béláné, ifj. Pentz Ferenczné, Péc3 Sándorné, özv. Pentz Ferenczné, Dr. Rácz Béláné, özv. Rákóczy Jánosné, Schmidt Ferenczné, Tóth Ernőné, Tárcsái Jánosné, Velzer Lajosné, özv. Varga Jánosné, itj. Zsidek Ignáezné, Zomborka Ferenczné stb. = Hymen. Izák Laios, városunkban előnyösen ismert evang. tanító, ki jelenleg ily minőségben Budapesten van alkalmazva, a napokban eljegyezte Bachát Emilia kisasszonyt, Bachát Dániel, budapesti evang. főesperes-lelkész kedves és müveit leányát. Sok szerencsét kívánunk e szép frigyhez! = A Mária névnapi tánczmulatságot a. lőházban [díjlövészet és Rké/.és előzte meg. A díj lövések eredménye a következő. Szöget talált: Tragor János (nyert 1 drb aranyat szalagon); szóközt nem egy palotaszerig utczái szélesek, kövezettek, a kocsiút mac-adamirozott. A régi-városban áll a székesegyház, külön toronynyal (campanile) s a gyönyörű San-Vito templom. Ott vannak továbbá az olasz és horvát ío gymnásiumok, a városház és a Scoglietto-sétány, vadgesztenye, alléejával. Legernelkcdettebb része — ne is számítsuk talán bele, — a villa Giuseppina József főhg páratlan szépségű kertje és villája. Még fölebb, mintegy negyedórányira a magaslaton a te mető, óriási sziklákkal köritett kerekded völgyben. Az uj-város nevezetességei közé tartozik a kormányzói palota, — bár palotának igen szerény palota, az Európa-szálloda, a Frankovich ház, a Hotel de la Vilié és a Giardino punblico-népkert, babér erdeivel. A régi és uj város között vonul végig a főutcza- corso. Ennek egyik nevezetessége a farsang harmadik napján ott tartani szokott farsangi séta-kocsizás. Érdemes lesz erről is pár sorral említést tenni. Nálunk ilyesmi nincs, Olaszországban szokásos. Farsang utolsó napján a város ünnepi diszt ölt magára. Az utczákat megöntözik, az üzleteket bezárják. Három óra tájban minden oldalról a legszebb fogatok jönnek elő, s egyenesen a corsóra sietnek, kezdődik a séta kocsizás. Meglepő, hogy minden kocsiban finom zsákocskák is vannak elhelyezve. Mi lehet bennök ? Csupa ezukor. A .kocsik hosszú sora megindul, a corso végére érve visszafordul, itt kezdődik a harcz. Az oldalról elhaladó kocsik bájos népe piczi markát megtölti czukorral s ugyancsak erősen dobálja' a másik kocsi népének szeme közé ; ez védi magát s viszonozza a záport. Következik a 2-ik, 3 ik kocsi népe s igy tovább, tovább haladva lépésben, lassan mindegyikre rákerül az ostrom. Bevégződvén az első, leghevesebb ütközet, a fáradt kacsók kis pihenőt tartanak, mig a corso másik végére érnek, hol a csetepaté újra elkezdődik. Eltart ezen mulatság két óráig is, mig végre a zsákocskák megürülnek, midkét fél kifárad, beáll a fegyverszünet, megköttetik a béke — egy évre, s kimerült ellenfelek csendben visszavonulnák. Félóra múlva minden nyugodt lesz, s nem hallatszik egyéb, mint az álarezosok trombitája és harmonikája. Ennyit a farsangi séta-kocsizásról, melyen roppant sokan vesznek részt. Sokan vannak különösen a. nézők. A gyerekeknek ekkor van sziiretjük, szedik a földre hulló bonbont s mindenféle édességet, oly . get érintett: Dr. Frey singer Lajos (nyert egy szivar tárczát); négyest talált: Stephan! Ferencz (nyert egy tájképet). Körlövések után nyertek: j Mii lmann Géza (2 drb tájképet) (51 