Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-07-05 / 27. szám

és az igazgatósági jelentés tárgyaltattak. A jelentésben konsta- táltatik, hogy a inuk évi üzleteredméuy nagyon kielégítő volt, s hogy minden a társaság által gyakorolt, biztosítási ág hozzájárult a szerencsés eredményhez. Ezek után minden egyes szak vilá­gíttatott meg kellőleg. I. illetbi/.losiliísolt. Az 1884. év deczember 31 -én ér­vényben volt biztosítások összege 6.644,869 írt töke 04.991 frt járadék a túlélési, továbbá 25.913,42(1 frt tőke, és 12,459 frt já­radék az elhalálozási biztosításoknál. A nyereménydij bevétele 1884. évben 1.286,854 írtra ment, ugyanezen osztály tartaléktő- kéjének járuléka pedig 303,092 frtot tesz ki A túlélési és ese­dékessé vált járadék biztosításokért a viszontbiztosítások levonása után 203.496 frt haláleset és esedékessé vált vegyes biztositások után 408.101 frt fizettetett ki, azonkívül a deczember 31-én függő­ben volt haláleset és túlélési biztosításokra 97,052 frt tartatott vissza. A folyó biztositások nyereménydij tartaléka 6.847,101 fo­rintban állapíttatott meg, a melyből 771,050 frt viszontbiztosítá­sokra esik és ennek leszámításával a múlt évihez képest 333,309 frt növedést mutat. A nyereményrészszel biztosítottakra az utóbbi három évi időtartamról 50 551 frt 62 kr. esik osztalékul. Az élet­biztosítási osztály nyereménye 96,616 frt 72 kr. összegben az ál­talános zárszámlára vitetett át. II. Tü»l»i*lositfísok. A nyereménydij bevételek 5.489,360 írtra mennek és a múlt évihez képest 190,766 írttal emelkedtek. Több évi biztositások nyereménytárczája 1884. de­czember végével 17.573,815 írtra rúg. Tűzkárokért 3.568,648 frt fizettetett ki, mely összegből viszont biztosításokra 1.797,940 frt esik. Azonkívül függő károkra tartalékba helyeztetett 174,844 frt. Viszont biztosításokra 2.567,187 frt adatott ki. A készpénz díj­tartalék 43,208 írttal 1.475,697 frtra emelkedett. III. Szállitiiiány biztositások. A bevett nyeremé­nyek 166,905 frtra, a viszontbiztosítások 67,442 frtra, a kifizetett károk, a viszontbiztosítások levonásával 47,877 frtra mennek, függő károkért pedig 4712 frt tartatott vissza. IV. Jégkárosilás. A nyeremény bevételek 7.135,742 frtot tesznek, a viszont biztosításokra 469,748 frt kellett, a károk pedig a viszont biztositások levonásával 1.392,427 írtba kerültek. A Riunione által, fennállása óta minden szakban eszközölt kár­talanítások összege kerek I2P/2 millió frtra rúg. Az 1884. évben elért nyeremény 631.121 frt 64 krt tesz. ehhez véve a múlt évi maradékot 636.159 frt 11 krt kapunk, melyből egyelőre 250.000 frt a jégkár biztosítási üzlet külön tartalékösszegének emelésére, 127,066 frt 37 kr pedig az árfolyam ingadozási tartalékhoz csa- toltatik. Az ezután megmaradó összegből 45,444 frt 83 kr. a nye­reménytartalék alaphoz csatoltatik és ezen összegnek, valamint az igazgatók és felügyelők osztalékának, végül pedig a társaság hivatalnokai takarék és segélypénztára részére megállapított ösz- szeg levonása után 167,066 frt 95 kr. marad osztalékul. Az osz­talék részvényenkint 50 írtban állapíttatott meg és julius 1-től kezdve fizettetik ki. A tartalékok 1884. évben 798.910 frt 42 krral emelkedtek és jelenleg 8 989,812 frt 80 krt tesznek. Ezek a kö­vetkező tételekből allanak: Az életbiztosítások nyereménytarta­léka 6.076,050 frt 58 kr.; a tűzbiztosítások nyereménytartaléka 1.475,697 frt, a szállítmánybiztosítások nyereménytartaléka 17.432 frt, a jégbiztosítások nyereménytartaléka 400.000 frt, tartalék árfolyam ingadozásokra 1 zárszámla A) 144,283 frt 18 kr., tarta­lék árfolyam ingadozásokra (zárszámla B) 144,283 frt 19 kr. az életbiztosítási osztály különös nyereménytartaléka 15,000 frt, nye­remény tartalékalap 582 066 frt és 85 kr. A társulat hivatalnokai takarék- és segély-pénztárának vagyona 229,542 frt 50 kr. A vá­lasztások melyek az alapszabályok értelmében voltak teljesiten- dők, azt eredményezték, hogy Lutteroth Hermann báró ur az igazgató tanács tagjává és Dr Morpurgo Emil báró ur felügye­lővé újból megválasztattak. Tudnivaló. Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szenved. Ezen betegség jelentéktelen gyomorbajjal kezdődik, ha azonban elhanyagoltalak, kiterjed az egész testre, megtámadja a veséket, a májat, a mell mirigyeit, szóval az egész mirigy rend­szert, elannyira hogy az általa meglepett valóban szomorú vég­zetnek van kitéve, mígnem végre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegséget igen gyakran más betegségekkel tévesztik össze, de ha az olvasó az alább következő kérdéseket intézi magához, akkor képes leend megítélhetni, ha vájjon szenved-e ő ilyen baj­ban vagy sem. — Erzek-e én étkezés után gyomornyomást, fáj­dalmat vagy légzési nehézséget ? Nem lep-e meg bizonyos tompa, nyomasztó érzés, álmosságtól kisérve? Nem-e sárgásak a sze­meim? Nem-e gyülemlik reggelre az inyen és fogakon sűrű ra­gadós nyák, rossz szájíz kíséretében? A nyelv bevonva? Nincs-e a jobb oldal felfúvódva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem szédülök-e el, ha fekvőhelyzetből hirtelen felegyenesedem ? A húgy kiválasztás csekély és sötét szinü-e? s rövid állás után nem hagy-e ülledéket maga után? Nem poshad-e meg az étel a gyomorban mindjárt az evés után, s nem keletkezik-e puffadás és fölböfögés? Nincsen-e gyakori szívdobogásom ? Ezen különböző kórtünetek jóllehet nem lépnek mind egyszerre fel, de a beteg egymásután szenved azokban, azon dolgozás alá s az említett zományfestés legfőkép eze­ken nyer alkalmazást. A tölgyfát és puhább fane­meket a vállalat egy szintén általa feltalált mód szerint egyszerű fekete préselt ékítményekéi disziti, melyek a nép általánosan szokásban levő égetett díszítésnek felelnek meg. A harmadik díszítési mód az ékítményeknek a fa anyagába való vésés általi bemélyitése, mely egy­szerűbb bútorokon, különösen tömör szekrényeken nyer alkalmazást. Nagyfontosságu a vállalatnak azon újabb s az eddigiek után biztos sikerrel kecsegtető törekvése, hogy a különböző fanemeket páczolás által a legkülönfélébb állandó színekben állítsa elő. Fekete szinben páczolt különféle fa bútorai már is a tökély oly magas fokán állanak, hogy azok színre, fényre teljesen hasonlók az ébenfához s ezen drága és nehe­zen dolgozható fanemet teljesen pótolni vannak hi­vatva. A már korábban előállított fehér sima bútorok mellett most vörös és zöld szinben is készülnek tár­gyak, melyek együtt a minden magyar szemnek oly jól eső nemzeti szint alkotják. A bőrtárgyak közül folemlitést érdemelnek a széktámlányok, melyek a kiállításon Ly ka Döme butorfüikéjében vannak szép példányokban bemutatva, kulacsok, övék, szivar és pénztárczák, melyeken a magyaros alak mellett szin­tén festett zománcz vagy préselt magyar diszitmény látható. A majolika ipart Zsolnay és Láng, valamint eredeti erdélyi edények, a bronzipart a Testory gyár, a galvanoplastikát Herpka tanár, a vasmüipart Zseng- fer s a szövőipart torontál- és bácsmegyei szőnyegek, katrinczák és turbák képviselik. Midőn főuraink belátták, hogy a magyar müipar tárgyai legkevésbbé sem állanak a külföldiek mögött, Jassankint kezdték felkeresni a vállalatot megrendelé­seikkel. így báró Lipthay Béla, Tisza Kálmán, gróf T i 8 z a Lajos, Radvánszky Béla báró, Munkácsy Mihály (egy egész kollekcziót különféle tárgyakból vitt magával s egy teljes hálószoba be­rendezést rendelt meg, mely most van munkában). mérvben, a mint a borzasztó betegség előbbre halad. Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később ki­köpések követnek. A kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszkos barna szint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tapadós iz­zadság borítja. A máj és vesék ama kóros állapotának előbbre haladtával csúzos fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógy- ) kezelés már teljesen sikertelen. Ezen baj emésztelenségből vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalmas gyógyszer bevételével elháríthatunk, ha azt mindjárt a kór fel­léptének kezdetén alkalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt legelső fellépésekor helyesen liezeltessék, miután ekkor még egy kis adag gyógyszer is elegendő a baj or­voslására; sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerrel még akkor is mindaddig fel nem kel­lene hagyni, mig á baj legkisebb nyoma is el nem tűnt, mig az étvágya ismét vissza nem tért, s az emésztési szervezet ismét tö- kéletesenen helyre nincs állítva. — Ezen betegség ellen a leg­biztosabb s leghatósabb szer elvitázhatlanul a „Shäker-kivonat,“ növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak min­degyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában tá­madja meg, s azt gyökerestől kiirtja a testből. Oly egyéneknek, kik dugulásban szenvednek a „Sei&el- féle hashajtó labdacsokra“ van szükségök, a „Shiiker kivonattal“ kapcsolatban. A Seigel-iele hasha jtó labda­csok. meggyógyítják a duguiást, elűzik a lázt és a meghűlést, megszabaditnak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkellemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ezekkel egy kí­sérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s minden legkisobb fájdalom előidézése nél­kül hat. Ára egy palaczk „Shaker-féle kivonatnak,“ 1 frt 25 kr., 1 doboz „Seigel-fóle hasha jtó labdacsoknak“ 50 kr. — Magyarországi főraktár: Budapest, Török Jóatsxef gyógy­szertára Király-utcza 12. Vácz: Irgaluiasrend gyógy­szertára. Irodalom és zene. = Előfizetési felhívás a yáczi növendékpapság „Páz- mány-Egylete“ által kiadandó „Szemelvények“ IV. évfolyamára Midőn az egyház ellenei minden törekvésüket lehasználják arra, hogy újabb és újabb nemeit találják ki a fegyvereknek, melylyek- kel a leghatalmasabb támadást mérhessék az Egyházra, mi sem maradhatunk tétlenek, hanem az ifjú tűz teljes hevével kell ké­szülnünk ama támadás elfogadására, mely ránk majdan az élet­ben vár, Erre nézve pedig nincs jobb, nincs hatalmasabb mód, mintha szellemi képességünket igazaink megvédésében gyakorol­juk. Ezt tettük a legutóbb lefolyt két egyleti évben, erről aka­runk most számot adni a nagy közönség előtt, mely előbbi éve­ink termékeit oly meleg pártfogással fogadta, s melyért most is, ez újabb vállalatunk alkalmával, esedezünk. Hogy mit szokott adni a Pázmány-Egylet a „Szemelvényekében, arról meggzőzhet- ték a mélyen tisztelt közönséget, az eddig megjelent évfolyamok és a jó irányú sajtó. Ez újabb kiadványunkban, valamint az előb­bi évfolyamokban is, képviselve lesz úgy a komoly, tudományos irány, mint a szivmelegitő szépirodalom. A 19—20 ivre terjedő s csinos kiállítású kötet ára bérmentes szétküldéssel 1 frt 50 kr., növendékpapoknak 1 írt, megjelenik szeptember hó végén. Az előfizetési iveket bátorkodunk az egylet mélyen tisztelt pártoló tagjainak is megküldeni egyedül azon czélból, hogy munkálata­inkat becses körükben megismertetni és terjeszteni kegyeskedje­nek. Az előfizetési felhívásokat kérjük f. évi julius hó végéig a „Pázmány-Egylet“-nek (Vácz papnevelde! czimezve vissza szár­maztatni. A mélyen tisztelt közönség meleg pártfogását kérve ma­radunk Váczon, 1885. május 20-án tartott V-ik rendkívüli gyűlé­sünkből kitűnő tisztelettel a „Pázmány-Egylet“ ez évi tagjai. = A „Budapesti Hírlap*-ot a magyar sajtónak e legfüggetlenebb orgánumát melegen ajánl­juk a közönség figyelmébe. Négy évi fennállása alatt valódi nélkülözhetíen jó barátjává lett minden ma­gyar családnak, s valóságos ostora a nemzetiségi bujtogatóknak, melyek félnek tőle s gyűlölik. A „Bu­dapesti Hírlap“ egy par excellence magyar nemzeti lap, mely a nagy