Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-04-19 / 16. szám
mmmnmmmmm de legtermékenyebb talaja a rideg észak. Tudva I vau ugyanis, hogy nagy Oroszország összes hercze- ' geinek fele tisztán protekczió által emelkedett ala- cson sorsból, hanem persze a protekczió ama neme által, melyet a „válfajok“ alábbi leírása között mint egyik leghathatósabbat mutatunk be, t. i. az asszo- nyi protekczió révén. .Régi dolog az, pályázó urak, hogy bizonyos esetben az egész família siránkozásánál többet használ egy rózsás ajk mosolygása ! A mit Petőfi a szerelemről mondott, ugyan azt a jellemzést alkalmazhatjuk a protekczióra, mely szintén mindent pótol, de őt — nem pótolja semmi. . . . Avagy nem pótol-e jó diplomát, kitűnő képességet, hosszú szolgálatot ? Avagy pótolja-e a protek- cziót a most mondott tulajdonok bármelyike, vagy összevéve mindnyája ? Korántsem ellenzékieskedés vagy rossz szándékú kritika ez, hanem csak a tényleges állapotok elismerése. Mert két dolog van, a mit minden ellenzéki ember megró, de kormányra jutván, minden volt ellenzéki követni fog: az adósság csinálás és a protekczió elfogadása, — mondja: Kákay Aranyos, és tudja — az egész világ! És ez természetes is. Ha valahol, úgy a politikai életben érvényesül leginkább az a közmondás, hogy apró ajándékok tartják fenn a (szükséges) barátságot, már pedig egy kis kinevezés : apró dolog is, — olcsó dolog is. Könnyű hát rajta barátságot venni. Nem tekintve az olyan kényszer helyzetet, melybe sokszor jut a miniszter az által, hogy figyelmet követelő helyről ajánlanak neki valakit, a protekczió gyakorlását lélektani indokok és társadalmi tekintetek is teremtik. Szívesen tesz az ember apró szolgálatot ismerősének, és még szívesebben kedves emberének ; igy hát persze nagy dolgokban is jobb véle- ménynyel van oly egyének iránt, kiket kedves helyről ajánlanak, kiknek jó tulajdonait a rideg betűk helyett meleg szavak emelték ki, kiknek sorsa iránt oly emberünk érdeklődik, a kinek nagyon szívesen szereznénk örömet, sőt lessük is talán már az alkalmat, hogy a protektor urat vagy hölgyet valamivel lekötelezhessük. A lélektani ok azonban, bár a legérthetőbb magyarázat, mégis a leggyöngébben ható válfaj. Sokkal fölötte áll ennek a nők protekcziója, kik nagyon természetes, hogy legjobban is kitanulhatták annak csinját-binját, hisz már egyik ős-anyjuk, azaz bocsánat „szépanyjuk“ gyakorló azt, audiencziára já rulván Jupiter elé, hogy engedje el az ő udvarlójára szabott nehezebb munkát. Junó asszonyról is tudva van, hogy nem egy fél-isten két protegált egész istenné. A biblia is nem egy példáját őrzé meg az asszonyi protekcziónak. Hogy mást ne említsek, nézzük Esz- - tért, ki a babiloni fogságban lévő Izraelnek haza bocsátását protegálta ki Asverus királytól. Ha tehát ősi erényök a nőknek a protegálás, miért ne gyakorolnák mai nap is. Gyakorolják is és audienczia-na- pokon a miniszteri —-------várótermek fele, Vagy több félénél is ! Hölgyekkel van tele!“ A miniszternek pedig bizonynyal kötelessége, hogy a hölgyek iránt szolgálatkész legyen. Leghathatósabb a protekczió olyan esetben, mikor a miniszternél is hatalmasb ur gyakorolja. III. Napóleonnak volt az a gyöngéje, hogy nagyon befolyásolta minisztereit kedvelt embereinek hivatalba jutása érdekében. Ez eljárásra czélzott Ollivier miniszternek az a találó felelete, melyet akkor adott a császárnak, midőn ez több tábornokról hasztalanul kérdezősködvén, haragosan megtámadta miniszterét, mikép lehet az, hogy nem tud felvilágosítást adni, mikor ő a miniszter. — Igen, Sire, — feleié Ollivier, — a