Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-05-22 / 21. szám
= Több fővárosi lapban merült fel az a hir, hogy Váczon a négyvennyolczas és függetlenségi párt megalakulván, Aszódon Majthényi Istvánt, ver- seghi földbirtokost, ki 1884-ben báró Prónay Gábor főkortese volt léptette fel a függetlenségi párt képviselőjelöltjévé. Mi igaz van e hirben, azt nem tudjak, csak annyit tudunk a leghitelesebb forrásból, hogy a szabadelvű és függetlenségi pártok végrehajtó bizottságai nem tértek el a már régóta vallott azon álláspontjuktól, hogy t. i. Szentkirályi ellenében senkinek jelöltségét sem támogatják. Ha tehát lenne is valami való e hirben, elvi kérdés nem jöhet szóba, és ez a korteskedési viszketeg csakis személyes, vagy még rosszabb indokokra vezethető vissza. (x.) = A rászedett alyafiak. F a r k a s András, Kurucz János veresegyházai és Biró József rátóti lakosok szépen lépre kerültek Újpesten. Ugyanis becsalták őket egy pálinkás boltba; ott valami erős pálinkával elbóditották s aztán hamis kártyajátékkal Farkastól 20, Kurucztól 25 és Bírótól 170 frtot csaltak ki. A rászedettek bódultságuk mellett is észrevették a csalást s visszakövetelték pénzüket. A pálinkamérés tulajdonosa azonban menekülni engedte a csalókat, mig a jámbor kifosztottakat egyszerűen kidobatta. Ezek most bűnvádi feljelentést tettek a bandabeli pálinkamérő ellen. — Úgy kell, miért mennek pálinkás butikba kártyázni ? = Tűz. Aszódi levelezőnk írja : Domonyban f. hó 14-én három ház égett le és egy nagy fa-szin. A tűz, daczára a nagy szélnek, nem terjedhetett tovább, mert gyorsan elejét vették. Különösen az aszódi önkéntes tűzoltóság érdeme, hogy a tíiz loka- lizáltatott. Folyó hó 15-én este pedig Aszódon ütött ki a tiiz, melynek martalékául csak egy ház esett. Az érdem ismét az aszódi önkéntes tűzoltó egyletet illeti. = t.i íéglaégeío telep. A kőhidi dűlőben Heiser László és Oberländer Izidor helybeli kereskedők egy téglaégető telepet állítottak fel a tanácsnak utólagos jóváhagyása mellett, mely is kedden f. hó 17-én, délután 3 órakor fogja a helyszíni szemlét megtartani. = Egy kendőt lopott Halász Tóth Anna egy 9 éves kis gyermek hátán lévő kosárból Verőcze és Kis-Maros között. = Tyúkszem tapasz. Felhivjuk olvasóink figyelmét azon feltűnő eredményekre, melyeket a M e i s s n e r-féle tyúkszemtapasz által tyúkszemek, bibircsek, bőrkeményedések és daganatok ellen elérni sikerült. Különben ezen az országos közegészségügyi tanács által is jónak elismert tyúkszemtapasz kitűnő gyógyhatása mellett szóljanak a következő levelek : Ó-Becse, 1887. január 19. Kérek az ön által hirdetett tyúkszemtapaszból. Kiváncsi vagyok váljon ez eddig minden gyógyszereknek ellenállott tyúkszemeimtől megszabodulok-e ? tisztelettel Med. Dr. Kiss György, kor. ar. érdemkereszt tulajdonosa. — Ö-B e c s e, 1887. febr. 12. Éhez járultak kegyetlen fájdalmes tyúkszemeim. Önnek szere által elmúltak. Jó lélekkel ajánlom bárkinek. Dr. Kiss György. — Békés, 1887. február 2. Tekintetes kapitány úrjj! Ott Pécsett egy jó ember, kinek nevét nem tudom, mert a hozzám küldött levelező lapját elvesztettem, küldött nekem 1 frt 15 krért olyan tyükszemtapaszt, melynek hatása néki dicséretére, — nekem és mind azoknak, a kiknek abból juttattam tyúkszem fájdalmainknak hálát érdemlő igaz enyhítésére szolgált. Kérem tekintetes kapitány urat, hogy ama tyúkszemtapasz elárusító jó urnák nevét, ha lehet postafordultával velem az e végett ide zártrlevelezési lapon tudatni sziveskedját, őszinte tisztelője Nagy József, városi főjegyző. — Rakovicza, u. p. Buziás 1887. febr. 5-én. Nem mulaszthatom el, hogy hála köszönetemet ki ne fejezzem a nekem küldött Meiss- ner-féle tyúkszemtapaszért. Vagy nyolcz éve, hogy tyúkszem fájdalmat érzek és ez idő alatt siker nélkül használtam mindenféle tyúkszemtapaszt és kenőcsöket. Mos azonban a Meissner-féle tyúkszemtapasz hat napi használata után képes voltam négy tyúkszemeimet minden fájdalom nélkül eltávolítani, tisztelettel Popovicz E. Livius, állami tanító. Érsekújvár, 1887. január 29. Küldjön utánvétellel a hires Meissner tyúkszemtapaszból, melyet mindenütt dicsérnek. Mély tisztelettel Malinczky József. — Temesvár, 1887. február 12. Szelvény 1 frt 15 kr. A küldött doboz tyúkszemtapaszért, mely minden várakozást túlhaladva kitűnő. R e- v i c z k y Urb. m. kir. pénzügy, hivatalnok. — Ezen számtalan elismerő levéllel is kitüntetett tyúkszemtapasz Meissner gyógyszernek központi raktárából Pécsett, (Moor utcza 26 sz.) naponkint szétküldetik és annak, ki betudná bizonyítani, hogy a fentebbi elismerő oklevelek hamisak lennének, rokonoktól származnának, vagy ezek szívességből bocsájtották volna rendelkezésre 1000 drb. cs. kir. arany fizettetik ki a Meissner gyógyszerész-féle központi szét- küldósi raktár által. Helyben kapható T r a g o r Ernő urnái. 8—22 Irodalom és zene. Az ,,Eredeti Magyar Daltíir“ 3-ib füzete Hoós János dévai állami tanitóképezdei zenetanár szerkesztése mellett 8 oldalon változatos tartalommal jelent meg. Az „Eredeti Magyar Daltár“ egyetlen magyar zenei folyóirat, mely a népdalok ápolása mellett tért nyit a magyar müdalok fejlesztésének is, mely zene- irodalmunknak eddig mostoha gyermeke volt. Ha a három első füzetet végig lapozzuk, úgy találjuk, hogy programmjának hiven megfelelt, s a jeles tehetségű munkatársai után ítélve a jövőre is meg fog felelni. Ily körülmények között az „Eredeti Magyar Daltár“ czélja nem lehet egyéb, mint a nevesebb irók költeményeire zenei tekintélyek által Írott nép és müdalokat nyújtani a zenekedvelő közönségnek, s egyúttal a már mindinkább elharapódzó, ízlés rontó utczai nótákat háttérbe szorítani. Yégül megemlítjük, hogy a folyóirat életrevalósága ,(és hézagpótló volta mellet tanúskodik ama körülmény is, hogy 0 cs. kir. Fensége Mária Dorottya Főherczegnö azon magas kitüntetésben részesité a folyóiratot, hogy annak előfizetői sorába lépni kegyeskedett. Előfizetési ára; egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt. Egyes szám ára 60 kr. Előfizetni az „Eredeti Magyar Daltár“ szerkesztőségénél Déván (Hunyad m.) Közgazdaság. Assicurazioui Generáli. Lapunk hirdetési rovatában közöljük az osztrák-magyar monarchia eme legrégibb és legnagyobb intézetének 1886. évi mérlegét. Az előttünk fekvő, a Triestben f. évi április 27-én megtartott közgyűlésen beterjesztett igazgatósági jelentésből átvesszük a következő adatokat. Az összes biztosítási ágakban a dij- és illetékbevétel 14 184,415 frt 60 krra ment, mig a kamatjövedelem 1 352,474 frt 64 krnyi ösz- szeget ért el. — Kártérítésül az 1886-ik évben 9.814,465 frt 52 kr. fizettetett ki, s e szerint a Generali által alapítása vagyis 1831. óta nyújtott kárpótlás 197.280,155 frt 20 krt tészen, miből a Szent István korona országaira 36.257,141 frt 21 kr. esik. Az 1.184,519 frt 97 krral kimutatott tiszta nyereségből 345,864 frt 44 kr. az értékpapírok árfolyama ingadozására alakított tartalék- alaphoz csatoltatott, mi által ez felszaporodott 1.333,284 frt 5 krra, mig a rendes nyeremény tartalékba az alapszabályoknak megfelelőleg 58,090 frt 90 kr. utaltatott, mivel az 2.229,369 frt 63 krra emelkedett. — A készpénz díjtartalékok 1.433,585 frt 45 krral gyarapodtak és 22.918,436 frt 68 krt tesznek. Különös figyelmet érdemel, hogy a tulajdonképi biztosítási üzlet alig eredményezte a tiszta nyereség egyharmadát, ez eredmény ugyan is 355,899 frt 2 kr., mely a 14 milliónyi díjbevételnek nem egészen 2I/a0/o‘a- Ellenbeu örvendetesnek mondható azon emelkedés, mely az életbiztosításban mutatkozik és a melyet a lehető legkedvozőbb feltételek megállapításának lehet köszönni. — Az uj biztosítások, a törlések és kifizetések levonása után 8 452,016 frt 14 krnyi gyarapodást mutatnak, melylyel a biztosított összeg 97.982,853 frt 96 krnyi roppant nagy összegre emelkedik. — Miután a biztosítéki alapok 1.809,132 frt 83 krral emeltettek, minek folytán azok immár 35-088, 149 frt 4 krra mennek, mégis elhatároztatott, hogy minden egyes 315 írttal befizetett részvény után osztalékban 300 frank vagyis 120 frt aranyban fizettessék. — A múlt évben elhunyt Korizmics László helyett az igazgatótanácsba beválasztották Jókai Mórt. A Mohai Ágnesforrás. A türelmesség kétségenkivül szép erény, de megbocsáthatlan hibává válik, mihelyt túlságosan gvakoroltatik. Ebbe a hibába estünk mi magyarok a csehekkel szemben ; hónapok óta irtó háborút folytatnak cseh szomszédaink minden ellen, a mi magyar. Ki akarják tiltani búzánkat, lisztünket, marhánkat. Mi pedig nézzük ezt összetett kézzel és vásároljuk tovább a cseh czikkeket: nemcsak azokat, a melyek házunkban elő nem állíttatnak, hanem azokat is, a melyek nálunk jobb minőségben és olcsóbb áron kaphatók. Ekkla- táns példáját képezik e sajnos körülmények az ásványvizek. Uton-utfélen hirdetik és kinálgatják drága pénzen a cseh ásványvizeket, holott hazánk ásványvizeinek bősége és kitűnő minősége tekintetében messze meghaladja nemcsak Csehországot, hanem bármely [más országot. Az egész^ külföld elismerő bizonyítványt szolgáltat ezen állításunk igazságáról. Példa gyanánt a Mohai „Ágnes“ forrás vizét említjük föl. Egész Európa legelőkelőbb vegyészi és orvosi tekintélyei konstatálták ezen „ásványvizünknek kitűnő voltát. O Fensége József főherczeg, O Felsége Milán szerb királynak e kiváló minőségű ásványvíz rendes italul szolgál; a legutóbbi kolerajárvány alatt elsőrendű prophylaktus szernek bizonyult; aránylag rövid idő alatt kivívta magának az egész világ elismerését és elterjedt keleten, úgy mint nyugaton; az elszállítás ma már meghaladja az évenkénti 2 millió palaczkot: ismerik és kedvelik Ázsiában, Afrikában, és Amerikában, — szóval az egész világ fényesen bizonyítja, hogy a Mohai „Agnes“ forrásban megbecsülhetlen kincset bírunk. És mégis — a magyar közönségben akadnak még olyanok, a kik a hasonló, de sokkal drágább cseh ásványvizekért pazarolják a pénzt és teszik ezt akkor, a midőn a csehek nyíltan hirdetik; „Semmit se vegyetek a magyaroktól!“ Ellenkezik ez a józan ész szabályaival, megkárosítása ez a nemzeti érdeknek. Miért adjunk mi helyet a cseh ásványvizeknek, ha a mi termékeinket onnan kiszorítani igyekeznek ? És — a mi fő — miért vásároljuk mi a cseh ásványvizeket/ mikor az egész világ ítélete a napnál fényesebben bizonyítja, hogy ásványvizekben hazánk első helyen áll és hogy a Mohai „Ágnes“ forrás vizét sem a minőség sem az olcsó ár tekintében semmiféle más cseh ásványvíz föl sem érheti. 50.000 forintra rúg a Kicsem-sorsjáték főnyereménye, melyek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ez által rendkívül kedvező nyeremény-kilátást nyújt, miért is nem mulaszthatjuk el t. olvasóink becses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. Nyilt-tér. Tiszta selyem szövetek méterenkint 80 kr., úgy 1 frt 10 krtól 6 frt 10 krig (színes, csikós és carrirozott minták.) Egyes ruhákra vagy darabokban vámmentesen a házhoz szállítja Henneberg G. cs. és kir. udvari szállító selyem gyári raktára Zürichben. Minta kívánatra ingyen. — Levelek bérmentesítése 10 kr. Fekete satin merveilleux (egész selyem) métere 1 frt 15 krtól egész 6 frt 45 krig (16 különféle minőségben ; egyes ruhákban vagy darabokban vámmentesen a házhoz szállít Henneberg G. es. kir. udvari selyem-gyári raktára Zürichben. Minta kívánatra ingyen küldetik. Levelek bérmentesítése 10 kr. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : VARÁZSÉJI GUSZTÁV. rótta tartozását a kor és az emberiség iránt: úgy ezt bizonyára ifj. Varázs éji Gusztávra alkalmazhatjuk, ki folytonos és lankadatlan szorgalommal állott szülővárosa szolgálatában. Már mint egyetemi polgár, kivivta társai tiszteletét és a 70-es években ő volt Budapesten az egyetemi ifjúság vezetője. Akkor tűnt fel ő már férfias fellépése, megnyerő modora és irodalmi működése által s ennek köszönhette, hogy csakhamar a fővárosi társas köröknek szívesen látott vendége lett s hogy gróf Keglevich István, jelenlegi operaházi intendáns házánál nevelői állást nyert. Legkedvenczebb tantárgya a régészet volt. Torma Károly a régészet egyetemi tanára, egy legújabban megjelent munkájában melegen emlékezik meg ifj. Varázs éji Gusztávról is, mint egyik legjelesebb tanítványainak egyikéről. A tehetséges fiatal ember fellépése szemet szúrt Pulszky Ferencznek, a nemzeti muzeum igazgatójának is, ki felismervén annak tehetségét, a nemzeti múzeumnál régiségtári őr gyanánt alkalmazta, hol az ambicziózus fiatal embernek tág alkalma nyílt kedvencz tárgyával tüzetesebben foglalkozni. Ez időből datálódnak az archeológiái értesítőben közzétett jeles értekezései, melyek a legkiválóbb szakférfiak figyelmét is magukra vonták. De végre is belátván azt, hogy a főváros miaz- más levegője csak tápot nyújt betegsége csiráinak, elhagyta a fővárost és munkásságát szülővárosának ajánlotta fel. A néhány óv előtt bő élettapasztalatokkal visszakerült fiatal embert rokonszenvesen fogadta városunk intelligens közönsége; és addig is mig egy kitünte- tőbb állással tisztelhette őt meg városunk szellemi életének vezetésével bizta őt meg, a „Váczi Közlöny“ akkori konzorcziuma. Es azon időtől, midőn ifj. Varazséji Gusztáv a „Váczi Közlöny“ élére állott, kezdődik az ő szereplése. Felfogta ő teljesen hivatását és belátta azt, hogy ha senki sem áldoz, mindig ott fogunk maradni, a hol voltunk. Főtörekvése mindenekelőtt oda irányult tehát, hogy zilált társadalmi életünket reformálja. S ez, ki társadalmi életünk ferde kinövéseit és a kasztrendszerek következményeként akkor uralgott egyenetlenségeket ismerte, melyeken az eddigelé meg- kisérlett minden jóra irányult törekvés hajótörést szenvedett: nem volt könnyű. Mindezt tudta ő; de azért nem riadt vissza a munkától. A kezdeményezés terére lépve, maga köré vonta a város irányadó férfiait s működésének jótékony kifolyásaiként csakhamar egymást érték a dalkör és a zeneklubb szervezkedése ; lendületet adott a lőház és a kaszinó iránti érdeklődésnek ; serényen fáradozott a műkedvelői szinelőadások rendezése körül ; arra is volt gondja, hogy megdicső- ült hőseink iránt is a kellő kegyelet nyilvánuljon. Még élénk emlékezetünkben vannak a honvédemlék- nél lefolyt lélekemelő ünnepélyek, melyek rendezése körül Varázséjit illette a teljes elismerés. Vagy a márczius 15-diki fényes bankettek nem neki köszönhetik-e sikerüket ? És ha társadalmi életünket nem is sikerült az általa óhajtott fokig fejleszteni : az városunk közönsége részéről mindig tapasztalt indolencziának és nem az ő jóra irányult törekvésének tudandó be. E serény működése közepette, jóllehet a lap szerkesztése is igénybe vették a különben mindig beteges ember idejét, nem mondott le kedvencz tanulmányáról, a régészetről. Nem kiméivé sem fáradságot, sem áldozatot, házról-házra járva igyekezett összeteremteni azon összeget, melylyel a hétkápolnai ásatásokat megkezdhette. Heteken keresztül naphosszant buzgolkodott ezen ásatásoknál, melyeknek meg is volt az üdvös eredménye. Mert azon számos elismerő levél, melyeket dr. Török Aurél jeles antropológusunk a beküldött értékes leletek és csontvázak elismeréséül Varázséjihez intézett: eléggé igazolják, hogy hasznos munkát végzett. Különben Varázséji ezen ásatások eredményéről a régészeti társulatnak Budapesten tartott gyűlésében is értekezett, s ezen értekezése minden oldalról elismeréssel találkozott. Végre kínálkozott alkalom, hogy városunk közönsége méltó állással tisztelhette meg jeles szülöttjét. Az 1884. évi tisztujitás alkalmával a közbizalom ifj. Varázséjit a tanácsnoki állásra helyezte. Itt is ismerte ő kötelességét. Jóllehet asztmatikus baja folytonosan gátolta tevékenységében és jóllehet az orvosok eltiltották őt minden fárasztóbb munkától : mindez nem gátolta őt kötelessége teljesítésében, melyet mindenekelőttinek tartott. Hogy mennyire lelkiismeretes volt kötelességei teljesítése körül, annak illusztrálására elég annyit felhoznom, hogy az idei ujonczállitási lajstromok elkészítése végett betegágyából kelt fel és kocsin vitette fel magát a városházába. Mint hivatalnok igazságos és megvesz- tegethetlen volt és a hozzá fordult feleket készséggel támogatta jó akaratú tanácsaival. Hogy ki volt Varázséji a mi társadalmi életünkben, azt csak most tudjuk igazán, — most, mikor lépten-nyomon hiányát érezzük. Mint modern gondolkozású és szalon műveltségű fiatal ember társadalmunk minden rétegéhez tudott alkalmazkodni. Rokonszenves megjelenése és előkelő modora által meg tudta magát kedveltetni úgy a mágnás asztalánál, mint a paraszt viskójában; szóval, ami legnehezebb, tudott az emberekkel érintkezni. — Nem volt mozgalom, melynek Varázséji élén nem állott volna; — ő volt társadalmi életünk lelke, . . . mindene. És ha hagyott maga után árvát: úgy bizonyára támaszát vesztett társadalmi életünk az, melyre elmondhatjuk Horáczczal: Multis ille bonis flebi- lis occidit, nulli flebilior quam tibi .... A sorvasztó proczedura a múlt évben már teljesen aláásta egészségét és hogy a látszólag, vidám fiatal ember mennyit szenvedett belsőleg, azt csak az tudja, ki baját alapjában ismerte. A tátrafüredi fürdőzés sem hozta meg számára a kívánt üdülést és az újév a szívós természetű beteget ágyba döntötte, melyből fájdalmunkra többé fel nem kelt. Elkísértük őt az örök nyugalomra; átadtuk múlandó testét az enyészetnek ; — de azért emlékezete sokáig fog élni közöttünk, mert Exegit sibi monumentum ...............multaque pars vitabit Lybitinam. Az önerejéből és közadakozások utján összegyűjtött régészeti tárgyak saját óhajtásaként, egy, a város középületében felállítandó régiség tárba, a hatóság közben jöttével lesznek elhelyezendők. Várkonyi, Vácz, 1887. Nyomatott Mayer »Sándornál.