nemzeti, magyarosodási mozgalmak­ban, melyek az egész társadalmat áthatják, folyton vezérszerepet játszik. A „Budapnsti Hírlap“-nak egy majdnem katonailag szervezett kitűnő levelező kara van az ország minden részében, mely éber figyelem­mel kiséri a közélet minden mozzanatát, hogy aztán azt a „Budapesti Hírlap“-ban a hazai közönségnek tudomására hozza. Semmi sem kerüli ki figyelmét, a mi az országban történik, de főgondját a magyarság érdekeire forditja: emel, pártol mindent a mi magyar s ostoroz mindent, a mi annak ellensége. A lap élén Csukássi József, Bákosi Jenő és Kaas Ivor báró ál­Grróf Zichy Jenő, (pipázó terem) s atyja Zichy Ödön gróf valamint Zichy Livia grófné, C s e- nyovszky Erzsébet (fehér háló szoba) H a úsz­ni a n n tanár (ebédlő). Hampel József a magyar nemzeti muzeum régiségtárának őre, a múzeumban őrzött múlt századbeli czifrakaru szék után 6 drb széket rendelt meg, melyeket a vállalat művészi tökély - lyel készített el. Újabban a társaság rendezte be az operaházzal szemben lévő diszes uj palota emeleti helyiségeit. De mig a vállalat csak idáig is eljutott, sőt még most is mennyi közönynyel félreértéssel, sőt ellen­ségeskedéssel kellett és kell megküzdenie. Midőn a vállalat csarnoka megnyilt, a kirakat előtt százával csoportosult a nép bámulni a szokatlan szép új tár­gyakat s élénk érdeklődés közt magyarázgatták egy­másnak, hogy ez török, ez perzsa, arab, az meg chi- nai készítmény, sőt még most is széltiben azt hiresz- telik, hogy a vállalat tárgyai külföldön készülnek. Pedig hát csak egy kis jóakarat s még csekélyebb fáradság kell hozzá, hogy a sugárút 28. sz. alatti csar­nokban az Izabella- és újabban a Vörösmarty-utczai műhelyekben saját szemeikkel meggyőződjenek, hogy mindaz, amit itt látnak, magyar művészek rajzai után itt a fővárosban, magyarországi anyagokból és magyar emberek által állittatik elő. A vállalat tár­gyaival résztvett a „Wiener Kunstgewerbe-muzeum“ karácsonyi kiállításán, hol nemcsak teljes elismerést szerzett a magyar müiparnak, hanem oly piaczot is teremtett annak, aminőt — fájdalom — idehaza még nem tudott megszerezni. De hát ezen nem lehet cso­dálkozni mikor akadt még most is mágnás, aki egy remek műtárgynak árát sokalván, azt mondta, hogy hiszen azt annyiért Párisban is megkaphatja. A kiállításban mint már említettük a vállalat egy teljes szobaberendezéssel vesz részt, melynek összes tárgyai fekete páczolt kőris-fából valók, diófa­betétekkel s ebben világos habos berakott kőrisfa- ékitménynyel. Van benne Íróasztal, szekrény, egy lanak : mind olyan emberek, a kiknek pártoktól, hatalmasoktól, pénzintézetektől való teljes független­sége biztosítja a lap függetlenségét, pártatlanságát és szabad kezét. A „Budapesti hírlap a nagy közön­séget szolgálja, annak érdekei irányadók neki; min­dönki megtalálja benne a maga igazát, s alig van társadalmi osztály, melynek érdekében már erős har- ezot ne vívott volna. Védője az elnyomottak­nak és üldözötteknek segélyzője a szegények­nek. 8 hogy a magyar közönség mennyire felös- merte az ő valódi jó barátját, mutatja az a páratlan érdeklődés, melylyel a „Budapesti Hírlap“ iránt vi­seltetik, s melynek eredménye az, hogy a lap na­ponta 15—16,000 példányban jelenik meg. A „Bu­dapesti Hírlap“ életében ez évben valóságos eseményt képez, hogy május 31-ke óta u. n. ratációs-gépen nyomják, mely egy óra alatt 10—12,000 példányt könnyen kinyom és össze is hajtogat. A szellemi apparátust, a gárdát, mely a „Budapesti Hírlap“-ba dolgozik, ösmeri a közönség. Előfizetési cim : „Buda­pesti Hírlap“ kalap-utca 16. Ára negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. = Magyar tan- és olvasókönyv iparisko­lák számára. J a u s z György hasonnemii német nyel­ven irt munkája után s a nm. vallás- és közoktatás- ügyi min. által 1884. kiadott tanterv alapján szer­kesztették : Papp József és Posch