Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-03-22 / 12. szám

szélyesebb helyre, s hogy kap ő majd legmagasabb i kitüntetést. Mikor azután felesketik őket legelső dolguk Tragor vagy Meisznerhez elmenni s ott a leg- czifrább bokrétákkal feldíszítik kalapjukat s nótázva | mennek vissza otthonukba, s ott várják be a behívó ' „ukázt.“ A járás részéről elővezettetett összesen 552 hadköteles s ezekből . besoroztatott: a hadseregbe 72, a póttartalékba 7 és a honvédséghez 20 egyén, s így az ez évi eredmény .a múlt éviekhez képest igen kedvezőnek mondható, a mi a jelen évben országszerte mutatkozó elsatnyulás mellett arról tanúskodik hogy járásunk lakosai éj) erős fiakat nevelnek.

= A v á «* z A 2: a. r í yí & g g i a’aBglógyilkwssíig; egyik tettese Sinkó Oláh István már a büntető hatóság kezei közt van. F. hó 15 éré virradóra fogta őt el Chapó Géza rendbiztos Újpesten amint ott egy kávémérésben tivornyázott. Sinkó eleinte tagadott mindent, de később bevallotta, hogy ott volt Vácz-Hartyánban, de a gyilkolásban nem vett részt. Először a pestvidéki törvényszékhez kísérték be, tegnapelőtt azonban felhozták Vaczra, hol a vizsgálat máris megindittatott s igen kedvező sikerrel foTyik. Ide szállítva ismét konokul tagadott mindent ami a v.-hartyáni gyilkosságra vonatkozik, de ezen tagadását máris megczáfolták a v.-hartyáni és rá- tóthi tanuk, kik a szembesítésnél égy tő l-egyig reá ismertek, s miután más bizonyítékok is vannak ellene, hiszszük, hogy nemsokára tisztába lesz hozva a dolog. Sinkó az ősz óta folytonosán rabolt hol itt hol amott. Czinkos társai száma felmegy 30-ra kiket azonban még nem nevezett meg mind. Saját vallomása szerint körülbelül 4000 irtot lopott és költött el ősz óta. Viselt dolgairól humorral beszél, s nem látszik egy kevéssé meghatottnak sem lenni, sőt inkább szemtelennek mondható magaviseleté. Barényi- ről semmit sem akar tudni de erre nézve is olyanok a bizonyítékok, hogy nehány nap múlva ki lesz derítve. Sinko egészen átváltozott, paraszt alakjából, egész uracs lett, jó étvágygyal eszik s nyugodt vig- sággal viseli magát.

— Mlsaevexés. Sárközy Zsigmond kir. aljá- rásbiránkat az igazságügy miniszter komáromi járás- biróvá nevezte ki. Midőn előléptetése alkalmából őszintén gratulálunk, el nem mulaszthatják távozása fölötti sajnálatunknak adni kifejezést, mert társadalmunk egyik kiválóan szeretett és tisztelt tagját veszítjük el benne.

= A mia^cisEse ejgylc-í részére újabban ajándékoztak: Hegedűs Sándor ur egy Ferdinand féle réz márjást, M á t é József ur Corvin Mátyás-féle ezüst dénárt; Pollák Géza, ur egy réz Libertást 1706 ból egy réz polturát 1705-ből, s egy Mária.Te- rézia-féle réz polturát 1767-ből.

= A& orsKílg’o« lisálllísísa'ia mely májusban nyílik meg s melyen városunk is kellőleg lesz képviselve, ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsos tegnap küldé be a múlt évi hétkápolnai ásatások alkalmával napvilágra került tárgyakat. A kiállítási bizottság- díjmentesen bocsátá a kiállító rendelkezésére a tért melyen 3 sir lesz elhelyezve a talált csontvázakkal s a tárgyakkal úgy, a mint azok a földben találtattak. A kiállított tárgyak mellett Dór ír er Mihály fiatal mérnökünk által az ásatás helyéről készített igen díszes térkép is kilesz állítva.

