Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-11-14 / 46. szám
kát épített s a házak előtt két oldalt eper fákat ültettetett.* *) Közel egy század telt el, hogy Magyarországon az utczák befásitásával felhagytak, midőn az eszmét újra felkarolták s a régi városok védbástyai alatt elterülő u. n. glacis-k betemetvén, sétaterekké alakitattak át. Az aleek Váczon Oswald óta közkedveltségnek örvendettek, de fájdalom, mai napig a hozzá való sétaterek nélkül ! Findura Imre. Városi és vidéki hírek. — Templomi éiiclt. Szentkirályi Al- hertné úrnő ő nagysága a múlt vasárnapon, f. hó 7-én valódi műélvezetben részesítette a székesegyházi nagymisén jelen volt közönséget. — Gounod „Ave Máriá“-ját énekelte hegedű, harmonium és orgona kiséret mellett oly elragadóan, minőt a székesegyházban már régen nem volt alkalmunk hallani. Csak azt sajnáljuk, hogy ő nagysága kissé hátul foglalt helyet és igy néhány pianisszimója egészen elmosódott. A sikerült templomi énekben a kiséretnek is volt része, mely egybevágóan és preczizitással működött közre. Az orgonarészt ez alkalommal Szentkirályi Pál ur játszotta igazi szakavatottsággal. Mint örömmel értesülünk, ő nagysága f. hó 19-én, a királyné ő Felsége születésnapján tartandó ünnepélyes isteni tisztelet alkalmával offertoriumnak Braga nagyhatású „Angyalok dalát“ fogja ismét a fent jelzett kiséret mellett énekelni, mire előre is felhívjuk közönségünk figyelmét! — Pesímegye kö/igaxgafi^i ItixoUságu f. hó 11 -én délelőtt ülést tartott, melyen F ö l d v á r y Mihály alispán, az államépitési felügyelő és az adófelügyelő tette meg havi jelentését. — Felemlitésre méltó, hogy az adófizetés a múlt évhez képest 14.145 írttal kedvezőtlenebb. = Egyházi előléptetések. A hivatalos lap keddi, f. hó 9-iki száma közli a király azon legfelsőbb elhatározását, mely szerint: Dr. Ivóvá eh Pál őrkanonok az éneklőkanonokságra, — Dr. V i r t e r Lajos székesegyházi főesperes az őrkanonokságra, — S p o n e r József pesti főesperes a székesegyházi fő- esperességre, — Tanács János csongrádi főesperes eddigi főesperességi czimének meghagyása mellett, az ekként üresedésbe jött s a püspöki asztalról nevezett hatodik alapítványi kanonokságra, — M a 1- 1 á r József, a püspöki asztalról nevezett hetedik ka- no: ok pedig a pesti főesperességre emeltetett. Fogadják jó kivánatainkat! = tnyászliir. Súlyos csapás érte Tarosai János helybeli villatulajdonos polgártársunkat. Édes atyja: Tarosai József, a fővárosnak egyik legtekintélyesebb polgára f. hó 8-án Budapesten örök életre szenderült. Impozáns temetése f. hó 10-én ment végbe a közönség élénk részvéte mellett. Az érdemes agg polgár a többi között, arról is nevezetes, hogy ő nyitotta meg Budapesten a negyvenes években az első gőzfürdőt. Vendégszerető házában otthonos volt a művészet s estélyein Liszt Ferencz is rendes vendég volt. Ny. b.! = A „Merkur kor44 ma délután 3 órakor tartja alakuló közgyűlését, melyen a tisztviselők választása is meg fog ejtetni. Miután az eddig belépett tagok száma a százat meghaladja : a kör életképessége kimondatott. Újólag felhivatnak tehát azon urak, kik a körnek esetleg még tagjai óhajtanak lenni, hogy ebbeli szándékukat a kör elnökségénél *) 1761-ben a kormány jutalmakat tűzött ki a elyemte- nyésztők javára. Aligha tévedünk, midőn azt hisszük, hogy ezen fákat egyenesen arra a czélra ültették. Ott látja magát a szép, virányos, verőfényes kertben, azzal a selyemfüitű kis leánykával, kit ő már úgy megszokott kis feleségének nevezni ; együtt játszottak, együtt tépték a virágokat, s ha egyiküket megvérzé az éles tüske, a másik csókjaival esi 1- lapitgatá a fájdalmat; — együtt örültek, együtt sírtak a gyermekkor ártatlan édes örömein, apró fájdalmain és egyikük sem tudta, mennyire szeretik egymást. Azután a gyermekből ifjú, a kis leányból, gazdag urihölgy lett, ami eddig szabad volt az most megszűnt, az ő utaik elváltak. Az urihölgy előtt egy uj világ nyílt meg, tele kincsesei, pompával, élvvel egy uj világ, hol hamar megtanul a szív feledni, hol a szerelem nem érzelem többé, csak szokás, hol a ragyogás daemona előtt meghajlik minden. Az ifjú előtt pedig hosszú, nehéz pálya nyílt meg, a küzdés, a munka pályája, egy reszkető kis sugárért jövendő életboldogságért, egy pálya, hol nem feledni, hanem emlékezni tanul meg az érző szív, a rég elmúltak gyönyöreire. Végig suhant lelkén az egész mult, a féltve őrzött szerelem, a viszontlátás és a fájdalmas csalódás emlékezete midőn látta, hogy mily magasan van fölötte az, kit ő imád, magasan hová nem hallatszik fel a sóhaj, hol nem érzik a szív kínjait. Újra érezte az első csalódás keserveit, érezte a fásult egykedvűséget. mi össze tort lelkét, mint őszi köd boritá el. (Jjra érezte az ősz atya könyeit, melyek arczára hullottak, midőn a harezba indult, hová őt nemcsak a kötelesség, hanem egy megunt élet is vitték, érezte a kint, mely még egyszer_feltámadt lelkében, midőn őt utoljára látta . . . A hideg szurony érinté arczát, s ő felriadt álmaiból. Borzongva húzta össze magán a köpenyt, e héten bejelenteni szíveskedjenek. Az előkészítő választmány már gondoskodott egy díszes helyiségről, melyben a kör jövő héten megkezdi üdvös működését. = A postatakarékpénztár intézményének fejlesztése czéljából a belügyminiszter körrendeletét intézett az összes hazai törvényhatóságokhoz, mellékelve a postatakarékpénztárról népszerű nyelven irt röpirat három példányát. A körrendelet meghagyja, hogy a törvényhatóságok a postatakarékpénztári intézményt a hivatalokkal és közegekkel ismertessék meg és azokat az intézménynek minél tágabb körben való támogatására buzditólag hívják fel. A községi elöljárók, jegyzők és körjegyzők pedig utasitandók, hogy a postatakarékpénztárnak amaz üdvös és czél- szerü intézkedését, hogy a pénzkezelést ingyen teljesíti és a kamat nélkül heverő pénzkészletekért is kamatot fizet, az általuk kezelt községi és egyéb pénzekre nézve is mennél gyakrabban vegyék igénybe. — Az ipariskolai hizoítság Csávolszky József elnöklete alatt f. hó 10. és 11-én a városház tanácstermében ülést tartott. Az ülések tárgysorozata közül a legfontosabb az 1885/6-ki iskolai számadások megvizsgálása, melyet a bizottság rendben talált; letárgyaltatok és egyúttal elfogadtatott az 1886/7-ik évi költségvetés is. Amennyiben a költség- vetésben némi hiány mutatkozik, azt határozta a bizottság, hogy annak fedezése iránt a kormányhoz intéz felterjesztést. — Szóba került azon kérdés is, hogy