Lajos. Ára kemé­nyen kötve 65 krajezár. Sopron, kiadja Romwalter K. és fia könyvnyomdája (232 lap) Azon reményben vállalkoztunk jelen mii magyar kiadására, hogy az nem kevesebb pártfogásra fog találni tanítói körök­ben, mint az eredeti német kiadás. Szerzőknek sike­rült oly könyvet nyújtani a tanulók kezébe, melyet azok az iskolán kivüí is örömmel forgatnak. Az egy­szerű s mégis érdekes olvasmányok a tanulóknak nem csak kedélyét nemesitik s értelmét fejlesztik, hanem tájékoztatják s bevezetik őket mindazon is­meretekbe, melyekre jövendő életpályáján szüksége leend. Ét hiszszük, hogy igy jelen olvasókönyv mind­azon következményeknek megfelel, melyeket a min. tanterv is kíván egy ipariskolai olvasókönyvtől. Az általános ismeretek nyújtása mellett nem feledkeztek meg szerkesztők a vallás-erkölcsi képzésről sem, me­lyet igen szépen egyesítettek továbbá a hazafias- nemzeti érzület fejlesztésével, a haza földjének s a magyar nemzet viszontagságos történetének, úgy szintén hazai közmivelődési viszonyaink megismerte­tésével. — A könyv 6 szakaszra oszlik : 1. Tanuló- és vávdorló évek. — 2. Természet és ipar. — 3. Tár­sadalmi élet. — 4. Földrajzi képek. — 5. Törté­nelmi képek. — 6 Üzleti levelek és ügyiratok. — A könyv kiállítása csinos, a papíranyag jó, a bekö­tés tartós. N y i 11 -1 é r. = Hegyünk mindig elő vigyázok. Mind­azok, kik sürüvérüek s ennek folytán bőrkiütések­ben, vértorlódásokban, — fejre és mellre — arany eres bajokban stb. szenvednek, ne mulasszák el a tavaszi tisztitó kúrát, mely naponkint csak kevés krajezárba kerül, s a mely által a test felfrissül s minden betegségtől ment marad. Erre nézve legjobb szer : a Brandt R. gyógyszerész-féle svájezi lab­dacsok, melyek a gyógyszertárakban 70 kr. kapha­tók. Minthogy Magyarországban Brandt R. gyógy­szerész svájezi labdacsainak különféle utánzatai lé­teznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon, ezégjegyül, egy fehér kereszt vörös mező­ben s Brandt R. névaláírása meglegyen. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázséji Gusztáv. Kiadó : Mayer Sándor. lócza polczczal (V erdeustetter Richard tervei szerint készült Morelli tanár felügyelete alatt) kis szalonasztal, két könyvtartó s egy óra-szekrény mosdóval. Az óra mutató lapja arany- és ezüstözött rézből van s pusztai tájképet ábrázol az alatta levő mosdómedencze pedig domborított művészi formában egy kupakos pipát tükröztet vissza; kiegészítője az egésznek egy kovácsolt vascsillár, melyet Mátray tanár rajzai szerint Vágó Ignácz készített. íme tehát honi iparmüvészetünk anyatelepe, mely az egészséges fejlődési képesség minden kellékével bír, már áll és működik az ország szivében, a fővá­rosban s most csak a közönségen áll hogy a fejlődést előmozdítsa s pártolásával a haladást lehetővé tegye. Főúri és lehetős középosztályunk vetkőzze le végre kozmopolitizmusát, ne vegyék Páris, Berlin, Bécs ké­szítményeit, mikor ide haza szebbet, jobbat, nemzeti jellegének, hazafias érzelmének megfelelőbbet találhat hasonló sőt olcsóbb áron. Sőt ne riadjon vissza a kevésbbé tehetős polgári osztály sem a magyar mü- ipari tárgyak vásárlásától, mert ha kissé drágábban fizeti is rneg azokat, de valódi mübecscsel bíró diszes s különösen a mostani gyártott bútoroknál Összeha­sonlíthatatlanul jobb és tartósabb bútoroknak jut bir­tokába. Hiszen a magyar hímzés már oly nagy tért hó­dított az országban, hogy alig van tehetősebb ház, a hol ilyenekkel ne találkoznánk. Már pedig a re­naissance, barokk, góth vagy román stylü bútorok ezekhez sehogy sem illenek s ha már a mamák ősi szokásként meg is elégszenek a régi módival, leá­nyaik érdekében meghozhatnák azt az áldozatot, hogy mire szárnyra bocsájtják őket, a magyar hímzésű ke­lengyékhez magyar bútorzatot szerezzenek be a fiatal pár otthona számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom