Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
= Ipartestület megalakilása Váczon. A m. kir. földmivelési-ipar és kereskedelmi miniszter j f. évi 35201. sz. a. rendeletével Vácz város tanácsát, mint I-ső fokú iparhatóságot az ipartestület megalakítására utasította. A városi tanács tehát annak a törvény értelmében való megalakulására, illetve az alapszabályok meghozatala tekintetéből tartandó közgyűléshez iparhatósági biztosul Korpás Márton tanácsnokot, jegyzőül pedig Várady Jánost i küldte ki és az ipartestület megalakítását czélzó közgyűlés határnapjául f. évi szeptember hó' 19-i k napjának délelőtti 9 órája az .arany szarvas“ vendéglő nagytermébe tűzetett ki, melyre a képesítéshez kötött iparosok ipartársulataik elnökei utján, úgy fejenként, meghívók által is meghivattak. = A Fopp-féle Auallierin síájvlí több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztük a boldogult Opolczer tanár által is. Dräsche tanár is újabban nagy eredménynyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, úgyszintén Schnitzler tanár is a száj, nya k, foghus és szájpadlás betegségeinél. — És ezért sokak számára a Popp-íéle Anatherin szájvíz, mely kapható Vácz minden gyógyszertárában, épen olyan biztos gyógyszer, mint nél- külözhetlen óvószer lett és lesz mindenkinek, ki azt száj, torok és foghus betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk mindenkit e szájvíz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az osztrák határokon kívül és egész Európában, sőt Amerikában és Ausztráliában is vannak csodáiéi. Figyelmeztetünk továbbá mindenkit Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fogtapaszára és növény fogporára, mely igen alkalmas és hires fogtisztitó szer. = A Kolera egyszerre és váratlanul lepte meg a szomszédságunkban levő fővárost. A tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a kolerát terjedésében mi sem tarthatja fel útjában ; ki vagyunk tehát annak téve főleg, ha azon összeköttetést tekintjük, melyben városunk a fővárossal van, hogy a borzasztó járvány városunkba is elérkezik. Úgy látszik, hogy városunk atyái is szivükre vették a város sorsát, mert az egészségügyi bizottság ugyancsak erélyesen hozzá látott a kolera elhárításához. Csak aztán ne szenvedjen hajótörést nemes fáradozásuk rendőrségünk léhaságán, mely első sorban volna arra hivatva, hogy a közegészségügyre vonatkozó minden rendeletnek szigorú végrehajtása fölött őrködjék. Még nincs későn ! Ha erélyesen hozzálátunk a kolerát okozó baktériumok tenyészhetési talajának megsemmisítéséhez, úgy mitől sem kell tartanunk, mert ha a vész — Isten mentsen — befészkelné magát városunkba, úgy bizonyára nem nagyon fog garázdálkodhatni. Tehát csak rajta ! Irodalom ás zene. = Fodor Antal snmogymegyei földbirtokosnak a tavalyi sertéskiállitás alkalmával „54 éves tapasztalataim a hazai sertéstenyésztés és hizlalás terén“ czim alatt megjelent müve immár második kiadást érvén, most újonnan átdolgozva és tetemesen kibővítve „54 éves tapasztalataim a hazai sertéstenyésztés és hizlalás térén“ czim alatt jelent meg. A csinosan kiállított, 5l/g ívre terjedő munka, világos előadásban tárgvazza saját tapasztalatok alapján a sertéstenyésztést és hizlalást, és igen czél- Bzerü, sőt reformszerü újításokat ajánl, melyek szerző szerint a tenyésztést és hizlalást olcsóbbá, mindamellett azonban tökéletesebb és jövedelmezőbbé tenni hivatvák; azonkívül tárgyalja a malaczoztató katróczok legczélszerübb készítési módját is. A könyv melyet sem nagy sem kis tenyésztő vagy hizlaló nem nélros már beszél róla. Tönkre tette annak a szegény kis leánynak, tudja az Abigélnek, a becsületét. Süve-főve ott van nála. Elbolonditatta. A leányt az atyja kitagadta, s most a szegényke világgá ment. Nekem ennyi elég volt. Itt vagyok, hogy meg tudjam igaz-e ?“ Laborczy barátunk nem tudott hová lenni ámulatában. Nem tudta nevessen-e vagy bosszankodjék. _ „Hát már becsületemben is gázol — kiálltott föl végre — nem elég, hogy uton-utfélen bosszantott pletykáival ? ! Ennek a végére kell járnom! Biztosit- lak : egy szó sem igaz!“ Laborczy fogta a kalapját s megindult Kunigunda lakásara. Ép otthon találta. Bajos lenne azt a párbeszédet leirni, ami La- bovczy és Kunigunda között lefolyt. Kunigunda iparkodott szépíteni a dolgot s azt mondá, hogy a g r a j z 1 e r o s“-nétől hallotta. Ide is elment Laborczy. Itt azt a választ kapta, hogy a szomszéd- asszony mondta neki. A szomszédasszony meg a komasszonyhoz, sógorasszonyhoz küldötte. Hiaba lépett föl Laborczy erélyesen ; hiába kutatta a pletyka- forrását : denique mindhiába. Laborczi el ment Abigólékhez megtudandó a dolgot. Abigél atyja igazi magyar vendégszeretettel fogadta. Szóbeszéd közt előhozta leányát. Aggasztóan beteg lett a szegényke s az orvosok tanácsára bizonytalan időre Karlsbadba utazott, fürdőre. C) — i az atyja — nem mehetett vele, mert dolgai nem külözhet, ha olcsón és egészséges malaczokat akar tenyészteni szerzőnél Pécsett., továbbá Budapesten : Pfeiffer Ferdinand, Molnár és Hoffmann, Révay testvérek, Ráth Mór és Grill K. G. könyvkereskedésében kapható ; ára 2 frt o. é. Elárusítóknak 25°/0 kedvezmény biztosittatik. =— Megjelent uj naptárak. A jövő 1887. évre következő uj naptárak jelentek meg: képes családi naptár, közhasznú naptár, magyar képes naptár, képes Kossuth naptár, kis képes népnaptár, keresztény képes naptár, magyar népbarát ka- landarium, tárcza naptár, regélő bácsi; továbbá budapesti képes naptár, mely egyedül Váczon van raktáron. A pikáns naptár igen diszes kiállítású és változatos tartalmú. Mindezen naptárak helyben Deutsch Mór könyvkereskedésében kaphatók. = Az úttörőknek mindig és mindanütt számtalan nehézséggel kellett megküzdeniök. Mindazok, kik nagy és uj «szülékért keltek harezra, csak óriási áldozatok árán érték el czél- jukat. Mikor négy év előtt Budapesten negindult egy szerény lap a „Magyar Háziasszony“ mindenki korai halált jósolt annak. — S ime négy év elmúlt s a kis szerény „Magyar Háziasszony“ egyike lett legterjedtebb hetilapjainknak s alig van az országban község, hova több példányban nem járna. De a „Magyar Háziasszony“ meg is érdemli azt a nagymérvű pártolást, melyben országszerte és különösen megyénkben és városunkban részesül, mert négy évi fennállása óta nemcsak terjedelemben nagyobbodott, hanem sikerült számos jeles írónkat és Írónőnket maga köré csoportosítania, úgy hogy minden tekintetben megfelel maga elé kitűzött czéljának, vagyis a háztartás, a konyha, a gazdaság, a nevelés, házi orvos és egészségügy, kertészet stb. terén ép oly hasznos tanácsokat nyújt olvasóinak, mint kellemes szórakozást nyújt „Munka Után“ czimü ingyenes szépirodalmi melléklete, mely a legnagyobb változatosságban közöl költeményeket, beszédeket, rajzokat, humoreszkeket, érdekfeszitő regényeket, talányokat s egyéb apróságokat. A „Magyar Háziasszony“ előfizetési ára egész évre (1 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr., s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy korona-uteza 19. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A legujabbi száma is változatos tartalommal jelent meg. ~ Az „Ország-Világ“ 38-ik (szept. 18-iki) száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: „A színésznő becsülete“ Május-tói (igen figyelemre méltó czikk Erdősy Eugénia öngyilkossága alkalmából,) „Találkozunk,“ költemény Gaal Mózestől, „Bazaroff,“ Turgenyev Iván regénye, „Orvosi tanácsok anyák- és leányoknak“ „Flórától,“ „Az amerikai párbaj“ (Levél St. Louistól) Rombauer R. Györgytől, „Egy női czipő története“ (fürdői történet illusztrácziókkal), Porzsolt Kálmántól, „A belga királyné lovai“ Farkásházi Fischer Jenőtől (Képpel,) „Álmom“ Nullától, „A száz éves tudós“ (Képpel,) Szterényi Hugó dr.-tól, „Szinész-vér“ Bródi Sándor regénye, „A hétről“ Székely Huszártól s végül a rovatok. A képek közül kiválnak : Chaggeny hires festménye, a „Pihenő,“ ugyanettől a festőtől a belga királyné lovai, melyek arról érdekesek, hogy mind magyar nevük van; Linek Lajostól két rajz, az egyik : „A király a történelmi kiállításon.“ a másik a Buda megvételét megörökítő emléktábla leleplezése, a helyőrségi templomban, stb. stb. Előfizetési feltételek : január—deczemberre 10 frt, január—júniusra. 5 frt, július—szeptemberre 2 frt 50 kr., jul.—deczemberre 5 frt. Az „Egyetértés“- sel együtt : egéfz évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi é« nyomdai részvénytársasághoz küldendők, kecskeméti utcza 6. szám. Közgazdaság. Magyar gazdák jégbiztositási szövetsége. Néhány őszinte szó. Körülbelül egy hete annak, hogy egy tisztességes úri ember, nyomtatványoktól duzzadó zsebekkel, felkeresett szerény falusi hajlékomban. Én az „Első magyar általános biztositó társaság“ megbízottja vagyok és felkérem uraságodat arra. hogy lépjen be a „magyar gazdák jégbiztositó szövetkezetébe és írja alá a köte- telező nyilatkozatát. Itt vannak az alapszabályok, itt a nyilatkozat ! méltóztassék átolvasni !“ engedték. Anyja pedig nincs, igy kénytelen volt anyai nagynénjével elutazni. Ebből az egészből az öreg nem akart lármát ütni. Azért szép csendben eresztette útnak. Laborczy hűen, szószerint elmondotta az öregnek a Kunigunda-terjesztette pletykát. Az öreg erősen a sarkára állott. Ha senki sem tud rendet csinálni, majd csinál ő. És csinált is. Megtudta az öreg, hogy Kunigunda ő nagysága csupa irigységből terjesztette ezt a hirt. Szerette volna, ha Laborczy neki, és nem Abigél- nek udvarol. Mert ő — özvegy asszony lévén — újra íőkötő alá szeretett volna jutni. Így próbált szerencsét. De nem sikerült. Elhagyta örökre a pletykázást, el még a várost is, de úgy, hogy soha hirét sem hallották, nyomtalanul, örökre azon idő óta, a hogy Abigél atyja őt nyilvánosan — megkutyakorbácsozta. Kissé durva elégtétel, de más utón nem vehetett az öreg leánya megsértett becsületéért elégtételt. Mióta Kunigunda N. mezővárosból nyomtalanul eltűnt: megszűnt a pletyka s minden polgár a legjobb egyetértésben él egymással. Szeretik, becsülik egymást. Mert szeretetet és becsülést Abigéltől és Laborezytól tanulnak, akik azóta nagyon, de nagyon boldog házas párok 1 „Jól van, uram ! hagyja itt nálam az iratokat, áttanulmányo zom azokat, s pár nap múlva megadom a választ. Én amúgy hevenyében nem szoktam határozni !“ „Bocsánatot kérek, de az iratokat itt nem hagyhatom ; szigorú utasításom van ezen irányban. Megfontolásra adhatok időt, de nyomtatványaimat magammal viszem.“ „Úgy! Tehát önök egyelőre bujkálnak a nyilvánosság előtt 1 Isten velünk !“ Pár nap múlva megkaptam a nyomtatványokat. Egy az „Első magyarral“ versenyző társaság ügynöke küldötte meg nekem azon kommentárral, hogy a konkurenczia vitális érdekében fekszik az „Első Magyar“ nyomtatványainak a terjesztése. Vasárnap szeptember 5-én, tekintélyes fővárosi lapokban( igy a „Pester Lloydban“ és az „Egyetértésben“ czikkek jelentek meg, melyeket nagy érdekkel olvastam el. Megvallom, én egészen más következtetésekre lyukadtam ki, mint az igen t. czikkezö urak s kötelességemet ismerem : eltérő felfogásomat tés nézeteimet a nyilvánosság elé hozni. ítéljen azután az érdekelt gazdaközönség. A tervezett szövetkezet czime : „magyar gazdák jegbiztosi- tási szövetkezete.“ Azt kellene ebből következtetni, hogy itt egy önnállóan működő, külön és független szervezettel biró szövetkezetről van szó. Nem oda Buda ! A szövetkezet nem egyéb, mint az „Első Magyar“ függeléke, az „Első Magyar“ kezeli, az „Első Magyar“ készíti és az „Első Magyar“ közgyűlése hagyja jóvá, a költségeket, az „Első Magyar“ állapítja meg és hajtja be, egy szóval : a lényeg az „Első Magyar.“ a szövetkezet pedig puszta czim és puszta lég. Igaz, hogy a szövetség élén egy elnök, két alelnök és 42 tanácsos fog ál 1 ani és ezen szomorú 45 levente volna hivatva az ellenőrzés gyakorlására. De hát őket is az „Első Magyar“ választmánya szemeli ki az „Első Magyar“ igazgatósága által javaslatba hozattak közül s igy természetesen a ki kellemetlenkedni vagy függetlenk edni akar, megkapja a konzílium abeundit. A szőve kezet tagjai pedig lesznek egyszerűen az „Első Magyar“ biztosított felei azon külömbséggel, hogy eddig fizették az egy évi dijat egyszer, ezentúl fizetni fogják minden valószínűség szerint kétszer, a régi rendszer szerint kötelezve valának egy évre, az uj boldogító rendszer szerint kötelezve lesznek az utódokra is terjedő obligóval, a sommás eljárás terhe alatt 12 egymás utáni következő évre. No de hát van az éremnek másik oldala is. Lehet nyereség is. Az „Első Magyar“ a brutto dijakból mindenekelőtt levon magának 5 százalékot, mitől egyúttal a szövetkezet végkóp elbúcsúzik. Levonja továbbá a jutalékokat saját belátása szerint, a kezelési költségeket a díjbevétel arányában, a kárfelvételi kiadá sokat saját elszámitása szerint felvéteti és kifizeti a károkat a károkat a közös kaszszából saját megállapítása szerint ; ami meg- marad, képezi a nyereséget. Gaudeamus igitur ! A nyereségből azonban 50 százalék, tartalékba helyeztetik. A fennmaradó 50 százalék aztán a tagok részére marad. Kivácsi voltam arra, hogy esetleg mily nyereségre tehetnék szert 12 év alatt, ha belépnék legújabban kifundált szövetkezetbe. Elővettem tehát az „Első Magyarénak a legutóbbi öt évre szóló az évi közgyűlés elé terjesztett jelentéseit. Mellékesen megjegyzem, hogy azért mentem csakis az 1880. évig vissza, mert ezen évtől fogva szűnt meg az „Első Magyarénak addigi majdnem kizárólagos egyeduralma a jégbiztosítás terén es szállottak alá a dijak a konkurrencziának a biztositó közönségre nézve annyira üdvös befolyása folytán. Nem akarom szó szerint idézni az „Első Magyar“ jelentéseit. Csak annyit hozok fel, hogy 1880-ban a veszteség nagy mérvben igénybe vette a tár saság kasszáját, 1881-ben a veszteség szinte megvolt, habár nem oly nagy, mint az előző évben. 1882- ben a jégüzlet veszteséggel záratott le, 1883-ban a veszteségek jelentékenyek voltak s részben felemésztették a tüzüzlet jövedelmeit, 1884-ben jelentékeny nyereség éretett el, 1885. azonban ismét veszteséggel volt összekötve s az 1886. év is aligha fog örvendetes eredményeket felmutatni. A fent elősorolt 1880—1885. évek czirka 800,000 frt veszteséget hoztak. Most aztán előáll az „Első Magyar“ egy körözménynyel, melyben vastag betűkkel nyomva a következő szózat foglaltatik : „átengedvén az ily formában létrehozott üzlet összes nyereményeit a szövetségi tagoknak ! Mily feláldozó önzéstelenség. Mily páratlan nagylelkűség ! Nem folytatom tovább. Azt sem kérdem én, hogy mért nem engedi át az „Első Magyar“ a tüzüzletet is valamely szövetkezetnek. De még azt sem kérdem én, hogy van szükség az „Első Magyarra“ ha nekünk gazdáknak kell részben vagy egészben a koczkázatot viselni. Csupán azért írtam ezen igénytelen sorokat, hogy mezögaz- datársaim talán hasznukat veszik. Ajánlom is figyelmükbe a régi latin közmondás két utolsó szavát: respice finem ! hozzátehetném még: respice funem ! Egy magyar gazda. N y i 11 -1 é r. | Fekete selyem, iranezia faille, Surah, T Satin merveilleux, Satin Tiixor, Atlasz, y Daiuaszt, Itipsz és Tafota iAj métere 1 írt 10 krtól 8 frt 85 krig (120 külön- j féle minőségben) úgy egyes ruhákra, valamint y egész véggel vámmentesen házhoz szállítva kap- 1 ható Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) P selyem gyári raktárában Zürichben. — Minta lj kívánatra ingyen küldetik. — Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül. ■-----------------------------------------------------í Színes fekete és fehér selyem atlazs T métere 75 krtól 10 frt 65 krig (18 különféle y minőságben) úgy egyes ruhákra, valamint egész A véggel, vámmentesen házhoz szállítva kapható P Henneberg G. cs. és kir. udvari szállító) Ä selyem-gyári raktárában Zürichben. Minta x kívánatra küldetik. — Levelek bérmentesítése P íSchwaiczba 10 krba kerül. :erkesztő éTlaptulajdonos Varázséji Gusztáv távol létében a szerkesztésért felelős : Dr. Csányi János.