miniszter én volnék, de éppen nem csodálható, ha é n nem isprés által átalakított mellkast melylyel pld. egy modern, franczia hölgy ékeskedik. Milyen szembetűnő a külömbség! A miloi Venusnál a mellkas szélessége rendes helyén, az aljánál mutatkozik; a míg mideresnél azon helyen legszűkebb; minthogy ennél az alsó borda- porczok elsatnyultak s ez által a mellkas szü- kebbé vált. A mellkas eltorzításának következményei, ne higyjük, hogy csak egy életre hatnak ki, hanem azoknak messzebb kiható következményei vannak. A természet összes élő lényei között egy általános törvény uralkodik, melyet a társadalom, sajnos, nem ismer eléggé s igy nem képes annak nagy fontosságát kellőleg méltányolni. Ezen törvény nem más, mint az átöröklés törvénye. A természettudományok ujabbkori vívmánya ez, mely röviden azt mondja ki, hogy az ősök jellegeit az utódok is öröklik. Nemcsak vagyont, gazdagságot, tarka nagy czi- mereket lehet örökölni, hanem szűk — mellkast is. A több századon keresztül eszközölt fűzés divata mindinkább kisebbre és kisebbre szorította a mellkast, mig végre, ezen jelleg az emberiség nagy részében általánossá kezd válni. Méltán szomorú jelenség, melyet a katonai sorozó bizottság statisztikája tüntet fel, a mely a mellbőségre vonatkozik. Nem akarom azt a szerencsétlen várost megnevezni a hol 57°/0-jára a katona-kötelezetteknek az „untauglich“ bélyegét nyomták rá, még pedig a szűk- mell üség miatt. Napjainkban gyakran halljuk azon lesújtó és elszomorító megjegyzéseket, hogy az emberi test alkata hanyatlik; és mily ritkák a hosszú életű egyének s mily gyakori a mellbajosok száma. Ha mindezeknek végokát kutatjuk, legtöbb esetben az eltöri merem őket mikor az sem ismeri, a ki nekem aján- ! lotta őket, különben —jobb tábornokaink lennének! Az élez Sedánnál csattant el és — talált. Deák Eerenczczel is megtörtént, hogy — ritkán ugyan, de protegált egyeseseket. így — az újon alakult főszámszék elnökévé a boldogult Veningert akarta kineveztetni, de kivánsága nem teljesült. Midőn később Gajzágó Salamon mint főszámszéki elnök kifogásokat tett egyik ügyminiszter zárszámadása ellen és ez indignálódva panaszkodott Deák Ferencz- nek, az öreg ur mosolyogva feleié: — Úgy kell neked, miért nem Veningert tettétek meg elnöknek ! Hanem azért tiszteltetem Gajzá- gót, hogy olyan jó szeme van. Tévedés volna azonban hinni, hogy csak befolyásos, nagy emberek protegálhatnak valakit. Sokszor kicsi embereknek a szava dönti el a kinevezés sorsát. Ilyen eset forog most közszájon egy nagy városban, s talán igaz lesz, mert sokan beszélik ! Egy gavallér hivatalnok előléptetésért folyamodott vagy ötödször. Biztosra hitte, hogy „utólszor“, mert, mint mondá, „több mint bizonyos“ a kinevez- tetése. S e tudatban csak úgy félvállról nézte a szomszéd asztaloknál görnyedező kollegáit, kik szintén merészkedtek reménykedni. Az pedig éppen halálra boszantja őt, hogy az a simplex Pali meri mondani, hogy ő reméli az állás elnyerését. E rt is az hozzá, miként kell szert tenni hathatós protekczióra. Ő maga értette, jól is számított, mert olyan hölgytől sikerült ajánló levelet nyernie, a kinek kérelmére ki kell nevezni az ajánlottat. Az ajánló levél tehát meg volna, de ahhoz már még sincs bátorsága, hogy tizedszer menjen ez ügyben a miniszter nyakára. Mit tegyen ? Rá bízza a levelet egy hordárra ; a miniszter azt fogja hinni, egyenesen az illető hölgytől jön a levél, tehát nem haragszik meg, ő pedig — kikerülte a kellemetlen vizitet. A sarki hordár nyargal már a levéllel ő excel- lentiájához. A miniszter átveszi, beletekint, moso- lyogva átolvassa, aztán felkiált : — Különös ! hát ezt a hordárt nevezzem ki ? Hisz ez volt a „level átadója!“ . . Fusson az inas rögtön, ama hordárt hívja vissza. — Hordár ! ki adta magának ezt az ajánló levelet ? Az „ajánló levél“ szóra a hordár egy perezre elgondolkozik, majd alázatosan feleli: — Egy fiatal ur adta át. — A nevét nem tudja ? nem ismeri azt az urat ? — De igenis tudom, kegyelmes ur. Régen szolgálom. X. Pálnak hívják. — Jól van ! Mehet! . . . Hm! X. Pál ? — gondolkozik a kegyelmes ur. — Ahá! Ismerem ! az az alázatos fiatal ember, aki úgy félsirva könyörgött kinevezésért! . . . No jó ! Ha ő nagysága olyan nagyon akarja, legyen ! Másnap az egész hivatal gratulál a szerencsés Palinak, ez pedig örömtől magán kivül fut el, haza a jó hírrel s nem rösteli már az utczán átölelni az apját, — a sarki hordárt. Hogy az igazi ajánlott mit gondolt a fordulatról, képzelem, de azt már érdekes lenne megtudni, mit mondott másnap a protegáló szép hölgy a miniszter urnák, mikor ez elment hozzá jelenteni, hogy „tehát“ kinevezte —- X. Palit. Városi és vidéki hírek. = Uj kíigulásay. Megyés püspökünk ő exciája Forgó György ujmisés áldozárt váczi felsővárosi segédlelkésszé nevezte ki. = flymen. M a r o s s y Károly m. kir. honvéd zitott mellkasban találjuk, melyre az erős fűzés alkalmas, de sivár talajt nyújt. Nem fojthatom el végre magamban azt a kis kíváncsiságot, hogy meg ne kérdjem, mi történt volna akkor ha pld. a jogtudósok a büntető kódexbe oly paragraphust iktattak volna, mely szerint minden nagyobb vétségü deliquenst, a mellbőségben pld. 10 éven keresztül 5—7 cmnyi összeszoritásra ítéltek volna? Azt hiszem, egész müveit Europa méltán fellázadhatott volna e drákói törvény ellen. Azonban mily nagy szerencse, hogy a szűk fűződivata hazánkban nincs annyira elterjedve mint Francziaországban, mert oly túlzásokat, minők Páris és London hölgyeinél előfordulnak, nálunk — dicséretünkre legyen mondva — nem találunk. Sőt azt sem lehet tagadni, hogy a kapcsos fűző mostani alakjában a régitől sok tekintetben különbözik A több oldalról történt felszólalásokat a fűző- gyárosok kénytelenek voltak figyelembe venni, s a fűzőn javítani. De ez korántsem elég, mert ennél is megmaradt az összeszoritás, csak a fűző kezelése lett uj, ameny- nyiben gyorsabban felvehetik, s gyorsabban letehetik. Csak akkor fog a fűző divata javulni s kevésbbé ártalmas lenni, hogyha azon részeket, melyeket befed, nem szorítja össze, s ezáltal a szervek szabad működéseinek gátul nem szolgál. Addig is, mig ez teljelen valósul, méltán hirdetheti a hamburgi mieder-ellenes társaság Boitard szavait, melyek ekként hangzanak: „Ha már a divat legyőzi az észt, ám hordjanak fűzőt, de ne használják azt — prés gyanánt!“ főhadnagy hadbiró, Marossy Károly vácz-hartyáni tiszttartó fia f. hó 7-én váltott jegyet Kassa mellett Bern át fa Iván Steller Ilka kisasszonynyal. Fogadják szerencsekivánatinkat. — Kinevezés. Rozgonyi Gábor volt városi végrehajtót az igazságügyminiszter a topolyai kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. = Magyarosodnak. Hüller Ferencz székesfehérvári illejőségű váczi lakos vezetéknevét F e- h é r v á r i-ra magyarosította. = Sibrik Antal szerencsétlen véget ért honvédezredesünk özvegye, miután kártérítési jogos igényeinek kielégitését a vasuttársulat megtagadta, a vasúti közegek ellen P o 1 o n y i Géza ügyvéde által az elkövetett mulasztás miatt a vizsgálatnak újra való felvételét kérte a pestvidéki kir. törvényszéknél. A vizsgálat el is rendeltetett, s a kiküldött vizsgáló bíró már meg is kezdte működését. = Az ,.Aszód és Vidéke66 czimü hetilap, melyet Szirmay Lajos szerkesztett, mint előre megjövendöltük rövid pár havi élet után megszűnt. — Kartalon. F ö 1 d e sy nevű földraives ismeretlen okból felakasztotta magát, de felesége által ideje korán észre vétet vén, a kötélről leszabaditta- tott; életre jővén feleségét megverte a miért nem hagyta őt meghalni, mikor — a mint mondá — a menyben sokkal szebb az élet mint ide lenn. Pedig öngyilkos tettére alig ha jutót volna a menyországba. — Furcsa bosszú. Aszódon f. hó 12-én este 9 óra felé H e i s z i g Vilmos nevű asztalos segéd egyik társával összezörrent, s aztán késsel támadta meg őt, de ez a támadás elől ügyesen megfutott, a mi fölött Heiszig, hogy bosszúját kinem elégítette annyira felingerült lett, hogy önmagát szurkálta ösz- sze a késsel, úgy hogy életéhez kevés a remény. Ny i 11 -1 é r. Figyelemre méltó bizonyítvány. D e 11 a, Temes megyében. Nőm már 7 év óta gyluadásos szembajban s testén erős bőrkiütésekben, daganatokban szenved, a melyek minden évben rendesen tavaszkor s ősszel mutatkoztak. Daczára minden orvosi segélynek a melyben részesült, már már lemondtam a reményről, hogy élete megmentessék. Ekkor hallottam emlegetni Brandt R. gyógyszerész svaj- czi labdacsait s azonnal több dobozzal vettem. Rövid használat után örömmel vettem észre a betegség fordulását s javulását. Mivel pedig nőm egészsége már teljesen helyre állt, azért e svajezí labdacsokat (70 kr. egy doboz a gyógyszertárakban) meg is tartom mindenkorra háziszerül. Más betegeknek is melegen ajánlottam. Fogadja a legszívesebb hálámat sväjczi labdacsaiért, mert kedves nőm csakis ezeknek köszönheti egészségét. A Mindenható tartsa meg önt mép számos évig s áldja meg jótéteményeiért. Teljes tisztelettel: Wagner János, bádogos mester. Minthogy Magyarországban Brandt R. gyógyszerész sváj- czi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon, ezég- jegyül, egy fehér kereszt vörös mezőben a Brandt R. névaláírása meglegyen. — Sziues selyem Surah, Satin merveil leux, atlasz, damaszt, ripszselyem és tafota, métere 1 frt 30 krtól 7 frt 20 krig (körülbelül 120 különféle minőségben.) Egész ruhára, valamint egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható Henneberg G. (kir. udavari és a német császárné udvari szállítója) selyem gyári raktárában Zürichben. Minta kívánatra ingyen. ^Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : VARÁZSÉJI GUSZTÁV. Árverési hirdetmény. 614/1885. tkvi sz. A m. kir. kincstár végrehajtatnak Matuk Mária férj. Balogh Pálné váczi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 395 frt 47 kr. tőkekövetelés, jelenlegi 6 frt 65 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett az 1881. LX. t.-cz. 144. §. alapján és a 146. §. értelmében a pestvid. kir. törvszék és a váczi kir. jbíróság területén levő Sződ község határában fekvő a p.-csörögi 15. sz. tjkvben Matuk Mária férj. Balogh Pálné nevén álló A -f- (1455 — 1520/30.) hr. sz. a. szőllőre 432. írtban ezennel megállapított kikiáltási árban, elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1885. évi május hó 16-ik napjának d. e. 10 órája Sződ község házához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 °/o‘át, vagyis 43 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 4 hónap alatt minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 6°/0-os kamatokkal együtt az 1881. évi deczember hó 6-án 39425. tjk. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a váczi kir. adóhivatalnál mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog számíttatni.
