Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-01-09 / 2. szám

hivatal és Csővár községben kir. postahivatal fog már legközelebb felállittatni — A kaszinói szilveszter estéig közbejött akadályok miatt elmaradt. Az estély megtartásának napja meghívókkal fog közzététetni = A Síincseni- sorsjegyek főnyere­ménye. A Kincsem sorsjegyek főnyereményének tulajdonosa ma jelentkezett. A szerencsés, a kit For- 1 tuna istennő szeszélye ez egyszer boldogított Tenora József és K wassi tz-ban Morvaországon lakik. — A második tízezer forintos főnyeremény tulajdonosa : is fölvette már a nyereményt Fényes Littkén Magyarországon lakik és Révész-nek hívják. — Egy különös véletlen hozta magával, hogy ezen szerencse-sorsjegyek a kezelőség által már előbb négy más félnek küldettek át, de egyik se tartotta meg és igy a gondviselés által nekik szánt szerencsét ön­maguk játszották el. = A helybeli tAvflró hivatal forgalma 188®-ban. A lefolyt évben városunkban I. fe 1- adatott összesen 4520 távirat, melyből 97 állami, 225 szolgálati s 19 közérdekű volt ; 517 Ausztriába, 4 Boszniába, 8 Francziaországba, 66 Németországba, 1 Olaszországba, 4 Svajczba, a többi vagyis 3920 Magyarország különböző helyeire küldetett; mind e táviratokért bevétel volt 2305 frt 42 kr; — II. Érkezett összesen 5867 távirat, melyből 195 állami, 363 szolgálati s 269 közérdekű volt; 668 Ausztriából, 1 Boszniából, 14 Francziaországból, 28 Németországból. 1 Olaszországból, 4 Svajczból, 1 Amerikából s 5150 hazánk egyes helyeiről érkezett. — Átmenő távirati levelezés 26 drb volt. — I»k®las*ékf tagválasxfífcs. A szt.-Mik­lós-téri leány iskolában aligha uralkodott eddigelé oly pezsgő élet, mint f. hó 2 án. Ez alkalommal ment itt általános érdeklődés mellett végbe az uj iskola­széki tagoknak megválasztása. Rendes tagoknak meg­választattak : Siposs István, Dr. Miltényi Gyula, Dr. Csányi János, Panek Ödön, Alberty Eerencz, Balázs Imre, Zemanovich János, id. Korpás Pál, Vörös Má­tyás, Meiszner János, Weiszbarth János, Kresák Fe- rencz, Marossy Károly, Reitter István, id. Korpás József, Filo Pál, Baján János, Lencsó Sándor, Ni- kitits Sándor és Huber József. — Póttagoknak: Vida Vilmos, Bartoss Imre, Máté János, Csekó Pál és Kresák József. = Kamatláb leszállitóna. Pápa Lipót helybeli zálogház tulajdonos f. évi január hó 1-től fogva jelentékenyen alászállitotta a zálogtárgyak után szedett kamatlábat, úgy hogy ezentúl a vácz-vidéki népbankhoz hasonlóan ingóságok után 24°/0 és éksze­rek után csak 20°/0-os kamatot fog szedni. = A* áílatsxemlélő bizottság; tagjai ismét a tavaliak maradnak ; e szerint e tisztséget ez évben is R é t y Ignácz polgármester és D o c s k á 1 Venczel állatorvos fogják betölteni. Nyilt-tér. Nyilvános köszönet. Fogadják mindazok, kik felejthetlen kedves fivé­rünk Vajda József temetése alkalmával megjele­nésükkel fájdalmunkat enyhíteni kegyeskedtek, kü­lönösen Racsek Jánosné úrnő, ki a temetésre egy szép koszorút adományozott, továbbá a kath. legény- egylet dalárdájának tagjai ez utón is hálás köszöne- tünket. Vácz, 1887. január 7-én. Fiiegei Istvánná szül. Vajda Mari és Vajda Bella, Laptulajdonos és felelős szerkesztő . Varázséji Gusztáv. ajtaján, mindig megnyílik s meglapúl érte vagy ta­lán miatta az atyus erszénye. Hanem a jó öreg még nem akadályozhat ilyenkor egy mélyről jövő sóhajt ! — Palkó fiam ! — Parancsol ! — Atyád vagyok, de kérlek ! Tudod-e, hogy te vagy az utolsó férfi Daruházy. Kihal a név. Miért nem háza ............Hallod-e te nem szereted az asz­szonyokat ? — De hogy nem apám ! A múlt héten akart lelőni in flagranti a vén Csontosy miniszteri tanácsos a kis Ilkájáért. Egy év alatt hat párbajom volt asszony csábitásért. Pedig soh.se csábítottam én ; az ember szór felé kis bóditó hizelgést, s a sovány koszthoz erőltetett gerlicze repül a tiszta búza felé. Hess! Hess 1 El se repült az egyik, ott már a má­sik ! Hát a kasznárunk Borcsájával, hogy jártam. Az apja a vén oktondi .... ha ! ha ! ha ! szóval, mi­nek nősüljek, mig másnak..................