körre; Wilhelm i Pál (egy tájképet) Ö5 körre és Eme rich Lajos (egy szivartárczát) 34. körre. -- A tekézésnél : 19 fára az első dijat (1 drb cs. kir. arany) Rasso vsz ky Márton nyerte; a másodikat: 17 fára (1 drb 2 frtos szalagon) ifj. Zsidek Ignácz és a harmadikat 15 túra (1 drb egy forintos szalagon) Rácsék János. A dijlövés és tekézés vasárnap délután vette kezdetét és tar- j tott esti 6-ig; folytattatott másnap reggeli 9 órától déli 12-ig és délutáni 2 órától 6 óráig, mikor is a dijjak kiosztattak. = Mö/.gyéölÖN. Városunk képviselőtestülete folyó évi szeptember hó 18-án s a következő napokon délutáni 3 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés az újonnan megválasztott városi tisztviselők tiszti illetményeinek kiutalványozása iránt. 2. Polgármesteri jelentés a községi bíráskodásra nézve. 3. Pénzügyi bizottsági jelentés az „Arany Korona“ vendéglő bérlete és Tragor Ernő erre vonatkozó kérvényé tárgyában. 4. Pénzügyi bizottsági jelentés Németh Péternek térség átengedés iránti kérelmi ügyében. 5. Tanácsi előterjesztés a vámházak helyreál litása iránt. = ^'ííIíokíís a városház algy Az imént megejtett részleges tiszt uj i tás után a jogügyi bizottság czélszeriinek találta a régóta hangoztatott uj ügybeosztást foganatba venni. E szerint: Dr. F.ranyó István tanácsnok ügykörébe tartoznak: az árvaszéki ügyek és a községi (bagatell) bíráskodás, mig Korpás Márton tanácsnok csak az adóügyeket végzi. Gajáry Géza főjegyzőnek az ipar és építési ügyek lesznek kiosztva ; a katonai és kihágási ügyeket pedig a polgármester a maga számára tartotta fenn. A rendőrkapitány e szerint csakis a rendőri ügyeket végzi és a város közbiztonsági állapota fölött őrködik. — Hogy ezen uj ügybeosztás mennyire fog czélszeriinek bizonyulni, az majd elválik ! = Aa ajjgíesli b’óiíi. kai-, leasaploaBi tornyának építése a napokban fog megkezdődni. Illek Vincze újpesti plébános, kinek bokros érdemei vannak az ottani egyházközség rendezése, vagyis inkább alapítása körül, örömtelten tekinthet majd tizenhét évi fáradozásai gyümölcsére vissza, melynek koronáját fogja képezni az épülő díszes torony. A 49 méter magas torony építése 9500 frtba kerül. Az egyházközségnek körülbelül 4000 írtja van a költségek fedezésére, melyhez járul gróf Károlyi Sándor, Újpest földesura által a napokban nagylelküleg fölajánlott 1000 írt. A többit gyűjtés utján reményű az egyháztanács beszerezni. A torony még az ősszel annyira elkészül, hogy a harangok belehelyezhetők lesznek, a csúcsos tefőzet pedig a tavasszal fog reá helyeztetni. — 1bí<ií. Rendőrségünk figyelmébe ajánljuk pár évvel ezelőtt temérdek költséggel épült városi, vagy talán megyei gombhidi átkelési hidat. — Ezen a közép utat elválasztó gerenda, már hónapok óta ide s tova mozog, mi oly annyira hátrányára van a közlekedésnek, hogy majdnem életveszélylyel határozott elszántsággal, hogy András bácsinak kell közbelépni, s a buzgó gyűjtőt, nehogy a kocsik elgázolják, gallérjánál fogva odább állítani : mintegy jelezvén, hogy barátságosabb bánásmódra ne számítson. B. I. Múlandóság. — Rajz. — A múlandóságra figyelmeztetlek. A természet rendje szerint semmi sem tart örökké. Alig tekintesz körül ez életben, s némileg megismerkedel a