Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-08-14 / 33. szám

mint tudva van — Velenczébe megy. A váczi tüzoltó-testületet a következők fogják képviselni : Dr. Csányi János, Dr. Bolgár Lajos, Dr. Freisinger Lajos, Nikitits Sándor, Olgya}' János, Ernyei János, Millmann Géza, Velzer János, Krancz Ferencz, Bu- nyata Vincze, Tóth Ferencz, Kristofbri Pál, Balás Imre, Szekeres István, Bassóvszky Mihály, ifj. Alberty Ferencz. — Banda Marczi és zenekara is velük megy. = A „JLöegfylet44 a bekövetkező hármas-ünnep alkalmával közönségünk szórakoztatására dij-lövésze- tet és dij-tekézést rendez mind a három napon át. A lövészet és tekézés vasárnap veszi kezdetét és kedden fejeződik be. A lövésnél 6 dij lesz kitűzve; a három első a legjobb lövők részére, a három más pedig a „körökre“ lövőknek lesz kiosztva, kedden este. Megemlítjük egyúttal, hogy a hétfői nyári mu­latságnak minél élénkebbé és népesebbé tételéről a rendezőség lelke-lelkéből iparkodik, s ez utón is kéri a rendezőség a megjelenendő hölgyeket, szíveskedje­nek minél egyszerűbben megjelenni. Mind a rendezőség, mind „Stefan bátyánk“ azon lesz, hogy a megjelenők minden igényeinek és kívá­nalmainak elég tétessék. Egyúttal felhívja a rende­zőség mindazon úri egyéneket, akik talán téve­désből meghívót nem kaptak, s arra igényt tarta­nak : szíveskedjenek ez ügyben Millmann Géza úrhoz fordulni, aki készséggel rendelkezésére áll a hozzá fordulóknak. Ajánljuk közönségünk meleg pártfogá­sába ezen életre való egyletnek minden tekintetben elismerést érdemlő fáradozását. Hiszen a tiszta jöve­delem az amúgy is szűk anyagi viszonyok között tengődő egylet javára fog fordittatni! = Tourisia. Érdekes vendége volt városunk­nak. Egy angol, ki egyúttal tanár is, szerdán vá­rosunkban időzött s innen más napon elindult, hogy Tátra-Füredig az utat gyalog tegye meg. Bakk Domonkos, a lelkes tourista, Drégely-Palánkig gyalog kisérte el az ő „kedves angolját,“ aki egészen el volt ragadtatva a vidék szépségétől. Az angol neve: Charles Da-lgerno (olvasd: Sári Dal- gernó) tanár, Christ’s College* Finchley, London, Nord (Krájszt Kollegzs, Fincsli). = Áthelyezés. B é t y Ferencz, városunk Ti a, duna-gőzhajózási hivatalnok, Szegedről Eszter­gomba lett áthelyezve pénztárosi minőségben. Gra­tulálunk! = Az országos népünnepély program in­ja. A nagykárolyi, toroczkói és eperjesi tüzkárosultak, valamint az alföldi árvizek által sújtott szerencsétle­nek javára a „Segítség“ irodalmi vállalattal kapcso­latban rendezendő ünnepély programmja a következő: — 1. Az ünnepély helye és belépti dija. Szent-István napján a városligetben fog az ünnepély megtartatni, 30 kr. belépti dij mellett. — 2. Az óriás ezüst ágyú­golyó. — 3. A városliget körülzárása. — 4. A be- menetek és pénztárak az Andrássy-út végén, a városligeti lóvonatu állomásoknál, valamint a Hermina- és Erzsébet-út torkolatánál lesznek. — 5. Az összes fővárosi katonai zenekarok fognak a városliget kü- lömböző pontjain reggeltől estig játszani. — 6. Nagy vizi ütközet. — 7. Képviselőválasztás adófizetés nél­kül, nem szavazati czédulával, hanem kötéllel. — 8. A nagy diszmenet. — 9. Az 5 krajczáros tombola. — 10. Kit szeret jobban a kutya: a gazdáját-e, vagy a schnitzlit? — 11. Magasabb műélvezetek. Dal- és hangversenyek. — 12. Az álarczos külföldi. — 13. Nagy fényes tűzijáték! — 14. Nagy tánczmulatság ! — 15. Mindenféle népies mulatságok. — 16. A má­sodik női szépség verseny. — 17. Sok más egyéb látni való. — A rendező bizottság. = Ulrich István, Félegyháza városának fő­jegyzője — mint lapunkat értesik — pályázik a hely­ben megüresedett főjegyzői állásra. A városunkban sokak által ismert fiatal embernek műveltsége, ügyes­i sége, higgadt és leereszkedő modora, tanultsága a ! legjobb ajánló levél a számára. = Tüzérségi gyakorlatok. Tegnap, szom­baton délelőtt a dunakeszi határban a fővárosi tüzér­ség éles-tölténynyel lövési gyakorlatot tartott. Az érdekes látványt városunkból is többen megnézték. = Bficsíizás. A lovagló-tanfolyamban 8 héten I át részt vett gyalogsági tisztek e hó 15-én és 16-án I hagyják el városunkat, hogy régi állomás helyüket elfoglalják. = Adakozás. Hazafy Verái János e hét folyamán ismét 1 frtot adományozott a szegények javára. = Halálozás. Alulírottak megtört szívvel je­lentik a forrón szeretett férj, illetőleg atya, nagyatya, após és sógor I m r e y Imre, a váczi méltóságos és főtisztelendő id. alapitv. Káptalan nyugalmazott gazdatisztjének folyó évi augusztus hó 10-én, reggeli fél 8 órakor rövid szenvedés s a halotti, szentségek ajtatos felvétele után, életének 74-ik, legboldogabb házasságának 48-ik évében történt elhunyták — A boldogulnak földi maradványai Budapesten, a róm. kath. vallás szertartásai szerint fognak beszenteltetni s onnan Váczra szállíttatván, pénteken, folyó hó 12-én, délután 5 órakor a hét-kápolnából az alsó­városi sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent-miseáldozat pedig a boldogult lelki üdvéért szombaton, folyó hó 13-án reggeli 7 órakor fog Váczon, a székesegyházban a Mindenhatónak be- mutattatni. —Budapest, 1887. augusztus 10-én. — Béke poraira! — Imrey-Schechling Anna mint neje. Bodendorfer-Imrey Erzsi, Irnrey István, özv. Háj Imrey Teréz, mint gyermekei. Bodendorfer Gyula, Boden- dorfer Géza, Imrey Margit, Imrey Kálmán, Mitter- mann Ferencz. Háj Imre, Háj János, Háj Mihály, mint unokái. Mittermann-Homa Mária, mint unoka menye. özv. Imrey-Schechling Amália, mint sógornő. Bodendorfer Antal Mihály, mint veje. Imrey-Dömötör Jolán, özv. Imrey-Valkay Júlia, mint menyei. 4 = Tűz. Hallomás szerint Nőténcsen e hó 9-én nagy tűz pusztított. A község legnagyobb része a lángok martalékává lett. = Women et omen. A polgármester erősza­kos lemondatásának hírére, már is érezhetők a kö­vetkezmények, A Gasparik utczának nagy hűhóval való kövezése egy hét óta szünetel; kár volt bele fogni; maradt volna a régi statusquóban; egy kis javítással még 50 évig elszolgált volna. A legnagyobb hiba abban rejlik, hogy a mióta 60 évek előtt kikö­vezték: egy fillérnyi javítás sem történt rajta. Ha kisebb javításokkal nem igyekszünk kövezetünkön segíteni? az utókornak temérdek költségébe fog ke­rülni, sicuti figura docet. = A „segiíség'44 ünnepre lerándulók a gőz­hajó- és gőzkocsinál 50°|0 árleengedési kedvezmény­ben részesülnek. = A Pi§cliinger-féle tortát és kiflicskéket, amelyet lapunk hirdetései között hirdetünk, ajánljuk közönségünk figyelmébe. Mérleg súlyok nélkül. A találmányok századát él­jük. A szabad verseny, a gyakori kiállítások iparosaink látkö- rét nagyobbitani, tapasztalataikat szaporítani hivatvák. Nemes versenygésükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyárt­mányok utánzására, hanem azok túlszárnyalására törekszenek. Ha a keresk. muzeum a városligeti iparcsarnokban elyhelyezett kiállításán végig tekintünk fenti állításunknak sokszorta találjuk igazolva. Egy mérleg csoporton akadt fenn szemünk. Mily pri­mitívnek tűnik a némely vidéken még most is használatban lévő római mérleg!! — A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mértékegység behozatala alkalmával nyert hazánkban nagyobb elterjedést. El s azt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, hogy nagy terheket is vagyunk képesek a legna­gyobb pontosággal általa meghatározni. De legjobban lekötötte figyelmünket az u. n. sca lamér leg. Ezen uj szerkezetű mér­legeknél első tekintetre meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek lemérésére súlyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide-oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pontosággal. Insticia is, lennö bátran bekötheti szemét e mérlegnél, mert a kilogrammok számát le sem kell olvasni, azt egy a vasúti utazójegy bélyegző­jéhez hasonló szerkezet a legkisebb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fontosabb e találmány, mert magyar gyáros a föltalál ója. Ez Sckember C. és Fiai bpesti czég, mely a mérleg iparban nemcsak hazánkban foglalja el az első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárakkal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak solidsá^a következtében fényesen kiálja a versenyt. Nyilt-tér. Q Fekete selyem franczia Faille Surah, A Satin merveilleux, Satin laixur, Atlasz, Da- maszt, Rips és Taflet, méter je i frt 1« lírtól Ä S irt 85 BÍrig (körülbelül 120 külünfélé minőségben.) üjp Egyes ruhákban vagy darabokban vámmentesen a házhoz ük szállítja II e n n e b e r g G. cs. és kir. udvari szállító selyem ojl gyári raktára Zürichben. Minta kívánatra ingyen. — Le- A velek bérmentesítése 10 kr. (ÖJ Tiszta selyem szövetek méteren kint 80 (fii kr., úgy I frt 10 krtöl ti frt 10 krig (színes- W csikós és carrirozott minták.) Egyes ruhákra vagy dara- (Xj bókban vámmentesen a házhoz szállítja Henne be r g G. y cs. és kir. udvari szállító selyem gyári raktára Zürichben, dh Minta kívánatra ingyen..— Levelek bérmentesítése 10 kr. T Laptulajdonos és felelős szerkesztő: VARÁZSÉJI GUSZTÁV. Árverési lairdetméuyi kivonat. 2413./1887. tkkvisz. A váczi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi : hogy Reiser Béla ügyvéd váczi lakos végrehajtónak Könczöl István szilágyi lakos végrehajtást szenvedő elleni 88 frt 70 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és váczi kir. járásbíróság területén levő Szilágy községben fekvő, a szilágyi 347. sz. tjkvben Könczöl István nevén álló A I. 1—11. rsz. 2/8 kültelek 829 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte s hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi auguszt. 31. napján délelőtti 11 órakor Szilágy község házánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 82 frt 90 krt készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapirbau a kiküldött kezéhez le­tenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Yáczon, 1887. évi junius hó 4-ik napján. A váczi kir. jbság*, mint tlkvi hatóság. Árverési hirdetményt kivonat. 1924/1887. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közhirré teszi : hogy Reiser Béla, Pápa József és a váczi ipar- és kereskedelmi hitelintézet végrehajtatóknak Fábián Eszter Franyó Jánosné végrehajtást szenvedő — elleni 47 frt 43 kr., 176 frt, 219 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíró­ság területén levő Vácz város és határában fekvő, a váczi 2231. sz tjkvben Franyó Jánosné szül. Fábián Eszter nevén álló 1206. hrsz 1207. népsorsz. házra és udvarra 240 frt kikiáltási árban, továbbá a váczi 1213. sz. tjkvben ugyanannak nevén álló A -f- 5660. hr. sz. luczernásra 303 frt kikiáltási árban, s végre a váczi 2088. sz. tjkvben ugyanannak nevén álló A -j- 5520/b hr. szőllőre az árverést 252 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte s hogy a fennebb megjelölt, ingatlanok az 1887. évi szep­tember hó első napján délelőtti 10 órakor ezen kir. járás- bíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 24 frtot, 30 frt 30 krt és 25 frt 20 krt. készpénz­ben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én, 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes ér­tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1887. évi május hó 17-ik napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. — de mindegy, ha esetleg kelleni fog, jó lesz ijesztő­nek. Nagyszerű talián tőrömet,- melyet a Kámon kávé­házban páratlan számon nyertem két hatosért, szin­tén előkerestem. Fényes volt, mint a nap, hegyes, mint a tű,’ éles, mint a -beretva. Sütty ! — ezzel az­tán lehetne---------de nem! előre elhatároztam, hogy tokjából semmi szin alatt ki nenü húzom, csak tokos­tól együtt fogom esetleg, használni. E cz’él 'elérése szempontjából a tőrt. tokjához oda drótoztam. így az elővigyázat érdekében minden tőlem telhető óvin­tézkedéseket megtéve, hozzá láttam Csizmáim felhú­zásához. S midőn prózai polgári czipőmet levetettem, orrán nehány poros folt ötlött szemembe. • Ah! ;■ Ez a por ! oh ez a dpága por ! ezt a tisztogató cseléd profán keze alá engedni barbárság lenne 1 Hisz ez az ő lába pora! Ezt megkell mentenem az enyészettől az utókor számára! Finom kis kefét kerestem elő s picziny ezüst szelenczét; nagy gonddal, óvatosan bele keféltem czi- pőmről a port, az ő lába porát! Papirboritékba helyezve s lepecsételve rondirás- sal a következőket jegyeztem fel. rá: Olga. 1870. november 15. Memento, homo ! quia pulvis es et in pul verem reverteris. S elrejtettem szekrényembe. Öltözékem rendbe hozatala után első teendőm volt S. Sz. Péter egy éves önkéntes barátomhoz sietni, hogy segédkezését megnyerjem. Ez sikerült is. Na­gyon régi jó czimborák voltunk mi. Katonaviselt em­ber lévén az én kedves Péterem, rögtön stratégiai szempontból fogta fel az egész ügyet. A rendőrbiztos — mondá — az ellenség, ezt tehát le kell 1 fülelni ; a német színház a csata színhelye, ezt kellőleg meg kell szállani; Olga comtesse a vár, ezt be kell venni, — vagyis inkább ő a szenvedő Stuart Mária, kit el­lenségeitől meg kell szabadítani. — Jól van jól, kedves Péterem! legfontosabb teendőd az lesz, hogy a színház és az utczán vára­kozó bérkocsi között az összeköttetést megszakítani nem engeded, s szükség esetén — tudod — amaz , ismeretes box-lökéseidből s athléta markolásaidból ; egy párt gyengédeden megeresztesz. * . — Jó. Meglesz. — Tehát ég veled ! még igen sok a tenni valóm. Igaz, a bérkocsit te fogadd meg, hogy ismerjed előre. Isten veled! A jelszó: Olga. — Idő: 7—10 óra este. — Szervusz 1 S elrohantam. Nem tagadhatom el, hogy szivem-eszem megle­hetős zavart volt. Annyit azonban eleve s okosan mégis elhatároztam, hogy a szökésnek tisztességesnek kell lenni. Persze te ezen nevetsz. Tisztességes szökés ! ez előtted paradoxon! — Hallgass meg, meg fogsz érteni. így gondolkoztam: én Olgával Budapestet el­hagyni nem fogom, ha szöktetem is ; s mig meg nem esküdtünk, nem töltök vele egy perczet sem tanuk nél­kül. így kívánja ezt igaz szerelmem. Az ő jó neve s az enyém is csorbát ne szenvedjen ez intermezzo által, s ne szolgáljon alapul semmiféle mende-mondának. E tervem keresztülvitelére szükségem volt egy min­den tekintetben kifogástalan becsületességü családra, a hol Olgát bizonyos időre elhelyezhetem s a hol ő nyugodtan, minden üldöztetés nélkül, bevárhatja sor­sának jobbrafordultát. Ezt a családot fel is leltem csakhamar a dohány utcza végén lakó E. Imre régi jó barátom kedves családjában. Soká kértem őt, kö­nyörögtem, tegye meg e baráti szívességet, én értem, jövőmért, szerencsémért, boldogságomért, mindenemért: Olgáért, kit csodálni fog nejével együtt ; csodálni angyali szépségét, kedvességét, műveltségét, elragadó megjelenését. Annyira odáig lehettem, hogy Imre barátom kezdte belátni, ha óhajtásomat nem teljesiti, nagyobb baj is lehet belőle. Biztatott, ne essem két­ségbe. Bement a szomszéd szobába nejéhez — ki gyön­gélkedő volt — értekezni. Ez alatt helyet foglaltam, s egy albumot lapoz­gattam ; de felugrottam csakhamar, s járkáltam fel s alá, mint a ketreczbe zárt oroszlán. Fejem égett, szivem dobogott. A kulcslyukhoz szorítottam fülemet s ballgatóztam. Igen vagy nem ? — Nem hallottam semmit. Már fél akartam nyitni az ajtót, midőn ba­rátom egyszerre csak előttem termett. Az értekezlet jó ideig eltartott. Mint barátom emlité, igen erős munka volt capacitálni nejét ; de végre mégis beleegyezését adta, hogy Olga gróf kis­asszonynak és komornájának — feltéve, hogy nem valami kalandorok — lakásuk egy részét átengedi, de csak rövid időre. Hogy mit éreztem e pillanatban, nem tudom megmondani . . . hogy mégis van igaz barát, hogy van önfeláldozás, van szív az emberekben, van bol­dogság, van tiszta lelki öröm . . . de éreztem egy­szersmind azt is, hogy nyomja valami lelkiismerete­met, hogy szégyenleni kell magamat ilyen nagylelkű­séggel szemben, hogy közel állok a morális megsem­misüléshez . . . mert végre is, akár mint tekintjük a dolgot, könnyelműség, meggondolatlanság volt ily kétes és a társadalmi renddel Össze nem egyezhető vállalatba bocsátkozni ... de barátom ! busz évem­mel, Olgával szemben, égő szerelmemben-------tehet­tem-e másként? (Vége következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom