Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

3. Azon udvarokban, hol pöcze gödör nincsen, ilyen létesittessék. 4. Az utczák és közterek tisztántartásáról szóló szabályrendelet egyes pontjai pontosan végrehajtassanak. 5. Az udvarokban a csatornák tisz- tittassanak és vízzel üblittessenek. G. A henteseknek háznál ölni és az utczára vizen kivül más folyadékot bocsátani nem szabad. 7. A Csillag szálloda előtti használaton kívüli kút sürgősen helyreállittas- sék és a közönség rendelkezésére bocsáttassák ; végül 8. Egy második járvány kórház állittassék fel. — Hogy a közgyűlés a járvány bizottság ezen indítványát mily módosításokkal fogadta el, arról a közgyűlés ezimü czikkben találnak olvasóink értesítést. — A járvány bizottság ezután 6 járvány kerületre osztotta a várost és pedig következőleg: A felső vámtól a kőkapuig terjedő városrészben : I. kerület a fő- utczától a Dunára eső rész ; a II. kerület a lőutezá- tól a vasút felé eső rész; a kőkaputól a püspöki rezidencziáig, illetve a paradicsom utczáig terjedő város részben: III. kerület a fő-utczától a Dunára eső rész ; IV. kerület a fő-utczától a vasút felőli rész; — a püspöki rezidenczián és paradicsom utczán alól eső városrészben ; V. kerület a fő-utczától a Dunára eső rész ; VI. kerület a vasút felőli rész. — Kerületi biztosoknak a következők választattak meg: az I. kerületben: Ilaffner Eerencz; a II. kerületben: Kran ez Ferencz; a III. kerületben: Dr. Csányi János; a IV. kerületben: Vitt Manó; az V. kerületben: Kresák Ferencz és Péts Sándor; a VI. kerületben: Bartos József. — Azon esetre, ha a kerületi biztosok valami rendellenességet találnak ezt a bizottság elnökénél jelentik be. Végül megkereste a bizottság a 6. honvéd huszár ezred parancsnokságát, hogy magát az egyöntetű eljárás foganato- sithatása czéljából a bizottsági üléseken képviseltesse és a rendőrkapitányt, hogy a kerületi biztosokat működésükben kellőleg támogassa. Ezzel a gyűlés véget ért.

= A* ipariestület alakuló gyűlése. A

földmivelési- ipar- és kereskedelmi minisztérium felhívása folytán városunknak képesítéshez kötött iparosai f. hó 19-én d. e. 9 órakor a „Szarvas“ vendéglő nagytermében Korpás Márton iparhatósági biztos elnöklete alatt alakuló közgyűlést tartottak. Miután az ipartestület megalakulnak mondatott ki, tárgyalás alá vétettek az ipartestület alapszabályai, melyek változatlanul elfogadtatván, a földmivelés- ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz határozta!tak felterjesztetni. Ezután az ipartestület ideiglenes elnöknek: Friedrich Alajost, ideiglenes jegyzőnek pedig B o r o s s i Ferenczet választotta meg, kik egyúttal a felterjesztendő alapszabályok aláírásával is meg lettek bízva; és ezzel a gyűlés véget ért. A gyűlésen a jegyzőkönyvet Várady János városi jegyző helyettes vezette.

= Szüret. Városi hatóságunk a szüret általános megkezdhetését holnaptól fogva megengedte.

= A pliilloxera és a szöllö dézsma vált- ság. A helybeli szőllőtulajdonosok a philoxera pusztítása következtében értéktelenné vált szőllők dézsma váltságának elengedése iránt még 1884 ben folyamodtak a pénzügyminiszterhez. Miután kérvényük ez ideig még nem nyert elintézést és a dézsma behajtását felsőbb helyről erősen szoritják, a szőllő tulajdonosok az alispán közbenjárása mellett újólag azt kérelmezik, hogy a dézsma váltság behajtása legalább addig, míg régebbi kérvényük érdemleges elintézést nyer, felfüggesztessék.^

— Halálozás. Özv. Langer Ferenczné szül. Pucher Terézia f. hó 21-én életének 85. évében öröklétre szenderült. Temetése f. hó 22-én ment végbe. Ny. b.l

= Pestmegye virilistáinak névjegyzéke, a melyet az igazoló választmány megállapított, f. évi október hó 5-ig Pestmegye székházának levéltári- és kiadó hivatali helyiségében, valamint a főbejáratnál elhelyezett táblán ki lesz függesztve ; ezenkívül városunkban is közhírré fog tétetni. A névjegyzék ellen való, kellőleg felszerelt felebbezések a megyei igazoló választmányhoz czimezve október hó ö-ik napjáig adhatók be.

' x= Nincs kolera Váczon. Az a borzasztó szörnyeteg, melynek hívatlanul mindenüvé sikerül betolakodnia, úgy látszik, hogy a szomszédságból városunkba is szeretne átrándulni. Meg is kísérletté ezt az elmúlt kedden, f. hó 19-én és egy helybeli illetőségű, Csorba Lajos nevű vályogvető czigány mellé, ki hazautazóban volt Budapestről utitársul szegődött. — Csorbán már Budapesten jelentkeztek a kolerás szimptómák és be is akarták őt a barakk-kórházba vinni, de szerencsésen kisiklott a hatósági közeg körmei közül és egyenesen Váczra jött. — Miután itthon a kolerikus tünetek határozott jelleget Öltöttek, az esetről rögtön értesítették a városi hatóságot, mely a városi orvosokat rögtön a helyszínére küldte. A tüzetes vizsgálat folytán kiderült hogy az illető czigány csak kolerinbe esett, melyről nehány nap alatt fel is épült. Utóbb azonban tüdővizenyőt kapott és az okozta halálát mint ez a f. hó 24-én megejtett hivatalos bonczolásból kiderült. A kolera tehát most csak esetleges látogatását jelentette be. — Közegészségügyi bizottságunk erélyes fellépése azonban megerősíti azon feltevésünket miszerint a hívatlan vendég fogadtatatása oly hideg lesz, hogy sietve fog városunkból kiszökni.

— A „Kiídapesti HirJap“ az uj negyedévben, mely most kezdődik, érdekes regény-közleményekkel fog szolgálni olvasóinak. Először is megszerezte kiadási jogát 0 hnet György, a nagy hírű franczia regényíró „A karat“ ezimü legújabb regényének, mely egyszerre fog megjelenni Parisban, egy heti lapban, s Budapesten magyarul, a „Budapesti Hírlap“ ban. Ohnet György regényei, a „Vasgyáros,“ „Berge Pannine,“ „Lise Fleuron,“ stb. Magyarországon is közkézen forognak, s ő nálunk mostanság a legnépszerűbb franczia iró, s méltán.' — A második meglepetés Kákosi Viktor (Sipulusz) egy kötetes humorisztikus regénye lesz, mely nagy haladást mutat első regényéhez képest, noha ennek hatása alatt irta már egy igen kiváló kritikus, hogy „Kákosi Viktor nem sokára oly humorisztikus regényeket fog Írni, melyek után csak úgy töri magát az olvasó-közönség.“ — A „Budapesti Hírlap“ évről- évre gyarapszik erőben, nyer frisseségben, máskép szólva évről-évre elterjedtebb és kedveltebb lesz. A főváros ügyei mellett kiváló tért szentel a vidék eseményeinek, s nincs az a város az országban, hol avatott tollú levelezője ne volna, a ki figyelemmel kiséri a társadalmi és politikai mozgalmakat. Legfőbb ereje azonban pártatlanságában van, s abban a jótékony és áldásos befolyásban, mely a társadalmat átölelő nagy nemzeti mozgalmakban neki vezérszerepet biztosit, s a küzdő magyarságnak valóságos központi orgánumává teszi. A lap vezéremberei: Rákosi Jenő, Cukássi József és Ka as Ivor báró garan- eziát nyújtanak arra, hogy a lap valamint eddig, úgy ezután is megőrzi politikai és társadalmi függetlenségét, s ezzel igazságosságát. — Előfizetési ára félévre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 írt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV. kalap-utcza 16.

= Városi közgyűlést tart városi képviselő- testületünk ma f. évi szept. 26-án és következő napokon délután 3 órakor Vácz város háza tanácstermében a következő tárgysorozattal : 1. Polgármesteri előterjesztés a nagy adó fizetők f. évi névjegyzékének a kiigazítása iránt. — 2. Polgármesteri előterjesztés a városi képviselő választók névjegyzékének összeállítása végetti választmány kiküldése, s az igazoló választmányban 2 tagnak megválasztása iránt. — 3. Belügyminiszteri rendelet a városi lakbérleti szabályrendelet tárgyában. — 4. Belügyminiszteri sürgető rendelet az 1885. évi gjmmpénztári számadások beterjesztése iránt, árvaszéki előterjesztéssel. — 5. Árvaszéki előterjesztés az 1885. évi gyámpénztári számadások tárgyában. — 6. Tanácsi előterjesztés az 1876. XXI. és XXIII. t. czikkek 45, 46. 50. és 88. s illetve 1. §-ra értelmében alkotott 5 megyei szabályrendelet kihirdetése iránt. — 7. Tanácsi előterjesztés a vám- és helypénz szedési; a naponkénti térfoglalás utáni helypénz szedési: a közönséges vizi jármüveken fel és kiadott áruk és állatok utáni kövezetvám szedési; az „aranyhordó“ vendéglő ; a városi nagy sörházi jogok ; a városi kis sörházi épület; és a vámsorompóknáli kövezetvám szedési jog-bérleteinek biztosítása iránt. — 8. Tanácsi előterjesztés a felvárosi úrbéri korcsmajog bérletének jóváhagyása iránt. — 9. Tanácsi előterjesztés a városházi 6., 9., 10 és 11. sz. boltok bérlete tárgyában. — 10.‘Tanácsi előterjesztés az utczai éji világítás bérbeadása iránt. — 11. Tanácsi előterjesztés a „Lienert“-féle ház értékesítése tárgyában. — .12. Tanácsi előterjesztés a városházi nagy bor- pincze bérlete tárgj'ában. — 13. Tanácsi előterjesztés a gabna mázsálás kötelezettségének bérbeadása iránt. — 14. Tanácsi előterjesztés Bény község tüz- károsultjainak segélyezése iránt.

Szerkesztői üzenet.

= „Nefelejcsek“. A mint önmaga is beismerte még igen gyengék és szinetlenek ezek a nefelejtsek, nem méltók arra, hogy a közönség kebelére tűzzük. De azért csak előre, idővel ön még közölhetőt is fog Írni.

N y i 11 -1 é r.

Fekete szatin merveilleiix

métere 1 frt 15 krtól 6 frt 45 krig (különféle minőségben) úgy egyes ruhákra, valamint egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyem gyári raktárában Zürichben. — Minta kívánatra ingyen küldetik. — Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül. I

I Fekete selyem, fraisczia faille, Surah, f Satin merveilleux,Satin Luxor, Atlasz,

Ä Damaszt, Mlipsz és Tafota

T métere 1 frt 10 krtól 8 frt 85 krig (120 külön- Y) féle minőségben) úgy egyes ruhákra, valamint Ä egész véggel vámmentesen házhoz szállítva kap- ir ható líemaeberg G. (cs. kir. udv. szállító) = selyem gyári raktárában Zürichben. — Minta g kívánatra ingyen küldetik. — Levelek bérmen- a tesitése Schweiczba 10 krba kerül.

szövetségre, de különösen a magyar társaságra, mely azt megalkotja. Hogyne ; mikor egy társaság, mely maradhatna konkordátumban velők s a haruspexek közé tartozhatnék, kik a magyar gazdák felett nevetnek, kiválik közülök, mint ők mondják, árulója lesz a „részvényelvnek s a magyar gazdák partjára áll.

Érthető e harag, de a dolog úgy áll, hogy a magyar gazda szempontjából nagyon üdvös e szövetkezés és melegen óhajtandó minél nagyobb sikere.

Mert mi a czélja a g az dák jégkár elleni szövetkezésének. ?

Semmi egyéb, mint az, hogy csupán annyi dijat fizessünk be, a mennyiből valamennyiünk esetleges jégkára fedezve van, és egy krajczárral se többet. Miután azonban tavaszszal, mikor bevallásainkat benyújtjuk, még nem tudható, mennyi kár lesz a nyáron át, egy 20°/o-al mérsékelt tarifa szerint számíttatnak ki dijaink. A mennyiben azután a jégévad végén kitűnik, hogy befizetett dijainknak például háromnegyed része elegendő volt már a károk kifizetésére, dijaink egy negyed részét nyereményké- pen visszakapjuk.

Azzal ijesztgetik most már a magyar gazdát az egyéb társaságok körlevelei és ujságezikkei, hogy igen ám, de ha több lesz a kár annál, a mit befizettünk, akkor újból kell dijat fizetnünk s igy egy évben kétszeres díjjal leszünk terhelve!

Ezt csak. olyan ember hiheti el, ki nem olvasta el a jégbiztositási szövetkezet alapszabályait.

Ez alapszabályok világosan kimondják, hogy a szövetségi tagok veszteséges évben sem kötelezhetők után fizetésre.

Igaz, hogy minden gazda, midőn a szövetségbe belép, készfizetői kezességget vállal egy évi leszállított dija erejéig, de ezen összegek csakis azon egy esetben hajthatók be és csakis egyetlen egyszer a 12 év alatt, ha a károk 75°/0-kal mul- ák felül a díjbevételt s még igy is csak, miután már a tartaléktőkét fölemésztették.

Nos van-e, a ki elhiszi, hogy a jégbiztositási üzlet 75°/e veszteséggel járna? Van-e, a ki elhiszi, hogy ez üzletágért, ha ilyen veszteséges volna annyira törnék magukat a többi társaságok? Van-e, a ki elhiszi, hogy a jégbiztosítás, ha 75% veszteséggel járna, a jó bankár urak nem szívesen engednének át a magyar gazdáknak ?