világ szokásaival, már ismét oda indulsz, a honnan jöttél : a semmiségbe. Semmiből lettél és semmivé léssz, ha csak tetteid következtében neved túl nem éli gyarló testedet. Ida szerencsétlen vagy, gondolj azokra, kik náladnál is szerencsétlenebbek, s ha szerencsés vagy, enyhítsd nyomorukat, mert nem tudhatni, nem-e szorulsz majd te is enyhítésre. A múlandóságra figyelmeztetlek. Gondtól és gondolatoktól egyaránt nehéz fejemet lehajtottam a pamíagra. Nem állítom, hogy e gondolatok túlságosan magas röptüek lettek volna; gondjaim a természeteshez, a mindennapihoz lánczolják gondolataimat, s az eszményi csak állomképen látogathat meg néha-néha. Már pedig rövid életünket álmodva eltölteni éghez kiáltó bűnnek tartom ; tenni és tétetni, gondolkodni és gondolkodtatni, dolgozni és munkára serkenteni, ez a társadalom minden egyes tagjának feladata; némelyiknek pedig hivatása a bűnre figyelmeztetni, a vétket korlátolni, s a bujaságot — mely a testet, az elmét lankasztva, ez utóbbit, mint az ópium folytonos ábrándozásra, örökös álmodozásra készteti — kiirtani. Gondolkodtam a természet csodás alkotásain, s legcsodálatraméltóbb müvén : az emberen ; e legtökéletesebb és egyszersmind leggyarlóbb alkotáson . . . Gondolataim tovaragadtak, megfeledkeztem a jelenről, nem láttam semmit (semmit, csak . . . őt \c Szőke fejecskéjét bedugta az ajtón, s mosolyogva nézett felém, azután óvatosan benyitott, s becsukta maga után az ajtót. Azt hitte, hogy alszom. jár. A lovas rendőrök soha sem járnak arra? vagy figyelmük csak is a Schulez-féle téglaégetőre irányul? Sajnálatra méltó annál is inkább, mert ezen a vonalon csendőrök is czirkálnak s a veszélyes akadályt nem veszik észre ? == Kigtv**■!«-S»4-. Lapunk mai számában kezdjük meg B. 1. városunk szülöttének ügyes tollából „Fiume és vidéké“ nek néhány czikkre terjedő ismertetését, ki Fűimében hosszabb időig tartózkodott s igy ezen vidékről hű leírást nyújt. Úgy hisszük, hogy t. olvasóink szívesen veszik azon vidék leírását, melyről az imént ott járt tűzoltóink oly sole szépet beszélnek. = A ha í óság lag»ÍBitatlai!sága. Daczára annak, hogy a Mária-névnapi búcsú a leglátogatottabb szokott lenni, s hogy az ünnepet megelőző szombaton ezeren és ezeren tódultak a kegyeletes helyre, korom sötétség is uralkodott; a hatóságnak még sem jutott eszébe, hogy legalább a főutezán levő lámpákat meggyujtatta volna, volt is oldalba lökés és lábtaposás quantum satis ; de annál több áldás szállott a rendőrség fejére ! = TL«t»]j>ás. Rassovszky Márton Dana-fürdő tulajdonos úszómesterének, Malik Istvánnak, a fürdő pénztár helyiségében letelt ezüst horgony-óráját és lánczát a rajta függött 2 ezüst forintossal együtt ismeretlen tettes kedden, f. hó 13 án ellopta. — A rendőrség, mely a károsult feljelentésére a nyomozást megindította, még nem akadt a tettes nyomára. — A váexi síaiHtfC'iflSíB s’óskóí’c- legújabban Balog János úr egy drb 1763. évi Mária Terézia polturát és egy drb 1822. évből való czentésimet ajándékozott. = lágy orvos sí. iogsiSí goiHlo/Jisáról. Tekintettel arra, hogy mostanában a legtöbb szájfen- tartószert hamisítják, olvasóink érdekében indíttatva érezzük magunkat, az e napokban megjelent „A száj“ czimü füzetből egy rövid részletet reprodukálni oly kívánsággal, hogy az óhajtott eredmény minél bővebben jelentkezzék. Dr. Pápay Ernő, az említett közhasznú mii szerzője, többek közt a következőket mondja : „Sehol sem követnek el annyi visszaélést, mint a száj- és fog-konzerváló szerek terjesztésénél. A legkétesebb értékű folyadékok nagyhangzásu szavakkal és frázisokkal magasztaltatnak fel, például : „nincs többé fogfájás!“ „Egy perez alatt vakító fehér fogak“ — „500 irtot annak, a ki fogvizem használata után még fogfájást kap“ stb. és a t. közönség az ily dicsénekeknek rendszerint felül, anélkül, hogy meggondolná, miszerint ezek a „vakító fehér fogak“ ily szereld folytonos használata mellett idő előtt tönkre mennek. Mindezek a szájvizek és paszták nagyobbrészt gyenge vagy ártalmas utánzatai a kipróbált Popp-féle Anatherin szájvíznek és fogpépnek, vagy a különféle savakból összeállított készítmények, melyek előbb-utóbb még az az aczélt is elpusztítják. Ez idő szerint a legjobb szájvíz a dr Popp-féle Anatherin szájvíz és valóban rendkívül csodálkozom, hogy a közönség, melynek a 40 év óta közismert dr. Popp-féle termékek minden gyógytár - ban rendelkezésre- állnak, más szereket is használ.“ — Ak orvosok és íz sóáborszesz. Daczára annak a határozott ellenszenvnek, melylyel az orvoMozdulatlanul feküdtem, s szemeimet félig behunyva, lestem tetteit. Gyönyörű remekműve a dicső természetnek ! Olyan, mint egy mennybeli angyal, ' ha ugyan léteznek angyalok, másutt is, mint emberek körében. .Sugár termete, szabályos arcz melyből a fekete szemek boldogságot sugározva bámulnak reám, a csókra termett biborpiros ajkak, melyek két sor gyöngyfog'at takarnak; a ruganyos, ölelése biztató gömbölyű karok ; a lélekzés által emelkedő és sülyedő mell, mely mindent sejtet, de el nem árul semmit; a szoknya szegélye alul kikandikáló piczinke láb, . . . mindennek láthatása, a vért gyorsabb keringésre birja ereimben. Lábujjhegyen közeledik pamlagom felé, fejem fölött állapodik meg. azután fölém hajol. Érzem forró leheletét, orromat szűzies testének széna illata éri, vérem a fejembe tódul . . . — Szeretlek! susogja. Ah, tovább nem birok háborgó szenvedélyemmel, megragadom kacsóját, ajkaimkoz emelem és . . . ő sikoltva ájul el, reám dől . . . Minő borzasztó látvány! . . . t Gyönyörű feje leszakad a nyakcsigolyáról és a földre gurul, esésében fejemet érve. Összerázkódom és . . . felébredék. Álmodtam . . . Álmomban a pamlag mögött álló női csontváz csontos ujjait ragadtam meg és magamhoz rán tottam . . . A koponya a földre gurult, homlokomat véresre ütötte . . . Ki tudja, nem-e volt az a koponya valaha olyan, mind minőnek álmomban láttam? Most a fénylő szemek helyén sütőt üregek tátonganak, a hajzat helyén a varratos koponya, csak a két. sor gyöngyfog maradt épségben . . . A lihegő kebel, a gyönyörű termet, a húsos karok, minden volt . . . nincs . . . A múlandóságra figyelmeztetlek. A természet rendje szerint semmi sem tart örökké. Semmiből lettél és semmivé léssz . . . Ha szerencsétlen vagy, gondold meg", hogy náladnál szerencsétlenebbek is élnek, s ha szeren esés vagy, enyhíts nyomorukon, mert nem tudhatni, nem-e szorulsz te is majd enyhítésre ! A múlandóságra figyelmeztetlek! llosviii Hugó.
