Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-01 / 31. szám
ségességét. És ezen iskola egyesíteni fogja magában mindezt, a mi egy nőnek az életre való előkészítésére szüksége van ; mert a leányok az anyák felügyelete alatt maradva, a mellett bogy nem vetkőztetnek ki háziasságukból, elnyerhetik mindazon ismereteket is, melyekre szükségük van. Csak elismeréssel lehetünk az iskolaszék derék tagjai iránt, kik sem a fáradtságtól, sem az áldozatoktól vissza nem riadva azon buz- gólkodtak, hogy a leánynevelés előmozdításának megfelelő csarnok emeltessék. Ama dicső férfiúiról pedig, ki ezen iskola kiépithetését nagylelkű adománya által lehetővé tette, elmondhatjuk, hogy ha hervadó poriakat a rideg sir fedi is, de neve örökké élni fog, mert Horácz szerint „exegit monumentum aere perennius.“ Hitelintézetek országos egyesülete. A pénzintézetek egyesülete megalakult, de kevés intézet vált annak tagjává. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy alig létezik ma egy osztály vagy testület, mely nem alakított volna szövetséget vagy egyletet, mert egy csoporthoz tartozó bármiféle foglalkozásúak egyesületté alakulva öntudatosabban, jobb rendszer szerint, és igy czélszerübben működhetnek szakmájukban, valóban csodálkoznunk kell a felett, hogy mi oka annak, hogy épen a pénzintézeteknél oly kevés a hajlam a szövetkezésre és a részvét ilynemű kezdeményezés iránt. Talán a pénzintézetek viszonyai oly irigylésre méltók, hogy egész éven át képviseletre nem szorulnak? Ezt nem akarom elhinni, sót az időnként közzétett, és az intézeteket érdeklő pénzügyi, közigazgatási és f’első-birósági döntvények és elvi jelentőségű ítéletek élénken tanúskodnak az ellenkezőről. Egy ily döntvényt közölt nem régen a Magyar Pénzügy „Kelet és lejárat nélküli vált ó k“ czimmel. Jóllehet, az előadott esetben a bíróság a fennálló szabályok szerint helyesen Ítélt, de épen ezen szabályok sérelmesek és megváltozta- tandók, nem is közvetlenül a pénzintézetek, hanem az annyira hangoztatott közgazdasági, kisbirtokos, és ki s-i páros hitel érdekében. Egészen más a fővárosi és a nagy kereskedelmi városok pénzintézeteinek és más a vidéki kisebb vá rosi pénzintézeteinek ügyforgalma és hatásköre, mert mig az elsők, legnagyobb részben, a nagyobb kereskedőkkel és nagyobb birtokosokkal állanak üzleti összeköttetésben, a kisvárosi intézet leginkább a kisiparos, és még inkább a kisbirtokossal az úgynevezett paraszt-gazdákkal van összeköttetésben. Ezen kötelezettség mellett pedig, hogy a váltón a lejárati idő ki legyen töltve, efféle adósok, kikben ugyan a jó akarat meg van, de épen körülményeiknél fogva, hogy az évnek csak bizonyos időszakában jutnak pénzhez, legjobb akarat és számítás mellett, a lejárati napon nem fizetethetnek: ennek a következménye, hogy az intézet kényszerítve van a kitöltött váltót, jogai fentartása végett, ovatol- tatni és a szegény adósnak mintegy 5 írt költséget okozni. Lehet-e ily körülmények közt a kisiparoson és kisbirtokoson, kiknek váltói többnyire 100 frt összegen alól szólnak, ilyen a törvény által kény- szeritett eljárásnál segíteni ? vagy nincsen-e inkább utalva, hogy a lejárati napon pontosan fedezhesse a váltót, az uzsorához fordulni ? Nem akarok ez ügy— Meg mindig csak szarvasmarháról és repczé- ről beszél. — De mi kifogásod van akkora kapitány ellen, hisz az nem rusztikus ember. — Annak meg olyan apró-cseprő kiállhatatlan- ságai vannak, miktől egy szerető nő éppen le tudná szoktatni, de mikor én nem vagyok az a szerető nő. — S mik azok az apró-cseprő kiállhatatlanságok — kérdi kissé felpattanva Etelka, — ha szabad tudni. — Például menetközben a folytonos kardcsörte- tés, a kéznek a bajuszszal való túlságos szapora érintkezése, saját élczei fölötti genirozatlan tetszésnyilatkozata stb. Ki ne bosszankodnék, ha bántják az ideálját ? No hát Etelka is csak leány, és a kapitány ? Mindjárt meglátjuk, mert a lupus infabula éppen bekoczog. S hogy bekoczog, az több okból igen alkalmas. Én szeretem a rendet, tehát először is azért alkalmas, mert megörült neki valaki és ezt a valakit már leálczáz- tuk, másodszor azért, mert megörült neki még valaki, ki zavarba jött volna, ha a soron lévő doktort kell vala bonczolgatni és harmadszor azért, mert érdekes újságokat hoz. A legérdekesebb ezek között az, hogy Vámossy orsz. képviselő fényes estélyt rendez a jövő héten, hogy Csányi Arabella soubrette miatt párbaj lesz Balázs Kálmán és Kálmán Balázs között stb. stb. A kapitány elég ügyesen osztotta meg a kon- versacziót a három hölgy között, de a figyelmes szemlélő egy-egy pillantásból, egy-egy mozdulatból, mely Etelka felé volt irányítva, sokat olvashatott volna ki. S ez a figyelmes szemlélő ezúttal a szép Gizella volt. Mikor a kapitány távozott, csak annyit súgott oda a mamának : — A kapitány úgy látom már kezd vigasztalódni s Susanne meglelte marquisját. De a kis hamis is megtudott valamit, a mit még a mamájának sem súgott oda, mert rettenetes bosszútervet szőtt, bosszút a kicsinyeit kapitányért. ben hosszadalmas lenni, de tény, hogy ezen a bajon lehetne több módon segíteni, úgy, hogy az állam a bélyegösszegre nézve kárt ne szenvedjen és a kisgazda is veszélynek ne legyen kitéve, mert van számtalan eset, hogy ezen eljárás miatt, vagy az uzsorás — mert ez a czélja — vagy az intézet, mert felelőségénél fogva kényszerítve van rá, az adósnak jószágát elárverezteti. Hasonló nehezítő körülmény több is van és ha a hitelintézetek országos egyesülete az alapszabályok ‘2. §. a) és d) pontjaira, — t. i. a) szerint képviseli az összes és egyes intézetek érdekeit a szükséges módokon a kormánynál, hatóságnál és intézeteknél, d) a hitelügy körében előforduló bajok orvoslására javaslatokat készít — több figyelmet fordítani, minthogy ezen bajok többnyire csakis a vidéki intézeteket sújtják, akkor bizonyosan több részvétet és csatlakozást lehetne a hitelintézetek részéről elvárni, mivel ezek az egyesület hasznos működéséről meggyőződvén, szívesen hozzájárulnának. Witt Manó, a váczvidéki népbank ▼ezérigazgatója. Városi és vidéki hírek. = Megjelent „Vácz város története“ czimű műnek VI. kötete, mely a székesegyház, káptalan, az egyházmegye területén létezett apátságok és prépostságok stb. történelmét tartalmazza. Kapható Karcsú A. Arzén, a helyi sz. ferencz-rendi kolostor-főnökénél és Deutsch Mór kereskedésében. Ára 1 frt. A VII. kötet is sajtó alatt van már, mely a váczi római kath. plébániák, s a vallásfelekezetek történelmét fogja hozni; mig a VIII., vagy is a zárkötet az intézetek, kolostorok, iskolák, egyletek stb. történetét foglalja magában. Felhívjuk t. olvasóink figyelmét ezen pártolásra méltó nagy irodalmi vállalatra. = A löliázi mulatság, mely a helybeli k e- gyes-tanit ó-r e n d i templomtornyok javára ma este fog tartatni, igen sikerültnek Ígérkezik, mert, —a mint értesülünk — már eddigelé igen sok jegy kelt el, s a rendezőség is mindent elkövet, hogy a közönségnek minél élvezetesebb estét nyújtson. A rendezőség fölös óvatosságból még falragaszokat is készíttetett és azok utján hitta meg mindazokat, kik tévedésből esetleg meghívót nem kaptak. = Templomi ének. Székesegyházunkban a mai nagymise alatt D á s z k á 1 Henriette k. a. Cherubini „Ave Máriá“-ját fogja énekelni. = Mapás I^ajos Aurél, kegyes-tanitó-rendi áldozópap, lapunknak belsőmunkatársa f. hó 15-én azaz Nagyboldogasszony napján fogja első szent mise áldozatát a helybeli kegyes-tanitó-rendiek templomában bemutatni. =---- IPrimiezia. Szép és megható ünnepélynek voltunk juh hó 25-én szemtanúi. Ugyanis ekkor mu- mutatta be első szent-mise áldozatát a Mindenhatónak a felsővárosi plébánia templomban városunk egyik fia, Kresák Géza, vácz-egyházmegyei ujmi- sés pap. A fő oltár ez alkalommal szépen fél volt diszitve s virágokkal elhalmozva. Az ünnepelt rokonain kívül, jelen volt a város előkelőinek nagy része a sz. misén. A vezetői tisztet Hegyi Antal szent-széki ülnök és püspöki titkár úr teljesítő díszes segédlettel, melyben ott láttuk a primicziáns nagybátyját Hanusz István, tiszteletbeli ales- peres s kecskeméti főreáliskolai tanár urat is. Az egyházi szónoklatot Balás Lajos püspöki szertartó II. Már most mi nem tetszett a bájos Gizellának azon a doktoron ? ezzel tartozunk a doktor reputaczió- jának. Ha naplója volna, azt találnék benne : A doktor nem amolyan tuczatember, kiválik a tömegből valamivel, miről számot adni nem tudnék. Annyi bizonyos, hogy érdekes ember, csak azokat a kiál 1- hatatlan hosszú nyakkendőket ne viselné. — Megint egy kifogás ! Mert a mi hősünk — mi tűrés-tagadás — bizony kissé válogatós. Éles megfigyelő tehetséggel párosítja ama női álbüszkeséget, mely a férfinak egyhamar meg nem hódol. Ámde méltó dij a küzdésre ! Fennkölt szellemet és nemes szivet nyer benne, a ki magáénak mondhatja. Vámossyék estélyén ott találjuk mindazokat, kik bennünket érdekelnek. Midőn Kertészffyék megjelennek, a doktor ügyes manoeverrel otthagyja Csengey Adélt s mellettük terem. A kapitány meg csak leste jöttüket. — A ünnepélynek éppen csak királynéja hiányzott még — bókolt a doktor. A háziasszony sietett vendégei üdvözlésére. Etelka kissé szórakozottan hallgatja a kapitány szellemességeit, elméjét foglalkoztatja valami. Tíz óra felé megindult táncz. Ä szebbnél szebb párok közül is kiválik Kertészffy Gizella, ki a doktorral járja. — Gyönyörű pár! — suttogják a bámulat vagy az irigység hangján. A doktor táriczosnéjával igen érdekes párbeszédbe látszik elegyedni. — S nagysádnak ma sem változott nézete — kérdi. — Ma sem. — De hát nem képzelhet apró hibák mellett szeretetreméltó jellemet? Hisz a tapasztalat azt bizonyítja, hogy éppen a legnagyobb jellemek a legnagyobb félszegségekkel is felruházvák. — Ha e félszegségcivei a szeretett nőnél ellenszenvet szül, róluk letenni tartozik. úr tartotta, valódi bensőséggel és hévvel szólván a papi hivatásáról s állása magasztos voltáról. E lélekemelő ünnepélyt az nap este barátságos lakoma követte, melynek rendezésénél a közszeretetben álló házi úr Velzer Kálmán urnák jutott ki az oroszlán rész. A vacsora alatt az első toasztot Hegyi Antal úr mondotta, éltetve az ujmisést szülőinek és rokonainak örömére s az egyházmegye díszére; utánira a nap hőse szólalt föl s éltette az egyház fejét XIII. Leó pápát, majd a káptalani helynek és felszentelő, püspököt Nesz ved a István ő méltóságát és végre a manuduktor Hegyi Antal püspöki tit- - kár urat. Pohárköszöntőket mondottak még C s ál volszky József kanonok úr ő nsga, továbbá Ha-, n u sz István úr, Hegyi Antal úr ismételten, B a- 1 á s Lajos, dr. Csányi János urak és mások. Jókedv, nyájasság és szívélyesség fűszerezte a vacsorát, mely után Banda Marczi zenéje mellett tánezra 5 perdült a társaság fiatalsága, s az egybegyűltek csak az éjfél utáni órákban oszlottak szét. — Fogadja az ! ujmisés legjobb kivánatainkat szép hivatású pályája kezdetén ! = Temetés. Julius 26-án kisértük örök nyugvóhelyére Tanács Veronika kisasszonyt, Tanács s János székesegyházi prépost-kanonok és alvárosi ple-; bános szeretett nővérét, közönségünk osztatlan részvéte mellett. A temetési szertartást dr. Virter Lajos, prépost-kanonok végezte infula alatt és teljes segédlettel. A koporsóra koszorút helyeztek : Tanács János kanonok a következő felirattal: „Isten veled — a viszontlátásig,“ Tanács Gyula és neje e felirattal : „Gyula és Berta — forrón szeretett nénjüknek“, Lenesé Sándor és neje: „Sándor és Teréz“ jelzéssel, továbbá Leticsó Ferencz és neje, Nikitits Sándor és neje. A boldogult hült tetemét az alsó-városi sirkertben elhunyt atyja mellé he- - lyezték örök nyugalomra. Ny. b ! = Halálozás. I m r e y Mihály budapesti vaskereskedő, julius hó 25-én élete 4U-ig évében jobb létre szenderült. A boldogultban a helybeli Itnrey és Dobó családok szerető rokonukat veszték el. Ny. b.! = lidört bimbó. Jakab ffy Károly al- járásbirót és családját gyász érte, a mennyiben kis fiacskája Albin julius hó 25-én elköltözött a mennybe. A megszornorodott szülék leljék örömöket életbe levő gyermekeikben. = líarangszeiitelés. Csütörtökön, folyó évi julius 29-én egy 1796 kgrm súlyú harangot szállítottak be a vasúttól a püspöki rezidencziába, melyet miután Neszve da István felszentelt püspök úr ő méltósága pénteken megszentelt, ismét visszavittek a vasúthoz, honnan aztán rendeltetési helyére Nagy- A b o n y b a szállítottak. = A jporcziuukulni búcsú a helybeli szent- Ferencz-rendi templomban holnap azaz hétfőn fog g< megtartatni. = Az ősrégi szokáséi Anna búcsút a leg- g nagyob fénynyel ülték meg az idén is a helybeli kegyesrendiek. Az ünnepélyes szent misét P an e k 1 Ödön házfőnök végezte fényes segédlettel, mig az sí alkalmi szónoklatot az egybegyűltek százainak na- n gyontisztelendő Schmidt alsó-városi segédlelkész s tartotta. Délben a vendégszerető piaristák asztalához a város több előkelő polgára lett meghiva, hol a jó kedv csakhamar meghozta a toasztok áradatát. A ház főnök éltette a torony javára rendezendő mulatság tagjait; ezen beszédre a jelen volt bizottsági tagok nevében Dr. Csányi János felelt a nála megszokott ügyességgel. sz. mise alatt a k. r. ujoneznövendékek énekelték a „Hasch“-féle misét, öszhangzóan és preczizitással.-— Akkor zsarnokot nevel a nőből, s szeszélyei rabjává aljasul. — Nem! abban a pillanatban, midőn a férfi a nőnek ily engedményeket tesz, vonzalmának fényesebb tanujelét adja, mintha érte úgynevezett „nagy“ dolgokat visz véghez. Hogy leszokjék azokról a megrögzött félszegségekről, ahhoz kell, hogy a személy, kinek kedvéért teszi, szüntelen szeme előtt lebegjen, a mi nehezére esik, könnyítse a tudat, hogy hajlamában tért hódit, hogy végül egészen megnyeri. — Teliát bizonyos áldozatok árán pl. én is nyerhetnék egy reménysugárt ? — Oh én azt a mi specziális viszonyainkra alkalmaztatni nem óhajtom. — Csak letaszit a mennyekből ön — angyal. — De higyje meg doktor úr, hogy ezek az ékes szavak bizonyos személyeknél sokkal termékenyebb talajra hullnak, mint nálam. A táncznak vége lett s a beszélgetés is megszakadt. s Kis szünet múlva egy keringőt húztak, melyre a doktor Adél nagysámat foglalta volt le, kivel annak távollétében egész önfeláldozással foglalkozott egyik ismerősünk — Kozsdi László. A második négyes promenádeja közben valami nagy dologról sugdoshat a doktor a mi kedves kis Etelkánkkal. A hölgyé a szó. — En igenis azt merem állítani, hogy azok a férfiak mégis csak ügyetlenek a női szivek ostromlásában. Ha kirázták zsebeikből a készletben tartott bókokat, egy pár lyrai ömlengést elkövettek, talán égy Szerénájáig is megfeledkeztek s napszámba sóhajtoznak', a szerelem arzenálját kimeritettnek hiszik Pedig az igazi szerelem leleményes s nem él csupán csak mindennapi fogásokkal.., — De hát hol tanulta On a szerelem stratégia ját bájos kis gyermekem ? Gyermekem! - szól bosszúsan a megsérteti félig kivonja karját, — ezért az egy sz ért megér dem lené, hogy tüstént cserben hagyjam, pedig rumi