Nem, — ne akarjanak velünk e jó urak se körleveleik, se a lapok utján abszurdomot elhitetni. Ha a jégbiztosítás oly nagyon káros üzlet volna, már rég megbuktatott volna minden társaságot.

Előttünk vannak az „első magyar“ összes hitelesített mérlegei, melyekből az a tény derül ki, hogy igenis némely évben a jégbiztositáson vesztett néhány százalékot, de 75%-ot még csak megközelítőleg sem, soha.

A legtöbb évben azonban annyit nyert ez üzletágban, hogy a nehány veszteséges évért nagyon is bőven lön kárpótolva. És a mérleg kétségbevon- hatlanul mutatja, miszerint azelsőmagyarfenn- állása óta minden 12 üzletév együ.tt a jégosztályban is fényes nyereséggel járt. Csak például álljon itt a legújabb mérlegek néhány számadata :

A jégüzlet tiszta nyeresége :

1871— 1882-ig . 12 év alatt 823.300 frt 79 krt

1872— 1883-ig . „ „ 881.858 „ 52 „

1873— 1884-ig . „ „ , 2,021.430 „ 41 „

1874— 1885-ig . „ „ „ 1,726.510 „ 22 „

tett ki. A mely üzleten 12 év alatt minden bizonynyal ennyit lehet nyerni, az nem rossz üzlet.

De másról beszél Bodóné asszony, mikor a bor árát kérik. A társaságok czikkei folytonosan azt feszegetik, hogy a magyar társaságnak egyszer, egy hat éves cziklusban vagy 20%-nyi vesztesége volt. De hát ki is akar 6 éves szövetséget ? Hiszen épp azért kell 12 évre szövetkeznünk, hogy néhány jeges esztendő ne rontsa meg zárszámlánkat. Persze, azt a támadó urak bölcsen elhallgatják, hogy bármikor alakult volna eddig az első magyar feleiből jégbiztositási szövetség a 12-i k év végén mindig tekintélyes ö sszegj ütött volna vissza nyere ség czi- mén a gazdák zsebébe

S nem annyira jóhiszemüleg, mint szembeötlő önkényességgel mulasztják el azt is megmondani, hogy éppen az a 12 éves cziklus, az utolsó, az 1874 —1885-ig terjedő, melyből ők öt veszteséges és egy nyereséges év kiragadása által famózus, elrémitő kimutatásukat csinálták, a maga egészében, daczára a veszteséges évek nagy számának, nem kevesebb mint 1,726.510 forint 22 krnyi, tehát majdnem kétmillió forintra rugó tisztanyereséget mutat.

És ha várható is ezentúl, a mi eddig sohasem történt, hogy a vizek majdan fölfelé folynak, a nap nyugaton kel és keleten nyugszik le, a szövetségi jégbiztosítás pedig veszteséges üzlet leend, nos hát mi lesz akkor az a nagy veszteség, melyet a magyar társaság a támadók szerint a biztositó gazdákra tol át ?

Az a mumus, az egy évi díj, mely 20%-val már is olcsóbb, mint eddig volt. Igen egy évi leszállított dij — egyetlen egyszer 12 éven át — ez az a rémitő veszteség, mely bennünket a majdnem lehetetlen legrosszabb esetben fenyeget.

Csináljunk csak egy kis kalkulust !

A ki közülünk eddig évenkint 100 forint jégdijat fizetett, fizet ezentúl a szövetségben 20%-al kevesebebt — azaz 80 irtot. Tizenkét év alatt fizetett eddig 12-szer 100, azaz 1200 frtot; a szövetségben, még ha beáll is a képzelhetetlen legrosszabb eset, tizenkét év alatt csak 13-szor fizet 80, azaz 1040 frtot, vagyis mindenesetre 160 írttal, másfél évi díjjal kevesebbet mint eddig.

Közgazdaság.

A magyar gazdák jégbiztositási szövetsége.

(Kivonat a „Pesti Napló“ 188(3. szeptember 17-én megjelent 258. számából.)

A magyar gazdák immár a külföldi konkuren- czia hiú erőfeszítésein felbátorodva, a biztosítási üzlet formáinak átalakítására is mernek gondolni.

Kezdik pedig a reformot a jégbiztosításon. A magyar társaság és a magyar gazdák jégbiztositási szövetséget alakítanak, hogy olcsóvá tegyék ezt a biztosítási ágat. Belátták, hogy a jégbiztos itás olcsó, de mégis szolid csak ügyieket, ha az a szövetkezeti elv alapján lesz ; berendezve.

Nagy az egyéb biztosító társaságok haragja a