= HLószeaaale lesz f. hó 30-án a honvéd huszár ezred laktanyában, mely alkalommal a használatra kiadott honvéd lovak fognak vizsgálat alá kerülni.

Irodalom és zene.

— SSsiríi'y Ifülc m. kir. pénzügyi fogalmazó s megyénk auófeUigyelő helyettese. „Az etjyenes adótörvényekben és szabályokban előirt határidőknek átnézető“ czimmel egy igen hasznos müvet bocsátott a könyv piaczni melyet el nem mulaszthatunk a községek és városok elöljáróink, az ügyvédeknek és az ez iránt érdeklődő tisztviselőknek és feleknek a legmelegebben ajánlani mint nélkülözhetlen kézi könyvet. Az egyenes adótörvények és azok végrehajtása iránt a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztérium által kiadott szabályrendeletek bizonyos határidőket tűznek ki az adókötelezettek és adótárgyak összeírására, az adókötelezettek és adómentesség megállapításához szükséges vallomások és bejelentések beadására, az adókivetés eszközlésére, végre azon felebbezések benyújtására, melyek a kivetett adótartozás mérve, az adóbehajtásnál követett eljárás ellen, valamint az ezen eljárásnál észlelt mulasztások miatt hozott marasztaló végzések ellen intézteinek. Ezen határidőknek pontos megtartása kiváló fontossággal bir, minthogy azoknak elmulasztása a közadók kezeléséről és a pénzügyi közigazgatási bíróságról 1883. évben alkotott s 1884. évtől kezdve érvénybe lépett törvények értelmében súlyos következményekkel jár, a mennyiben a határidő elmulasztása esetén az adóügyi hatóságok az adókötelezettséget hivatalból megállapítani, az adómentesség kedvezményét megtagadni, az adómentesség kedvezményét megtagadni, az adókivetés mérve ellen intézett és az adóbehajtási eljárásra vonatkozó felszólalásokat egyszerűen visszautasítani kötelesek. Kétségen felül áll tehát, hogy csak érdekeiket védik azok, kik biztos tudomást szereznek maguknak az egyenes adótörvényekben és szabályokban előirt határidőkről és azon hatóságokról, melyeknél az adóügyekre vonatkozó beadványok, felszólalások és felebbezések benyújtandók. Az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása felsorolja ugyan az említett batáridőket és a beadványok, felszólalások és felebbezések átvételére hivatott hatóságokat, de az összeállítás természetéből kifolyólag nem egy csoportban kü- lön-külön. Ezen körülmény megnehezíti némikép a tájékozást ; ezen nehézségen van hivatva segíteni ezen kis füzet, melyben mindezen határidők táblás átnézetheti vannak összeállítva, — A mű ára 50 kr. Az előfizetett összegek a megrendelt példányok elküldhetése végett posta-utalványon szerző nevére: (Budapest, I. kér. uri-uteza 4. sz.j küldendők. A megrendelt példányok száma a posta-utalványou jegyzendő fel. A helybeliek a váczi m. kir. adóhivatalnál is megrendelhetik. Gyűjtőknek minden 7 példány után egy tiszteletpéldánynyal vagy annak árával szolgál a szerző, mely utóbbi esetben műiden megrendelt 8 példány előfizetési összegéből egy példány ára visszatartható.

— Ä. iaadkötelesek jogai.“ (Ki mentes a hadkötelezettség alól? Ki mentes a tényleges szolgálat alól? Ki lehet egyévi önkéntes?) czim alatt közhasznú művet irt Dr. Kunharth József budapesti ügyvéd. Erre őt — mint az előszóban megjegyzi — a székesfehérvári katonai ügyosztály által jogtalanul történt zaklattatása indította. Neki végre is sikerült igazát kimutatnia, de mily nagy azok száma kik jogaikat nem ismervén, a netáni önkény és igazságtalanság ellen magukat megvédeni nem képesek! Ezeken kívánt segíteni jelén munkájával, melyben a hadkötelezettségre vonatkozó törvényeket és törvényes rendeleteket könnyen áttekinthető módon,, egybegyűjtve, ismerteti, világos népies nyelven magyarázza, bírálja, hogy a hadkötelesek ama nagy tömege, melynek nincs módjában a törvények es rendeletek tárát forgatnia, e jutányos ára miatt (60 kr.) könnyen megszerezhető könyv révén teljesen megismerje a maga legfőbb és legfontosabb jogait s képes legyen adandó alkalommal meg is védeni azokat. Hogy mily üdvös és hasznos munkát végzett szerző, legsitse. A felirat szerkesztésével elnök és jegyző biza- tott meg. — A pénztárnok előterjesztéséből kitűnt, hogy a múlt évi bevétel volt .152 frt 82 kr. ebből kiadás 46 frt 90 kr. készpénz maradvány 29 frt 92 kr. és 76 frt nyugtákban. A könyvtárnok jelentése szerint van 83 mű 110 kötetben; ezenkívül több folyóirat. — A közgyűlés az „orsz. tanítói árvaház“ javára 15 irtot, az „Eötvös alap“ gyarapítására pedig 5 forintot szavazott meg. — Ezek után a tiszt- ujitás ejtetett még a következő eredménynyel. Elnöknek: Udvardy Mihály, jegyzőnek: Fodor Imre, pénztárnoknak: Bartoss Pál, könyvtárnoknak: Krancz Ferencz választatott. Választmányi tagokul pedig Vida Vilmos, Jankovits Ernő, Tariczky Ferencz, Vörös Ferencz, Blau Miksa és Zsitvay József választattak meg.

— Ilámiiis 15-ilse Asaédkísa. Az országos nemzeti ünnepet, márczius 15-ikét Aszódon is kegye- Jetesen megünnepelték. A „Polgári kör“ és a „tűzoltó egylet“ „Márczius 15“ feliratú nemzeti lobogó alatt vonult ki az 1848-iki szabadság- harezban elesett Miskolczy »Sándor honvéd huszár kapitány sirjához. A sírnál a dalárda elénekelte a „Szózatot“ mely után Szirmay Lajos az „Aszód és Vidéke“ szerkesztője mondott egy hatásos alkalmi beszédet, mi alatt Egry Amália k. a. megkoszorúzta a sirhalmot. Időközben többszöri taraczklövések történtek. Az ünnepélyesség végével a dalárda a „Hymnuszt“ énekelte el, mely után a 4 - 500-ra menő közönség hazaszéledt. (Aszódi.)

= Adókivetés. Helyben a múlt évben uj kereskedést nyitott vagy uj ipart kezdett egyénekre 1885. és 1886. évre kivetendő III. oszt. kereseti adó tárgyalása a városház tanács termében f. hó 24-én d. e. 9 órakor fog megtartatni.

— Msíeeasiais Sió li>»éÉ városunkban is megünnepeltük a szokott kegyelettel. A Kaszinó helyiségében 40 személyre társas vacsora volt, melyen a város szine java részt vett. Az első felköszöntőt H u- ber József mondotta nagy hazánkfia Kosuth Lajosra; a másodikat Dr. Csányi János a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ magasztos eszméire. Utánna Dr. F r e y s i n g e r Lajos éltette a szabadságharcában résztvett és az ünnepélyen jelen volt K renedits Ferencz és Kai m á r Józsefet. K r e- n edits Ferencz az ifjúságot, mint a haza jövendőbeli oszlopait; ifj. Varázs éji Gusztáv a fiza- badságharezban elesettek emlékére ürité poharát; Dr. Fr eysinger Lajos a sajtószabadságra, P a u 11 István a népnevelésre stb. Az ünnepély a •leg, nagyobb kegyelettel folyt le s a késő éjjeli órákban ért véget.

= A járási sorozás már véget ért. Hétfőn kezdődött. Már kora reggel lehetett sok idegent látni városunkban. Jó kedvű és bús arezokat, természetesen mindnyája borral fűszerezve. A „regruták“ hangján észre lehetett venni, miszerint már napok óta készülnek e nagy napra, mert kivétel nélkül re- ■ kedt volt mindnyája. Mikor azután oda állították őket a mérték alá s a doktor kimondotta a „tauglich“ vagy „untauglich“ szót s az alkalmasakat bevitték czellájukba, ott azután folyt a beszélgetés köztük. Száz ábránd volt ott paripákról, fényes kard és puskáról, sőt némelyiket gondolatai már a csatatérre is elvittek s elgondolta, mint fogja ő szabdalná az ellenfelet, hogy vágtat közé tüzes paripájával a legveTapasztalati meggyőződéseink elmondására nem kell orvosnak lenni, ahhoz minden laikusnak joga van s midőn ismeretségem körében egy gazdag család egyetlen örömét, gyermekét, orvosi segély hiánya miatt elragadta a halál, elhatároztam, hogy e jogommal élni fogok.

Egyelőre a gyermekgörcsöket óhajtóm tárgyalni.

Ez egyike azon bajoknak, melyek hirtelen lepik meg a gyermeket s épp oly hirtelen ölhetik is meg, de ha gyors segélyt alkalmazunk és ha nem a krónikus bajok következménye, többnyire könnyen is gyógyítható.

Bámulatos, hogy falukon még mai napig is szemveréstől származónak tartják e betegséget s babonával akarják gyógyítani a gyermeket.

Az egyik azt tanácsolja a kétségbeesett anyának, hogy hasítsa szét a gyermek ingét a görcsroham alatt s azt átdobva a háztetőn, ássa el azon a helyen. a hová leesett.

A. babonás asszony még azt is elhiszi, .hogy'a nyakba akasztott farkasáig is használ.

Mások meg fanatikus elfogultsággal vízbe.dobnak három széndarabot, mindegyikre egy személyt gondolva, kinek szemöldje össze van nőve s így .valószínű, hogy szemével verhet (terminus technicus). Ebben a vízben aztán megfürdetik a gyermeket, amennyiben tehát a víz használ, jól teszik. ,

így tud az összecsődült asszonyok közül mindp- , nik valamit tanácsolni, mindaddig, inig az orvos szét nem kergeti őket, vagy meghal a szegény kicsi.

A gyermekgörcsök egy neme, mely a leggyakoribb, gyomorrontástól ered, t. i. ha sok szopás, sa- . vanyú tej vagy nehéz táplálék következtében emész- tetlenség vagy gyomorsavanyodás áll be a gyermeknél.

Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb az észlelet, mert a kicsi nem tudja elmondani baját. Előzetesen megtörténik, hogy napokig kedvetlen, mindenért sir és a táplálék nem kell neki. Váratlanul elhalaványul és el kékül, szemeit mereven egy pontra xzegzi, ökleit szorosan összemarkolja, fogait vagy ínyeit összecsukja és ajkai vonaglanak. A kezek és lábal: ilyenkor hidegek, a törzs pedig forró, a lélegzet szakadozott. Ha a test megrándul, vonaglik,

vagy mereven [hátrafeszül, a görcsroham teljesen ki van fejlődve.

Ilyenkor ne veszítse el az anya lélekjelenlétét, ne forduljon el vagy szaladjon ki a szobából sírva s kezeit tördelve, vagy összecsőditve a szomszédokat, azon tanakodjék, hogy mit tegyenek és hogy a sok tanácsadóval növelje a zavart s mulassza a drága időt: hanem magasztos rendeltetésére gondolva, iparkodjék teljes nyugalommal munkához látni s gyógyítani gyermekét. De mivel?

Az a gyógyeszköz, melyről egyszerű laikus modorban szólni akarok, nem egyéb, mint tiszta, természetes viz, mely akár a patakban csergedez, akár kút mélyében van s ezenfelül durva vászonból készült kötők, u. n. fáslik, mely által a viz alkalmaztatik.

■ Tartsunk minden gyermekkelengyénél készletben ilyen kötőket, mert sokszor hasznát vehetjük.

A gyermek második évéig 15 cm. széles és U/2

m. hosszú, a 6 évéig 20 cm. széles és 2 m. hosszú kötők kellenek, melyek egyik hegyes végén két hosz- szú kötőszalág függjön. Továbbá két-három kis durva lepedő, borogató ruha s egy kis fürdőkád. Ezek gyógyeszközeiuk.

Ha a gyermek görcsrohamot kap, természetes hideg vizet kell gyorsan hozatni egy kupában, belemártva s kicsavarva a haskötőből annyit, mennyi a gyermek derekát egyszer körűién.

Ekkor állítsuk, a roskadó, élettelen testet, hóna alatt felfogván, térdeinkre, a inig segédünk derekára s hasára csavarja (de nem erősen!) a kötő nedves, majd száraz részét.

Ugyanazon vízbe mártott kis törülközővel tegyünk' turbán alakú borogatást a fejére, a homloktól kezdve a tarkóra hátra s viss^avéve a homlokra, a végét hátracsapva a koponyán s igy az egész fej be van csavarva. E kötő és borogató eleinte minden perezben, később 2—3 s 5—8 perczenkint váltandó!:.

Az első érintés alig fog a gyermek lethargikus állapotán változtatni; a 4 — 5-ik kötőváltásnál azonban már félj aj du, 1 és ez jó jel, a 7—8-ik váltásnál sírni s szabadkozni fog. Érzi a hideget, fázni kezd, a testbőr szederjes lesz s néha didereg is; ha már sze- mecskéivel körültekintgél, úgy öntudatnál van már. Ekkor ritkábban tesszük fel a kötőket s borogató- kat s betakarjuk a gyermeket melegebb paplannal;

a mama ölében is tarthatja, hogy annál figyelmesebben észlelhesse.

Ha nyelni tud, úgy kínáljuk meg egy kévés vízzel, vagy olvasszuk fel bicarb, szódából egy késhegynyit egy kis kanál vízben s ezt adjuk neki.

A felmelegedéssel visszatér a rendes arezszin, a lélegzet szabályos lesz s a gyermek elalszik, mire jótékony izzadás szokott bekövetkezni. Ez a legjobb jel. Ha azonban az izzadás nem áll be és a kötő alatt újra felmelegszik a test, akkor igen kell ügyelnünk, mert a görcs igen könnyen visszatérhet; azért bármily boldogító is az anyára nézve a nyugodtan alvó gyermek látása, nem szabad elbizakodni, hanem váltani kell a megmelegedett kötőket.

Szerencsés esetben egy fél vagy egy óra alatt urai lehetünk a bajnak. Két óra lefolyása után pár kanál langyos tejet vagy levest adhatunk a kicsinek, pár napig szigorú mérsékletet kell tartani az élelemben s napjában kétszer-háromszor váltani a haskötőt, mindaddig, mig a gyermek egészsége teljesen visszatéi’t.

Súlyosabb esetekben, midőn a borogatásra nem jön magához a gyermek, elkerülhetlenül szükséges a fejleöntés. E czélból 24 fokos fürdőt készítünk (hogy meg ne riadjon a hidegvíztől) s ebbe ültetjük. A gyermeket hónalja alatt fogni kell s fejét arczczal előre hajtani, hogy a víz szájába ne folyjon s a légzést akadályozza. Két kupába készített 16—18 fokos vízből merítsünk egy kisebb kanoséval s öntsük bátran a gyermek fejére, 8—10 ily leöntést alkalmazván, miközben kezei s lábai, úgy a törzs is szakadatlanul dörzsöltessenek. így a test le fog hülni s 5—6 perez múlva kiemelhetjük a gyermeket. Gyöngéden kell letörölni, hogy fel ne izgatódjék s a haskötőket és fej borogatást folytatjuk.

Ez az eljárás akkor is hasznosnak bizonyult, midőn a gyermek napokon át szenvedett görcsökben s minden reményt feladtak gyógyulásához.

E fürdetést 6 óra múlva, ha újra forróság mutatkoznék, ismételni kell s a gyermek pár nap alatt visszanyeri teljes egészségét.

l’)r. Viiskovicli Jánosné.