azok, kik Írni és olvasni nem tudnak, felfogadhatok e iparos tanonezoknak ? E kérdés tárgya lása, — amennyiben e tárgyban a kormányhoz már előterjesztés tétetett — egyelőre függőben hagyatott. = SSaláloz ás. D e r n e r Gfyula, Derner István helybeli járásbirósági végrehajtónak fia, tegnap reggel élete 23 évében tüdővészben meghalt. Temetése ma délután megy végbe. Ny. b. ! — Temetés. Domonyban f. hó 11-én nagy részvét mellett temették el Micsinay Pál köz- tiszteletben álló evang. tanítónak nejét, szül. Gyur- kovics Róza asszonyt. = Iíömley Gyulának, a helyben működő szintársulat jeles komikusának e héten lesz a jutalomjátéka, mely alkalommal „A kisváczi huszárok“ czimü bohózatos népszínmű kerül színre, mikor is K ö m 1 e y egy bamba szerepében fogja magát bemutatni, mely alakításával a budai várszínházban is nagy tetszést aratott; ez alkalommal újabb helyi érdekű, kuplékat is fog énekelni, melyeket egy helybeli szerző irt számára. Reméljük, hogy színházlátogató közönségünk, mely több Ízben adta tanujelét annak, hogy az igaz érdem iránt lelkesülni tud, ezúttal sem fogja pártolását megvonni e jeles színésztől, ki valóban érdemes a kitüntetésre! = Szcreiicséllcnség a vasúton. Kedden, f. hó 7-én szerencsétlenül járt özv. Szer day J.-né helybeli lakos. Ugyanis nevezett napon Budapestről utazott haza a Váczra esti 7 órakor érkező omnibusz vonaton. A vonat az állomáson még meg sem állapodott, már Szerdayné leakart ugrani, de a leszállók egyike ruhájára hágott és igy elvesztve az egyensúlyt, egyik lába a hágcsóba került és ketté tört. A rögtöni orvosi segély után, a sérült nőt kocsira helyezték és lakására szállították, hol azóta a gondos ápolás daczára a szenvedett sérülések következtében élethalál között lebeg. Az orvosok a sérültnek agg korát tekintve, kevés reményt fűznek életéhez. Ezen eset is elég óvatosságra int mindenkit! = A járváiByhizoítság pénteken f. hó 12én- délután 5 órakor ülésezett ismét a városháza tanácstermében, mely alkalommal szőnyegre került a püspöki uradalomnak azon egészségellenes eljárása, hogy a vörösházból a vasutmentén levő majorba hordatja a trágyalét és azt ott szabadon hagyja a possadni. A bizottság a rendőrkapitányt oda utasította, hogy szállítsa fel az uradalmat, hogy a trágyaegy keserű mosoly vonult végig ajkain, azután csendesen susogta : álom volt, vége van ! — A hűs szél kaczagva rázta meg a száraz ágakat, mintha mondaná szegény-szegény fiú ! . . . * * * Három ellenséges katona lassan csúszott feléje. Lélegzetüket is visszafojtva, zaj nélkül mint a hiúz haladtak előre, a szurony döfésre készen előre feszítve; s ha néha a tépett felhők közül ki-ki bukkanó hold megcsillant szuronyaikon, hirtelen meghúzták magukat, azután ismét előre. Már csak néhány lépés választja el őket a gyanutlamil álló honvédtől, most már nem lehet észrevétlenül közelebb férkőzniük, most már gyorsaságukra bízzák magukat. — Egy hang, egy kiáltás nélkül törnek elő a bozótból, mi őket eddig elfödte ; de e nehány lépés elég volt a honvédnek, hogy az ábrándozóból hős legyen; egy lövés dördül el, s az egyik támadó hörögve összerogyik ; s most megkezdődik a dühödt harcz . . . Némán, mint a kiket valami varázs bilincsel le, küzdenek, csak a