Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-01-09 / 2. szám

várva-várt gyümölcsét: Városunk nagy nehezen a haladás útjára lépett, s mindenütt erélyesen munkál a közszellem városunk évtizedek óta el­hanyagolt szépítésén. A fásítás, kövezés, közte­rek szabályozását a létesítendők programmjába iktatta a közgyűlés. El fog jönni az idő, midőn a hét kápolna pusztuló környéke be lesz fásitva, a nagy templomnak tél viz idején vízgyűjtő medenczéül, nyári időkben pedig sertés meg baromfi legelőül szolgáló tere a székesegyházhoz méltólag rendezve, utczáink kövezve és csator­názva lesznek, s a püspöki kormányzói épület­nek istállói átvizesedett omló falaival és pusz­tuló redőivel a fő utczát nem fogják rútitani. Ez a jövő bizonyára elfogja seperni a város és püspöki uradalom közt évek óta mestersége­sen szitott viszályt is ; Vácz és püspöke egye­sült erővel fognak működni ez ősi püspöki székhely felvirágaztatásán. A haladásnak szel­leme akkor bizonyára újra életre fogja kelteni talán már a közel jövőben színházunk építését is, s el fog tűnni minden akadály, mely megállí­totta a város közönségének azt a lelkes szándé­kát, hogy a város számára saját erejéből és adakozásából egy díszes közművelődési épületet emeljen. A jelen és múlt lehetett a színház ellenzőié, — de a jövő a mienk s a város felvirágzásáé, mely azt mondatja nekünk fáradozásainkra „A derék nem fél az idők mohától A koporsóból kitör és eget kér.“ Adja Isten, hogy úgy legyen! Városi és vidéki hírek. = A váczi jótékoíiy uőegylet kisdedóvó- dájában újév napja délutánján volt a kisdedek ka­rácsonyfa ünnepe. Az egylet tagjai s a szülők nagy számmal voltak jelen az ünnepségen, mely vallási jelentősége mellett az egyleti kisdedóvónak is úgy szólván évi diszvizsga. A kisdedek éneke szavallata valóban meglepett mindenkit, s épp úgy dicsérte az egyleti kisdedóvót vezető Szent Vincze testvér taní­tási buzgalmát, mint az egyleti tagok adakozásából diszeskedő karácsonyfa ékitése, Ízlését. Az alkalmi énekek és szavallatok után az ajándékok kiosztása következett, melyek sorában az egylet figyelmes el­nöksége az egyleti tisztviselők és a kisdedóvót vezető testvérnek is juttatott alkalmas ajándékot. = A farsang első hírnöke. A derék „váczi első általános ipartársulat“ f. évi január hó 22-én a „Curia szálloda“ dísztermében zártkörű tánczmulat- ságot rendez. A tiszta jövedelem a társulat javára lesz fordítva. Erősen hiszszük, hogy fényesen fog e mulatság sikerülni, egyrészt a czélt tekintve, melyre rendeztetik ; másrészt azért, mert farsangunkban — a mely sajna! olyan rövid — ezen tánczvigalom lesz elsőnek rendezve. Mindazok, a kik tévedésből talán meghivót nem kaptak volna és arra igényt tartanak: forduljanak ezért ifj. Zsidek Ignácz úrhoz. A meg­hívó, a mit kaptunk, így hangzik : Meghívó a „váczi első általános ipartársulat“ által 1887-dik évi január hó 22-én a „Curia szálloda“ dísztermében tartandó zártkörű tánczvigalomra. A bálrendező bizottság nevé­ben : Reitter István elnök. Belépő jegy: 1 személyre Igazán, nem tudja az ember : nevessen vagy bo- szankodjék az ilyen dolog fölött!? Az olyanok, akik feleségüket meg nem becsülik, csak arra valók, hogy a világ előtt pellengérre állitassanak; hogy utálat megvetés tárgyai legyenek ; hogy ne ők — mint akarják — rakjanak szarvakat a feleség homlokára, hanem a feleség rakjon az övékére ! Mert az, akinek valamije van s azt meg nem becsüli, soha az élet­ben semmit sem érdemel. Rendesen az ilyen, egy­szer félre lépett, emberek később tudják be­csülni azt, ami van. De a világ azt tartja : késő eső után a köpeny ! Csóri Mátyás uram erre nem gondolt. Bántotta őt az, hogy a szép asszony, az ő ro­kona, ajtót mutatott neki. Eddig háztartós volt : ezután valósággal veszekedő lett. Bele kötött min­denkibe. Mit