Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-14 / 46. szám

kát épített s a házak előtt két oldalt eper fákat ültettetett.* *) Közel egy század telt el, hogy Magyarországon az utczák befásitásával felhagytak, midőn az eszmét újra felkarolták s a régi városok védbástyai alatt elterülő u. n. glacis-k betemetvén, sétaterekké alaki­tattak át. Az aleek Váczon Oswald óta közkedveltségnek örvendettek, de fájdalom, mai napig a hozzá való sétaterek nélkül ! Findura Imre. Városi és vidéki hírek. — Templomi éiiclt. Szentkirályi Al- hertné úrnő ő nagysága a múlt vasárnapon, f. hó 7-én valódi műélvezetben részesítette a székesegyházi nagymisén jelen volt közönséget. — Gounod „Ave Máriá“-ját énekelte hegedű, harmonium és orgona kiséret mellett oly elragadóan, minőt a székesegyház­ban már régen nem volt alkalmunk hallani. Csak azt sajnáljuk, hogy ő nagysága kissé hátul foglalt helyet és igy néhány pianisszimója egészen elmosódott. A sikerült templomi énekben a kiséretnek is volt része, mely egybevágóan és preczizitással működött közre. Az orgonarészt ez alkalommal Szentkirá­lyi Pál ur játszotta igazi szakavatottsággal. Mint örömmel értesülünk, ő nagysága f. hó 19-én, a királyné ő Felsége születésnapján tartandó ünnepélyes isteni tisztelet alkalmával offertoriumnak Braga nagyhatású „Angyalok dalát“ fogja ismét a fent jelzett kiséret mellett énekelni, mire előre is felhívjuk közönségünk figyelmét! — Pesímegye kö/igaxgafi^i ItixoUságu f. hó 11 -én délelőtt ülést tartott, melyen F ö l d v á r y Mihály alispán, az államépitési felügyelő és az adó­felügyelő tette meg havi jelentését. — Felemlitésre méltó, hogy az adófizetés a múlt évhez képest 14.145 írttal kedvezőtlenebb. = Egyházi előléptetések. A hivatalos lap keddi, f. hó 9-iki száma közli a király azon legfel­sőbb elhatározását, mely szerint: Dr. Ivóvá eh Pál őrkanonok az éneklőkanonokságra, — Dr. V i r t e r Lajos székesegyházi főesperes az őrkanonokságra, — S p o n e r József pesti főesperes a székesegyházi fő- esperességre, — Tanács János csongrádi főesperes eddigi főesperességi czimének meghagyása mellett, az ekként üresedésbe jött s a püspöki asztalról ne­vezett hatodik alapítványi kanonokságra, — M a 1- 1 á r József, a püspöki asztalról nevezett hetedik ka- no: ok pedig a pesti főesperességre emeltetett. Fo­gadják jó kivánatainkat! = tnyászliir. Súlyos csapás érte Tarosai János helybeli villatulajdonos polgártársunkat. Édes atyja: Tarosai József, a fővárosnak egyik legte­kintélyesebb polgára f. hó 8-án Budapesten örök életre szenderült. Impozáns temetése f. hó 10-én ment végbe a közönség élénk részvéte mellett. Az érdemes agg polgár a többi között, arról is nevezetes, hogy ő nyitotta meg Budapesten a negyvenes években az első gőzfürdőt. Vendégszerető házában otthonos volt a művészet s estélyein Liszt Ferencz is rendes vendég volt. Ny. b.! = A „Merkur kor44 ma délután 3 órakor tartja alakuló közgyűlését, melyen a tisztviselők vá­lasztása is meg fog ejtetni. Miután az eddig belépett tagok száma a százat meghaladja : a kör életképes­sége kimondatott. Újólag felhivatnak tehát azon urak, kik a körnek esetleg még tagjai óhajtanak lenni, hogy ebbeli szándékukat a kör elnökségénél *) 1761-ben a kormány jutalmakat tűzött