Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-04-12 / 15. szám

= Minevexés. Márffy Ede m. kir. pénz- ügyministeri fogalmazót, a pénzügyminister pénzügyi 'titkárrá nevezte ki. Gratulálunk!

— Véglegesítés. A m. kir. igazságiigyminis- ter Lu (lányi Istvánt, ki a váczi kir. fegyintézetnél ideiglenes minőségű tiszti Írnok volt, ez állásában végleg megerősítette.

— Víg madárdal tölti be a levegőt, utczáink,

: kertjeink fáin szokatlan számban csicseregnek a lég

dalosai, de legélénkebb a lőház kertje s a szomszédos ' temető — s ha mindennek okát keressük, csupán azon egy szomorú esemény adja meg a választ, hogy a leghíresebb madár fogó a „Gazsi“ szombaton éjjel meghalt. — A madarak örülnek, hogy szabadságuk' egy nagy ellenségétől megszabadultak, — a madár kedvelők pedig sajnálják benne a legjobb fülemüle és rigó fogót; a bál rendezők pedig a leg- hasznavehetőbb diszitőt.

= Kiveszett egy fehér elefánt csont női mell- tü, mely a tulajdonosnak becses tárgyát képezvén, a becsületes megtaláló illő jutalom mellett kéretik azt . e lapok kiadó-hivatalába hozni.

— Szerelmi dráma. Hölmich Eerencz czipész mester forró szerelmet táplált Jakab o- v i c s Ilka iránt, s mivel azt hitte, hogy a leány nem viszonozza szerelmét s mást szeret, f. hó 7-én este revolverből reá lőtt s vállán megsebesité ; a tett

I elkövetése után megijedve tettétől a revolvert a Dunába dobta s csak késő éjjel tért haza, hol már a rendőrök várták s elfogván őt, és átadták a járásbíróságnak. A leány sebe nem veszélyes,’ mivel a góljáé csontot nem ért, s csak a felkar vastag húsán fúródott át. A leány most már bevallja, hogy szereti a legényt s kész is hozzá menni feleségül, csak bán- tódása ne legyen, csakhogy most már bajosan menekül meg a büntetés alól.

= A vítcz-laaríyánal ra!íló^y«lk«sssá.g- ügyében a vizsgálatot a váczi járásbíróság már befejezte. A vizsgálat — mint halljuk — kiderítette, hogy a T’ablógyilkosságot hárman követték el és pedig az Újpesten Chapó Géza csendbiztos által letartóztatott Simkó János, továbbá idősb Kuszi János s ennek hasonnevű fia. Midőn Simkó bűntársait bevallotta, azonnal távirtai; Hontrnegyébe, hol a két Kuszit letartóztatták s megvasalva Váczra szállították. Mind a kettő megerősítette Simkó vallomását. A gyilkosságot Simkó és az ifjabb Kuszi hajtották végre oly módon, hogy midőn bebocsáíották őket, Simkó a fiatal Blau Móriczot agyonlőtte, Kuszi pedig az öreg Blaut verte halálra. Ez alatt az öreg Kuszi kint az „utezán őrködött. Berényire nézve, a kire a hatóság erősen gyanakodott, hogy ő követte el Simkóval a rablógyilkosságot, a vizsgálat folyamán kiderült, hogy ő ebben nem volt részes, de mivel a bandának tagja volt és több betörés vádja terheli, tovább is nyomozzák. A rablógyilkosok egyelőre még a váczi járás- bíróság börtönében maradnak, mert Simkóra folytonosan újabb és újabb bűntények derülnek ki. Simkó- nál elfogatása alkalmával egy kést találtak, melyet állítása szerint Budapesten cserélt be neki egy ismerőse egy kisebb késért. A vizsgálatot most arra is kiterjesztik, nem ő voit-e az, a ki mintegy két hó előtt a soroksári utczában egy egyént rablási szándékból megtámadott s oly súlyosan megsértett, hogy az sebei következtében nemrég a Rókus-kórházban meghalt. A vizsgálat befejezése után a három rabló- gyilkost átadjál; a pestvidéki törvényszéknek.

= A toIoiBfzíág'y s’eMdeaése. Tisza Kálmán belügyminiszter a napokban bocsátotta ki már régebben jelzett rendeletét a toloncziigy végleges rendezése körül. Ezentúl az egész országra nézve nem

az ötvenes évek elejéről származó szabályok s a régi rossz szokás, hanem ezen toloncz szabályzat fog irányadóul szolgálni az összes törvényhatóságoknak és községeknek. — E szabályzathoz a belügyminiszter fel világositó rendeletet is csatolt, melyben a toloncziigy kezelésére vonatkozó megjegyzések foglaltatnak. Ezen utóbbi rendelet kiemeli, hogy a tolon- ezozás egyátalában nem bir büntetés természetével, s ily értelemben kell kezelni a hatóságoknak is eme prekárius jogot. A tolonezozás szüksége pedig csak olyan egyénekre nézve áll be, a kik az államra és társadalomra bizonyos körülmények közt veszedelmesekké lehetnek, minélfogva az eltolonczolandó egyénekkel szemben ezen körülményt megelőzőleg minden kétséget kizáró módon mégis kell állapítani. A tolonezozás módjára nézve is különbség van, s azokat, a kikre nézve az u. n. kényszerutlevél elegendő, — azokat tolonczolni nem szükséges. Veszélyes egyének, szokásos csavargók a közrendre veszedelmes, kiutasított idegenek tolonezozás utján távoli- tandók el, de a hol csak lehet, a vasutat és gőzhajót kell használni. Kocsin és gyalog csak ott lehet tolonczolni, a hol hajó vagy vasút nincsen.

= Mcg'yésak évisegyodes közgyűlése f. hó 13-án és következő napjain fog megtartatni. A tárgy- sorozat 122 pontja közül kiemelendők. Az alispán évnegyedes jelentése; a közigazgatási bizottság és a számon kérő szék jelentései, belügyminiszter leirata a rendőri zárórák iránt alkotott megyei szabályrendelet tárgyában ; belügyminiszter leirata a központi tisztviselők segéd s kezelő személyzet és szolgák részére adandó drágasági pótlék tárgyában; az állattenyésztő-egyesület jelentése a tenyész apa állatok megvizsgálása ügyében ; Vácz város képviselő testületének jelentése egy aljegyzői állás rendszeresitéseügyé- b e n ; Kerné n y Gusztáv szolgabiró jelentése a veresegyházi behajthatlan közmunka-váltság tárgyában — belügyminiszteri leirat a megyei nyugdíj szabályrendelet ujabbi tái'gyalása végett; — R u d- nyánszky Ferencz indítványa a megyei nyugdíj alap javára 180 ezer frtnal; pótadó kivetése utján való beszerzése iránt.

= A földsasSveSés ipái* és kes'^skedelsaaS

EBaiasIsKÍes*, a cs. kir. közös hadügy minisztérium 3940. számú rendelet értelmében közhírré teszí, miszerint a hadtest parancsnokságok figyelmeztetve lettek, hogy a hadsereg számára szükségelt termény beszerzéseket közvetlenül az . egyes termelők és községeknél ; közvetítések mellőzésével eszközöljék midőn tehát a gazda közönség erre figyelmeztetjük még azt is megemlítjük hogy a hadsereg termény szükségleteinek bevásárlásánál még azon előnyben is részesülnek a katonai kincstár részéről, hogy gyarló árak mellett mindenkor az ő ajánlataik lesznek elfogadva és biztosíték vagy bánatpénz letételére nem köteleztetnek.

Irodalom és zene.

= A „líépes Csalíicli Lapok44 a január-márcziusi évnegyedben, mióta vezetését uj szerkesztő vette át, egyszerre az elsőrangú szépirodalmi hetilapok közé emelkedett. Közleményei, — elbeszélések, rajzok, regények, fajtaképek, költemények, ismeretterjesztő és irodalmi czikkek, humoros apróságok, heti tárczák, stb.— mindig válogatottak, érdekfeszitők és becsesek és a lap állandó rendes dolgozótársai közt a legjobb irók és költők, a régibb és újabb írói nemzedék legkiválóbb tagjai vannak. A január- márcziusi évnegyedben 2 eredeti regény, 10 hosszabb elbeszélés, 40 kisebb elbeszélés és rokonnemü czikk, 30 eredeti költemény, 50 rövidebb dolgozat. 50 kép és illusztráczió, 600 különféle bir, 3 iv divat lap, 25 divatképpel és divat czikkekkel és 60 mulatságos talány jelent meg a „Képes Családi Lapokéban és a talány- megfejtő előfizetők közt 35 rendkívül értékes jutalom sorsoltatott ki. Írtak pedig e negyed év alatt a Képes Családi Lapokba : Ábrányi Emil, Bulla János, Balázs Sándor, Herényi László, B. Büttner Lina, Csukássi József, Csáktornyái Lajós, Dalmady Győző, Bombay Hugó, Erdélyi Gyula, Rakodczay Pál, Szabó Endre, P. Szatlimáry Károly, Sziklay János, Tolnay Lajos és mások. S a kitűnő Írok legnagyobb része, ki itt felsorolva nincs, a jövő évnegyedben irni fog a lapba. Szóval a „Képes Családi Lapok“ határozottan a legélénkebb, legdusabb tartalmú, logbecsesebb és e mellett a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Méhner Vilmos kiadó hivatalában Budapesten, ÍV. papnővelde-utcza 8. sz.

