Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-10-02 / 40. szám
kezdetén már 2.48°/0 — 10 órakor 6.87°/0 és 11 órakor, az előadás végén a levegőnek szénsav tartalma már 8.11°/0-ra növekedett. — Méltányos tehát a szegény tanítók panasza főleg az oly iskolákban, melyek szellőzéséről nincs kellőleg gondoskodva; egyszersmind nagyon indokolva van, hogy a tanterem minden óra után kiszellőztessék. * A varrógéppel való varrásnak befolyása a mozgási szervezetre semmiben sem különbözik azon hatástól. melyet az olynemü. túlságos izom megerőltetés okoz, a midőn, a többiek kivételével, csak egy testrész munkálkodik. S valóban az izmokban, ágyékban s gerinczben jelentkező fájdalmak, valamint a czom- bok ellankadása nem mutatkoznak oly nőknél, kik naponként csak 3 — 4 óráig dolgoznak, s rendesen rövid idő múlva megszűnnek azoknál, kik huzamosabban bánnak a géppel. Ha összehasonlítjuk a varrógéppel dolgozó nők légzési szerveinek állapotát azokéval, kik szabad kézzel varrnak, a légzés szerveinek bizonyos sérült állapotát, pl. szükmelliiséget veszünk észre, mely mindkettőnél egyenlő. A zajt, mit a gép okoz, az idegrendszerre károsnak állították. Ha igaz is az, hogy a megrázkódtatás eleinte nemi kellemetlenséget szül, igaz az is, hogy e kellemetlenség, a géppel dolgozók egyhangú állítása szerint csakhamar megszűnik, s az egészségre semmi káros hatással sincs. A nélkül, hogy a varrógép káros hatásait határozottan tagadná, Decaisne, — ki 661 varrógéppel dolgozó nőnél tett észleleteket — mégis azon nézetben van, hogy az ez iránt közzé tett észleletek nem bírnak nagy jelentőséggel. A bajt ritkán okozá maga a gép, s az alapos vizsgálat rendesen előbbi szokásokat, erkölcsi romlottságot, vagy más bajt talált a betegség okául. Szigorú vizsgálatok megczáfolták azon nézetetj hogy a géppel varró nők, mindig egyenlő körülményeket tekintve — többet szenvednének női betegségekben; a tények, melyeket erre vonatkozólag fölhoznak, vagy véletlenségek csupán, vagy oly munkától származnak, mely a nők erejét messze túlhaladd. Ha egyes esetekben bizonyosak is a bajok, melyeket a varrógépek okoznak, meg fog szűnni minden ellenvetés, ha e gépeket gőz, vagy valamely más erő hajtandja. A lábbal hajtott gépeket illetőleg megjegyzendő, hogy az egy mozgattyúval bírók a kettővel bíróknak eléje teendők ; mert az utóbbiak a nők feszültebb figyelmét kívánják meg. Ha a nő a varrógépen nem dolgozik túlságosan, ezen munka az egészségre nem kártékonyabb, mintha tűvel varrna. Mint Decaisne állítja : huszonyolcz 18 — 40 éves nő közül, ki naponként 3—4 óráig varrt ily géppel, egynél sem lehett bajt fölmutatni, mit a varrógép okozott volna. Közli: Aeskulap. Ä közönség köréből *) Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Egy körülményre bátorkodom reflektálni, mely megérdemli, hogy a hatóság figyelme is reá tereitessék, értem t. i. azon rendellenességet, mely a takarékpénztári építkezéseknél a járó-kelő közönség zaklatására már hónapok óta előfordul. Megszoktuk már azt a városi hatóságtól, hogy a polg'árság jóléte és közbiztonsága előtte épen semmi tekintet *) E rovat alatt minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet, azonban a felelősség mindenkor a beküldőt terheli. A szerk. alá nem jön, — hiszen éppen b. lapja múlt számá- | ban olvastam egy indokolt felszólalást az utczák i világítása érdekében, — de csodálom, hogy oly ! esetben, midőn a rendellenesség káros kifolyását magok a hatósági közegek érezik, intézkedés nem történik. — Hónapok óta 'kénytelen a közönség a takarékpénztári épület előtt, miután a járdán túl levő térség is építkezési anyagokkal van tele rakva, elkerülni egészen a kocsiútig, már ez magában véve oly eljárás, melyet a hatóságnak megtorolni állana kötelességében. De a vállalkozó vérszemet kapva az eddigieken, most, mikor már a befejezett munkálatok miatt az állványok eltávolíttattak s a járda szabad lehetne : önkényüleg s a közönség zaklatására ismét korlátokkal torlaszoltatja el a járdát az ott heverő anyag'ok eltávolítása pedig éppen nem jön eszébe. Minek is sietne ö azzal, hiszen úr ő a maga területén! De a mi legbosszantóbb, legalább egy jelző lámpát tűzetnének ki este, hogy a közönség életveszélynek ne legyen kitéve. Kérdem már most a városi hatóságtól, meddig fog még ezen abnormis állapot fölött szemet hunyni és szándékozik-e az adófizető közönség kényelme tekintetéből ezen anomáliákat megszüntetni és a takarékpénztári épület előtti járda szabaddá tétele iránt sürgősen intézkedni ? Kérem t. szerkesztő urat, hogy jelen indokolt felszólalásomnak becses lapjában helyt adni szi- veskednék. Nemo. Városi és vidéki hírek. = Az uj évnegyed alkalmából felkérjük lapunk hátralékos előfizetőit, hogy a hátralékot mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. = Saemélyl lairelí. Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő Excellencziája a múlt héten Budapesten időzött és részt vett az országgyűlés megnyitási úgy a Deák-szobor leleplezési ünnepélyen és pénteken, szeptember hó 30-án visszatért városunkba. — Dr. Rákosi Béla, kir. fegyintézeti orvos, ki súlyos betegsége után üdülés szempontjából Mezőhegyesre sógorához utazott, onnan folyó hó 4-én érkezik haza, hogy hivatalos teendőit újból megkezdje. — Örülünk, hogy derék orvosunkat jó egészségben, felépülve, viszont láthatjuk. = A király névna|)ja kedden, f. hó 4-én lesz. E napon a székesegyházban hálaadó isteni-tisztelet fog tartatni, melyen Schuster Konstantin megyés püspök ő Excellencziája fog czerebrálni. — Egy rejtélyes eset képezi a beszéd tárgyát városunkban, melynek indító oka mindeddig nincsen ugyan felderítve, de az eset magában véve oly rejtélyes, melynek ismert részletei bizonyára érdekelni fogják olvasóinkat. Ben ez e György helybeli lakosnak első gymnaziális osztályba járó Tibor nevű 10 éves fia a múlt héten szerdán reggel 7 órakor eltávozott hazulról azzal, hogy iskolába megy. Miután a fiú a szokott időben, sőt délben sem jött haza, a szülők aggódni kezdettek s az iskolai elöljáróságnál tudakozódtak, hol azon szomorú hirt vették, hogy a fiú az napon iskolában sem volt. A fiú késő estig sem tért haza s a szülők aggodalma a tetőpontra hágott ; csak másnap reggel, egy kínos éj átvirrasztása után vettek a szülők arról tudomást, hogy a nebulót a dunakeszi révész hozta be a városházára, kihez az ruhájától megfosztva, hajadon fővel és mezítláb menekült. —- A rendőrbiztos vallatás alá vevén a fiút azt adta elő, hogy sátoros czi- gányok kocsijukra vették és elhajtottak vele Gödig, hol őt levetkőztették, ruháját elvették és egy fához kötve ott hagyták. Majd később oda módosította vallomását, hogy szerdán reggel, midőn — kivételesen — a korona soron iskolába ment, egy intelligens úr egy helybeli polgár Iákását tudakolta tőle, mit miután neki megmondott, az előtte ismeretlen úr felvette őt kocsijára, elhajtatott és a fen'ebbi előadáshoz hasonlóan bánt vele.—Miután a fiú előadása még a valószínűség látszatára sem mutatott, az apa fogta vallatóra, de a fiú furfangját az atyai hatalom sem volt képes megtörni. — A további részletek ismeretlenek előttünk, de a valószínűség arra mutat, hogy a fiú, ki az iskolát elkerülte, a büntetéstől való félelmében követte el ezen furfangos tettet, annyival is inkább, mert illetékes helyről vett értesülésünk szerint, a fiun az erőszaknak nyomai egyáltalán nem láthatók, sőt biztos kilátás van arra is, hogy a fiú által biztonságba helyezett ruhanemüek is előfognak kerülni. = HeByreigazilás. Németh Péter budapesti kir. ítélő táblai biró, ki családjával a nyarat a Duna parton fekvő itteni nyaralójában tölti, egy emelett fekvőterületetakara várostól megszerezni. Ezen tárgyról lapunk legutóbbi számában egy olyan közlemény jelent meg, melyből könnyen azt lehetne következtetni, mintha Németh ur a várostól ingyen akarná a kérdéses területet megkapni. A dolog végére jártunk és az iratokból meggyőződtünk, hogy Németh ur a kérdéses területet a várostól készpénzen akarja megvásárolni és még a vételár meghatározását is a városra bízta. A város ezen eladás által minden irányban nyerne ; mert a Duna part azon része szabályoztatok és miután Németh ur kertet akar ott létesíteni ezáltal a város egészsége és szépsége is emeltetnék ; azonfelül még tőkét nyer a város egy olyan területért, mely jelenleg egy krajezár jövedelmet sem hajt. = Sziiieloadás. A helybeli kath. legényegylet a „Curia“ dísztermében szinelőadást tart. — Színre kerül Yahot Imre kitűnő népszínműve „A huszár- csiny“. A tegnap este megtartott főpróba az előadás íényes sikerére enged következtetni, mert a karok, melyeket Ulrich Károly széptehetségü fiatal kán tororunk tanított be igen szabatosan működnek, a darabban előforduló „toborzó-tánezot“ pedig, melyet a jelenleg városunkban időző és előnyösen ismert Marossy Lajos tánezmester tanított be szintén igen ügyesen járják. A jelmezek a budapesti népszínháztól valók. Ezen életre való egyletet, mely az előadás jövedelmét saját alaptőkéje javára fordítja melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Az előállás alatt Banda Márton zenekara fog játszani. Bővebbet a kiragasztott felragaszok hirdetnek. — A honvédlovasság hadgyakorlata. A Eóth mellett f. évi szeptember 26-án tartott lovassági őszi záró hadgyakorlat, melyen a helyben állomásozó 6-ik honvéd-huszár ezred is részt vett — befejezését képezi az őszi gyakorlatoknak. A gyakorlat, melynek fényét a király jelenléte is növelte, egészben csak 2 óra hosszat tartott és felette érdekes, sőt egyes mozzanataiban izgalmas lefolyású volt. — 0 Felsége a király kíséretével 7 órakor reggel érkezett Fóthra: kíséretében voltak az udvari személyzeten kívül: József főherczeg honvédségi főparancsnok, Rajner főherczeg és a külföldi hatalmasságok képviselői. — Henneberg altábornagy és honvédlovassági főfelügyelő jelentése után, ő Felsége elrendelte, hogy a zár - hadgyakorlat kezdetét veheti. Pont 8 órakor a csapatok felvonulása be volt fejezve s a harcz megindult. Fél 11 óra felé mutatkoztak a két fél kémszemlész és előőrsi csapatai. 11 óra felé dördült el az első ágyúszó s pont fél 1.2-re a csata az ellenség kapitulálásával be volt fejezve. Az egész melynek egyik nevezetessége a kegyhely, másik a Frangepán-vár romja. Ez utóbbinak lakható részében van elhelyezve a Frangepán-grófok örököse Nugent gróf által gyűjtött képtár, többnyire másolatokkal, de van benne néhány eredeti festmény is. A rom egyik tornyában pedig régiség-gyűjtemény van, költői rendetlenségben. Itt csak lábújjhegyen tanácsos forgolódni. Néhány csinos szobor valóban megérdemli a figyelmet. A felügyelő állítása szerint a herculanumi ásatásokból is került ide néhány darab. A várudvaron vannak felállítva Napoleon ma- rengói győzelmének jelvényei, melyek soknemü ka- tastrophán mentek keresztül, mig ide kerültek. A* legszebb ponton egy valóban díszes kápolna van építve, modern stílben, két oldalt két remek sírbolttal, a Nugent család tagjainak nyughelye. Ezután a még ép torony tetejére megyünk, hon- nét a legfelségesebb kilátás nyílik a vidékre. E kilátás részletezésébe nem merek bocsátkozni, nem bírnám azt kellőleg leirni. Csak azt ajánlom, hogy aki Fiúmét meglátogatja, el ne mulaszsza ide feljönni- megteszik ezt a világlátott angolok és más utazók is, mert e regényes benyomás nélkül távozni pótol- hatlan veszteség lenne. Bemenet egy mélységet mutatnak, mely hajdan összeköttetésben állott a magaslat tövében zúgó Fiu- mára folyóval, kegyetlen eseményekről is beszélnek, de azoknak hitelt adni történeti adatok nélkül bajos ; azonfelül a versiók sem egyezők. Itt-ott egy cistern a, mert a Tersattón édes-forrás nincs, s az ivó-vizet, ha az esővízzel nem sympathi- zálnak, alulról kell nagy fáradsággal felhordani. E vár és vidéke hajdan a hires Frangepánok birtoka volt. A Frangepánok eredetéről Lázár Gyula Fiume leírásában a következő érdekes adatokat közli: A Frangipáni régi római patrícius család volt, mely nevének keletkezését Kómának egy . szerencsétlenségével hozza kapcsolatba. .Régi följegyzések szerint Kómában éhhalál volt, s tizedelte a szerencsétlen lakosokat. Az ínség közepette egy tekintélyes nemes kiürítette gazdag éléstárait, s mindenét a mivel csak rendelkezett, kiosztotta az éhező szegények között. Ettől kezdve s mert a népnek ingyen nyújtotta a szükséges kenyeret, a nemes utóbb fölvette a Frangipáni nevet, mely a mondott szép tettel egyenes vonatkozásban áll. Később a család egyik mellékága is felvette azt. Ezek egyike bírta e vidéket hűbérben Velencze uralma idejében, de attól különféle súrlódások miatt elszakadván, IY. Bélához pártolt át, ki ez időben a tatárok elől ide menekült. Béla az ajánlatokat elfo- fogadván, Frangepánt meghagyta birtokában. A frangepánok egyik, tulajdonképen legrégibb birtoka volt a nagy Veglia sziget is ; ennek lakói nagyon szerették Frangepánt, s halála után — mint a krónika mondja, örökös gyászt öltöttek fel. Tény az, hogy a Veglia sziget lakói mindig feketébe vannak öltözve, s hogy e gyászruha eredetét igy magyarázzák. Veglia szigettől nyugatra terjed a hosszó Cherso sziget, melynek északi sarkánál, Fiumével szemben, a tenger alól hatalmas forrás tör a fölszinre. De térjünk vissza a continensre. Tersact alatt, csaknem a tenger homokján épült Sussak. Igazi horváti) város. E helyen feküdt — némelyek állítása szerint — az egykor hires Tersacta város. Mások szerint a mai Fiume helyén. Sub iu dice lis est. Sussaktól keletre, Buccari felé, egy nevezetes kis öböl is van, s ez a Martinschizza, járványok idejére minden szükségessel ellátott veszteglő, udvarán csinos kápolnával. Sussakból egy gyönyörű vashídon lépünk át a Fiumara patak zúgó habjai fölött — Fiumébe. Fiume nevezetességeiről már szólottám, a Corsón tehát (főuteza) gyors léptekkel haladjunk végig, s folytassuk sétánkat a tengerészeti Akadémia felé. Kiérve a városból két út áll előttünk; egyik a triesti országút, a másik a voloscai. Az előbbi nagyon magas, fáradságos lenne, inkább lent maradjunk. Volosca Fiúmétól egy órányira fekszik. Csinos kis város, de Fiume emelkedése következtében a figyelem tőle elfordul, s átadatik a déli nap égető sugarainak. Egyháza méltó a megtekintésre. Voloscától délre Abbázia, e fölött a meredek Monte Maggiore roppant Kirlangjaival s szénégető bosnyák eredetű népével. E hegy oldalán — mondják — vízvezetékek is vannak, természetes — rombolt állapotban. A szénégető „egyéneket“ Fiumében „dsics* néven ismeri mindenki, ott árusítják el szenüket. „Krbano“ 1 hangzik fülünkbe úton-útfélen, oly erővel, hogy dobhártyánk fél óra múlva is zúg bele, s ablakaink recsegnek. Hallottam Becsben a rémitő „Tanavószt“, Budapesten a még rémítőbb „Strohkaufot“, mindezeket azonban messze felülmúlja, semmivé dorongolja a fiumei „Krbano“. Eltörpül e mellett a triesti „Caldi“ és a velenczei gondolások kitérésre intő kiáltozása, mely a csatornák siri csendjében kísértetiesen hangzik vissza. S e nép ott lakik Fiume és Triest között, a Karst hegység lejtőin, szükséggel, nélkülözéssel küzdve, de megelégedve egy darab polentával, raelylyel éhségét csillapítja a fáradt szénégető. Abbázián túl apróbb helységek láthatók a tenger partján, emeletes fehér házaikkal. Többnyire halászattal foglalkoznak, s Fiumével élénk hal- és fakereskedést űznek. Istria félsziget déli végén Póla város áll, az osztr. m. tengerészet metropolisa, régi és látni érdemes amphitheatrumával. Miután rövid vizsgálódásunkat ez irányban is bevégeztük, térjünk vissza Fiumébe. Sürgés-forgás mindenfelé. Valóságos ellentéte a környék nyugodtságának. B. I.
