Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

gtink, mert magyarok vagyunk, és magyarsá­gunkat megvédeni bírjuk ? Mi az, amit a föld­rajzi fogalmak országában mesének tart minden józan elme? Mi volna más, mint a dákoro­mán i s m u s. Midliárom népnél egy a vezéreszme. De tovább mehetnénk és megemlékezhetnénk még számos nemzetről, megemlékezhetnénk nagy Dusán ivadékairól, az olasz irridentistákról, a lengyel emigránsokról és az ir szoczialistákról. De minek, ha végig mennénk az egész Európán, mindenütt azt tapasztalnák, hogy mindenütt egy a legújabb országalkotó eszme : a nemze­tek integritása. Szent érzelemmel ihletett borzadással te­kintünk a népek ezen harcza közepeit szeretett hazánkra, ezredéves európai életünk alatt annyi ádáz vihar között fentartott magyarságunk­ra; mert azt látjuk, hogy a létért való küzdel­münk csatája nem hogy nem szűnik, de a foly­ton növekedő területen szaporodó ellenséggel szemben napról-napra kevesebb lesz. Kiállunk a csatára vérünkkel és vagyo­núnkkal, munkákkal és tudományunkkal. De minél kitartóbbak vagyunk, annál mérgesebbek lesznek ellenségeink. Turjuk a földet, verjük a vasat, forgatjuk a könyvet és várjuk az ellent. Ez a mi mindennapi kenyerünk. A nemzet, a társadalom tesz, amit tehet: a végeken közmivelődési egyesületeket alkot, serkenti a népet, segiti a jobbat, inti az ellent. De mit ér ha egymagában csak nehezen mehet. A legnagyobb feladat rátok vár, néptanítók! Kezetekben a haza jövő nemzedéke. Keze­tekben akkor, amikor még gyenge, hajlékony. Tőletek függ: szlávok legyünk, vagy magyarok. Kezeitek alá adja a nép gyermekét. Serkentsétek munkára, szorgalomra, mutas­sátok meg neki az erények, az erkölcsösség út­ját, mondjátok el előtte dicső őseink hőstetteit, csepegtessétek szivébe a magyarság szereteté- nek olaját és gyújtsátok meg azt a hazaszeretet szent szikrájával, tegyétek bátorrá, vállalkozó­vá, józanná és okossá a népet; és a nemzet jobb jövője és a haza dicsősége biztosítva van. Dunai Szél. Tanító gyűlés. Folyó hó 25-én tartá a „Vácz-egyházmegyei kát. tanitó-egylet“ központi közgyűlését, mely ered­ményeiben messze kihatólag előmozdit.á s megszilár- ditá a kát. népnevelés érdekében megindult egye­sülést s jótékony intézkedései által örökre bálás emlékezetében marad az egyházmegyei tanítóságnak. A gyűlésről következő értesítést nyertük. Reggel 7 és fél órakor volt a gyülekezés a pap­növelde kápolnájában, honnét sz.-mise hallgatása után a díszterembe vonultak a küldöttek. — Jelen voltak az egyházmegyei hatóság részéről Neszveda István helyettes püspök, az egyesület védnöke, mint disz-elnök. Csávolszky József főtanfelügyelő, mint elnök. Hegyi Antal altanfelügyelő. A kerületi egy­letek küldöttei. 1. Neszveda István helyettes püspök mint ból fenmaradt szabad időt, mely ismeretség hiányában lélekölően unalmas volna. Legkedvesebb vendégünk a postás, kit már a reggeli mellett mindenki oly mohósággal vár, hogy megérkezésekor azt sem tudja kit elégitsen ki előbb. Legnagyobb öröm egy levél, megszokott lapunk mellett. Épen lóháton ültem midőn a postás a „Váczi Közlönyét kezembe adta, s igy csak a „Rózsa men- ház“-nál olvashattam el. 1257 méter magasban még aligha olvasta valaki, s nekem annál érdekesebb volt olvasni, milyen „Dunai Szél“ fujdogál otthon. Hej! ha Jókay aerodromjai már feltalálva len­nének, be olcsón lehetne innen köveket szállitani a fő-utcza kövezésére, meg aztán hegyi patak vizet az utczák öntézésére ! De hát ez pium desiderium s maradjunk csak a Szőke Dunánk vizénél s a szobi kőbányáknál. Az idő jelenleg állandóan szép, s alig zavarja meg egy-egy hirtelen menydörgés és zápor, mely után ismét ott ragyog az égen az éltető nap, s annál üdébb a levegő. De ... a mi szép postamesternőnk sürgetett a levél a feladására, mert indul a posta s ez okból te­hát a többit jövőre. A viszontlátásig ! ifj. Varázséji Gusztáv. I d a. Irta : Kapás. Karaffa . . . Oh mi átkos e név! Ott ül a vér-törvényszék elnöke szobájában ; fe­jét, melyen az átvirrasztott éjek nyomai oly észre­vehetően ülnek, két kezébe hajtja s őrültként bámul maga elé. „Bírnom kel! őt — igy kiált föl végre — bírnom kell, bár a poklok minden ördöge esküdjék is össze ellenem. Csak őt, és senki mást 1 ... De hogyan ?! az egyesület védnöke s diszelnoke ékes szavakban ] ad kifejezést a fölötti örömének, hogy a» egyházme­gye kerületi küldötteit üdvözölheti, a gyűlést meg- j nyitottnak nyilvánítja. — 2. Ezután nagys. Csá­volszky József főtanfelügyelő, mint elnök vevén át a szót, felhívja a jelen voltakat, hogy a gyűlés tarta­mára mellé egy világi elnököt s jegyzőt válaszsza- nak ; mire egyhangú felkiáltással : Rácz Ferencz rá­kos-palotai tanító világi elnök, ÍJdvardi Mihály váczi tanító pedig, jegyzőnek választattak, állásaik elfog­lalása után felhívja — 3. Bobory Károly monori ta- nitót, mint az állandó bizottság előadóját, hogy a legutóbb tartott központi gyűléstől történt nevezete­sebb egyleti mozgalmakról jelentését tegye meg. Előadó röviden megemliti, hogy van az egyletnek jelenleg 690 tagja, a 20 f'rtos alapitó tagoktól be­folyt összeg az 2500 irtot meghaladja, s igy az egy­let némi alaptőkével rendelkezvén, segélyezési czél- jait a jövőben megkezdheti. Jelenti továbbá, hogy Hegyi Anta altanfelügyelő saját költségén egy egészségügyi tankönyvet nyoma­tott, melynek ingyen kiosztása által az elemi isko­lákban tanítani kívánatos egészségtan kezelését óhajtja megkönnyíteni, hogy a felsőbbi erre vonat­kozó rendeleteknek könnyebben elégtétethessék. Ör­vendetes tudomásul vétetett s jegyzőkönyvileg úgy az alapitó tagok, valamint Csávolszky József és He­gyi Antal uraknak nemes adományaikért jegyző­könyvileg köszönet szavaztatni rendeltetett. — Vé­gül jelenti, hogy a központi gyűlés óta lefolyt 3 év alatt tanügyi dolgozatképen több mint 200 drb dol­gozat adatott be, mi az egyleti élet szellemi tevé.- kenj^séget igen szépen, bizonyítja. — Kéri a gyűlést jelentésének tudomásul vételére. — Mire nézve az elnök, Csávolszky József pótlólag az előadó jelenté­sének kiegészítésére felemlíti még, azon nagylelkű s nevezetes mozzanatot, hogy Neszveda István helyet­tes püspök, mint az egyesület védnöke, az egylet által felállítani szándékolt tápintézet javára: 5000 frtot; Pósva Lajos lőrinczi plébános, esperes s ke­rületi tanfelügyelő pedig szintén azon czélra 2000 frtot adományozott, mit a közgyűlés lelkesedéssel vevén tudomásul, az adományozóknak nemes gondol­kozás s jótéteményeikért jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánitatott. 4. A számadások megvizsgálására egy bizottság küldetett ki, hogy a központi pénztárnok Jankovics Ernő által beterjesztett számadást felülvizsgálván, arról a délután folytatandó gyűlésnek, véleményük kíséretében jelentésüket megtegyék. 5. Elnök felemlíti, kogy a kerületek részéről az alapszabály módosítása végett többször tétettek in­dítványok, — sőt a székesegyházi kerület erre vo­natkozólag módositványt is nyújtott be, felhívja a gyűlést annak kijenletésére, váljon szükségesnek tartja az alapszabály módosítását miután a központi gyű­lés az alapszabály módosítását kívánatosnak s szük­ségesnek mondotta ki, kezdetét vette az alapszabály módosítása, melynél alapul arégi alapszabály vétet­vén, az ujabbi javaslat tájékozásul felolvastatott. 6. „Az egészségtan tanítása az elemi tanodákban“ tételnek tárgyalásánál végeztetett, hogy a Hegyi Antal költségén kinyomatott Magdics Károly-féle egészségtan, mint iskolai kézikönyv a népiskolák V. VI. osztályai részére elfogadtatik. 7. Felolvastatott az egyházai, kerületnek a köz­ponti gyűléshez elfogadás végett terjesztett azon in­dítványa, hogy a czélba vett tápintézett sikeresebb létesithetése végett, krajczáros egyletet alapítson. 8. Csávolszky József elnök, a fönnebbi tárgy folytán, melynek czélja szintén a tápintézet biztosí­tása és felvirágoztatása, azon indítványt terjeszti a központi gyűlés elé, hogy azon nemes s nagylelkű . . . Miként?! A módok százezrei állanak rendelke­zésemre : vagy ez, vagy az, s mégsem tudok boldo­gulni ! . . . De mégis, meg van !“ Ezzel fölugrott s a csöngetyü-zsinor után nyúlt. Nehány perez múlva egy borotvált arczu inas, az intriguák valóságos példány-képe, jelent meg. Mig az inas megjelent, Karaffa egy sor írást ve­tett a papírra, azt összehajtotta s e szavak kísére­tében adta át az inasnak : „Vidd ezen levelet Leitner századosnak.“ Mintegy negyedóra telt el s megjelent Karalfa előtt a százados. Minden előleges bevezetés nélkül előadta az elnök Leitnernek, — aki barátja volt neki, ha barátnak lehet nevezni azt, aki szolgai alá­zattal teljesíti egy más egyén minden parancsát, ké­rését, gondolatját; aki vak-eszköze minden kiviendő czélnak — előadta tehát, hogy neki Szirmay Idát, Eperjes legszebb leányát bírnia kell, bármily feltétel alatt, vagy bármily módon . . . „Érti-e — veté utánna — bármi módon ?“ — Igenis! volt reá a szolgai válasz. Leültek, s kifőzték ördögi tervüket. * * * Csinos, fehérre meszelt ház emelkedik Eperjes főterén, körülötte gyönyörű kerttel. E ház Szirmay József, magyar nemesnek és családjának a lakása. E család a tiszteletre méltó atyán és anyán kívül még négy tagból állt: két fiú- és két leányból. A fiúk egyike még csecsemő, a másika élte tavaszán levő ifjú; a leányok — Róza és Ida, mint két fesledő bimbó a sivatag oázán — szemük fénye volt a szü­lőknek. Ép estebédnél ült a tisztes család, midőn az inas Leitner századost jelenté be. A tiszt, félrevetve minden illemet, előmutatá az | elfogatási parancsot s hóhéri szerepéhez híven, ma j gával hurczolá a két családfőt még annyi időt sem | engedve nekik, hogy szeretteiktől búcsút vegyenek. férfiak, kik a tanítók gyermekei s árvái részére a tápintézet léteiét oly bőkezüleg biztosítottak Nesz­veda István helyettes püspököt és főt. Pósva Lajos lőrinczi plébánost, az egylet tiszteletbeli tagjaivá válaszsza s örök hálás emlékezet okáért neveiket jegyzőkönyvileg megörökítse. 9. Felolvastatott több kerület által indítványo­zott, de a székesegyházi kerület részéről alapszabály tervezettel ellátott azon indítvány, hogy az egyház­megye tanítói részére temetkezési segély egylet lé- tesitessék. Elfogadtatott. 10. Elnök előterjeszti több kerület azon indít­ványát, hogy a kerületek évi közgyűléseinek jegyző­könyvei kicseréltessenek tájékozás s tudomásvétel végett. 11. Beszédes István szentesi tanitó azon megbí­zatását terjeszti a központi gyűlés elé, hogy a szen­tesi tanitó testület által már több Ízben kérelmezett azon nehéz helyzet alól, melynél fogva ők a hódrne- ző-vásárhelyi kerületből a csongrádi kerülethez osztattak be, mentessenek fel, s tétessenek vissza a hód-mező-vásárhelyi kerülethez; — mert a Tiszán keresztül történő rendetlen közlekedés rendkívül költséges és súlyos terheket ró rájuk, mi által csak is a népnevelés ügye szenved. 12. Flnök előterjeszti a kún-félegyházi kerület azon indítványát, miszerint kérvény intéztessék a m. kir. vallás- s közoktatási minisztériumhoz, hogy a felekezeti és községi tanítók nyugdijszabályzata az állami tisztviselők és tanítók uj uyugdijszabály- zatáuak megfelelőleg módosittassék. 13. A csongrád-alpári kerület indítványa, a fizetés emelés, és fizetési minimum újbóli megállapí­tása s az ötödéves pótlék behozatala tárgyában. II. Bogyó Sándor nagyabonyi tanitó, mint a kiküldött számvizsgáló bizottság előadója jelentést tesz a megvizsgált számadásra vonatkozólag. 15. A nagykátai kerület megbízottja azon in­dítványt terjeszti központi gyűlés elé, hogy jövőben a központi közgyűlésekre történendő meghívón a tárgysorozat is mindig közöltessék a tagokkal. Az indítvány elfogadtatott. 16. Bobory Károly az állandó bizottság elő­adója, úgy a maga, mint társai nevében megköszöni a bennök helyezett bizalmat, — megbízatásukat a központi gyűlésnek leteszi. — Elnök felhívja a gyű­lést az uj állandó bizottság megalakítására, melype egyhangú felkiáltással rendes tagokul: Udvardi Mi­hály, Fodor Imre, Jankovits Ernő (Vácz), Bobory Károly (Monor), Rácz Ferencz (Rákos-Palota) és öt póttag választatott meg. 17. Elnök jelenti, hogy az alapszabályt szöve­gező bizottság munkálatát az idő rövidsége miatt el nem készíthette, kéri annak szövegezését az ál­landó bizottságra bízni. Yégzésileg elfogadtatott. 18. Többek indítványára az elnök, néhai Milecz Lőrincz tanitó elhalálozása fölött, ki az utóbbi köz­ponti gyűlés jegyzője volt, jegyzőkönyvileg fejezi ki a központi gyűlés részvétét. 19. Beszédes István indítványára a központi gyűlés jegyzőkönyvileg fejezé ki Csávolszky József­nek elnöki fáradozása s szives házigazdái előzékeny­ségéért köszönetét. 20. Egyhangú véleménnyel s éljenzéssel fogad­tatott azon indítvány, hogy Neszveda István he­lyettes püspöknek, a központi gyűlés testületileg fe­jezze ki mély köszönetét és hódolatát, hogy a gyű­lést személyes megjelenésével emelte s bölcs vezeté­sével támogatta. Végül több tárgy nem lévén, az elnök búcsút véve a kerületi küldöttektől, a gyűlést d. u. 6 óra­kor bezárta. Másnap a félelmetes halálmadár ismét megjelent, s ellmrczolta a két fiút s az idősebb leányt; a pa­rancs csak Idát kímélte. Beesteledett . . . Sötét, vészteljes felhők gyüle­keztek a menyboltozatra, s E sötét felhők előtt, mint A nagy vésznek hirdetője, Száguldó gyors paripáján Az erős szél tört előre. Most e kettő : szél és felhő Szövetkezve rémit mindent. Rémes lánggal fönn a villám, Zúgásával a szél itt lennt. Egy férfi tör magának utat ezen zivatarban, egyenesen Szirmay háza felé; keblében, miként a természetben, iszonyú vihar dühöng. Belépett a házba s innen a szobába. Künn lecsillapult a természet, s uj életre látszott ébredni minden : mig benn a szobában teljes erejével tombult egymással két elem: az erény és a bűn. Mintegy 3 óra lefogása után látjuk a férfiút távozni ama házból. Az áldozat meg volt hozva . . . Ida feláldozta magát szülőiért, testvéreiért. Ámde az Ördögi lélek _ Karaffa — mielőtt hazulról távozott, meghagyta, hogy ha egy óra múltával haza nem tér, végezzék ki az elfogott Szirmayakat. Ép azon órában, a midőn Ida a vért és erényt szomjuhozónak karjai közé dűlt: hullott le az öt Szirmaynak a fője a bakó véres bánija alatt, miután Karaffa a kéjmámorban megfe­ledkezett arról, hogy kiadott parancsát visszavonja. * * * * Napok múltával egy őrült nőt láttak bolygani Eperjes vidékén, ki szüleit, testvéreit és elvesz­tett erényét kereste ... és e nő nem volt más, mint a bájos Szirmay Ida.

Next

/
Oldalképek
Tartalom