— S mégis meg kell nősülnöd ! — mondja az öreg ! — Eh! miért? Nézd a pillangót mily üde, mily friss, mig egyik virágról a másikra bátran, szabadon csókot osztva — csókot lopva jár! Fogd kalitba, adj neki egy rózsát bár a legszebbet, s figyeld veszendő üdeségét. — Családodnak tartozol ezzel ! — Nézd atyus, ma olvasom a lapokban, hogy Hatossy Gézát kétnejüségért három évre elitélték. Két féleségért három év, egyért akkor másfél évre csuk­nának be! Ezt csak nem kívánod! — Az Istenért fiam ! — Pedig hát — folytatja a Szeleburdi Pali — minek becsukni a bigámiáért! Tudod mi legnagyobb büntetéssé a kétnejüségnek ? Nem ! Hát a két anyós ! — Az öreg össze ránczolja homlokát! — Pali! Én élek apai jogommal! Te meg­nősülsz ! Parancsolom! — Ez életben ,először törté­nik, hogy parancsoló szavamat hallod. De kénysze- ritelek azt teljesíteni . . . vagy . . . — Pali egykedvűen felel! Jól van atyus ! Majzli a vizi I Én tartom! Tessék egyet választani, ide hozni, Árverési hirdetményi kivonat. 5264/1886. tlkvi sz. A váczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi : hogy Kátav Eerencz végrehajtatnak Szabó József és Sulyár Do­rottya végrehajtást szenvedők elleni 80 frt tőkekö­vetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pest­vidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Vácz városában fekvő, a váczi 2925. sz. tjkvben Szabó .József és Sulyár Dorottya nevén álló A -f- 1. sor 570. hr. sz. 1506. népsor sz. házra az árverést 720 írtban ezennel megállapított kikiál­tási árban elrendelte, s hogy a fennekb megjelölt in­gatlan az 1887Uévi február hó 5-ik napján dél­előtti 10 órakor ezen kir. járásbíróság hivatalos he- lyiségében megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 72 Irtot készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. § ában ki­jelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabálszerü elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi november hó 19. napján. A váczi kir. jóság, mint tlkvi hatóság. Árverési hirdetméuyi kivonat. 5204/1886. tlkvi sz. A váczi kir, járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy a m. kir. kincstár végrehajtatónak Jeszenszki János és neje szül. Rocsák Katalin végrehajtást szenvedők elleni 234 frt kr. tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásairóság területén levő, Vácz város ha­tárában fekvő, a váczi 2408. sz. tjkvben foglalt Je­szenszki János és neje Rocsák Katalin nevén álló A -j- 1. sor 3359. hr. sz. egyházmegei szellőre 310 frt, és a váczi 2129. sz. tjkvben foglalt ugyanazok nevén álló A -f- 1. sor 2875. hr. sz. alsó-törökhegyi szőllőre az árverést 788 frtban ezennel megállapított kiki ál-* tási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt in­gatlanok az 1887. évi február hó 24-ik napján délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 31 forintot és 78 forint 80 krajezárt készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy- miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi november hó 17. napján. A váczi kir. jóság, mint tlkvi hatóság. kedvedért összekelek vele. Csak egyet kérek öregem! Ha már bele kell harapni az almába, ne válasz fér­geset 1 Úgy történt. Az öreg választott. Alig tudta rá­venni a szeleburdit, hogy elmenjen a lányos házhoz. — Atyus! nem emel rám puskát az apja, ha elsze­retni megyek a lányát? Megesküdtek. Haza vitte az újdonsült menyecs­két, — azután elment a klubba kártyázni. Jól vi­gyázott, nehogy elcsípjék a pagát ultim óját! aztán vadászni ment Máramarosba. Szóval mulatott — mint a mézeshetekben szoktak. Csakhogy ő kifelejtette e mulatságból a frissensült anyuk]'át. — Egyszer csak levelet kap az öregjétől. „Pál! Kitagadlak az örökségemből ! Mire értsem ezt! Ott a helyed hol feleséged van !“ — Ni ni ! Hisz nekem feleségem van ! Igaz a ! Dám, hogy kiment az eszem­ből I — és haza utazott a feleségéhez, _s otthon járt a klubba kártyázni, biliiárdozni, vívni. Az uj asz- szonyt csak úgy elhanyagolta mintha Szibériába lett volna. Nem is hanyagolta el, csak nem tudta észre venni, hogy van. Olyan szokatlan, hihetetlen volt. Az öreg Daruházjr Boldizsár csak razta a fejét. Úsz haját gyakran búsan simogatta rezkető kezével. — Te Pali, te olyan vagy mint a paraszt, a kinek egy pohár vizért a király gyémántokat adott s a birka azt mondta „Mar csak egy hatoskanak jobban öiül­tem volna!