ki a elyemte- nyésztők javára. Aligha tévedünk, midőn azt hisszük, hogy ezen fákat egyenesen arra a czélra ültették. Ott látja magát a szép, virányos, verőfényes kertben, azzal a selyemfüitű kis leánykával, kit ő már úgy megszokott kis feleségének nevezni ; együtt játszottak, együtt tépték a virágokat, s ha egyikü­ket megvérzé az éles tüske, a másik csókjaival esi 1- lapitgatá a fájdalmat; — együtt örültek, együtt sírtak a gyermekkor ártatlan édes örömein, apró fáj­dalmain és egyikük sem tudta, mennyire szeretik egymást. Azután a gyermekből ifjú, a kis leányból, gaz­dag urihölgy lett, ami eddig szabad volt az most megszűnt, az ő utaik elváltak. Az urihölgy előtt egy uj világ nyílt meg, tele kincsesei, pompával, élvvel egy uj világ, hol hamar megtanul a szív fe­ledni, hol a szerelem nem érzelem többé, csak szokás, hol a ragyogás daemona előtt meghajlik minden. Az ifjú előtt pedig hosszú, nehéz pálya nyílt meg, a küzdés, a munka pályája, egy reszkető kis sugárért jövendő életboldogságért, egy pálya, hol nem feledni, hanem emlékezni tanul meg az érző szív, a rég el­múltak gyönyöreire. Végig suhant lelkén az egész mult, a féltve őr­zött szerelem, a viszontlátás és a fájdalmas csalódás emlékezete midőn látta, hogy mily magasan van fö­lötte az, kit ő imád, magasan hová nem hallatszik fel a sóhaj, hol nem érzik a szív kínjait. Újra érezte az első csalódás keserveit, érezte a fásult egyked­vűséget. mi össze tort lelkét, mint őszi köd boritá el. (Jjra érezte az ősz atya könyeit, melyek arczára hullottak, midőn a harezba indult, hová őt nemcsak a kötelesség, hanem egy megunt élet is vitték, érezte a kint, mely még egyszer_feltámadt lelkében, midőn őt utoljára látta . . . A hideg szurony érinté arczát, s ő felriadt ál­maiból. Borzongva húzta össze magán a köpenyt, e héten bejelenteni szíveskedjenek. Az előkészítő vá­lasztmány már gondoskodott egy díszes helyiségről, melyben a kör jövő héten megkezdi üdvös műkö­dését. = A postatakarékpénztár intézményének fejlesztése czéljából a belügyminiszter körrendeletét intézett az összes hazai törvényhatóságokhoz, mellé­kelve a postatakarékpénztárról népszerű nyelven irt röpirat három példányát. A körrendelet meghagyja, hogy a törvényhatóságok a postatakarékpénztári in­tézményt a hivatalokkal és közegekkel ismertessék meg és azokat az intézménynek minél tágabb körben való támogatására buzditólag hívják fel. A községi elöljárók, jegyzők és körjegyzők pedig utasitandók, hogy a postatakarékpénztárnak amaz üdvös és czél- szerü intézkedését, hogy a pénzkezelést ingyen tel­jesíti és a kamat nélkül heverő pénzkészletekért is kamatot fizet, az általuk kezelt községi és egyéb pénzekre nézve is mennél gyakrabban vegyék igénybe. — Az ipariskolai hizoítság Csávolszky József elnöklete alatt f. hó 10. és 11-én a városház tanácstermében ülést tartott. Az ülések tárgysoro­zata közül a legfontosabb az 1885/6-ki iskolai szám­adások megvizsgálása, melyet a bizottság rendben talált; letárgyaltatok és egyúttal elfogadtatott az 1886/7-ik évi költségvetés is. Amennyiben a költség- vetésben némi hiány mutatkozik, azt határozta a bizottság, hogy annak fedezése iránt a kormányhoz intéz felterjesztést. — Szóba került azon kérdés is, hogy azok, kik Írni és olvasni nem tudnak, felfo­gadhatok e iparos tanonezoknak ? E kérdés tárgya lása, — amennyiben e tárgyban a kormányhoz már előterjesztés tétetett — egyelőre függőben ha­gyatott. = SSaláloz ás. D e r n e r Gfyula, Derner Ist­ván helybeli járásbirósági végrehajtónak fia, tegnap reggel élete 23 évében tüdővészben meghalt. Teme­tése ma délután megy végbe. Ny. b. ! — Temetés. Domonyban f. hó 11-én nagy részvét mellett temették el Micsinay Pál köz- tiszteletben álló evang. tanítónak nejét, szül. Gyur- kovics Róza asszonyt. = Iíömley Gyulának, a helyben működő szintársulat jeles komikusának e héten lesz a juta­lomjátéka, mely alkalommal „A kisváczi huszá­rok“ czimü bohózatos népszínmű kerül színre, mikor is K ö m 1 e y egy bamba szerepében fogja magát bemutatni, mely alakításával a budai várszínházban is nagy tetszést aratott; ez alkalommal újabb helyi érdekű, kuplékat is fog énekelni, melyeket egy hely­beli szerző irt számára. Reméljük, hogy színházláto­gató közönségünk, mely több Ízben adta tanujelét annak, hogy az igaz érdem iránt lelkesülni tud, ezúttal sem fogja pártolását megvonni e jeles szí­nésztől, ki valóban érdemes a kitüntetésre! = Szcreiicséllcnség a vasúton. Kedden, f. hó 7-én szerencsétlenül járt özv. Szer day J.-né helybeli lakos. Ugyanis nevezett napon Budapestről utazott haza a Váczra esti 7 órakor érkező omnibusz vonaton. A vonat az állomáson még meg sem álla­podott, már Szerdayné leakart ugrani, de a leszállók egyike ruhájára hágott és igy elvesztve az egyensúlyt, egyik lába a hágcsóba került és ketté tört. A rög­töni orvosi segély után, a sérült nőt kocsira helyez­ték és lakására szállították, hol azóta a gondos ápolás daczára a szenvedett sérülések következtében élet­halál között lebeg. Az orvosok a sérültnek agg ko­rát tekintve, kevés reményt fűznek életéhez. Ezen eset is elég óvatosságra int mindenkit! = A járváiByhizoítság pénteken f. hó 12én- délután 5 órakor ülésezett ismét a városháza tanács­termében, mely alkalommal szőnyegre került a püs­pöki uradalomnak azon egészségellenes eljárása, hogy a vörösházból a vasutmentén levő majorba hordatja a trágyalét és azt ott szabadon hagyja a possadni. A bizottság a rendőrkapitányt oda utasí­totta, hogy szállítsa fel az uradalmat, hogy a trágya­egy keserű mosoly vonult végig ajkain, azután csen­desen susogta : álom volt, vége van ! — A hűs szél kaczagva rázta meg a száraz ágakat, mintha mon­daná szegény-szegény fiú ! . . . * * * Három ellenséges katona lassan csúszott feléje. Lélegzetüket is visszafojtva, zaj nélkül mint a hiúz haladtak előre, a szurony döfésre készen előre feszítve; s ha néha a tépett felhők közül ki-ki bukkanó hold megcsillant szuronyaikon, hirtelen meghúzták magu­kat, azután ismét előre. Már csak néhány lépés vá­lasztja el őket a gyanutlamil álló honvédtől, most már nem lehet észrevétlenül közelebb férkőzniük, most már gyorsaságukra bízzák magukat. — Egy hang, egy kiáltás nélkül törnek elő a bozótból, mi őket eddig elfödte ; de e nehány lépés elég volt a honvédnek, hogy az ábrándozóból hős legyen; egy lövés dördül el, s az egyik támadó hörögve össze­rogyik ; s most megkezdődik a dühödt harcz . . . Némán, mint a kiket valami varázs bilincsel le, küz­denek, csak a lábdobbanások, csak a szuronyok pen­gése hallatszik, s néha hallani azt az éles, bántó hangot, amint a döfő s hárító aczél csúsznak el egy­máson. — A honvéd kitünően védte magát, már mindkét támadója vérzik, ő rajta még csak nehány karczolás. — De a nehéz küzdelemben már lankadni kezd, most egy döfés lábát éri, a honvéd térdre esik már hallja a lövés által fölvert őrség gyors lépteit a végső kétségbeesés erejével ismét feláll, s az egyik támadó keresztül szúrva esik Össze, már nem is ön­tudatosan, csak bizonyos ösztönnel védi magát, most ismét egy döfés éri, s ő összeesik ; csak még öveinek „előre“ kiáltását hallja, még egy nevet susog, azután lének ilyetén szállítását szüntesse be és hagy a ma­jorból záros határidő alatt hordássá el. Azon esetre ha a felszólítás sikerre nem vezetne, felhatalmazta- tott a rendőrkapitány, hogy az uradalom irányában törvény adta jogait érvényesíthesse. Tekintettel arra, hogy a városban még mindig fordulnak elő ragályos megbetegedések, felkérettek az orvosok, miszerint legyenek arra tekintettel, hogy az ily be­teg gyermekek az egészségesektől távol tartassanak, A mi a f. hó 15-ig bezárt iskolák megnyitását illeti, miután e részben a városi tanács intézkedett, a bi­zottság mit sem határozott. = A körünkben működő szintArsnlat, jóllehet a buzgó igazgató a szinmüirodalom legújabb termékeiből összeállított műsorral és egybevágó elő­adásokkal igyekezik a közönség igényeit kielégíteni, nem részesül kellő pártfogásban és igy kellő jövede­lem hiányában a társulat csak rövid időig időzhet városunkban. Kívánatos volna, ha közönségünk, mely a nemzeti színészetnek mindig lelkes pártfogója volt, ezúttal sem vonná meg támogatását ezen valóban pártolásra méltó társulattól és a színházi látogatása által igyekeznék a szintársulat megélhetését biztosí­tani és annak városunkból leendő eltávozására mó­dot nyújtani. — A szintársulat városunkból Kecske­métre rándul, hol a téli ivadot fogja tölteni. ' Irodalom. = Hogy a közönség Ízlésének megfelel» szép- irodalmi hetilap aránylag rövid idő alatt nálunk is közkedvelt­ségnek s elterjedésnek örvenehet, azt legjobban bizonyítja a „Gondüző“ szépirodalmi hetilap, mely két évi fennállása alatt oly díszes és nagyszámú olvasóközönséget hódított a maga részére, hogy már harmadik évfolyamában a kor szellemével lépést tartó tetemes és meglepő újításokkal lépett föl, úgy annyira, hogy nemcsak a hazai, de a külföldi hasonirányu vállalatok közt is első helyet foglal el. Uj szellemének és irányának jobban megfe- lelőleg a lap III. folyamának első számával régi czimét megvál­toztatva ezentúl „Magyar Családi Lapok“ czimen fog megjelenni, mint a „Gondüző“ III. évfolyama. Előttünk fekvő első számából látjuk, hogy a szépirodalmi rész munkatársai, miként eddig, úgy ezentúl is hazánk s a külföld legkitűnőbb írói lesznek, kikhez méltán sorakozik a legdiszesebh művész-koszorú, kiktől a leg- remekebb iliusztrácziókat közli. A „Magyar Családi Lapok“ III. évfolyamának első száma a következő érdekes tartalommal je­lent meg : Az- elátkozott család; regény, irta P. Szathmáry Ká­roly. — Magyar nő; költemény, Reviczky Gyulától. — Az utolsó álom ; rajz, irta Síkor Margit. — A szív vértanúi ; regény, (ké­pekkel) irta, d’Ennery Adolf, francziából fordította, Máttönffy, Frigyes. — Az első tiszteletdij; rajz, irta Serédy 'Jénő. fr Hat-1 lálbüntetések a középkorban, mivelődéstörténeti csevegés Dr. R. R.-tól. — Tárcza Madarassy Lászlótól — Mondd, hogy szeretsz ! költemény“ (képpel) Torkos Lászlótól. — Képmagyarázatok. — A hétről. — Fővárosi hirek. — Hymen hírek. — Színház ifo-j dalom és művészet. — Vidéki hirek. — Külföld. — Illusztrácziók Két külön világ. A művész jutalma. Mondd, hogy szeretsz ! — A borítékon pedig „Tarka Világ“ — „Vegyesek“ — „Ház és-, tűzhely“ — „Talányok“ — stb. a legkülönbözőbb, érdekesnél' érdekesebb apróságokat találjuk. — A miveit magyar közönség: lelkes pártfogásába ajánljuk e valóban kitűnő képes szépirodalmi" hetilapot, mely úgy béltartalom, mint ízléses kiállítás és olcsóság tekintetében hazánkban egyedül áll. A „Magyar Családi Lapok“' előfizetési ára negyedévre 1 írt 50 kr. Mutatvány számot a „Ma gyár Családi Lapok“ kiadóhivatala (Budapest, VII. dob-uteza 14. sz.) kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld. = Iparos naptárak. A naptár irodalom egy uj vál­lalattal gyarapodott, mely e téren nagy hézagot lesz hivatva be­tölteni. Egy budapesti naptár kiadó intézet ugyanis minden iparos érdekét felölelő naptárakat ad ki, melyek szá­mos képpel és magyarázatokkal vannak ellátva; azonkívül oly bő tartalmat nyújtanak az olvasónak, hogy e tekintetben túl­szárnyalják az összes eddig megjelent naptárakat. Tanulságos czikkeket közölnek a szaktárgyakról, jó tanácsokat ad család szá­mára felkarolják továbbá azon korszerű kérdéseket, melyeket tanulmányozni és megismerni kötelessége minden iparosnak. A naptárak egy-egy példányának ára a csinos kiállítás és gazdag eszméletét veszti ... S az apró fűszálak szánakozva mondogatják körülötte szegény-szegény fiú ! . . . * * Csonka, béna koldus ül az utczasarkon, kalapja lehúzva szemére, fejét lehajtja, úgy hogy arczából alig látni többet, mint a kuszáit, rendetlen bajuszt és szakáit; testén tépett, rongyos honvéd atilla, melynek egyik ujja szabadon lebeg, — abból hiány­zik a kar. Csendesen ül ott, csak néha ütögeti man­kójával, megmaradt dermedező lábát, vagy húzza összébb rongyait, a metsző hideg, s szálingozó hó ellen, csak néha tekint fel, s ekkor látni, hogy sze­meiben még ifjú tűz villog . . . ily ifjan, s ily nyo­morultan. Nem szól, nem könyörög, s ha kap vala­mit, mintha tétovázna, az a reszkető sovány kéz, mint ki nem szokott a kolduláshoz. Egyszerre egy úri pár közeleg feléje ; amint kö­zelebb értek hozzá, a koldus esdőleg nyujtá ki ke- kezét; a hölgy pedig ajk bigyeztve mondá kísérőjé­nek — ki egy pénzdarabot nyújtott neki, — milyen alkalmatlanok ezek a koldusok ! — A honvéd össze­rázkódott e hangra, a pénz kihullott kezéből, gör­nyedt termete felegyenesedett, szemei lángoltak, aj­kai mozogtak, mintha mondani akart volna valamit ; de csak egy pillanatra, csak addig míg a szép hölgy­nek egy halk sikojtás lebbent el ajkain, azután ismét összegörnyedt, mankóját vette s csendesen vánszor- gott odább . . . Egy szót mormogott még: megismert . . . s szemeiben egy könycsepp gyűlt össze, s gördült végig fonnyadt arczán. A hópelyhek odavágódtak arczához, kuszáit sza­kállába, mintha mondta volna szegény-szegény fiú. . .,

Next

/
Oldalképek
Tartalom