bánta ő : Péter-e vagy Pál ? Aki szeme elé került : attól nem maradhatott békével. Ismerő­sei, rokonai téritgetni kezdték a jó útra. Féltették, hogy valósággal megbolondul. Annyi ember közül az igaz oknak egyik sem jött a nyitjára. Mig végre Csóri Mátyás uram maga adta a megfejtés fonalát az érdekeltek kezébe. Történt, hogy a felesége beteg lett. Az unoka- nővér látogatóba érkezett. Most vagy soha ! gondolá Csóri Mátyás uram s megkezdé a harczot a szép rokon ellen. Ép ébedeztek. A gyermekek a gyermek-szobá­ban, a beteg-asszony a hálószobában, ő és rokona az ebédlőben. — „Lássa Erzsi — úgy hívták a szép asszonyt — se éjjelem se nappalom már évek óta. Én magát az őriilésig szeretem. Ne mondja, hogy gyermekeim meg a feleségem, valamint a maga férje akadály az én szerelmemben. Mindent, csak azt ne mondja! Ezen könnyen lehet segíteni. Én elhagyom felesége­met, maga az urát s boldogan együtt élünk. Vagy megmaradunk úgy, ahogy vagyunk : azért szerethet­jük egymást, (lgye igazam van?“ 1 frt, család jegy 2 személyre 1 frt 80 kr,, 3 személyre 2 frt 40 kr. A tiszta jövedelem a társulat javára fordittatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete 8 órakor. E meghívó kívánatra felmutatandó. = Hirtelen halál. Vajda József szabó­segéd, ki Racsek János helybeli szabómesternél volt alkalmazásban, jóllehet régi mellbaja folyton gyötörte mégis mindig jókedvvel dolgozott. Kedden, f. hó 4-én estefelé minden előző tünet nélkül rosszul lett és eltávozott mesterétől; de útközben oly erős hány­inger fogta elő, hogy a Csillag-utczában bekellett térnie egy jó barátjához Rusó Kálmánhoz. Itt egy mosdótálat kért és elkezdett vért hányni és meg sem állott addig, mig ki nem adta lelkét. Az esetről rög­tön értesítették Müller Bertalant, az elhunytnak sógorát, ki a holttestet házához szállíttatta, honnan f. hó 7-én a közönség részvéte mellett el is temették. = Rejtélyes lövés. Rátótról Írják lapunknak, hogy f. évi január hó 1-én este 6 órakor Haláthy István kasznár, szobájában éppen az újévi ünnepek örömeit élvezte családja körében, midőn az ablakon keresztül az utczáról egy lövés hatolt be a szobába. A töltés Haláthy feje fölött fütyült el és a falnak ment. A községben a lövés hírének hallatára nagy izgalom támadt és a lakosok nyomban hozzáfogtak a tettes kipuhatolásához. A csendőrök Szalonka J. rátóthi lakost a gyilkossági kísérlet bűntettének gyanúja miatt elfogták és a helybeli kir. járásbíró­sághoz kisérték. Szalonka a kasznárral rósz viszony­ban élt és az újévi ajándék ígéretét a lövés által rótta le. A vizsgálat, melyet Dr. H u z e 11 a Mátyás kir. aljárásbiró vezet, most folyik a kir. járásbíróságnál. — A váczi jótékony nőegylet bálja a fo­lyó farsangban a C u r i á n fog megtartatni s az egyleti elnökség nagyban fáradozik e régi hírnevű bálunk méltó sikerén. Ajánljuk a mulatni vágyók figyelmébe nem csak azért, mert ha minden jel nem csal ez lesz az idei farsang egyetlen nagyobb nyil­vános bálja, hanem mert a bál jövedelmessé tétele által segítjük a buzgó egyletet emberbaráti működé­sében, melyet az ínséges idők az idén úgy látszik nagyon is igénybe fognak venni. = műkedvelői sziuelöadás. A kath. le­gényegylet folyó hó 16-án műkedvelői szinelődást rendez a „Curia“ szálló dísztermében mely alkalom­mal szilire kerül: „Az ördög párnája“ nép­színmű 3 felv. irta: Tóth Kálmán. Az előadást zárt­körű tánczraulatság fogja követni. = Kegyetlen anya. Pénteken f. hó 7-én egy újszülött gyermek hulláját vetették ki a Duna hab­jai, mely körülbelül 5 — 6 napon át lehetett a vizben. xM hullát bevitték a városi kórházba és a nyom ozást erélyesen megindították. = A pénzügyi bizottság naponkint ülése­zik és serényen munkálkodik a városi költségvetés elkészítésén. Amint halljuk a pénzügyi bizottság né­hány életre való inditványnyal készül a közgyűlés elé lépni. A többek között azzal, hogy a rendőrség, rendőrbiztos és fogyasztási adóhivatal számára a vá­rosházán kellő helyiségek építtessenek ; e czélra 1000 frtot irányzott elő ; — továbbá, hogy a vágóhíd a mai kor igényeinek megfelelőleg alakittassék át. E czélra a bizottság 2500 frtot vett fel a város költ­ségvetésében. Ezen összegek a Dinert és Berecz- féle pénzekből lennének fedezendők. == A közönség figyelmébe. Saját haszná latra való dohány termelők figyelmébe ajánljuk, mikép bejelentéseiket Fóti Gyula városi adójegyzőnél f. hó 15-ig okvetlenül tegyék meg, mert azontuli bejelen­téseik figyelembe vétetni nem fognak. = A vasútiak szilveszter estélye. A helyben állomásozó és lakó vasúti hivatalnokok a A szép asszony mindenre el volt készülve, csak erre nem. Egy perczig habozva nézett Csóri Mátyás uram­ra ; s aztán így szólt: — „Kedves rokon ! azt hiszem, hogy eddigi maga­viseletéin nem adott jogot önnek arra, hogy előttem igy nyilatkozzék. Ha nyájas, előzékeny voltam is eddig ön iránt, ne magyarázza azt félre. Férjemen kiviil senkit sem szeretek ; de őt jobban szeretem az életemnél. ÍSzégyenelje magát, hogy ennyire megfe­ledkezett önmagáról, nejéről és gyermekeiről !“ — „Hát nem szeret?“ — „Nemcsak, hogy nem szeretem, de e percztől utálom, megvetem! Jobban utálom mint a bűnömet, jobban megvetem a legaljasabb embernél. így akarja ön unoka-nővéremet és saját édes gyermekeit kiját­szani ? így akar tönkre tenni egy családot, aki Önt jobban szereti mindeneknél ? Legyen esze. Ami most köztünk történt, arról ne tudjon senki semmit. Ma­radjunk továbbra is jó rokonok, de ne feledkezzék meg önmagáról. Ne akarja senki boldogságát és nyugalmát megzavarni 1“ Kezet nyújtott Csóri Mátyás uramnak, akivel kezdett a világ forogni. Mikor igy élére állitva. látta a dolgot : kezdett egy kicsit gondolkozni. Mit tehetett egyebet a jó­nál : a másodszori kudarcz után beadta a derekát. Megváltozott, de azért nem lett a régi. Az a szép asszony pedig hideg, tartózkodó lett, de nem egyszerre, nehogy föltűnő legyen. Minden erényes, tisztességes nő úgy tesz vala az ö helyzetében. Aki ellenkezőleg cselekszik: arra mél­tán lehet az elitélés kövét dobni. De ő reá nem 1 Ó jobb, tisztább, hűbb, mint az angyalok. Asz- szony , de olyan, minőt titkán szülnek a századok. És Csóri Mátyás uram kezdi ezt belátni; vagy legalább is pedzi, hogy a dolognak úgy kell állania. . Csóri Mátyás uram életében beállott eme „regé­szilveszter estét fényesen ülték meg a „Curia“ szálló dísztermében. A szépen kivilágított és feldí­szített terem bejáratánál egy emelvény volt felál­lítva, melyről néhány úr humoros előadásaival és csi­nos szavalatokkal mulatatta a nagyszámú és díszes közönséget. A terem hosszában 3 sorban voltak a terített asztalok felállítva. Az éjféli órákig folyt a jókedv és mindenütt pezsgő élet uralkodott, midőn megkezdődött a táncz, mely csaknem reggelig tar­tott. A szép társaság különben — melyben városunk polgársága közül is számosán voltak jelen — reg­geli 8 óráig maradt együtt, ami bizonysága annak, hogy az estély minden tekintetben kitünően sikerült. = A* iparhafósíjgi megbízottak válasz­tása. a múlt szombaton folyó hó 1-én ment nagy érdeklődés mellett végbe a városház tanács termében a következő eredménynyel. Vácz város tanácsa, mint első fokú iparhatóság mellé megválasztattak : ifj. Bezdek János, Ernyei János, Vadkerty Mihály, Haid- feld Alajos, Schmidt Ferencz, Prokop Károly. Faj- csek Mihály, Intzédi Soma, Alberty Ferencz, Rostet- ter Keresztély, Szekeres István, Rada Elek, Olaj Ferencz, Fédor Sándor, Monszpart József, Mikuska János, Haffner Ferencz, Racsek János, Friedrich Alajos és Reiser Henrik. — A váczi felső-járási szol- gabiróság mellé pedig: Hajdú József, Hufnägel Imre, Tápay János, ifj. Zsidek Ignácz, Szalay Endre, Mill- man n Géza, Hlavatsek János, Docskál Venczel, Meisz- ner Rudolf, Miklosovics Sándor, Trümmer István, Almási János, ifj Nagy János, Streiter József, Bó- nis János, Klapati János, Lopos János, ifj. Duray János, Zomborka Ferencz és Reiser László válasz tattak meg. — Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy a múlt évi iparhatóság deczember hó 31-én tartotta utolsó ülését, mely alkalommal tekintettel arra, hogy az ipariskola első osztályát több mint 100 tanuló látogatja, az ment határozatba, hogy jövőre egy párhu­zamos osztály felállítása fog javaslatba hozatni. — Az újonnan megválasztott iparhatósági tagok működési köre megállapításának határidejéül f. hó 16-ik napja tűzetett ki. = Halálozás. Dylewsky Leóné, szül. Jeli­nek Zsuzsanna, Dylewsky Leó, kir. mérnöknek neje életének 60-ik évében f. hó 6-án elhalálozott. Teme­tése f. hó 8-án ment végbe. Ny. B. 1 = Mi méltatás. A helybeli kir. járásbírósághoz a lefolyt évben összesen 16,284 ügydarab lett be­nyújtva és pedig polgári 6120, büntető 4033, telek­könyvi 5908 és elnöki 223. = Vácz város ügyforgalma 1886-ban. Vácz város hatóságához a múlt évben érkezett köz­igazgatási, rendőri és árva ügy 11482 drb, melyhez adva az 1885. évről maradt hátrálékot 484 drbot: összesen 11966 ügydarab, melyből 1886, év végéig elintéztetett 11682 drb, elintézetlen maradt 284 drb. Ebből ki volt osztva: Réthy Ignácz polgármester úrnak 831 drb, E meri eh Lajos rendőrkapitánynak 2075 drb, Korpás Márton tanácsnoknak 2426 drb, ifj. Varázs éji Gusztáv tanácsnoknak 3999 drb, Regele Károly jegyzőnek 1853 drb, F ó t h y Gyula számve.ő jegyzőnek 782 drb. = Hymen. Romy Géza vasúti mérnök Pécsett, múlt hó 23-án váltott jegyet Budapesten P e s k o Medárd váczi földbirtokos s fővárosi ügyvéd szép- műveltségű és kedves leányával Erzsiké kisasz- szonynyal. Fogadják szerencsekivánatinkat. — Micsi- n a y Mátyás acsai kör jegyző és az ottani önkén­tes tűzoltók parancsnoka jegyet váltott Komjáthy Irén asszony nyal. = Uj lávirda és posta. Mint értesülünk járásunk két községe kapott az államtól kellemes újévi ajándékot. Ugyanis Ácsa községben kir. távirda nyes epizód“ nem rég történt. A kudarcz után fol- ébredt benne a lelkiismeret. Nagyon-nagyon meg­bánta azt a bolondot, amit tett. Helyre akarta ütni a dolgot. Sokáig gondolkozott rajta hogyan és miként? Végre kisütötte. Meggyónt mindent a — feleségének ! És az a szegény, szenvedő asszonyka megbocsá­tott neki. Kezdetben sirt, később kaczagott azon, hogy az ő Mátyása vénségére bolondult meg. A béke helyre állt, de csak látszólag. Sohasem lett az már a régi. Titkos bú emészté mindakét házas-fél szivét. De azért egymás előtt mindent elrejtettek. A nő : sértett nőiségét, megcsa­latott hűségét; a férfi: oktalan botlását. Iparkodtak egymást az előzékenységben, a ked­veskedésben megelőzni, csakhogy minden tettükön meglátszott az éles megfigyelő előtt a tettetés, az átkos meghidegülés. így lett Csóri Mátyás uram vénségére szentély­romboló! Egy meggondolatlan pillanatban feldúlta a saját és családja boldogságának nyugalmát! És ezért a sok rosszért még meg sem szenved­hetett. Szerette a borókát. Egyszer „kelleténél töb­bet ivott“ s átvándorolt egy boldogabb hazába, ott ahol már „nem fáj semmi“ és ahol nem lesz kedve „szive forrongó érzelmeit“ a más feleségének meg- vallani ! A szeleburdi. — Eredeti tárcza. — Palkó 1 Nincs nála remekebb, sikkesebb fráter az egész környéken ! Lovagol, vadászik, kártyázik, karambo­lázik, váltót ir alá, szóval szereti a sport játékot. És ...............az asszonyt kérditek ? Oh ! itt egészen rxtra véleménye volt . . . majd meghalljuk később. Elég gondot ád az öregiuek. Akárhányszor fogytán a garas s kopogtat nemes atyja Daruházy Boldizsár

Next

/
Oldalképek
Tartalom