Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-11 / 28. szám
VIII. évfolyam. 20. szäm. Vácz, július 11. --------------------U------------HELYI ES VIDÉKI ERDEKU HETILAP. Elötiy.elí-si ára,: évnegyedre ............................1 frt 50 kr. názhoz hordás vagy postai szétküldéssé'. Egyes szám ára : lO kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) és MILLMANN GÉZÁNÁL (kis piacz.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora ........................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen tetten leveleket nem fogadunk el. A váczi csatákban elvérzett honvédé ink lelki nyugalmáért a fötisztelendö káptalan által alapított gyász-isten-tisztelet folyó jú liu s hő 17-én reggel Tórakor tartatik meg a hétkápolnánál; e kegyeletes ünnepélyhez a tekintetes hatóságok, testületek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel meghivatnak. Vácz, 1886. július 11-én. Az l848/9-ki honvédek. A műborgyártás eltörléséről. Talán nincs ország a föld hátán, mely a természet legkülönfélébb adományaiban nagyobb mértékben bővelkednék, mint áldott hazánk. Mindenki tudja, hogy Magyarország Európának azon része, melyben a világnak legszebb búzája és a legjobb borok teremnek. Ebből kifolyólag különös gonddal kellene felkarolnunk azon gazdasági ágakat, melyek terén versenytársaink nehezen akadhatnak a világ- piaczokon, melyek jövőt biztosítanak a magyar gazdának kiváló, vagy épen utóérlietlen termékeikkel. Mindennek daczára manapság általános pangást tapasztalunk a gazdaság minden ágaiban. Miért? Mert a külföld nem találván nálunk azon előnyöket, melyeket, csak egy évtizeddel ezelőtt is feltalált, mellőzi piaczunkat. Hozzá még azon verseny, melyre Franczia-, Olasz- és Oroszország termékeikkel ellenünk keltek és a kivitelt annyira megnehezítő vám, érthetővé teszik előttünk azon körülményt, hogy áruink kelendősége oly annyira csökkent. Áldott hazánk gazdasági kincsei között első helyen állanak a borok. Egész Magyarország egy nagy szőllős kert, melyben hegyen, halmon, rónán a borág koronája diszlik. Magyarország borászata ennek daczára évek óta pang; pedig ez egész vidékeknek képezi jövedelem forrását. A bortermelők halom számra intéztek feliratokat a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz, melyekben a regálé megszüntetését, valamint a ruűborkészités és borhamisitás elleni ellenőrzést ezélzó intézkedések életbeléptetését kérelmezték, ezek utján remélvén a borászat terén uralkodó abnormis állapotokat megszüntetni. Tagadhatóan, hogy a kormány a borkérdést magáévá is tette. A földmivelési minisztérium egy külön borászati szakosztályt állíttatott fel s ennek élére egy borászati kormánybiztost nevezett ki. Országos bajaink orvoslását ezélzó ár.kétek egymást követték; a kormánybiztos beutazott egyes borvidékeket és értekezleteket tartott; 4 borászati vándortanári állást szervezeti és felállította az országos borászati minta- pinezét. Ezek, elismerjük mind oly üdvös intézkedések, melyek által ezen elhanyagolt iparág sokat nyerhet, de ezek eredményeiről csak évek múlva beszélhetünk. De mindenesetre figyelmet érdemel azon mozgalom, mely a müborgyártás ellen egy idő óta észlelhető. E kérdés fölött már többször ánketiroztak, de mindeddig eredménytelenül. De a földmivelési minisztérium a múlt hó közepén egy ánkétet hivott össze, mely a műborgyár- tással behatóbban foglalkozott és egy javaslatot dolgozott ki, melyet a legközelebbi ülésszak alatt készül az országgyűlés elé terjeszteni. Es ez reméljük a kormány részéről a leghathatósabb lépés lesz a borászat emelése érdekében. A chemia még nem fejlődött annyira, hogy vegytani utón bort tudna előállitani. De a folytonos haladás kétségtelenné teszi, hogy eljön az idő, mikor a bőrgyártás annyira fejlődik, hogy az igazi bort a műbőrt ól alig fogják tudni megkülönböztetni. Hiszen a tények igazolják. Manapság alkohol, borkősav, glycerin és vizből — no még hozzá egy kis borolaj — oly borokat keszitenek, hogy az, ki csak nagy ritkán iszik bort alig tudja megkülönböztetni az igazi bortól. A bőrgyártás, sajnos, külföldön is: Svajczban és Fran- cziaországban hová eddig sok m agyar bor szállíttatott, napról-napra jobban elharapódzók, így G-enfben 3 borgyár működik és a borokat mazsolaszőlő-, borkő-, szesz- és forró vizből gyártják. A3 gyár évenkint körülbelül 120,000 hektoliter bort képes előállítani. — Franczior- szágban a statisztikai adatok szerint 123 ily gyár működik. Tessék aztán bort termelni. Hogy boraink még csak néhány év előtt külföldön mily tekintélyben állottak és mikép gondolkodtak boraink felől, mutatja azon jelentés, mely az Angol parlamentben a borvám tárgyalása alkalmával tétetett, és ez borainkra vonatkozólag következőket tartalmazza: „úgy latszik bizonyosnak lehet tekinteni azt, hogy a magyar bortermelők nem hamisítják boraikat; valóban e borok általában oly jók, hogy bizonyéira, vesztenének értékükből, ha szesz tétetnék hozzájuk. Mig egy részben nagy hasonlatossággal birnak a burgundi és rajnai borokhoz, más részben a jobb fajta magyar borok testesebbek és erősebbek és hihetőleg jobban is megfelelnek az Ízlésnek. Valószinüleg nincs ország a föld kerekségén, a hol annyi jó bort termesztenének. “ Ezen rólunk alkotott vélemény ránk nézve elég hízelgő volt. És ma boraink tekintélye a sokoldalú hamisítások által annyira alá van ásva, hogy ezt csak hosszú idő múlva leszünk képesek helyreállítani. A másik akadálya a borkivitelnek a fölötte magas szállítási- és vámtarifa, melyek oly magasak, hogy a kivitelre szánt bornak árát majdnem mégegyszer annyira felrugatják s igy a külfölddel való konkurrencziát, lehetetlenítik. Hogy a bornak itthon sincsen kelete és hogy a szőllők értéke napról-napra jobban alá- száll az egyrészt a magas fogyasztási adókban, másrészről az italmérési regáléjogban keresendő. A regálé jelenlegi fentartása ellen általános az elkeseredés, mert a borkereskedés hanyatlása és az alsó néposztály süllyedése ennek tulajdonítható, mert a nép, semhogy a regálé bérlők által nyújtott, silány és drága, egészségére ártalmas bort fogyaszsza, inkább a pálinkához fordul. Ez az oka, hogy számos vidéken a pálinka,ivás fölötte elterjedt. De másrészről következménye ez a mesterséges borkészítésnek. Miután a korcs- máros, ki ezelőtt a termelőktől vásárolta a borokat, most kevert és hamisított, borokat tart. A most alkotandó uj törvény van tehát arra hivatva, hogy a magyar bornak a külföld előtt annyira alásülyedt tekintélyét helyreállítsa; mert a külföldiek, kiknek egy a borhamisításra vonatkozó törvény biztositékot fog nyújtani ismét felkeresik piaczunkat Örömmel üdvözöljük