“ Neked is egy gyémántot adtam, egy szép, okos angyalt s te azt nem látod. Hitvány garasos élvezetek után futkosol. — Történt azonban egyszer, a mikor Pali éjjel haza felé ment azaz, hogy ez minden napon úgy volt, de az történt vele, hogy az eső ugyancsak mosta az egész utón, a szél meg erővel le akarta róla kapni a kalapját. Csak nagy nehezen ért haza, szobájának ajtaját ki akarja nyitni, zsebébe nyúl, a kuics sehol ! Elvesztette. Hogyan töltse az éjt a sza­badban, az udvaron, esőben, szélben? Hol vesz most lakatost! Árverési hirdetményi kivonat. 5162/1886. tlkvi sz. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy a m. kir. kincstár végrehajtatónak, 8. Tóth István és neje Tóth Judit végrehajtást szenvedők elleni 157 frt 53J/a kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbí­róság területén levő Veresegyház községben fekvő, a veresegyházi 172. sz. tjkvben foglalt S. Tóth István és neje Tóth Judit nevén álló A I. 1—4. sor sz. a. ingatlanra 418 frt és az ugyanazon tjkvben, ugyan­azok nevén álló A + 1. sor sz. 1541—2345/82. hr. sz. szőllőre 56 frt és az ugyanazon tjkvben ugyan­azok nevén álló A -+- 2. sor 1541—2345/354. hr. szől­lőre az árverést 72 frtban ezennel megállapított ki­kiáltási árban elrendelte s bogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi február hó 8-ik napján délelőtti 10 órakor Veresegyház község házánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 41 frt 80 krt 5 frt 60 krt és 7 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 -én 3333. szám alatt kelt igazság- j ügyminiszteri rendelet 8. §-sában kijelölt ovadékké­pes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi november hó 28. napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. Árverési hirdelményi kivonat. 4408/1886. tlkvi sz. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kohn Adolf végrehajtatónak, Hrkaj András mint a kiskorúak gyámja végrehajtást szenvedő elleni 53 frt 60 kr. tő­kekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járás- biróság területén levő Csővár községben fekvő, a csővári 98. sz. tjkvben foglalt Ondrik János (idősb) nevén álló A -)- 1.1 — 3. sorsz. a. ingatlan 221 frt az ugyanazon tjkvben foglalt ugyanannak nevén álló A 1. sor (858—862.) hr. sz. szol lő 280 frt és az ugyanazon tjkvben foglalt, ugyanannak nevén álló A -f- 2. sor (953, 954, 983 és 886.) hr. sz. szőllőre az árverést 316 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, s hogy a fennebb megjelölt ingat­lanok az 1887. év január hó 28-ik napján dél­előtti 10 órakor Csővár község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 21 frt 10 krt, 28 frt és 31 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazság- ügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi november hó 2, napján. A váczi kir. jóság, mint tlkvi hatóság. Nini ! Ott világos az ablak. Igaz az ! A felesé­gem lakik ott? Talán? ... Ni ... az ám! . . . Hiszen azért feleségem ! . . . Hogy ne ? ... Annyira izgalomba jött e gondolatra, hogy elfelejtve kopogni, benyitott. Mit látott ? . . . A szép menyecske mint éj isten­nője csábitó pongyolában, lebontott hajjal, fedetlen vállakkal, egy szál patyolatban ! És az igéző arczú asszony előtt bőröndök halmaza. — Pakolással van elfoglalva. Utazni készül. Úgy állottak szemközt szótlanul, bámulva egy­másra, pirulva mind a kettő. Az asszony ijjedten fedi el tenyerével fedetlen vállát. — Bocsánat! — hebegi Pali, — hogy alkalmatlankodom. — Ah ! hiszen férjem uramnak joga . . . suttog szégyenteljes zavarral a nő. — Igaz, hiszen ön nőm ... és olyan szép . . . igazán szép . . . csak most látom . . . Asszonyom, szobám kulcsa elveszett . . . de . . . hová készül ? — Elutazom. — Hová? — Haza. —• Miért? — Miért ? Mert ön nem szeret s feledve, hogy neje vagyok, vagy éppen azért, kerül s e véletlen kulcs elveszésnek köszönhetem első vizitjét és ebben a szokatlan órában. Haza utazom, ott boldog voltam. S a szép nő testére reggeli ruhát akar felvenni, hogy ne kelljen pirulnia. Pali összerezzent ! Szotlan kitarja karjait, átöleli a gyengéd termetet s a két ajk egy bosszúvágyó édes csókban egyesül ! — Ön marad, marad örökké karjaimban, szivemben. ' S Pali érezte, hogy a pillangó egy, csak egy rózsáról is szívhat édes mézet! — A csóknak legjobban az öreg Daruházy örült. Millió csók követte az elsőt. De nem sokáig csóko- Józhattak zavartalan, mert egy év után. Pszt ! íeléb- redt a kicsi! Ringasd csak a bölcsőben a kisPalkot fiam ! Annak a bölcsőnek örült csak igazan a vén Da­ruházy, de még a szeleburdi fia is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom