Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-02 / 18. szám
VIII. évfolyam. 18. szám. Vácz, május 2. 1 HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési ára: évnegyedre ............................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssé'. Egyes szám ára : 10 kr Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) és MILLMANN GÉZÁNÁL (kis piacz.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora ........................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték menyben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czirnzete: hová a lap és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen teilen leket nem fogadunk el. szellemi leveA városi tisztikar piros tojása. Február 21-én volt, az a nap, mikor a városi képviseleti közgyűlésen egyik városi képviselőnk, meginterpellálta polgármesterünket a városi pénzkezelési és háztartási szabályrendelet 67. §-a értelmében való mulasztásaiért. A polgármester ezen interpelláczióra megígérte, hogy tüzetes jelentést fog terjeszteni a közgyűlés elé. E választ a közgyűlés tudomásul vette. M á r c z i u s 14-é n volt az a második nagy nap, melyen a polgármester ezen jelentése a közgyűlésen felolvastatott. A közgyűlés tudomásul vette a jelentést, s annak kinyom atósát és a képviselők közt leendő kiosztását elrendelte. Ez alkalommal nehány képviselő részéről oly inparlamentáris beszéd tartatott, mely városi képviselő testületünk méltóságához épen nem illett. Erről azonban jelenleg bővebben nem emlékszünk meg. April 26 án Husvét hétfőjén került ki sajtó alól s osztatott szét a képviselők közt az a jelentés melyet a polgármester az idézet §. ér leimében minden é-v január havában volna köteles a képviseleti közgyűlés elé terjeszteni. Hogy tehát, ez a f e b r u á r b a n meginterpellált, m á rcziusban tudomásul vett s á p r i- lisban kinyomatott jelentés, mielőtt májusban tárgyaltatnék, ne csak a képviselőknek, hanem a nagy közönségnek is tudomására jusson, egész terjedelmében közöljük. Hogy azonban arról a sokat emlegetett 67. §-ról is tudomása legyen olvasóinknak, — mert csak is ennek alapján lehet a jelentést tárgyilagos bírálat tárgyává tenni — ezen §.-t is szó szerint közöljük. A város pénz- és adókezelési és háztartási szabályrendelete. 67. §. A jelen szabályrendeletben foglaltak pontos és szigorú megtartásáról és végrehajtásáról a polgármester köteles intézkedni. — A jelen szabály- rendeletben külön megállapított jogain és kötelességein felül még különösen köteles arról is intézkedni, hogy a város gazdasági ügyei tervszerű és rendszeres működéssel vezettessenek; úgy folytonosan felügyelni, hogy a város követelései köz és városi adók s közterhek pontos kezelése és behajtása biztosítva legyen. — Ehhez képest minden év január havában a város közgyűlése elé részletes jelentést köteles beterjeszteni : a városi tisztikar előző évi közigazgatási tevékenységéről, a befolyt köz- és városi adóknak s közterhek- és a városi követeléseknek, úgy a városi bevételeknek és kiadásoknak összegéről, a város'függő és állandó adósságainak mennyiségéről, a város vagyona és a kezelése alatti alapok mérlegéről és vál tozásáról. A jelentésben mindezek, az előző évek hason összegeivel egybehasonlitva tűntetendők fel, hogy abból az egyes összegek emelkedése vagy apadása a város és a kezelése alatti alapok vagyoni állása s a pénzügyi gazdálkodás eredménye megítélhető legyen. — A jelentésbe egyúttal véleményes tervezet foglalandó a város következő évi gazdasági és egyéb közigazgatási teendői s a lefolyt évfolyamán észlelt ne táni hiányok elhárítására szükségessé válandó intézkedésekről. — A polgármester, úgyszintén az árvaszék hason természetű jelentése kinyomatandó, a képviselők közt kiosztandó és kiosztás után 8 nappal k Özgyülésileg tárgy a 1 an d ó. Ennek előre bocsátása után a, polgármesteri jelentést igtatjuk ide. Tisztelt képviselő testület! 2007/1886. A városi pénz és adókezelési s ház- fartási szabályrendelet 67. § a értelmében van szerencséin ez 1885 ik évre vonatkozó jelentésemet a következőkben tisztelettel megtenni : Mindenek előtt előre kell bocsájtanóra, hogy miután a jelenlegi városi tisztikar 1884. évi deczember hóban lett megválasztva, s igy működése 1885. évi január hó 1-én vette kezdetét, továbbá, hogy miután az árva-koroda és letét pénztárak még csak most állanak a végleges átadás, illetve átvétel befejezéséhez közel, a városi gyámügyi szabályrendelet 27. §-nak 7. pontjában előirt árvaszéki jelentés külön megtételének mellőzése mellett, utalva éreztem magamat, mint egyszersmind árvaszéki elnök, egyrészt az árvaszéket érdeklő működést is ezen jelentésemben röviden vázolni, másrészt pedig ezen jelentésem keretében az 1884-ik évre csak annyiban vonatkozni, a mennyiben ezt egyes közigazgatási ágak igényelni fogják. Ezek előre bocsájtásával a mi illeti a városi tisztikarnak az 1885-ik évben a közigazgatási, az árva és rendőri ügyekben ta.nusitott tevékenységét e tekintetben •/. alatt csatolom az emlitett évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatást, melyből kitűnik, hogy az 1884. évről maradt hátrálékok száma : 147 az 1885 évben érkezett összes ügy drbok száma ....................................... 11055 és igy, hogy az 1885. évben feldolgozandó összesen ................................................. 12302 ügy drb volt, melyekből................................... 10708 „ drb elintéztetvén 1885. év végével még elintézetlenül maradt ........................ 484ügy, mely hátralék, ha nem is nagyon túlságos, de mindenesetre jelentékenynek mondható azért különösen, mert százakra menő sürgetéseket von maga után, a mi elkerülhető lenne, mert azon meggyőződésemnek vagyok kénytelen kifejezést adni, hogy ha az illető tisztviselő urak az ügyek feldolgozása körül, — a megyei számon kérő szék meghagyása következtében is nyert elnöki utasításoknak megfelelően, — több buzgalmat és odaadást fejtettek volna ki : a kiemelt hátralékok jóval kisebb számot tüntethetnének fel. Tény ugyan az is, hogy a lefolyt évfolyam alatt egyes tisztviselők, mint például Regele Károly jegyző ur, — a ki 1885. julius hó 1-től kezdőleg az irattár rendezése végett egyébb jegyzői teendőitől felmentetett, habár ez iránti jelentését máig sem tette meg, — de ezáltal folyó teendői elvégzésétől közgyűlési határozat folytán elvonatott; tény az is, to vábbá, hogy Korpás Márton tanácsnok ur a lefolyt év végén megbetegedett, s ennek folytán a munkától visszavonatván, betegsége alatt a hozzá utalt ügyekben való kellő munkásság kifejtésében többé kevésbé gátolva volt ; ami azonban Korpás Márton tanácsnok urat illeti, hátralékainak mennyiségére nézve ki kell emelnem, hogy azok elbírálásánál az 1885. évi deczember hóban beállt s 1886. évi február hó végéig tartott betegsége enyhítő körülményül szolgálhat ugyan, de az egész évi működés tekintetében mentségül nem vehető ; — de el nem hallgathatom azt, hogy Emerich Lajos városi rendőrkapitány ur az ügyek késedelmes elintézése miatt a megye által egy ízben 28 frt 80 kr., másod ízben 38 frt 68 kr., harmad ízben pedig 6L frt 62 kr. kórházi ápolási költség megfizetésében marasztaltatott el ; továbbá, hogy az iparkamarai illetékekre vonatkozó főkönyv 1885. év végével, a számvevőjegyzőség jelentése szerint, ugyan csak a rendőrkapitány ur miatt lezárható azért nem volt, mert a mennyiben az előző években az emlitett kamarai illetékek a városi rendőrkapitányság által szedettek, a városi rendőrkapitány ur által a leszámolás eszközölhetése végett máig sem lettek a városi pénztárnak átadva, sem az átadást gátló körülmények bejelentve ; végre, hogy az 1885. év II. feléről a személy és vagyonbiztonságról, az öngyilkossági és véletlen halálesetekről a megye hatóságához kimerítő jelentés ugyan csak a rendőrkapitány ur miatt, — a ki a vonatkozó adatokat bemutatni elmulasztotta, — nem tétethetett ; de nem mellőzhetem hallgatással azt sem, hogy a város 1886. évi költségvetése, előadó ifj. Varázséji Gusztáv tanácsnok ur által törvényszabta időben be nem terjesztetett, miért is az még most sincs letárgyalva; s nem hagyhatom felemlités nélkül azon körülményt, hogy Fiiser Gyula számvevő jegyző ur az 1885. évi községi pótadó kivetéssel máig sem készült el; a kataszteri felmérések alkalmából felmerült, 