a müborgyártás ellen irányuló törvényjavaslatot, mert az a mi érdekünket is felöleli. Városunk és vidéke népességének is főjövedelmi forrását a bor képezi. Az uj törvény által fogjuk elérni azt, hogy boraink ára, mely a múlt, évben annyira alászállott, ismét fog emelkedni. így aztán a gazda, ki a mindinkább elharapódzó phylloxera miatt a borászat jövője iránti reményével egészen felhagyott, még legalább néhány évig élvezheti fáradsága gyümölcsét. Különben e tárgyhoz annak idején ismét hozzá fogunk szóllani. A Vácz egyházmegyei tanító egylet közgyűlése. A „ Vácz székesegyh. kér. taui'tó ‘egylet*“ • fuiyó évi közgyűlését 1886. év jul. 8 án Váczon a papnöveldében tartotta meg. Jelen voltak : Villásy István egyli. elnök, p.-hatvani pl., Csávó lszky József egyházra, tanfelügyelő, Kanda István kanonok, Hegyi Antal se- gédtanfelügyelő, Illek Vincze újpesti pleb. Dr. Ka- zaly Imre th. tanár, Kolena András kosdi pleb., Matej ka Lajos sződi pleb., Vozarik Antal Vácz-kishar- tyáni pleb., Forgó Antal főgymn. tanár, Korpás Pál papnöveld, tanulmányi felügyelő, Kubinyi Endre, Schmidt János alvárosi s. lelkész, Bucsek István fel városi s. lelkész, Schloszár János mácsai, G-enzor József kosdi, [gaz Péter nógrádi s. lelkészek, Demet- rovich Alajos világi társelnök, gödi tanító, Janko- vits Ernő jeg}7ző, váczi tanító, Hallasz István pénz- tárnok p.-hatvani kt., Kökény Ferencz, Krancz Fe- rencz, Máté József, Udvardi Mihály, Vörös Ferencz váczi tanítók, Kuharik Ferencz dukai, Scsevák János sződi, Kaucsár Ignácz kisnéraedi, Kubányi Antal kisujfalusi, Pap Béla kosdi, Bazsanth János mácsai, Bazsanth József ráthóti, Veber Antal szadai, Kántor Ferencz szilágyi, Kostyálik Ferencz Vácz- kisbartyáni, Richter Gyula zsidói ktanitók, Simon Albert sződi, Kucsera János mácsai és Krsák József p.-hatvani tanítók. Tárgyak: 1. Múlt évi jkonyv felolvastatván, tudomásul vétetett. 2. Iver. egyl. pénztárnok jelentése és 3. Kér. egyl. könyvtárnok jelentése szintén tudomásul vétetett. Itt megemlítendő, hogy Villásy István egyh. elnök 16 munkát s Bazsanth János mácsai kt. pedig a Peztolozzi Paedagogiai munkákból 27 füzetet ajándékoztak a könyvtár részére. 4 Demetrovich Alajos világi társelnök jelentése az oi'sz. kath. segélyalap tagdijainak kezeléséről tudomásul vétetett. 5. Tisztviselők választása. Világi társelnök, jegyző s pénztárnoknak mandátuma három évre terjedvén csupán könyvtárnoknak : Vörös Ferencz váczi tanító választatott meg. 6. Beszédes István, szentesi tanító, pályanyertes munkája fölolvastatván éljenzéssel fogadtatott. 7. A Zsámbok Nagy Kátai esp. kér. tanitó-egy- letnek, az egyházmegyei tanítók temetkezési egyletének létesítése tárgyában az elnökhöz intézett átirata fölolvastatván, tudomásul vétetett. 8. Bazsanth János mácsai ktanitó által egy orsz. egyhm. tanítók temetkezési egylet létesítése, a rk. tanítók részére az orsz. kath. segélyalapból kedvező kamatláb melletti kölcsönök kieszközlése és az egyh. esp. kerületek közötti összekötő kapocs létesítése tárgyában tett bárom indítványa tárgyaltatott. 9. Csávolszky József egyhm. tanfelügyelő azon indítványa, hogy a váczi tápintézet felállítása tárgyában a közp. bizottság kerestessék meg, elfogadtatott. 10. Az egyhm. rk. tanifó-egylet alapszabályainak' rév isiója, s a közp. gyűlés előterjesztése elfogad