lábdobbanások, csak a szuronyok pengése hallatszik, s néha hallani azt az éles, bántó hangot, amint a döfő s hárító aczél csúsznak el egymáson. — A honvéd kitünően védte magát, már mindkét támadója vérzik, ő rajta még csak nehány karczolás. — De a nehéz küzdelemben már lankadni kezd, most egy döfés lábát éri, a honvéd térdre esik már hallja a lövés által fölvert őrség gyors lépteit a végső kétségbeesés erejével ismét feláll, s az egyik támadó keresztül szúrva esik Össze, már nem is öntudatosan, csak bizonyos ösztönnel védi magát, most ismét egy döfés éri, s ő összeesik ; csak még öveinek „előre“ kiáltását hallja, még egy nevet susog, azután lének ilyetén szállítását szüntesse be és hagy a majorból záros határidő alatt hordássá el. Azon esetre ha a felszólítás sikerre nem vezetne, felhatalmazta- tott a rendőrkapitány, hogy az uradalom irányában törvény adta jogait érvényesíthesse. Tekintettel arra, hogy a városban még mindig fordulnak elő ragályos megbetegedések, felkérettek az orvosok, miszerint legyenek arra tekintettel, hogy az ily beteg gyermekek az egészségesektől távol tartassanak, A mi a f. hó 15-ig bezárt iskolák megnyitását illeti, miután e részben a városi tanács intézkedett, a bizottság mit sem határozott. = A körünkben működő szintArsnlat, jóllehet a buzgó igazgató a szinmüirodalom legújabb termékeiből összeállított műsorral és egybevágó előadásokkal igyekezik a közönség igényeit kielégíteni, nem részesül kellő pártfogásban és igy kellő jövedelem hiányában a társulat csak rövid időig időzhet városunkban. Kívánatos volna, ha közönségünk, mely a nemzeti színészetnek mindig lelkes pártfogója volt, ezúttal sem vonná meg támogatását ezen valóban pártolásra méltó társulattól és a színházi látogatása által igyekeznék a szintársulat megélhetését biztosítani és annak városunkból leendő eltávozására módot nyújtani. — A szintársulat városunkból Kecskemétre rándul, hol a téli ivadot fogja tölteni. ' Irodalom. = Hogy a közönség Ízlésének megfelel» szép- irodalmi hetilap aránylag rövid idő alatt nálunk is közkedveltségnek s elterjedésnek örvenehet, azt legjobban bizonyítja a „Gondüző“ szépirodalmi hetilap, mely két évi fennállása alatt oly díszes és nagyszámú olvasóközönséget hódított a maga részére, hogy már harmadik évfolyamában a kor szellemével lépést tartó tetemes és meglepő újításokkal lépett föl, úgy annyira, hogy nemcsak a hazai, de a külföldi hasonirányu vállalatok közt is első helyet foglal el. Uj szellemének és irányának jobban megfe- lelőleg a lap III. folyamának első számával régi czimét megváltoztatva ezentúl „Magyar Családi Lapok“ czimen fog megjelenni, mint a „Gondüző“ III. évfolyama. Előttünk fekvő első számából látjuk, hogy a szépirodalmi rész munkatársai, miként eddig, úgy ezentúl is hazánk s a külföld legkitűnőbb írói lesznek, kikhez méltán sorakozik a legdiszesebh művész-koszorú, kiktől a leg- remekebb iliusztrácziókat közli. A „Magyar Családi Lapok“ III. évfolyamának első száma a következő érdekes tartalommal jelent meg : Az- elátkozott család; regény, irta P. Szathmáry Károly. — Magyar nő; költemény, Reviczky Gyulától. — Az utolsó álom ; rajz, irta Síkor Margit. — A szív vértanúi ; regény, (képekkel) irta, d’Ennery Adolf, francziából fordította, Máttönffy, Frigyes. — Az első tiszteletdij; rajz, irta Serédy 'Jénő. fr Hat-1 lálbüntetések a középkorban, mivelődéstörténeti csevegés Dr. R. R.-tól. — Tárcza Madarassy Lászlótól — Mondd, hogy szeretsz ! költemény“ (képpel) Torkos Lászlótól. — Képmagyarázatok. — A hétről. — Fővárosi hirek. — Hymen hírek. — Színház ifo-j dalom és művészet. — Vidéki hirek. — Külföld. — Illusztrácziók Két külön világ. A művész jutalma. Mondd, hogy szeretsz ! — A borítékon pedig „Tarka Világ“ — „Vegyesek“ — „Ház és-, tűzhely“ — „Talányok“ — stb. a legkülönbözőbb, érdekesnél' érdekesebb apróságokat találjuk. — A miveit magyar közönség: lelkes pártfogásába ajánljuk e valóban kitűnő képes szépirodalmi" hetilapot, mely úgy béltartalom, mint ízléses kiállítás és olcsóság tekintetében hazánkban egyedül áll. A „Magyar Családi Lapok“' előfizetési ára negyedévre 1 írt 50 kr. Mutatvány számot a „Ma gyár Családi Lapok“ kiadóhivatala (Budapest, VII. dob-uteza 14. sz.) kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld. = Iparos naptárak. A naptár irodalom egy uj vállalattal gyarapodott, mely e téren nagy hézagot lesz hivatva betölteni. Egy budapesti naptár kiadó intézet ugyanis minden iparos érdekét felölelő naptárakat ad ki, melyek számos képpel és magyarázatokkal vannak ellátva; azonkívül oly bő tartalmat nyújtanak az olvasónak, hogy e tekintetben túlszárnyalják az összes eddig megjelent naptárakat. Tanulságos czikkeket közölnek a szaktárgyakról, jó tanácsokat ad család számára felkarolják továbbá azon korszerű kérdéseket, melyeket tanulmányozni és megismerni kötelessége minden iparosnak. A naptárak egy-egy példányának ára a csinos kiállítás és gazdag eszméletét veszti ... S az apró fűszálak szánakozva mondogatják körülötte szegény-szegény fiú ! . . . * * Csonka, béna koldus ül az utczasarkon, kalapja lehúzva szemére, fejét lehajtja, úgy hogy arczából alig látni többet, mint a kuszáit, rendetlen bajuszt és szakáit; testén tépett, rongyos honvéd atilla, melynek egyik ujja szabadon lebeg, — abból hiányzik a kar. Csendesen ül ott, csak néha ütögeti mankójával, megmaradt dermedező lábát, vagy húzza összébb rongyait, a metsző hideg, s szálingozó hó ellen, csak néha tekint fel, s ekkor látni, hogy szemeiben még ifjú tűz villog . . . ily ifjan, s ily nyomorultan. Nem szól, nem könyörög, s ha kap valamit, mintha tétovázna, az a reszkető sovány kéz, mint ki nem szokott a kolduláshoz. Egyszerre egy úri pár közeleg feléje ; amint közelebb értek hozzá, a koldus esdőleg nyujtá ki ke- kezét; a hölgy pedig ajk bigyeztve mondá kísérőjének — ki egy pénzdarabot nyújtott neki, — milyen alkalmatlanok ezek a koldusok ! — A honvéd összerázkódott e hangra, a pénz kihullott kezéből, görnyedt termete felegyenesedett, szemei lángoltak, ajkai mozogtak, mintha mondani akart volna valamit ; de csak egy pillanatra, csak addig míg a szép hölgynek egy halk sikojtás lebbent el ajkain, azután ismét összegörnyedt, mankóját vette s csendesen vánszor- gott odább . . . Egy szót mormogott még: megismert . . . s szemeiben egy könycsepp gyűlt össze, s gördült végig fonnyadt arczán. A hópelyhek odavágódtak arczához, kuszáit szakállába, mintha mondta volna szegény-szegény fiú. . .,
