Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-05-31 / 22. szám
asszony H e e g e r Gyula vasul i vonalfőnök szerető fiatal neje volt. A végzet utai megfoghatlanok. Igazán zúgolódnunk kellene a kegyetlen sors ellen, hogy mért nem oltja ki annyi számtalan koldus életét, Ívik örömest leráznák magukról az élet terhét, mely rajok nézve valóságos teher, s mért rabolja el a szerető nőt férje kebeléről, a kedves víg mulató hölgyet az őt szerető társas körből? 24 évvel, fiatalon b évi boldog házas élet után, mily kinos lehet a válás az aranyos verőfénynyel, madár dallal, himes virág illattal teljes szép élettől. De nem tehetünk ellene, egy- kis meghűlés az önfeledt boldogsággal teljes perczek- ben, egy kis köhögés s már a halál biztos martalékai vagyunk. Legyen oly csendes a kedves korán elhunytnak a pihenés, a mily boldognak érezte magát rövid pár évi ittléte alatt körünkben. Temetésén közönségünk osztatlan részvéte nyilványult. Ny. B! — Pertzián Vilmos üveg és porczellán kereskedőnk családját nagy gyász érte e hó 23-án, a menyiben a halál rideg keze elragadta közülük szeretett gyermeküket K óméit. 16 tavaszt élt az ifjú s a tanulmányok mezején példányképe volt az ifjúságnak, úgy előmenetelben mint erkölcs tekintetében: hogy ne volna tehát kétszeres a fájdalom a szülőkre mikor ily reményteljes fiút kell elveszteniük, de a gondviselésben való megnyugvás után, többi életben levő gyermekeik megadhatják nekik a vigasztalást a kedves elhunytért. A korán elhunyt ifjú temetésén nagyszámú résztvevő közönség s a főgymnasiumi ifjúság, élén a tanári karral vett részt, s a gymnasi- umi dalárda megható gyászdalokat zengett. Ny. B! = Majális. Az iparosok köre pünköst hétfőjén tartotta meg ez idei majálisát. A idő igen kedvező volt és a rendezőknek az élvezet mellett sok örömet is nyújtott, mert a város és kerület ország- gyűlési képviselője Szentkirályi Albert úr ő nagysága is szerencséltette látogatásával a társulat mulatságát. Kíséretében voltak Meiszner János és Ede urak is. A képviselő ur megérkeztekor tiszteletük jeléül a társulat rendezői elsüttették a mozsarakat és lluber József ur váczi földbirtokos megható szép beszédben üdvözölte a szeretett képviselőt, kiben, — úgymond — mindannyian csalatkoztunk. Mert azok kik rászavaztak választáskor hitték ugyan, hogy megfelel a várakozásnak, de nem tudták azt, hogy még abban fel is múlja őket. A ki pedig nem szavazott rá, örömmel látja, hogy az ő elvei ilyen képviselőt kívántak és szebb szószólója azoknak, mint Szentkirályi nem is lehet! Adja a magyarok Istene, hogy minden választó xigy csalatkozzék az ő képviselőjében mint mi Szentkirályiban! E sikerült toasztra Szentkirályi válaszolt éltetve az iparosokat a kik hazánknak a kiállításon annyi dicsőséget, becsületet szereztek a külföld előtt! A mi a majálist illeti, igen szépen sikerült és ez a derék társulat meg is érdemli azt a nagy mérvű pártolást, melynek örvend. = Vasúti menetrend. Vácz és Budapest között 1885. junius 1-től következő menetrend lép életbe. Yáczról indul a személyvonat reggel 4 óra 30 perczkor ; gyors személy vonat 6 óra 38 perczkor ; omnibusz vonat 7 óra 33 'perczkor; omnibusz 9 óra 4 perczkor; omnibusz. Délután 1 óra 15 perczkor; személy vonat 4 óra 33 perczkor; omnibusz este 8 óra 56 perczkor; futárvonat 9 óra 33 perczkor; Budapestről Yáczra indulnak személy vonat: Reggel 6 óra 25 perczkor ; futár vonat 7 órakor omnibusz vonat 7 óra 20 perczkor ; személy vonat 9 óra 40 perczkor ; omnibusz vonat délután 2 óra 50 perczkor; futár vonat 4 óra 15 perczkor; omnibusz vonat este 5 óra 45 perczkor; gyors személy vonat 8 óra 15 perczkor; személy vonat 10 óra 11 perczkor. N y i 11 -1 é r. Étvílgy nélkül nincs egészség, s ép azért mindenkinek a ki gyomorbajban, étvágyhiányban, büfögésben stb. szcn— Senkit — bejelentés nélkül. Ez a parancsolatom. — Nem tudtam. — Eredj ki mig hivatlak. — De igen sürgős az ügyem . . csókolom a kegyes kezeit . . . , — Akkor hát végezd hamar. Ferencz, gyere be. Állj oda. S az inas beállított a kemencze mellé. Ha merte volna, megkérdezte volna a vőlegény ifjú : de hát fél tőlem kedves bátyám ? Hisz nem lopok, nem ölök, én épen házassági ügyben járok, a legszebb dologban. De vannak esetek, mikor a szegény nem mer őszinte lenni, hanem a helyett káromkodik a szive mélyében. — Alázatos tisztelettel kérném édes jó bátyámat . . . Az öreg egy kicsit kifelé forditotta a nagy húsos fejét. — Ha lenne oly kegyes és megörvendeztetne bennünket, szerencséltetne . . . — Ne hazudozzál. — Hogy hazudnám ? Lakodalmamra hivom. Holnap lesz . . . — Kit veszel el ? — A nádasdi jegyző leányát, igen szép és okos jó leány. Dispenzáczió . . . — Szegény? — No, tisztességes stafirungot adnak vele. Hirtelen kell menni a dolognak. — Szereted, hogy olyan lóhalálában mozogsz ? — Mint az istent, úgy szeretem Ágneskámat. No, akkor jó. Elmehetsz. — De megnyerhetjük egy kis lakodalmi ünnepélyre ? . . . Holnap ? . . . ved, azonnal egy alkalmatos szert kellene használni, hogy nagyobb bajoknak eleje vétessék. Erre vonatkozik a köv. közlemény : Mitrowitz, Horvátország. Brandt II. gyógyszerész urnák Zürichben. Kénytelen vagyok közvetetlenül az ön szívességéhez fordulni azon kéréssel, hogy a közelebbi postával, utánvétel mellett, számomra (5 doboz svájczi labdacsot küldeni szíveskedjék. Az ön svájczi labdacsaiból, alkalmilag, két évvel ezelőtt Bécsből rendeltem meg néhány dobozzal, s ezek kitűnő hatással voltak egészségi állapotomra. Teljes tisztelettel, Milutinovik llros, distr. főpap. — Brandt R. gyógszerész svájczi labdacsai a gyógyszertárakban 70 kron kaphatók. Minthogy Magyarországban Brant R. gyógyszerész svájczi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon, czég- jegytil, egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt névaláírása meglegyen. — S/ánes fekete selyem tíreiiadines métere 95 krtól 8 írt 70 krig (10 különböző minőségben) egyes ruhákra és egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható flenneberg (4. (kir. udvari s a német császárné udvari szállítója) selyem gyári raktárában Zürichben. Minta kívánatra ingyen. Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül. Nyilvános köszönet. Fogadják mindazon barátaim s ismerősök, kiket a részvét t. hó 27-én korán elhunyt imádott jó nőm ravatalához gyűjtött, — valamint a temetésen megjelentek hálás köszönetemet részvétükért. Vácz, 1885. május hó 27-én. Heegor Gyula szab. osztr. m. államvasuti vonalfőnök. Köszönet nyilvánitás. Fogadják mindazok kik feledhetlen kedves fiam Pertzián Kornélnak f. hó 25-én tartott végtisztessége alkalmával megjelentek, s részvétükkel enyhiték megszomorodott szivünk fajdalmát, kiváló- lag a helybeli főgymnazium ft. igazgatója és tanári kara, úgy az ifjúsági dalárda, jó barátok, és ismerősök, családunk nevében is hálás köszönetünket. Pertzián Vilmos és neje Jechlinger Erzsébet. Tudomásul. A váczi ipar- és kereskedelmi hitelintézet folyó évi július hó 1-ső napjától kezdve minden egy éven túl benn hagyott betétek után teljes 5°/0 kamatot minden levonás nélkül fizet. Kelt Váczon, 1885. május 26-án tartott igazgatósági ülésből. Az igazgatóság. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : VARÁZSEJI GUSZTÁV. Árverési hirdetményi kivonat. 1625/1885. tkvi sz. A váczi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a váczi egyházmegyei alapítványok pénztára végrehajtatnak Erdős István, József, János, Bódog és társai végrehajtást szenvedő elleni 1000 frt tőkekövetelés és járulékéi iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Yácz város és határában fekvő, a váczi 637. sz. tjkvben Erdős Bódog, Frigyes, István és kiskorú Erdős János, Irma és Géza nevén álló A -j- 900. hr. 643. népsor sz. a. házra 920 frt kikiáltási árban, továbbá ugyanazon tjkvben ugyanazok nevén álló A -j- 4. sor 2266. hr. sz. szántóra 28 frt kikiáltási árban s végre az A -j- 5 sor sz. a. erdő részre az árverést 12 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1885. évi junius hó 19-ik napján délelőtt 10 órakor e kir járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. — Hogy én fizesem a lakodalmatokat ? Nem fiam. Haszontalanságra nincs pénzem. Aki szereti a muzsikaszót : fizessen. — Hiszen ... de hiszen ... óh ! — Hanem adok egy tanácsot. Az többet fog érni harminczezer forintnál. — Oh esedezem kedves bátyám! Tudtuk mi, hogy jó helyt járunk. S az ifjúnak kicsordultak a forró könyei. Oda borult a derék öreghez, s alázatosan megcsókolta a pipát szorító kezét. — Én még különb legény voltam mint te . . . — Oh, beszélte atyám, a himlő csak később . . . — Kitűnő ügyvédi diplomával jöttem haza s reszketett a szivem örömében, hogy egyenesen a régi szeretőmhez repülhetek. — De meghalt, ugy-é? — Most is él, valami szegény rektorné Baranyában ! Sok gyerekkel! . . . — Apám megállított. Fiam, mondá: az egész Jánossy család koldus, te szép fiú vagy, nagy tánczos, hires énekes, muzsikus, szednéd össze az eszedet. Ma délután elviszlek a sánta Nagy Jánoshoz Bodokra. Az áll kétszázezer pengő forintig. Egyetlen egy leánya a Ráki. Ez a leány ösmér tégedet s azt mondta : hozzád menne. Menjünk el, mutasd be mit tudsz s ha messzibb látsz az orrodnál: a megye első embere lehetsz. — No, de első embere is a kedves bátyám. Már az igaz. Nincs olyan tisztesség, a miben a megye ne részeltette volna a kedves bátyámat. Tehette is. Annyi alapítványt nem tett még le Szőllős megyében senki mint Jánossy Gábor. Tehette is. — Elmentünk íSánta Nagy Jánoshoz, mert agyon akart lőni az apám, ha el nem megyünk. Nos fiam, én még oly fertelmes csúf arczu leány személyt addig Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 92 irtot 2 frt 80 krt és 1 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1885. évi mártius hó 20-án. A váczi kir. jóság*, mint tlkvi hatóság*. Árverési hirdetményi kivonat. 1027/1885. tkvi sz. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy a m. kir. kincstár végrehajtatónak Juranecz Ferencz és társai végrehajtást szenvedő elleni 85 frt 14^ kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Vácz városában és határában fekvő, a váczi 741. sz. tjkvben Juranecz Ferencz nevén álló A -f- 1420. hr. 775. népsor sz. a. házra 240 frt kikiáltási árban, ugyanazon tjkvben A -j- 5129. hr. sz. a. ingatlanra 504 frt kikiáltási árban és az A + 4752. hr. sz. szántóra az árverést 186 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és 'hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1885-ik évi junius hó 3-ik napján délelőtt 10 órakor ezen járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/n-át, vagyis 24 frt, 50 frt 40 kr. és 18 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1885. év február hó 12-én. A váczi kir. jóság mint tlkvi hatóság. Árverési hirdetményi kivonat. 1029/18ö5. tkvi sz. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy a m. kir. állam kincstár végrehajtatónak Hieronimi Istvánná sz. Gabriel Verona végrehajtást szenvedő elleni 28 frt 993/2 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Vácz városában fekvő, a váczi 1412. sz. tjkvben Hieronimi Istvánná szül. Gabriel Verona nevén álló A -j- 4063. hr. sz. a. szőllőre az árverést 420 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1885. évi junius hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 42 forintot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-á-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet által 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1885. évi február hó 12-én. A váczi kir. jbiróság, mint tlkkönyvi hatóság. nem láttam mint a milyen Nagy Ráki kisasszony volt. Sírtam, vertem magam a falhoz, azt gondoltam megőrülök. Apám nem tágított. Látod fiam, ezerekkel tehetsz jót; minket segélsz ; még a haló poraidat is áldani fogják. Vedd el Rákit, megszokod, megszereted — s van ám még rózsa, te fiam — m á^s tőn is. Csak vedd el, a leány bolondul utánad. 0 adja nagy birtokait, te odaadod érette a fiatalságodat. Ingyen nincs vásár. Ki tudja a Károlyiak, Zichyek, Telekiek hol vetették meg a boldogságuk fundamentumát ; nem-e sírva, nem-e a vérükkel? De ma kis királyok. Hát én öcsém elvettem Rákit. Ma mindenki áld, a kedvemet keresi, mert adhatok. A főispán tőlem kér tanácsot, az alispán nálam nélkül a száját sem nyitja ki, az egyház, iskola jubilál, megfáklyás muzsikál, dalárdizál — mert adhatok s adok is, az arczképemet a megye a nagytermébe tétette, a mellszobromat ki- faragtatta, tiz útezát rólam nevezett el öt városban, tizet meg a feleségemről. No öcsém ? Lássam, mennyi eszed van ? A Nagy famíliából, a görbe Nagyok famíliájából, ott a Nagy Józsi leánya Sára, épen olyan egyetlen leány, mint az én feleségem volt, s épen itt ül most nálunk. A hozza be minden reggel a kávémat. Nézd meg jól, szerettesd meg magadat. — Bácsikám, szabad ? kukkantott be egy tál- czával valami sánta, aszott, fekete szőrö képű vén leány személy. — Csókollak Sárikám, — hívta be az öreg. Gyere csak, gyere csak. A leány nagy horgas fogaival igyorgott-vigyor- gott a szép ifjúra s eltűnt. — No hát édes fiam, kell é a szerencse ? A markodba adom .. . Szól j . . .