Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-03-29 / 13. szám

ér, no de azalatt meg nem szökik se a borkereskedő, se a bizonyos aki tőle a juhturót veszi, sőt ellenkezőleg ez idő alatt kihúzzák a sorsjegyeit és ő személyesen győződhetik meg annak eredményéről.

Be is csomagolja azokat egy fakó bőrtáskába, megtapogatja oldalán a tárczát, lekanyarul a gyalog utón a tutajhoz és azt mondja, hogy mehetünk.- Megyünk, megyünk — mondja pipáját a tutaj szélén kiverve és a nyaka csigája mögé dugva Andris, — csak megigazítom a deszka-kalibát, mert olyan meleg a nap, hogy kiégeti a szemét, ha az alá nem bújik.

Az árendás oda nyomja, Andris kezébe a dohányos zacskóját, s mire elkészül a kaliba, hasra fekszik az alatt s elindul a tutaj.

Lassan megy a tutaj mintha csak igazán a sorsjegyek kihúzása idejére volna szabad megérkeznie Budapestre, de a helyett süt a nap, még pedig olyan forróan, hogy a szegény árendásnak még a kalibában is olvad a feje lágya, alig várja, hogy jőjön az est s ha az megjő, kimászik a jámbor és vele a kulacs, a kulacscsal a jókedv s azután az álom.

így tart ez már öt napig, olyan messze járnak már, hogy a kralováni hegy teteje sem látszik, csak a Vág van velük meg a tutaj, meg nappal ez az iszonyatos meleg, a szegény árendás már a kabátját is a feje alá tette — mert majdnem elolvadt.

Se baj, nem tart már nagyon sokáig, most jön az utolsó viz-esés Beczkó alatt, ahol mintegy tomboló szörnyeteg válik meg nagy leomlással a Vág a hegyektől, melyek közt született. Hej, nehéz munka lesz az ott, lesiklani a tutajjal, elő kell venni nappal is a kulacsot, de nem is kell elővenni, hisz ott függ az az Andris nyakában és ürül szemlátomást — mig a gazdája alszik mint bunda.

Itt van a viz-esés!

— Elő a bakkal 1 — kiált a szomszédjára Andris, s előveszik a bakot, odateszik a tutaj végére s elkezdik irgalmatlanul nyomni, hogy föl ne billenjen a jármű, már minden rendén van,' a tutaj félig kiáll az esés fölött, hogy egyszerre lepottyanjon, midőn lecsúszik a nagy erőlködésben Andris nyakáról a kulacs a vízbe s mig az felhajol a bakról, hogy elkapja, felbillen a tutaj és olyan bukfenczet vet velük, hogy egyszerre mind odakerültek, ahol a kulacs volt — a viz fenekére.

Szervusz kulacs!

Az árendás a nagy melegben épen azt álmodta, hogy fürdőt vesz.

— Pompás, — kiáltott fel a habok közt és kap- “ kodott eszeveszett módra :

— Dehogy pompás, ordított Andris és megragadta a nyakát s húzta ki a partra, hogy valahogy túl ne igya magát.

Mire az árendás magához tért a zöld gyepen és töprenkedett jobbra-balra, hogy mikép került oda, a tutajosok megigazították azalatt a tutajt, reá rakták a vízbe hullt deszkákat és azt mondták az árendásnak, hogy — mehetünk.

— Hát menjünk, — és indult vizes ruhában, amint volt, a tutajhoz, hogy majd kiszárítja a napon, — de hol a kabát, a bőrtáska és benne a sorsjegy ? Hah, oda van, lenn maradt a vízben, elúszott, végem van el vagyok veszve, — és keresik mind a hárman viz fölött és viz alatt, de hasztalan nem volt a nyoma se’.

Andris felajánlotta kárpótlásul az árendásnak mindenét, a tüszőjét és furulyáját, de az rá se nézett, fogta magát, nyargalt egyenesen a legközelebbi falu felé s eltűnt nemsokára a tutajosok szemei elől.

Andris megcsókolta a furulyáját, azután az ajkához emelte, — hej, mégis csak jó, hogy el nem fogadta tőle és furulyázott egész éjen át s várta az árendást.

Akkor fordult be Adolf ur.

A vitatkozó asszonyok elhallgattak, mert egy czukrász megjelenése mégis szokatlan és nagy mértékben ünnepélyes.

Kakasné odabent kész lett volna folytatni a vita tárgyát de a czukrász komolyabb húrokba kapott.

— Azt gondoltam Zsuzsi, én el megyek.

— Hova ? Kolozsvárra, Brassóba ? — Biz jó lesz.

— Nem, nem.

Mégis nem tudta kimondani, hogy: a Marosba.

— Te maradsz a gyerekekkel! Tán jobban megéltek. Én már nem tudok rajtatok segíteni, de azért ne félj úri asszonynyá teszlek.

A czukrászné még nem unta meg az életet, s felvidult arra a szóra, hogy úri asszony. Meg is érdemelné. Gondolt valami ügyességre, mely hirtelen fölemeli az embereket.

Tán elmegy Boszniába, ott jól megy a világ. Hát hiszen menjen, a ráczok nagyon szeretik az édességet. Itt igazán az emberek fölötte elparaszto- sodtak. Torta, czukorsütemény, már a divatból is kimegy.

Hamar kisuhant a czukrászné — s most már tiz okkal több joga volt állítani, hogy ki az utczá- ban az első asszony, és hogy mi egy czukrász, a ki nélkül a grófok, úri dámák egy napig se élhetnének.

Nyikorgott tovább a czukrász szekere. Adolf ur mint a nagy útra készülő ember, mindent jó rendben akart hagyni. Naponkint találkozott Partos Dezső úrral, kiben a legjobb tanácsadót találta.

— Leszámolok veled, gonosz élet, — sóhajtott föl ezután naponkint többször is Adolf ur, — nem hagyom, hogy a fiaim is ily nyomorban éljenek mint én. Maradjon a feleség a két Jiis leánynyal, s a mi részünket adja ki nekik a jó isten.

Egy alkonyaton, szép szombati este volt — mely re Partos ur szerint szabad nap, vasárnap követke- I

Másnap aztán útra keltek, mert az nem jött, ki tudja, hová lett.

Tiz nap alatt Szegeden voltak, átadták a deszkát, meg a kisérő levelet, mely úgy átázott az Andris tüszőjében, hogy a deszka kereskedő máig is betűzi, hogy mi van benne írva — azután elment a két legény.

Az egyik beszegődött az aratáshoz — csak őszszel tér haza, a másiknak nagyon hosszú lett volna az idő őszig, bántotta a szivét a kis kék szemű lány meg a szürke szemű árendás.

De jó, hogy annak holmijával együtt ott veszett a vizben az ő fakanalas kosara is, legalább nem kell árulnia, hamarább haza ér.

S hazaért nemsokára, estve volt, a nap épen ott búcsúzott megint a torony tetején, midőn kikanya- rult a hegyek közül és a homály kezdett lappangani, midőn ajakához emelte ismét a furulyát a kis ablak előtt, a mire kijött Anikó és azt súgta a fülébe.

— Többet nem bocsátlak el, enyém maradsz örökre! *)

Malom hegyi István.

Váross és vidéki hírek.

= ISérinálá^i körnt Neszveda István, váczi segédpüspök, april 12-én bármálási körútra indul és öt hét alatt a váczi egyházmegyének Pest és Nóg- rádmegyékben fekvő hatvan plébániáján osztja ki a bérmálás szentségét.

= JEgylííizi kinevezések. A király a váczi székeskáptalan nagy prépostjává : Neszveda István philomelai felszentelt püspököt, czimzetes apátot, püspöki helynököt és olvasó kanonokot nevezte ki ; s ugyanezen káptalanban Poroszkay Péter czimzetes prépostnak és éneklő kanonoknak az olvasó kano- nokságra, Virter Bertalan novii választott püspöknek, czimzetes apátnak és őrkanonoknak, az éneklő kano- nokságra dr. Kovách Pál czimzetes apátnak és székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, —- dr. Virter Lajos czimzetes prépostnak és csongrádi főesperesnek a székesegyházi főesperességre, — végül Tanács János czimzetes prépostnak és legidősb mesterkanonoknak a csongrádi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta.

= I>ol>ay József honvéd altábornagy Pénteken és szombaton városunkban időzött, s a helyben állomásozó 6-ik honvéd huszár ezred altiszti iskolája és a legénység felett szemlét tartott, s a haladás és a tanulmányok fölött teljes megelégedésének adott kifejezést.

= Bögisiclí ILajos kir. tanácsos s a pest-vidéki kir. törvényszék elnöke Pénteken a helybeli fegyházban kegyelmi tanács ülést tartott, a föltételesen szabadságra bocsátandó fegyenczek ügyében.

= Az njoiECzozás a váczvárosi XVI-ik sorozó járásban f. hó 23. és 24. napjaiban tartatott meg a Curiában. A sorozáson mint polgári elnök Földváry Mihály megyénk alispánja személyesen volt jelen Dr. Hirko László megyei főorvos kíséretében; s az ujonczozás teljes rendben való menete felett megelégedését nyilvánitá Réthy Ignácz polgármesterünknek. Az ujonczozás eredménye lön : Besoroztatott 33 ujoncz, 3 póttartalékos és 7 honvéd; mi tekintve azt, hogy 289 hadköteles volt állítva: kik közül 22 reklamáczió útján mentetett fel, a mellett tesz tanúságot, hogy népünk nincs figy elcsenevészve mint az ország több részében ez évben tapasztalható volt.

= SzcrejicséÉlesíség a 3hmán. Múlt Hétfőn J o ó Adám 6 emberrel s 20 zsák búzával a malomba igyekezett, de a malomhoz közel érve, a viz sebessége a malom láncz alá sodorta a csónakot s az

*) Jogositatlan utánnyomás tilos.

zik. — Kakas Adolf czukrász maga mellé vette a két fiút,, Do Ifit és Lenczit s lecsalta őket a Marosra.

— Átmegyünk a szigetre, gyermekek, hangyatojásért, madárért.

Orömujongással fogadták ezt a fiuk. S már fogták a madarakat, Írták a hangyatojást.

Egy heverő ladik (nem volt az heverő, Partos ur szerezte) himbálódzott a Eejszés Pál kukoricza földje alatt a parton.

Hogy ugrottak bele a fiuk ! Még az ég is örömmel láthatta azt a tiszta vidámságot.

Suhant a ladik, körbe-körbe egy-egy nagyot libbent. Lenczi kaczagta, de Dolfi kiabált :

— Papa, mindjárt felborulunk.

Egy szót se szólt a szegény ember, csak nézett a fűzfák közé, hol a homályos törzsek mellett a Partos Dezső ur alakját látta. Oh, nincs hát elhagyatva az ember még a halál révén sem !

lm a jó barát, hogy utolsó utunkra kisérjen bennünket s szemeivel bátorítson ... ott küzd a fűzfák között.

— Jaj ! jaj ! . . .

S a felfordult ladikot elborította a Maros forgója.

Még azon éjszaka, éjféltájt kifogták a két gyereket — egymásba kapaszkodtak — s az apát, kinek imára voltak kulcsolva — az ide túl maradiakért.

Ozönlik a nép, gazdagja, szegénye a szegény czukrásznéhoz ajándékaiva 1.

— Istennek hála — bátorítja Partos Dezső ur az özvegyet, a sok étel-ital, ruha és más ajándék között, (melyből rész jár) — az emberek r é s z- v é t e t e I j e s.

az összes bennlevőkkel felborult; mind a heten a malom ala kerültek, s csak a parton dolgozó molnárok gyors segélye mentette meg őket a biztos haláltól ; a húsz zsák búza azonban a viz fenekén maradt.

= A Itiliölcsóiizölt honvéd lovak feletti szemle f. hó 30-án fog megtartatni a honvéd huszár ezred helybeli laktanyájában, mit ez utón is tudatunk közönségünkkel.

= Kljegyzés. Gerő (Greff) Eerencz, városunk szülötte, okleveles mérnök, a földmivelési minisztérium kultur mérnöke f. hó 24-én jegyezte el, Madunitzi M i h a 1 i k János közlekedésügyi nyugalmazott miniszteri tanácsos s imreházai földbirtokos kedves és müveit leányát Etelka kisasszonyt. Fogadják szerencseki vánatinkat.

— As£ó«ío*» néhány napja Kárpáthy György színtársulata tart előadásokat az ottani vendéglő nagy termében, de nem valami nagy pártolásnak örvend, mi annak tulajdonítható, hogy Aszódot évente többször is felkeresik a színtársulatok, a népnek és a polgári osztálynak pedig szórakozásra nincs annyi fölösleges .költsége, hogy évente több ízben is hozzon áldozatot ar művészetnek. Az eddig előadott darabok közt az „Árva Zsuzska“ volt a legsikerültebb. - (Aszódi.)

— Kgy Isires csavargói Sterk Sándort fogott be rendőrségünk, kiről a vallatásnál kiderült, hogy felségsértés vádja alatt áll és köröztetve van. Az illetékes bíróságnak átadatott.

~ A virág vasjarsaaj>i országos vásár ma és a következő napokon tartatik meg városunkban, mely ha az idő kedvező marad s a, szokásos váczi vásári eső el nem rontja, látogatottnak ígérkezik.

= 'S'3*«a Tegnap d. e. 10 órakor a vészharangok kongása riasztá meg városunk lakosait. A tűz az alsó városban az úgynevezett „patak soron“ dühöngött s Schwarcz Mátyás szalma födelü házát hamvasztá el. A tűz keletkezésének okai vizsgálat tárgyát képezik. Tűzoltóinknak a Saxlehner féle gyári tűzoltókkal együtt sikerült a tüzet lokalizálni, s a köz- retlen közelségű szalma födeles házakat megmenteni. Igazi szerencse, hogy szélcsend volt, mert abban a valóságos tűzfészekben az egész rész leéghetett volna.

= A gjsiró gjógj-módszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay- féle sósborszeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Eerencz ur, a k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márt. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten. Csúzos (r heumatikus) bántalmaknál, az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen czélszerii az úgynevezett bedörzsölés-kenő-gyuró-gyógymód (m a s- s a g e) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom.

Irodalom.

— Vettük a „GosmIükö46 28. számát a következő változatos tartalommal: „Az uj főispán,“ regény. Tolnai Lajostól; 1. „Noemi“ költemény Kis Józseftől; Balassa Bálint, irta Szana Tamás; „A végzet.,“ regény, Margitay Dezsőtől; „Ki tette?“ be- szóly, irta Kazár Emil vége ; „Székely támad, székely bánja,“ történeti regény P. Szathmáry Károly tói : II. A végzetes levél, humoreszk. „A granátköves asszony,“ Marlitt E. legújabb regénye. fordította Mártonffy Frigyes. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. m. A magyar gazdasszony, vegyesek, talányok, talányfejtők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjelenő „Gondüző“ előfizetési ára : negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó tulajdonoshoz küldendők: Budapesten, VII., Dob-utcza 14. Figyelmeztetjük olvasóinkat e kitűnő lapra, mely ápril elsején a harmadik évnegyedébe lép. A kiadó mindenkinek szolgál mutatványszámmal ingyen és bermentve, ki e végre hozzá fordul.

= Varsányi Gyula lapunk rendes dolgozó társa elsősorban fővárosi és vidéki lapokban elszórva megjelent költeményeit sajtó alá rendezi. A kötet oly müveket is fog tartalmazni, melyek még sehol sem láttak napvilágot. Felkérjük a magyar irodalom pártolóit, hogy a fiatal tehetséges költőt támogassák. A 7—8 ivre terjedő díszesen és ízléssel kiállított kötet ára 1 forint, diszkötésben 2 forint. A gyűjtők kéretnek az előfizetési iveket, az előfizetési pénzekkel együtt Budapestre, dobány-utcza G. sz. I. emelet, 27. ajtó, április végéig megküldeni, Gyűjtőnek 10 példány után 1 tisztelet-példánynyal szolgálok. A mű május hóban jelenik meg. Mutatványt mai számunk tárczájában közlünk.

Szerkesztői üzenet.

= Gyászrózsáiiak. A vers nem alkalmas a közlésre A próza kijavítás után lesz csak közölhető.

N y i 11 -1 é r.

Háront kraj czárral,

naponkint eszközölni lehet testünknek alapos tisztogatását és ez által egy egész sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek a táplálkozás s emésztés rendes menetének megzavarodásából (székrekedés, gyomor-, máj-, és epebajok, aranyeres bántalmak, vértolulás étvágy-hiány, stb.) erednek. Brandt R. gyógyszerész svájczi labdacsait értjük e tisztitó eszköz alatt, melyből egy dobozzal 70 krért kaphatni a gyógyszertárakban. Megfigyelendő, bogy a doboz czim- lapján rajta van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása.

Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos :

VARÁZSÉJI GUSZTÁV.