— Mossssálí „Irataim az amegrácziából“ czimü müvének másod-füzetes kiadásának jogát Mehner Vilmos szerezte meg az Atb enaeumtól. Egyes füzet ára 20 kr. Kapható Váczon Deutsch Mórnál is. Azt hiszszük fölösleges olvasóink figyelmébe és pártolásába ajánlani e müvet, mert tudjuk, hogy miuden igaz magyar igyekezend magának megszerezni e müvet mint dicső szabadság harczunk történetének legfontosabb okmányát.

« Magyar Lap“ czimmel Sznlay Károly orsz. gyűlési képviselő „az országgyűlési antiszemita párt közlönye“ gyanánt politikai napi lapot indított meg; márczius hó 15-től kezdve a lapot saját nyomdája állitja ki. Előfizetési árak: egy évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. ; az előfizetési összegek a kiadó hivatalba (vas-uteza 13. sz.) küldendők.

= Pályádat. A „Magyar Háziasszony“ czimü, városunkban és megyénkben isnagy kedvességnek örvendő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap újabban ismét élénk jelét adta annak, hogy komoly törekvése az általa képviselt szakirodalmat hazánkban minél magasabb színvonalra emelni. E végből a folyó IV. évfolyam 9. számában pályázatot is hirdetett egy a „Magyar Háziasszony“ számára Írandó és a lapban megjelenendő czikkre, melynek föltételeit alább közöljük. Óhajtandó volna, hogy városunkból és megyénkből is, hol a lapnak oly sok baráta van, minél többen vennének részbe pályázatban. A feltételek a követke- zők: A czikk tartalma bármely, a nővilágból merített, a nőket kiválóan érdeklő kérdés; a tárgy lehet társadalmi, háztartási, gazdasági, nevelési sat., a megválasztás teljesen a pályázókra bi- zatik. A pályamű terjedelme ne haladjon meg száz sort. A kéziratok könnyen olvashatók és csak a papír egyik oldalára legyenek írva. Előnyben részesülnek oly müvek, melyek tárgyukat a társadalomból merítik. Pályadijak. Első dij : két cs. k. arany, második dij egy diszkötésü irodalmi mii. Pályázati batáridő : 1885. márczius 31. Pályabirák : a „Magyar Háziasszony“ szerkesztőségének beltagjai. A pályadijra mindenki pályázhat. A pályadtj a pályabirák áltál legjobbnak ítélendő műnek ápril 15-én fog kiszolgáltatni és ez a „Magyar Háziasszony“ legközelebbi számában fog megjelenni. A szerkesztőség fnntartja magának azonban azt a jogot, hogy egyéb, különösen a pályabirák által dicséretre méltatandó pályamüveket isközzétebessen. A pályaművek jeligével látandók el és mindegyik pályaműhöz egy, a pályázó nevét tartalmazó és kiviil ugyanoly jeligével ellátott, zárt boríték csatolandó. A pályaművek ily czimen küldendők : A „Magyar Háziasz- szony“ szerkesztősége, Budapest, váczi-körut 20.

A* „olvasókor“ regény folyóirat 25-ik füzete megjelent, mely a „Gyémánt király“ franczia regény folytatását képezi. — A képes és díszes kiállítású kiadvány- havonként 2 szer jelenik meg. — Előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt. negyed évre 1 írt 50 kr. Ezenkívül az előfizetők külön kedvezményben is részesülnek. — Mutatványszám mindenkinek ingyen és bérmentve küldetik, ki ez iránt a kiadó hivatalhoz fordul, mely Budapest Stáczió-utcz 31. sz. a. van.

= Lul>y Sándor „Tűnő perczek“ czimü verskötésre előfizetést hirdet. A kötet, melynek tartalmát —- részben a lapokban már megjelent — eredeti és fordított költemények képezik, május 1-én fog megjelenni, a Légrády testvérek jóhirü nyomdája által fényesen kiállítva. Előfizetési ár : fűzött példányra 1 frt, díszpéldányra 2 frt. — Az előfizetési pénzek szerző nevére és lakására czimezve (Újvilág utcza 19. szám I. emelet) április 20-ig küldendők be. Gyűjtőnek 10 példány után egy disz példány jár. A szerző következő költeménynyel bocsájtja ki verskötetét:

„Szerelmet gyújtó szép tavaszszal A kis madár beéri azzal,

Ha párja hallja meg dalát.

Meghúzza magát a bokorban,

S epedve addig csattog ottan,

Mig párja jő — vagy megöli a vágy.

De bár a költő is magányban Szeret dalolni mind, ahány van.

Ha dalra készíti őt a vágy ;

Ám valamennyi azt kivánja :

Hallgasd meg bájos, ifjú lányka,

S ti olvasók — vegyétek meg dalát!“

Ajánljuk olvasóink pártolásába.

— A® „Brs®ág Világ“’ 14-ik (húsvéti) száma rendkívül gazdag tartalommal jelent meg. Elég felsorolnunk a közlemények czimét, hogy a közönség lássa e kitűnő képes lap lépés- ről-lépésre való emelkedését a külföldi legkiválóbb képes lapok színvonalához. A közlemények következők : „A feltámadás ünnepén,“ Benedek Elektől. „A. koldus,“ Jakab Ödön gyönyörű költeménye. „Bojtor Kamill utazása,“ humoros elbeszélés Rákosi Viktortól. „A falu urai,“ regény Tolnai Lajostól. „A toll,“ Ro- boz Istvántól. „Lanczellot és Ginevra,“ Tennyson költeménye, Csukási József kitűnő fordításában. ..Egy angol könyv Magyar- országról“ (eredeti levél Londonból) T. N.-től. „A művész-világból“ életkép, Jessontól, Sámi Lászlóné fordításában. „Háború-krónika“ Szokolay Kornéltól. „Csevegés a divatról“ Mariettától, és a hét története Székely Huszártól. A művészi kivitelű képek közül megemlítjük Max Gabriel festményét: „Jézus feltámasztja Jairus leánykáját“; Gregus Imre. „Künn a ménes, künn a pusztán“ czimü festményét, a „Húsvéti hangulat“ és „Fiatal özvegy“ stb. czimüeket, ez utóbbi Hirt Páltól. Végül a gazdag és változatos rovatok : Tudomány és irodalom, szinház és művészet, újdonságok, nők világa, könyvpiacz, vidéki élet, sport, hymen, gyász- rovat. rejtvények. — Az „Ország-Világ“ előfizetési ára január— deczemberre 10 forint, január—-júniusra 5 írt, április—júniusra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvény-társasághoz küldendők, gránátos-áteza 6-ik szám.

= A „Budapesti Kazár“ egyike legrégibb lapjainknak. Kívüle a fővárosban a Vasárnapi újság, és a Pesti napló mondhatják el, hogy megérték a XXV. évet. A „Budapesti Bazár“ felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa Király János, ki maga köró gyűjtve az iró világ elsőbbjeit, igyekszik mindenkor a legjobbat adni. A most lefolyt negyed évben a „Budapesti Bazárban több mint ezer divatrajz jelent meg, magyarázó szöveggel. Minden számhoz színezett divatkép van mellékelve, olykor nagy monogramra Ívvel. Szépirodalmi részében munkák jelentek meg : Majthényi Flórától, Tompa Kálmántól, Davyl Lajostól (franczia regényíró) Vértesi Arnoldtól, Síkor Margittól, stb. stb. Költeményekkel a régibb és ifjú nemzedék képviselve van. Jelent meg Fejes Istvántól, Bartók Lajostól, Reviczky Gyulától, Benedek Aladártól, Pósa Lajostól, Földváry Istvántól, továbbá az ifjú költői nemzedék közöl ; Koroda Páltól, Király Kálmántól, Petri Mórtól, Palagyi Lajostól, Baróti Lajostól stb. költemények. Ezen kívül a tárczában minden számban érdekes kép és ismertető czikk jelenik meg, s majd minden számban a fővárosi élet mozzanatait írja meg Király Kálmán. A lap többi részét az állandó rovatok töltik ki. A boríték az előfizetők díjtalanul közölt kérdéseit és válaszait tartalmazza. Előfizetési ára negyed évre : 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek Király János szerkesztő nevére küldendők Budapestre. (Koronaherczeg-utcza 17 sz.)

= Mis-Lexikon czimen egyetemes ismerettár jelent meg; főbb ajánló sajátságai mikre nézve a magyar irodalomban eddigelé megjelent ily nemű müveket messze túlszárnyalja, abfenntartotta és védelmezte a nélkül, hogy annak fejlődését akadályozta és szenvedést okozott volna.

De sajnos, ez csak rövid ideig tartott, mert a divat szeszélye ismét életbe léptette a szoros fűzőket.

A Párisi előkelőségek közül egyedül a hires szépségű és szellemes Taliien asszony nem hódolt e káros hatású divatnak. S midőn hajlott korában környezete több ízben ama kérdést intézte hozzá; „mit tett, hogy oly változatlanul megtartotta szépségét és üdeségét ?“ — azt felelte: „Mindenkor óvakodtam a fűzőtől 1“

Az újjászervezés idejében a szoros fűző divata tovább haladt. Ezt a fűzőt hátulról fűztek össze, a mi nagyon is alkalmatlan lehetett azon hölgyekre nézve, kiknek nem volt szobaleányuk.

Hány szegény férjnek kellett e miatt szobale- Lnyi minőségben szerepelnie!

De hogy a fűző történetét még egy igen találó ;is történettel fejézzem be, felemlítem egy franczia ;udós szellemes tettét.

Cuvier, Francziaország egyik legnagyobb tudósa ;gy szép nyári napon a „Jardin des Plantes“-ban létált egy előkelő hölgy társaságában, a kinek ar- ;zán is meglátszott, hogy a fűző divatnak egyik leises pártfogója és követője.

A mint egy gyönyörű virág előtt megálltak, fcelyet az illető hölgy a legnagobb elragadtatással •8 dicsérettel halmozott el, az öreg tudós, kis sziliét után bizalmasan igy szól: „Lám, On *is ilyen mit, mint e virág, holnap pedig ez lesz olyan, mint na Kegyed!“

A hölgy úgy tett, mintha nem vette volna észre i. ezélzás élét, h megjegyzés nélkül hagyta a mély

értelmű szavakat. Azonban másnap, gyötörve kiván- csiságától, hogy megtudja, mikép fognak valósulni a tudós szavai, elment megnézni a virágot.

Meghökkenve vette észre, hogy az elhervadtai. hajlott le ágáról. Mohón közeledett feléje, hogy a gyors hervadás okát kutassa. És mit vett észre ? A virág ága erősen le volt kötve. Ezzel a tudós czél- zása meg volt fejtve.

A mi végre hazánk fűző-divatának történetét illeti, erről azt a dicséretes szokást találjuk feljegyezve, hogy az ős magyar hölgyek igen egyszerű divatnak hódoltak.

Igaz ugyan, hogy később már a lajbi és pruszli is szerepel, de ezek sem oly kirívóan, mint a halcsontos és aczélos fűző, melyet az egészséges falusi nép maiglan is csak gúnydalokban ismer.

Pedig hát a divat szeszélyes játékot üz; néha jót-rosszat a nagy város porából kisodor az egyszerű falusi nép közé, mely aztán egyiket, mint másikat felkapja, s többször szokássá emeli.

Csak akkor kezdett a fűző hazánkban elterjedni, a midőn nagyjaink a külfölddel, különösen Párissal és Olaszországgal megismerkedtek, s okosabbat nem tudtak tenni, mint a fűző divatát hazánkban meg- honositani.

Különösen Mátyás király, Róbert Károly és Mária Therézia udvaraiban fénylett a divat teljes pompájában, s természetesen itt a szül; fűző is szerepel.

(Folytatása következik.)