Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-20 / 25. szám

nulásban. mind az iskolaiátogatásban, továbbá a ki­állított rajzokat és kézimunkákat. Az első dijat. 1 drb cs. kir. aranyat kapta Drajkó János II. osztály­beli péktanoncz Almás! Jánosnál, ki jóviselete, szor­galma, komoly munkássága által tanulótársai közt is első tekintély volt. Megérdemli, bogy neve közhirré tétessék. Továbbá 5 irtot kapott egy, 1 drb 10 fran­kos aranyat ,egy, 4 irtot három, 3 irtot öt, 2 Irtot 8, és 1 Irtot huszonhárom iparostanuló. A dijak kiosztása után az igazgató a polgár- mester urnák az ipariskolai bizottság elnökeinek és az intéző köröknek, valamint a tanitó testületnek, az iparosoknak és. a tanulóknak is köszönetét szava­zott a tett fáradozásokért. Erre viszonzásul Olaj Ferencz iparosunk mondott köszönet Dr. Miltényi Gyula igazgatónak. Mely után a polgármester a jelenlevő közönség éljenzése mellett bezárta a kiállítást. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül az igazgató urnák ez alkalommal mondott beszédét, a mennyiben a polgármesternek a tanács rovására mondott köszö­netét, a mi első sorban a város tanácstermében nem volt helyén való dolog s másod sorban igen érdemet- lenül lett felemlítve, mert úgy az ipariskola vizsgá­ján, mint a kiállítás megnyitásán a polgármester mellett egyik városi tanácsos is jelen volt s hogy a bezárás ünnepélyes pillanatában nem volt teljes számmal képviselve a tanács, annak okát abban lelje az igazgató ur, hogy a tanács tagjai is emberek s azoknak is szabad, hogy legyen pünkösti ünnepjök. — Ezt leszámítva azonban elmondhatjuk, hogy örömünnepe volt e két nap városunknak. Örültek az iparos tanulók, hiszen az ő munkájukat érdeme­sítette a közönség megtekintésre ; örültek derék, iigy- buzgó iparosaink, látva mily becsült a tisztes ipar ; örült a nagy közönség, hogy Váczon is lehetett olyasmit látni, a mi miatt máskor Pestre szoktunk menni örültek az intéző körök fáradozásaik sikere fölött. Örülhetett is Vácznak minden lelkes polgára, mert ha ezen intézmény meghonosul és tovább fejlő­dik, városunk jövőjét és hírnevét fogja emelni. Városi és vidéki hírek. = Bucsírjái’ási köriiaenetek tartatnak a mai vasárnapon és julius 4-én a pápa által engedé­lyezett ez évi jubileum alkalmából. A körmenet, mely a káptalani nagy mise után veszi kezdetét, először a felsővárosi plébániai templomba vezettetik, innen aztán a ferenczrendiek templomába, a honnan vissza­tér a székesegyházba. A sz. mise e napokban nem a szokásos időben, hanem fél órával előbb vagyis fél kilenczkor kezdődik. — A sikeíiiéuiíík vizsgaj». .Folyó tanév végével a siketnémák m. kir. országos tanintézeté­ben, Váczon, a növendékek zárvizsgája e hó 26-án délelőtt 9 és fél órakor veszi kezdetét s tart délig. — Esetleg a délutáni órákban is folytattatik. Erről értesíti az igazgatóság a szülőket és mindazokat, kik a siketnémák iránt érdekkel viseltetnek. = A vörös-kereszt 4>g-,yl<kí váezi fiókja ál­tal f. évi junius hó 14-én rendezett tánezestély jöve­delme. Bevétel 171 drb jegyért 171 frt. Felülfizeté- sekből 95 frt 40 kr. Megmaradt gyertyákért 3 frt 60 kr. Összesen 270 frt. Kiadás: Zenedij 50 frt. A teremért 30 frt. Nyomda költség 13 frt 50 kr. Világításra 22 frt 8 kr. Kendőröknek 3 frt 38 kr. Meghívók kihordásáért 4 frt. Terem díszítésre 6 frt. Szalagokért 3 frt 10 ki1. Jelvények készítéséért 1 frt 20 kr. Posta költség 1 frt 20 kr. Összesen 134 frt 46 kr. 270 frt bevételből 134 frt 46 kr. kiadást levonva, marad tiszta jövedelem 135 frt 54 kr. Fe­lülfizetek Rudnyánszky László 4 frt, Vörösmarty Já­nos 4 Irt, Besteck Adolf 1 frt, Csávolszky 5 frt 80 kr., Gr. Batthányi Zsigmond 5 frt, Neszveda István 5 frt, Virter Lajos 2 frt, Tragor Ignácz 10 frt, Ko­vács Ernő 2 frt, Hegyi Antal 3 frt, Balás József 2 frt, Reitter István 5 frt, Gosztonyi. János 2 frt, Gosztonyi Polixén 2 frt, Tarcsay János 1 frt, Szent- királyi Albert L5 frt, N. N. 10 kr., Varga Mihály 50 kr., Epstein József né 1 frt, Bonusz Antal 1 frt, Inczédy Soma 1 frt, Reiser Henrik 1 frt, Rosenberg Mór 1 frt, Sulcz B. 1 frt, Séley László 1 frt, Lati- novics Albinná 10 frt, Muzslay Bertalanná 5 frt, Haidfeld Alajosné 2 frt, Vizner Mihályné 2 frt. = Toi'iiavksgiik. A jövő héten fognak a tornavizsgák megtartatni, és pedig a gymn. tanulók tornavizsgája szerdán délután 5 órakor — a Kert-utczai nyári tornahelyiségben — az elemi iskolák nö­vendékeinek tornavizsgája pedig ugyanott szombaton délután 4 órakor fog megtartatni; felhívjuk mindkét tornavizsgára az érdeklődők figyelmét. = Kresse«!its MísII!«! leány nevelő intézeté­ben a vizsgálatok következő sorrendben tartatnak meg : juniushó 28-án reggeli 8 órakor a felsőbb osztályokban, 29-én délelőtt 10 órakor a dísz-vizsga zene és énekkel, 30-án reggel 8 órakor a kisebb osz­tályokban melyekre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja az intézet tulajdonosa. = A szőili magyarosortnsi kör f. hó 14-én egy kisehbszerü mulatságot rendezett 30 kros be­lépti díj mellett a csörögi csárdában, mely azonban későn levéli közhirré téve kevésbé sikerült. Ez alka­lommal a magyarosodási kör könyvtára javára fe- lii lfizettek : Almásy János 1 frt, A 1 m á s y József 1 frt, melyért ez utón is köszönetét nyilvánítja a rendezőség. = íiíyásyJair. Ko vásznai Kováts Fe­rencz a váczi felső járás segéd-szolgabirája f. hó 13-án, életének 46 ik évében hosszas szenvedés után Budapesten a vörös-kereszt „Erzsébet“ kórházában elhalt. Temetése f. hó 15-én d. e. 10y2 órakor ment végbe a helvét hitvallású szertartása szerint. Ny. B ! = Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Libertini Lajos illavaí kir. orsz. fegyintézet! II. oszt. tiszti írnokot a váczi kir. orsz. fegyintézethez I. oszt. tiszti írnokká nevezte ki. : Xévaaaagyarnsiitás. Fiiser Gyula vá­rosi számvevő jegyzőnk, vezetéknevét belügyminisz­teri engdélylyel F ó t h i-ra változtatta. = Kgy jsitislssfiíszoíí a ka mást jnial- ma%. Reiser Antal Fiúd rich Alajos gépgyárában működő gépészlakatos tanon ez, a kiállításon feltűnt dohány vágógép munkájáért 3 frt dijat nyert, a nyert összeget azonban egy hála köszönő levél kíséretében Dr. Miltényi Gyula ipariskolai igazgató kezeihez juttatta, hogy azt valamely szegényebb iparos ta­nulónak adományozza. = ftzeiBaél.vi 1* a a*. Kalmár Endre királyi tanácsos, a kegyesrendiek tartomány-főnöke Fekete Endre titkárja kíséretében, tegnap városunkban idő­zött a kegyesrendi ujoneznövendékek vizsgája al­kalmából. = A vöi’ös-kercs/J festely. Ezen czim alatt a vörös-kereszt egylet helybeli választmánya által pünkösd hétfőjén a lőház helyiségében rende­zett estély fényes sikeréről tehetünk jelentést. Azon lázas készülődések és intelligens közönségünk álta­lános érdekléséből ítélve, melyet az előző napokon át városszerte észleltünk, az estélynek előre is a megszokott sikert jósolhattuk. — Pedig ezen estély nem volt sem hangversenynyel, sem szinelőadással egybekötve, hanem csak egyszerűen „vörös-kereszt estély“ czim alatt volt a meghívókon feltüntetve és tényleg meg is tartva. Sikere mind a mellett úgy anyagi, mint szellemi tekintetben elég fényes. Anyagi tekintetben annyiban,_ hogy az egylet pénztárába a készkiadásokon felül is elég jelentékeny összeg folyt be, — szellemileg _ pedig teljesen kifogástalan volt, mert ott láttuk intelligencziánkat majdnem teljes számban, továbbá mert mindenki kedve szerint mu­lathatott. A közönség hangulatát kissé lelohasztotta ugyan az időnként megeredő eső, mert ez akadá­lyozta a közönséget abban, hogy a szabadban tar- tózkodhassék, de másrészről kárpótolta azon üde légáram, mely a lehűtött levegő következtében a tánezteremben érezhető volt és ez a nyári mulatsá­gok alkalmával uralkodni szokott el tűrhetetlen hő­séggel szemben elég előny. Az estély fényes sikere is a mellett tanúskodik, hogy a vörös-kereszt egylet nek már maga a neve, — mely a helyben tartatni szokott elite bálokról nagyon is előnyösen ismert, — hozza magával annak renoméját. Ez egyszer megvirradt a tánezosokra, mert volt ott leány és menyecske oly szép számmal, hogy ennyi szépségtől még gondolataim is elmosódnak és az estélyről a legjobb akarat mellett is csak halvány képet nyújt­hatok. .Pontban 7 órakor jelent meg fényes öltözék­ben a „bálanya:“ Almássy Albértné úrnő, kit a rendezőség egy díszes csokorral lepett meg. Meg­jelenése egyúttal jeladás volt a táncz megkezdésére. A megjelent disztingvált közönség Marczi villanyozó zenéjének hangjai mellett csakhamar megkezdte a tánezot. Az első négyest mintegy 60 pár lejtette. A mindvégig jó hangulatban lefolyt estély csak a késő éjféli órákban ért véget, mikor is a közönség egy kellemesen töltött est emlékével oszlott szét. Most csak az van hátra, hogy azon sok szépség neveit — kik az estélynek a legnagyobb fényt kölcsönözték, e lapok hasábjain megörökítsem. Ott láttuk a következő hölgyeket: Almássy Albértné, Gosztonyi Jánosné (V.-Hártyán), Szentkirályi Albértné, Palkovics József- né, Dr. Pauer Béláné, Forsterné, Szukob Jánosné, Helveyné (Bpestről), Kemény Gusztávné, Serédy Ilona, Dr. Huzelláné és nővére, Kovács Ern'őné, Jakabffiné, Piufsichné, Tarcsayné, Dr. Bolgárné, Dr. Rákosiné, Tragor Ignáczné, Dr. Freysingerné, Tiry Sándorné (Bpest), Vadkerty Lajosné, Vadkerty Mihályné, Varázséji Gusztávné, Schützné, Krenedics Matild, Inczédyné, Gyíirky Károlyné, Schmiedt Jánosné, Makayné, Haidfeld Gyuláné, Velzer Kál- mánné, Velzer Lajosné, Uhlig Edéné, Meiszner Jánosné, Pécs Sándorné, Bezdek Jánosné, Ernyey Jánosné, Kresák Ferenczné, Lexa Emma, Reiser Henrikné, Losonczi Nagy Károlyné. — Vadkerty Katicza és Irma, Inczédy Irma, Kovács Elvira és Margit, Schätz Margit, Bolgár Margit, Regele Gi­AJA! KÖZLÖNY" TÁRGZÁJA. Ä krágli. — Andersen regédből. — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy finom gavallér, kinek összes házibútora egy csizmahúzóból és egy hajkeféből állott; de volt még egy kráglija is, mely heted hét országra szólt. Erről a krágliról szép történetkét tudok. Öreg volt, nem egyszer gondolt házasságra is. Történt, hogy egy harisnyakötővel került mosásba. Teringettét! — kiáltott fel a krágli — soha sem láttam még ily nyúlánk, finom, gyöngéd, csinos teremtést! Szabad becses nevét kérdenem ? — Azt nem mondhatom meg! — viszonzá a harisnyakötő. — De, hát . . . hát hova való kegyed? — kérdé a krágli a legnagyobb kíváncsisággal. A harisnyakötő kissé félénk természetű lévén, fölötte furcsának tűnt fel előtte, hogy választ adjon. — Kegyed öv, nemde? — kérdé ismételve a krágli — ugy-e olyan belső-öv ? No, no; ne tagadja, hisz látom, hogy magácska inkább használatot visz végbe mint disz gyanánt szolgál kis kisasszonyom ! — Ne beszéljen ön így velem ! — válaszolt a harisnyakötő — úgy hiszem én önnek éppenséggel semmi engedélyt nem adtam erre 1 Ej, mit, ha valaki oly elbűvölő, oly szép mint kegyed — mondá a krágli — nem elég engedelem az ? — Ugyan menjen, maga . . . ne jöjjön oly közel hozzám — heveskedék a harisnyakötő. — Ön egészen úgy tűnik fel előttem, mint ha férfi volna ! — Igen is, kedves kisasszony, én finom gavallér vagyok henczegett a krágli — van nekem min­denem, még esizrnahnzóm és hajkefém is. Es ez persze nem volt igaz, mert nem ő, hanem gazdája bírta ezen tárgyakat, de ő dicsekedett. — Mondtam már egyszer, hogy ne jöjjön oly közel hozzám — ismétli; még ingerültebben a haris­nyakötő én nem vagyok' ehhez hozzá szokva ! — Ej huj ! kurjantott a krágli. Nem sokára kikerültek a, mosásból. Majd beke ményitve a verőfényes napon egy székre kiakasztották őket, hogy megszáradjanak. Innen a vasalódeszkára jutottak. S ime, most az izzó vasaló körmei közé kerültek. Özvegy asszonykám! — kiáltott a krágli — édes, aranyos özvegy asszonykám! Egészen ója va­gyok, fölhevülök, lángolok ! Juj! ön lakat éget be­lém ! Ah ! önnel tartok ! Ön lump ! — mordult rá a vasaló és büszkén, kérhelhetetlenül vágtatott keresztül a kráglin, azt gondolván, hogy gőzkazán, mely egész sor vagont von maga után. — Lump 1 — jegyié meg az özvegy asszonyka még egyszer. A krágli szélein kissé kicsépkésedett s ennek a papiros olló csak örvendhetett. Oh! — buzgólkodott a krágli — magácska a legelső tánezosnő ! Mily kecsen tudja a lábait kiter­jeszteni ! Olt, mily bájoló! Istók ucscse! ezt senki sem volna képes magácska után produkálni. — Elhiszem azt — veté oda az olló. — Valóban, magácska megérdemelné, hogy grófnő legyen! — hizelkedék a krágli. — A mivel én. finom gavallér, bírok, egy csizmahuzó csak és egy fodo ritófésü. Oh bírnék csak egy grófsággal ! — Micsoda? ön nősülni akar? kérdé az olló mérgesen és oly mélyen kanyaritott rajta, hogy el kellett dobni. Már úgy látom, a hajkefét kell feleségül ven­nem! — gondold magában a krágli. — Valóban csodálatra méltó szép haja van önnek, kedves kis­asszony! Nem gondolt még soha férjhez menetelre? — Oh, igen — viszonzá a hajkefe — hiszen a csizmahuzóval vagyok már eljegyezve! — Eljegyezve ! — kiáltott a krágli. Ezután már senki sem volt, a kivel szerencsét próbálhatott volna, azért megvetett minden eljegyzést. Hosszú idő telt el, a krágli egy papirgyáros zsákjába került. Ott egész rongytársaság volt együtt. Mindeniknek volt valami mondani valója, legtöbb azonban a kráglinak, mert ez igazi dicsekvő fráter volt. Temérdek szerelmi viszonyom volt — kezdő a a krágli — nem hagytak békét. De finom gavallér voltam is áin! Mi több még csizma,li-uzóm és haj keléin' is volt, melyeket soha. sem használtain. Csak akkor láttak volna önök engem, mikor egyszer félre léptem ! Soha sem felejtem el első szerelmemet. — Oly gyöngéd, oly kedves harisnyakötő volt s miattam a mosókádba — ugrott ! Tetszettem egy özvegyasszonykának is, ki értem lángolt, de én el­hagytam őt, mert fekete volt. Azután szeretett a legelső tánezosnő, ki e sebet okozá, melyet most is magammal hordok: olyan indulatos volt! Sőt saját hajkefém is belém bolondult, kinek szive bánatában a haja mind kihullt. Igen, én sokon mentem keresz­tül, de mégis legjobban sajnálom a harisnyakötőt... azaz, hogy a derék övét, mely a mosókádba ugrott. Sok van a lelkemen, kell, hogy tisztára mossam ma­gamat, hogy fehér-papiros legyek ! És ezt el is érte a krágli. A rongyok mind fe­hér papírrá lettek s a krágli épp azon darab papír, melyet itt látunk, melyre a történetke lön lenyo­matva. És ime ez azért történt igy, mivel csak az imént dicsekedett oly dolgokkal, melyek soha sem történ­tek meg. Ezt szívleljük meg, nehogy mi is úgy járjunk mint a krágli. Mert valóban, nem tudhatjuk, vájjon mi is nem kerülünk-e egyszer a rongyszedő zsákjába- s nem dolgoztatunk-e fel azon darab fehér papírrá, melyen egész élettörténetünket s talán még legtit­kosabb gondolatainkat is lenyomatva, épp úgy mint a kráglinak, el kell majd mesélnünk. Xj'u.Ivu A jótékony asszony. — Karczolat. — Mariska és Béla csak egy éves házasok s há­zasságuk egyike azon ritkáknak, melyekre a legfe­ketébb irigység sem mondhat semmi megbélyegzőt, íázóval: ők boldogok ! Béla a főváros legtekinté lyesebb ügyvédeinek egyike s ismerői méltán nevezik öt mindkét éltelemben „ügyes“ ügyvédnek. Bedig Bélának nem tetszik a foglalkozás, mely sokszor egész napokra elválasztja szeretett nejétől s házasságuk első napjaiban gyakran hallhatta a me­nyecskétől is azt a szemrehányást, hogy egész na pokoli keresztül egyedül hagyja otthon unatkozni S Bélának nem sok fejtörésébe került, hogy se­gítsen a helyzeten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom