Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-07-10 / 28. szám

IX. évfolyam. 28. szám. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési ílra : évnegyedre ...........................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvez­ményben részesülnek. sora Nyilt-tér ..................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen teilen leve­leket nem fogadunk el. A váczi csatákban elvérzett honvédeink lelki nyugalmáért a fötisztelendö káptalan által alapított GYÁSZ- ISTENITISZTELET folyó évi Julius hó 18-án, reggeli fél 8 óra­kor tartatik meg a hétkápolnánál. E kegyeletes ünnepélyhez a tekintetes hatóságok, testületek, egyletek és a nagy­érdemű közönség tisztelettel meghivatnak. Vácz, 1887. Julius hó 10. Az 1848~49-iki honvédek. / ilyen neveltjeink. Es mit tapasztalunk, hogy a kereskedés és ipar terén sokkal könnyebb a meg­élhetés s szorgalommal és munkával könnyebb a meggazdagodás, mint bármi más diplomával. Kezünkben van tehát Angolország meggaz- dagosa titkának kulcsa: fiainkból nemcsak la- teinereket, hanem kereskedőket és iparosokat nevelni. Azért most, midőn az év végén sok fej­törést okoz a szülőknek, hogy fiukat milyen pá­lyára is szánják, tiszta lelkiismerettel adják őket oda kereskedő, vagy iparosnak, ha arra való, ha testi ereje a munkát megbirja. Ha a fiú szellemi ereje magasabb talajt keres, ám emelkedjék, ha képessége vonza, s ha ambitiójával s igazi szor­galma és törekvésével okvetlen eléri a czélt. Tu­dományos emberekre is szükségünk van. De nem akarjuk azt mondani, hogy csak a gyengébb felfogású ifjakat tereljük a kereskede­lem és ipar terére — bár a tudomány foglalko­zásának terén ezek ott úgy sem boldogulnak, s itt könnyebben szerezhetnek maguknak vagyont — de ne zárjuk el az utat egyik fiunk elől sem, mert ha a szellemi amott érvényesül, itt érvé­nyesül és „értékesül“ . . . Tanév végén. Bezárultak az iskolák kapui, tanárok és mú­zsák szétoszlottak, hogy az esztendő fáradságos munkáját szórakozás közben kipihenjék. Szabad mozgást keres magának a lélek és a test egyaránt. A megzabolázott kedély levetve hálóját utat tör magának; szubordináczión kivül álló úrrá lesz a discipulus. Akik jó bizonyitványt nyertek, azok meg­érdemlik a vakácziót. Azoknak szívesen megbo- csájtjuk, ha bizonyos „fölényt“ éreznek maguk­ban, s sziveSen odairjuk nevök elé a „nagyremé­nyű“ czimet, a mi őket méltán meg is illeti. De jaj azoknak, akik nem érdemlik meg, hogy róluk itt megemlékezzünk; mert hisz be­szélni minek is azokról a szerencsétlenekről, akik a vakáczió „élő halottjai“-kép szégyenkezve lé­zengenek a szülői ház szomorúvá lett portáján. Fájdalommal tapasztaljuk, hogy évről-évre több és több ezeknek a „bús vitézeknek“ a száma. A mai ifjúságból, azt mondják, hogy ki­halt a tudomány utáni vágy. Ez nem áll. Nem ez az oka a rósz klassificátiónak, hanem az, hogy a mai ifjúságot a nyugoti fölvilágosultság erköl­csi előhaladása magával ragadta s sokkal fogé­konyabbak az iskola falain kivül történő esemé­nyek, mint az azonbelül történő előadások iránt. És okozzák a szülők önmagukat, ha fiuk még elégséges előmenetelt sem tudott az iskolá­ban elérni. Mert első sorban a szülők vannak hi­vatva arra, hogy fiukból jó tanulót neveljenek. Fejleszszék gyermekük erkölcsét. Ez az Achilles sarka a jó bizonyítványnak. S ha az a vasfejü nebuló nem tudja sem meg­rágni, sem megemészteni a néma logarithmust, de az egyszerűbb tantéteket, vagy más tantár­gyat sem, hát akkor minek forczirozni az úrrá való nevelést. Alateiner tudomány ma már úgyis gyenge keresetforrás. Nem lehet mindenki ügyvéd, orvos, mér­nök. Azelőtt régen a magyar nemes ember nem adta oda a fiát sem iparosnak, sem kereskedőnek. De a mióta azt tapasztaltuk, hogy Angolország­ban a lordok a gyermeküket iparosnak, kereske­dőnek nevelik, s azokból gazdag, sof milliomos gyárosok lesznek, azóta már nekünk is vannak 1 Zászlószentelési ünnepély. Lapunk 26-ik számában közzétett programm szerint a Jézus szive társulatának zászlószentelési ünnepsége szombaton d. u. 7 órakor vette kezdetét. A sz. lélek segitségül hivása után az ezen al­kalomra külön meghivott páter Pflodung, jézus­társasági hittéritö, a szószékre lépvén : a Jézus szive társulatának gyarapításáról tartott a szép számmal összegyűlt hiveknek hathatós és szivhez szóló be­szédet. E beszéd után ngs. Tanács János kanonok litániát mondott. Másnap, vasárnap, a káptalani mise végeztével ngs. Kanda István kanonok teljes és fényes segédlettel a főoltárhoz vonult, ahol a Jézus szive társulatának felszentelendő zászlaja, amely mellett a zászló-anyai tisztet Meiszner Jánosné urhölgy teljesítette, továbbá a „kedves testvérek“ vezetése alatt álló váczi „M ária egyesület“ kész fehér zászlója a felszedtelésre már készen állottak. E zászlókat körmenettel hozták ide. Az egyesületi és testületi zászlók alatt ugyanis a bal­sekrestyéből a „kedves testvérek“ vezetése alatt álló „Mária egyesület“ növendékei által fel­váltva Jézus és Mária dicsőitésére zengett dalok között megindult a körmenet a templomban, mig nem a főoltárhoz ért. Ekkor a sz. lélek hivatott segitségül, majd páter Pflodung lépett a szó­székre, aki kiemelvén e nap fontosságát: a zászlók felszentelésére kérő fel ő nagyságát, K a n d á t. Ez megtörténvén : a páter tovább folytatá beszédét; a zászlókat a diadalra vezető eszményi-képeknek ecsetelte; azok eredetét a Jézus életéig vezette vissza bölcs, okos és meg nem dönthető érvekkel. Soknak szemében láttuk ülni az igazi vallásosság okozta könyűket a beszéd hallatára, amelyről bátran elmondhatjuk, hogy a székesegyház falai között talán i 1 y e n b e s z é d e t m é g n e m tartott senki. Ezen ünnepség alatt a szentély telve volt fehérbe öltözött s fején koszorúval ellá­tott leánykákkal. Ezeknek száma több volt száznál. Ugyanazon nap, vasárnap, délután 4 órakor ngs. Sponer József kanonok úr által végzett ünnepélyes vecsernye után az újonnan felszentelt zászlóval körmenet indult ngs. V i r t e r Lajos kanonok vezetése alatt az alsó-városi temetőben lévő, s Jézus sz. szivére felszentelt Virter-féle ká­polnához. Itt újra s harmadszor tartott sz. beszédet az emlitett jézustársasági atya. Ezrekre megy az ájtatos hivek száma, akik őt meghallgatták. Gyönyörű, igazán szivhez szóló volt a beszéd; remek minden porczikájában. A Jézus sz. szive társulatának zászlójáról beszélt ismét. Majd a csend és nyugalom hazájáról: — a temető­ről, ahol szintén áll egy kápolna a legszentsége­sebb szív tiszteletére. Majd őszintén és nyíltan adott kifejezést ama meggyőződésnek, hogy i 1 y szép, pompás és remek zászlója széles e Magyarországnak nincs és szive legmé­lyén a legtisztább örömet érzi azért, hogy ezen nagyszerű ünnepségen csekélysége r é s z t v e h e t e 11 s azt tőle telhetőleg emelni szerencsés volt. Legfőbb óhajtása úgymond — ily hivek között élni és . . . és.meg­halni. így folyt le a nagyszerű ünnepség, amelynek mását nem látta még városunk. Jól esett látnunk, hogy az igaz vonzódás, a tiszta oda­adás szent hitünk iránt még nem halt ki a szivekben; hogy tömegesen, személy-vá­logatás nélkül fölkeresték híveink ezen ünnepséget, hogy az lelkűk épülésére szolgáljon. Megjegyezzük e helyen, hogy a gyönyörű zászló nt. Schmidt és Kubinyi alsó-városi segédlelkészek fáradhatatlan s szivvel-lélekkel oda­adó ügybuzgalmának köszöni létre jöttét. Isten ál­dása legyen e derék papokon ! Ipartestületi közgyűlés. Az alapszabályok 11. §. értelmében a megjelent iparosok száma határozatképes lévén, az ideiglenes elnök a közgyűlést reggeli 9 órakor megnyitotta, üdvözölvén a megjelent iparosokat s megköszönvén a szives megjelenést. A közgyűlés napirendjére ki­tűzött tárgysort a következőkben jelentette ki: I. A jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére két tagnak megválasztása; II. testületi elnök választása; továbbá az elöljáróság megválasztása, mely 24 rendes­és 6 póttagból álland és végre 3 tagból álló szám­vizsgáló bizottság megválasztása. — Ezek után fel­kérte az ideiglenes elnök a jelenvolt iparosokat, szíveskedjenek a testület vezetéséhez oly elnököt és elöljáróságot választani, a kiknek az ügy iránti buz­galmát kétségbevonni nem lehet; a kikről teljes meg­győződéssel bírnak az iránt, hogy a bennük helyezett bizalommal nemcsak hogy visszaélni nem fognak, hanem annak lelkiismeretesen megfelelnek s működé­sükkel odahatni törekszenek, hogy a jelenlegi ipar­törvény kellő kihasználása által a testületi intéz­mény az összes iparosok javára váljék. Ezen megnyitó beszéd befejezése után Korpás Márton állandó iparhatósági biztos a közgyűléshez igen szép, léleknemesitő beszédet intézett, felkérvén az iparosokat, hogy józan gondolkozású iparoshoz és polgárhoz illő higgadtságot tanúsítsanak ; kiemelte azt, hogy a jelen közgyűlés működése csak úgy ve­zethet jó eredményre, ha a napirendre kitűzött tárgy­sorban foglalt választásoknál a közgyűlésen megjelent iparosok magatartása a kitűzött választások meg- ejtését nem fogja megzavarni. A napirend tárgyai a következőképen tárgyaltat­tak le : 1. A jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére az alapszabályok 11. §a értelmében megvá­lasztattak : Poór László és Vörös Mátyás iparosok. 2. Második tárgy az elnök választása lévén s minthogy az elnöki állásra két jelölt jelentetett be és továbbá Matkovics János és társai által sza­bályosan kiállított és tiz tag által aláirott kérvény adatott be, a melylyel nevezettek a megejtendő vá­lasztásokra nézve titkos szavazást kértek : a titkos szavazás elrendeltetett. A választáshoz választási elnökül kineveztetett Faj esik Mihály. Mint bizalmi férfiak pedig: Or­szág József és Parti János választattak meg. Az elnöki választásnál á választási jegyzőkönyv szerint szavazott 163 iparos és beadatott ugyanannyi szavazó-lap, mely szavazó-lapokból Olaj Ferencz csizmadia iparos kapott 118-at, Schmidt János esztergályos iparos pedig 45 öt. A 118 szavazatból a 45 szavazatnak levonása után kitűnt, hogy Olaj Ferencz csizmadia iparos 73 szavazattöbbséggel, mint azt a választási jegyzőkönyv mutatja, ipartestületi elnökké választatott. Az elnök-választásnál beadott szavazólapok le- pecsételése és azoknak az iparhatósági biztosnak történt átadása után a választási jegyzőkönyv sza­bályosan kiállíttatott és a választási elnök, a bizalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom