Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-12-04 / 49. szám
IX. évfolyam. 49. szám. Vácz, deczemb HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. aagngztAác.3 .aaa—ÉMB——Tg——qac—w mi waaw^ v1 KlÖÍJXíííÍímÍ ál'ií : évnegyedre...........................i Irt ."»«> üáy.boz hordás vagy postai szétküldéssé . Egyes szám ára : Hí kr. Kapható : DKUTSCIT MÓKNÁL (városház épület) ^rrsrsir Hirdetések: Hyilt-tér || a legolcsóbban eszközöltetnek sora .................... 30 kr. : s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ménvben részesül nők. 11 ____j;__________________ minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gaspavile-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmeatetlen leveleket nem fogadunk el. Hitelszövetkezetek. A „Magyar hitel- és takarék-szövetkezet“ csúfos bukása országszerte mély megbotránkozást keltett. A társadalom most aztán kifogásolni valót talál a tisztességesebb alapokra fektetett szövetkezetek működésében is, s el nem titkolható bizalmatlanság vesz erőt az ország lakosságán, ha pénzintézetek vagy szövetkezetek működéséről hall szót. Nem is lehet ezt rósz néven venni. De mégis csodálatos, hogy a nép,' amelyet már annyi csalódás ért, még mindig rászedhető olyan kétes ígéretek által is, mit még a legprimitivebb észbeli felfogással bíró ember sem képzelhet megvalósíthatónak. Abszurdum hinni azt, hogy ha valaki egy hitelintézettől — mondjuk' — három részjegyet vásárol GO forintért, s arra lefizet 20 forintot., a hitelszövetkezettől rögtön 200 forint kölcsönt kapjon. —- Mire? — Csak a nevére; — miért? tán azért a 20 írtért? — No szép is volna ! Nem lehet egy hitelszövetkezetnek sem czélja az, hogy ha valamelyik „sürgősen“ belépő tag meg van szorulva, „mindjárt“ a belépéskor „azonnal“ pár száz forint kölcsönt utalványozzon ki neki, hanem igenis az, hogy ha valamelyik tagja meg lesz szorulva, segítsen rajta. Ez a szövetkezet erkölcsi alapja. A hitelintézeti szövetkezetnek alaptőkéjét a saját tagjai által befizetett összeg képezi. Kölcsönösen összerakják tőkéjüknek egy bizonyos részét abból a czélból, hogy ha közülük egyik — másik társ pénz- kölcsönre szóiul, olcsó kamat mellett kaphasson kölcsönt a saját szövetséges tagjainak a közös kasz- szájából — garanczia mellett. A „Magyar hitel- és takarék-szövetkezet“ sze- menszedett ügynökei őrbe et iirbi hirdették, hogy minden újonnan belépő tag annyi 100 forint kölcsönt kap, a hány részjegy után 4 forint dijat előre befizet. Ilyen és egyéb hangzatos szavakba öltöztetett Ígéretek csapdájával fogdosták az országban mindenfelé a tudatlan és hiszékeny szegény nép ezreit az s ügynökök: ezek az úri ruhában járó utonállók, s nem jutott eszébe a hatóságoknak, hogy a betyárok kezéből kicsavarja a népre szegzett revolvert. A visszahatás, amit aztán ennek a vándorló sáskahadnak a pusztítása a nép hitében előidéz, ismét csak a szegény nép kárán elégíti ki magát, mert jövőre — sajnos, a saját kórjára. — a jóra törekvő intézmények elől is. mint valami bélpoklos elől szintén kitér. Közömbös marad a jó iránt is. A „Magyar hitel és takarék-szövetkezet“ iizel- mei képezik beszédtárgyát különösen a pénzügyi köröknek. A napi sajtó, mely egy ilyen esemény elől ki nem térhet, a legkíméletlenebb szavakban ad kifejezést felháborodásának, s közülök egyik annyira megy exponálásában, hogy tagadja abbeli jogosultságát bármely hitelszövetkezetnek, hogy országos szervezetet teremthessen magának. Szerintünk, ha biztos anyagi és erkölcsi alapokra van fektetve egy központi igazgatás, azt beteg testnek tekintenünk nem lehet. A „gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete“ a fővárosból ma már több mint 120 fiókot igazgat, olyan fiókokat, amelyek egyenkint 20.000-— 60 000 forint erejéig való párticzipálással összesen 25.000 tagot számlálnak. S azonkívül, hogy tagjainak kizárólag tagok által történt jótállás mellett kölcsönt ád, vidéki tagjait minden néven nevezendő ügyletekben képviseli, termésére és iparczikkeire előleget ad és szövetségesei számára közös árucsarnokokat és raktárokat tart. „Már hogyan adhatna az a fővárosi bank, annak a szatmári szabó mesterembernek 20 forint befizetésre 200 forint kölcsönt — mondják — hisz nem ismeri, nem tudja kicsoda, mije van, minő ember?“ Persze! Igaz! Egy jól szervezett iparegyesületi szövetkezetnél ez nem is járja. A vidéki ember pl. a „gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezetétől“ csak úgy kaphat kölcsönt ha azonkívül, hogy a vidéki fióknak maga is tagja, váltója még két tag által iratík alá. És a fiók igazgatósága, amelyik a köI- csönvevőt ajánlásba hozza, az Összeg .erejéig első sorban erkölcsileg, másod sorban anyagilag is felelős. Okszerű szervezet és becsületes gazdálkodás mellett a befizetett tőke biztonságát félteni balgaság, ha az igazgatóság tiszta lelkiismerettel végzi kötelességét. Nagyon sajnálnánk, ha a „Magyar hitel- és takarékszövetkezet“ csúfos tizeiméin nem okulna népünk és sajnálnánk, ha egy hitelszövetkezet eszméje iránt minden fogékonyságát elvesztené. Németországban csaknem minden kisebb városban is van egy-egy hitelszövetkezet, nagy hasznára a lakossegnak és a városoknak. Nálunk Magyar- országon is több hitelszövetkezet van már. Mért nem fordul tehát a nép bizalmával ezekhez s ne hagyja magát a csaló ügynökök által félrevezettetni. Városi közgyűlés. Városunk képviselő testületének múlt vasárnapon (f. hó 27-én) tartott közgyűlés ín a jövő évi költségvetés tárgyalására több mint 60 képviselő jelent me8'A költségvetéshez sokat hozzá szólni nem lehetett, mert azt már a városi tanács jól elkészítve adta át a pénzügyi bizottságnak, mely pedig oly kitünően járt el, hogy előterjesztése szerint a költség- vetés egyes tételei majdnem változtatás nélkül fo gadtattak el; a főösszegben pedig változtatás sem tétetvén 1888. évi költségvetésünk képe a következő: az összes kiadás 105,772 írt 19 kr., mig az összes bevétel 82599 frt 19 kr., marad tehát pótadóval fedezendő 23173 frt 20 kr. hiánylat, mely 40°/o pótadónak felel meg.*) Folyó hó l én d. u. a városi képviselő testület folytatólagos ülést tartott, melyen a virilis képviselők 1888. évi névjegyzékének kiigazításával Olgyay János, Witt Manó és Huber József urakból álló bizottság lett megbízva. Az „ Arany Korona“ bérletére vonatkozólag hozott miniszteri határozatot a város atyái tudomásul vették, az építkezéseknél megtartandó szabályokról, a pöczegödrök tisztántartása, állati hulladékok eltakarítása és a szemétkihordásról, valamint a kivilágítások és fáklyásmenetek rendezése tái'gyában követendő eljárásról alkotott megyei szabályrendeletek a pénz és jogügyi bizottságnak adattak ki. Az 1887. évi költségvetés egy némely kimerült tételére átruházás engedélyeztetett; majd egy kiküldött bizottság a városi képviselő választók névjegyzékét mutatta be, melyet a közgyűlés igazolt, s a választásra deczember 26 át határozta kítüzetni. Muzslay Alojziának azon végrendelete, melylyel a városi koródának jelentékeny összeget hagyományozott tudomásul vétetett s ennek hatása alatt az Abauj-Torna vármegyei s kassai közművelődési egyletnek 15 frt megszavaztatott s igy a város ezen egyesület alapitó tagjai közé lépett. Nem igy járt azonban a m. kir. lottó igazgatóság 10 sorsjegyével, a melyek— miután a városi képviselők közül sorsjegygyei még eddig senki sem nyert — visszaküldetni határoztattak. Gallé Andor 3. gyógyszertár fel ál lithatása iránti kérelmével elüttetett. A verőczei sörregálé jog bérletére vonatkozólag a püspöki uradalommal kötött szerződés pedig az uradalom azon átiratával együtt, hogy a Veresház vásártéri oldalán a statusquo fenmaradását zavaró akadályok elhárittattak, tudomásul vétetett. A vásári és piaczi rendtartásról alkotott, miniszteri jóvá- j hagyással ellátottan leküldött városi szabályrendelet ' kihirdettetett, s a fel városi féléves korcsmáltatási jog átruházhatása megengedtetett. A világításra, vo- | natkozólag kötött szerződés, mely szerint egy lámpa után 97* kr. fizettetik, a város tisztántartására vonatkozólag kötött szerződés, mely szerint 1170 frtot fizetünk, nem különben a kis-lágyasi legelő bérlete tárgyában kötött szerződés, mely szerint évenkint az -eddigi 45 frt helyett 75 frt haszonbért kapunk, jóváhagyattak; a csörög bányai legelő bérletére vonatkozólag pedig, mert az árverésen kevés igértetett uj árverés tartása határoztatok. Az országos nő-ipar- egyesületnek 10 frt kegyadomány szavaztatott. A váczi országos vásár napjaiul márczius 25., julius 1., október 14, deczember 16. tűzettek ki. Lenesé Sándornak azon indítványa, hogy a ki- pusztitott szőllőterületre a dohány termelési engedély szereztessék meg, tetszésre talált s ezen ügy tanul*) A költségvetéshez jövőre mi is hozzászólunk. Szerk. mányozása végett Dr. Kiss József, Lencsó Sándor K. Csereklye István, Biján János, Kurdi Bálint Udvardy Mihály, Intzédy Soma képviselő urak lettek kiküldve. Witt Manó és társainak valamint Lencsó Sándor urnák a propeller tárgyában beadott indítványai szintén köztetszést nyertek, s a pénzügyi bizottságnak adattak ki; ugyan ezen ügy tárgyalása alkalmával Dr. Freysinger indítványára a polgár- mester megbizatott, hogy az elköltözendő vasútiak itt maradhatása érdekében illetékes helyen kérelmezzen. Az utolsó tárgy a városi közigazgatási jegyzőnek a főjegyzői czimmeí leendő felruházása volt, melyre vonatkozó indítványt 14 városi képviselő (a városi képviselő testületnek vezérférfiai) írták alá s mely indítvány elfogadtatott s az indítvány a szervezési szabályrendelet elkészítésénél kellő figyelembe vétel végett a pénzügyi bizottságnak adatott ki, s mi meg vagyunk győződve, hogy ez hamar fog ezen ügyben eljárni s kedvelt közigazgatási jegyzőnk mielőbb használhatja azon czimet melyre büszke lehet a város is s büszke ő is, a kinek ezen főjegyzői czimhez előre gratulálunk. — a. Színházi szemle. Báródi színtársulata a múlt héten fejezte be itteni működését; jelen referádánkkal tehát ami kritikai tisztünk is véget ért. Meggyőződésünk, hogy a szereplőket minden rnellékérdektől menten, igazságosan Ítéltük meg játékukban, s ép legnagyobb jutalmunk s elégtételünk ez állításunkkal szemben, hogy színészeink vették gyakran nagyon is zokon leplezetlen nyilatkozatát véleményünknek. Rajtunk a sor, mi is szerepeltünk'; a nagy közönség — kritikusunk, a kritika maga a — közvélemény. Ez utóbbi ellen mem lehet kifogásunk, miután csak hízelgő ránk nézve. Hogy néha-néha a közönség részvétlenségét ostoroztuk, ebben nem a roszakarat, de a könyörület színészeink nyomorúságos helyzete iránt, vezette toliunkat. * * * Szombaton, nov. 26-án Dobocsányi Gyula jutalomjátékául Berg O. F. „A mindennapi kenyér“ czimü, 3 szakaszos énekes életképe került színre, a szinlapi nagy reklámmal és ígérettel összecsalogatott nagy közönség jelenlétében. E két szót: „Ígéret“ és „összecsalogatott“ fentartjuk, miután Dobocsányi „Milyen lesz Vácz 100 év múlva?!“ silány kuplé- betétje nem ért fel egy nagyhangon hirdetett Ígérettel. Különben a darab szövege is untató. Dobocsányi ha már mulattatót komolysággal, vagy a komolyságot mulattatva akarta szemeink elé tárni, találhatott volna mást, kivált hazai irodalmunk termékeiből. Dobocsányi (Fénykövi Tádé) szerepelt, de nem játszott, t. i. úgy, mit mi már a játék alatt értünk. Kapossi (Gerendái), Szabóné (Dorottya), Jámboriné (Ida) kielégítően, a többi szereplők kritikán alul játszottak. Nov. 27-én, vasárnapon kétjelőadás tartatott. Az első „Lumpacius Vagabundus“ délután 4 órakor mint „nép- és gyermekelőadás“ adatott érdekes s nem mindennapi személy változással. — Ugyanis Dobocsányi (Czérna) szabó szerepében ollójával az első felvonás után kettévágta itteni működése folyamát, „ill a berek, nád a kert“, mint a darab 2dk és harmadik felvonásban megírva van, (az omnibus vonattal ugyan) Pestre utazik, hogy ott Gyalu asztalos mester házánál a rendez-vous-on ott legyen. Szóval itt hagyta a színtársulatot és — tartozásait. Ez utóbbiakat azért, hogy emlékben tartsák. — Már a második felvonásban Dobocsányit Kapossi helyettesité, elég ügyesen, mint teljesen készületlen szereplő. Kőszegi (Enyves), Ferenczí (Lábszij) elég jól mozogtak, de nagyon is túlzottak. Este A hőnyi Lajos „Betyár kendője“ adatott elő. Bagi (Bandi) szép maszkjával tűnt ki, Jámboriné (Orzse) hatást’gerjesztve, megtapsoltatok Kedden, nov. 29-én volt az utolsó előadás. G. Reiner Antónia jutalomjátékául „A berlini koldusdiák“ úgyszólván semmi ‘jövedelemmel. Braun és Ausse társszerzőke darabja Berlinben is rósz, milyen volt tehát Váczon, különösen előadása? talán jobb elhallgatnom. Reiner Antónia énekrészeinek kivételével az egész darab úgy tűnt fel, mint valami vá-