5000 frt kamatozó kölcsönnel, fedezett és pótadó módjára behajtandó költségek kivetését hasonlóan elmulasztotta, — noha ez irányban 30 nap alatti jelentés tételi kötelezettséggel még az 1885. évi január hó 16-án kelt, s ugyanazon hó 31-én kézbesített 7349. szánra tanácsi határozattal utasittatott, — a minek következése ma az, hogy az illető érdekelt földbirtokosok és háztulajdonosok — ezen kölcsönnek egy évet már meghaladó kamataival terhelendők lesznek ; a mi annyival is inkább elkerülhető lett volna, mert a pénz és adókezelési szabályrendelet 11. §-nak 12. pontjának 3 ik bekezdése értelmében az adótiszt és egy dijnok folytonosan rendelkezésére állott. És ha még felemlítem azt, hogy a mennyiben 1885. évben : közigazgatási tanács ülés ........................61 árvaszéki tanács ülés .................................30 és közgyűlés ...............................................12 tartatott, s megérinteném végül azt is, hogy a rendőrkapitány ur 6t közigazgatási tanács ülés közül csak 16 ülésben vett részt, úgy hiszem, hogy ezzel indokolva lett azon felhozásom, hogy t. i. a fogalmi tisztviselő uraktól többet is lehetet volna várni. Ezzel a fogalmi tisztviselő urak tevékenységét röviden vázolván, ami illeti a közpénztár állását és az adó kezelést 3 •/• alatt melléklem a közpénztár 1885. évi kimutatását, melyből kitűnik, hogy a kincstári követelések behajtása körül az eredmény, — a hadmentességi dijt és betegápolási pótlékot kivéve, — az 1884 ik évinél jóval kedvezőbb. — Igaz, hogy a varosra a ieíeiú.-iség aimondatott s ennek ioly- tán egy állami adóvégrehajtóval terheltetett; de az adók behajtásánál mutatkozó kedvezőbb eredmény nem az állami végrehajtó érdeme és nem is a felelősségnek a kimondásában rejlik, hanem azon körülményben leli indokát, hogy a város polgársága az év jó középszerű termésénél fogva fizetőképesebb volt, mint az előző évben, mit igazol az is, hogy 1885. évben városi pótadó czimén a hátralékokkal együtt 3641 írttal több folyt be, mint 1884-ben, továbbá, hogy a bérjövedelmek rendesen befolytak, s hátrálékképen csak a régibb, s jelenleg közgyűlési tárgyalás tárgyát képező bérhátrálékok szerepelnek ; mig 1884-ben ugyanis közjövedelem czimén .... 87651 frt 701/2 kr. folyt be, addig 1885 ben . . . 87900 frt 73 kr. vétetett be s igy, az eredmény 249 frt 3*,2 kral kedvezőbb ; de kedvezőbb eredményt tüntetnek föl a kiadások is, mert mig 1884-ben a közjövedelmekből a kiadások.................................. 84902 frt 91 krra rúgtak, addig azok 1885-ben 83838 frt 33 krt felül nem múltak. A kórodai letéti és gyámpénztárakat illetőleg jelentésemet a fentebb felhívott azon okból, hogy ezen pénztárak végleges átadása még csak most közeledik a befejezéshez — részletesebben ki nem terjeszthetvén, e részben csak annyit jegyzek meg, hogy valamennyi pénztárban az évnegyedes vizsgálatok megejtettek s a pénztárak rendben találtattak. Az árvaszéket illetőleg még felemlíthetem azt is, hogy 1885. év végével 1849 gyámolt és gondnokolt volt; ezek érdekében 205 tűzkár biztosítás eszközöltetett, s hogy a biztosított összeg 149.970 frtot. tesz ki. Árvatári kölcsönök 1885-ben nem adattak; az árvatár felperessége alatt pedig csak két per tétetett folyamatba, melyek jelenleg végrehatási stádiumban vannak. Ami illeti az ipar ügyeket felemlíthetem, hogy a lefolyt évben befolyt: iparengedélyezésekért , . 265 frt ipari kihágásokból . ... 190 frt összesen : 455 frt mely összeg további intézk d^ig gyümölcsözőleg kezeltetik. Jelenthetem, továbbá az1- is, hogy 1885. évben a nagylaktanyának a m. kir. honvédségnek 1000 frt o. é. évi bérért 20 évre történt bérbeadása következtében, a pénztár jövedelmei nem megvetendő ösz- szeggel gyarapittattak ; a momázi átalakítás részben befejeztetett, — igaz ug a t, hogy még számos kívánni való van hátra, mim k többek közt a városi fogház helyiségek, melyek a . igényeinek egyáltalán meg nem felelnek s ugyanaz rí átalakítást igényelnek, minők továbbá a városi kórház és közvágóhíd a melyek hasonló újításoknak vetendők alá; — gondoskodás történt arról is, uOg^ a varos utczái ioko- zatosan kövezhessenek és jókarba helyeztessenek ;
