Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-02-15 / 7. szám
Az a vágy, mely városunk szépítésére irányul, kell, hogy a czélszerüséggel is összhangba hozassék. Nem tartozunk azok közé, kik minden intézkedésre, mely máshol ered „pereat“-ot kiálltának, de szeretjük megrágni azt, a mit lenyelni akarunk. S ezért épen nem tartjuk feleslegesnek az eszmecserét. — j* — a. A „ráds piknik." Meg volt. Nagy várakozással néztünk eléje, s reményünk egészen beteljesedett. Mi, kiírnék a közel faluk vendégszerető családjainál többször volt alkalmunk igen jól mulatni, tudtuk ezt előre. E lapok hasábjain éppen tavaly irt be egy igen szellemes jó barátom egy ily vidéki murit. Annyi szépet összeírt ez akkor erről, s az mind igaz volt. ; No én meg azt mondom, hogy a f. hó 7-éu megtartott rádi piknikről még. egyszer annyit el lehetne mondani. Száz szép angyal és száz táncz! Ez volt a jelszó. Délután már 3 óra felé indultunk egész karavánban s daczára a feneketlen, sáros útnak, utazásunk már maga egy kis piknik volt. Tréfáltunk, él- czeltünk egész Nádig. Itt már a falu végén fogadott bennünket a vendégszerető rádiak fiatalja, s mentünk zeneszóval a piknik helyére, Burí á n Benő uradalmi tiszttartó kedves házához, a hol ismét csak páratlan vendégszeretetre találtunk. A rádi szép hölgyek voltak a házi asszonyok s kell-e ennél több ? Hiszen mind oly szép és kedves. Este már 8 órakor megkezdtük a tánczot s raktuk egész reggeli 8 óráig. Nem volt az erőltetett jó kedv, mint gyakran szó kott lenni, igazi volt az mindvégig. Hogy ne lett volna, mikor még az öreg urak is tánczoltak még pedig keményen. A tánczosnők közt első sorban az otthoniakat kell említenem, még pedig ott volt: Burján Etelka, Plauka Lujza és Margit, (Váczról) pedig Vadkerty Katicza, Vadkerty Böske, Velzer Anna, Krontaller Erzsiké urhölgyek és Burjánné, Plaukáné, Vadkerty né, Gottschallné, Velzer Kálmánné, Droppáné, Hajdúim és ÍSziládiné úrnők. Megköszöntük már ott is a szép és jó mulatsá got a kedves rádiaknak, de kértük is őket egyszers- i mind, hogy jövőre is rendezzenek még egyet. Ok megígérték, s mi ismét jól fogunk mulatni. Pupák. Városi és vidéki hírek. = Nagy boliócz estély fogja berekeszteni az idei farsangot, melyet az önkéntes tűzoltó egylet rendez farsang három nap Hétfőjén február 16-án a „Szarva s“ vendéglő volt szintermében. A boliócz estélyt nagy álarczos menet fogja megelőzni d. u. 2 órakor. A menet a „Szarvas“ vendéglőtől kiindulva végig vonul a városon. A bohócz estélyen egy 3 mázsás sertés fog kisorsoltatni, melynek jövedelme, valamint az estélyből befolyó jövedelem a tűzoltó egylet részére beszerzendő toló-létrák költségeire fog kiszli, magyar becslő-kataszter és tiszta magyar adó emelés jótéteményeiben; Oláh Julia, tót Hurbán és német schulferein veszedelmeiben. — Ástunk keltákat a hétkápolnánál! rendezhettük volna a lakás ügyeket, legyalulhattuk volna a káptalan-utcza járda köveit. Jól járhatna a székesegyház toronyóra mutatója is, de azt még se mutathatná meg, hogy hol is van hát az az „égetett mandula torta. Azonnal megmutatom én. Ott van a húsz év előtti idő fátyla mögött. Még akkor nem mondtuk a biztató „hopp-hopp“-ot úgy mint ma időben : hepp! hepp ! Nem szerettük a skandalumot, de rajongtunk az ovácz ioért Megragadtunk minden alkalmat, hogy beszéljünk. — Nem volt divat papírral beszélni, hanem érzelem-gazdag kebleink — akkor még nyitott könyvek — fénylő lapjairól olvastuk előre ki nem eszelt, izgató, mámoritó dolgokat, a melyek rendesen azzal végződtek, hogy még is hunczut . . ., az az hogy: még is csak jó az Isten ! . . . Bizony jó is ! Volt egy igen kedves tanárunk, a ki úgy az óra végén elkezdte diplomata-ravaszsággal megkötözni a lábainkat. Kezdett beszélni misztikus alakokról, a kik az akkor még — közel múltban ekei tünedeztek, váratlanul, egyenkint, mint a hulló csillagok. — Nem rohantunk kifele, iskolás gyermekek természete szerént. — Lábaink odagyökereztek a padlóhoz; nyitott szánk ismételte azt a szép tündér mesét. — Szemünk oly elevenen látta a hulló csillagok fényét, hogy elkezdett káprázni, fátyolba borulni. — Mikor e fátyolt eltávolítani, e káprázatot elűzni akartuk, ott ragadt belőle egy égő foszlány, egy sugár szilánk. . . . Kelő nap gyöngye a harmat; hulló napok gyöngyharmata a köny. Nagyon hálás ^hallgatói valánk. Az ő beszédje ezüst volt, a mi hallgatásunk arany. Es nagyon meg volt elégedve a hatással, a melyet szemeinkből ol| fordittatni. A részletes programmot a falragaszok tu- ! datják a közönséggel. = A lkjs.szsíaő ssísíII vasársiapj c*tí‘Ey«‘ igen fényesen sikerült. Az egész helyiség megtelt díszes közönséggel, mety élénk figyelemmel hallgatta végig Scherer István siketnéma tanár-segéd felolvasását melynek tárgyát apró történetkék képezték a siketnéma növendékek életéből. A felolvasás után tombola volt 2(J díszes nyeremény tárgygyal. Ennek végeztével tánczra perdült a fiatalság s vig kedvvel járta a tánczokat éjfél utáni 3 óráig. — A jelenvolt hölgyek közt láttuk: üdám Miczike, Csillon Olga, Krenedics Erzsi, Lokota Mariska, Ottó Riczi, Szaiay Irma, Vadkerty Irma, Velzer Anna, továbbá Szent- királyi Albertné, Almássy Albertné, Meiszner Já- nosné, Krenedics Eerenczné, Tariczky Eerenczné, Velzer Lajosné, Ádám Rezsőné, Csillon Izidorné, Dr. Kiss Józsefné, Eeitseher Jánosáé, Pécs Sándorné, Heger Gyuláné, Pencz Eerenczné, Radimszkyné, Lexa Emma, özv. Zalánfy Károlyné, Mandl Lipótné, Mil- kovics Gyuláné, Zapotoczkyné, Bogner Jakabné, Blau Miksáné stb. urhölgyeket. = A vácz-vitléki KíógalKBíilc f. hó 8-ikán d. e. 10 órakor tartotta évi közgyűlését. Mindenekelőtt Witt Manó vezérigazgató üdvözlé a szép számmal megjelent részvényeseket, az után a közgyűlési jegyző j a tárgysorozat 1. és 2. pontját t. i. az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentéseket olvasta fel, melyeket a közgyűlés egyhangúlag és helyes lő leg tudomásul vett, ezek szerint 85 frt jótékony czélokra, osztalékul pedig részvényenként 10 frt állapíttatott meg; — ez után a tárgysorozat 3. pontja tárgyal- i tatván, a közgyűlés a vezérigazgatónak az intézet körül kifejtett eddigi buzgóságáért és ernyedetlen fáradságáért, elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg fejezte ki s tisztelet diját felemelte. Az ipartanodái bizottság, s a helybeli szegény gyermek ruház - tatási egylete által elkésve beadott kérvények, a választandó igazgatóságnak figyelembe vétel végett átadattak. Végre az eddigi tisztikar egyhangúlag újra választatván, egyéb tárgy hiányában a gyűlés feloszlatott. = A váczi Icir. kerületi börtösibeii letartóztatott rabok 1884. évben 140313 munkanapot töltöttek kézműipar mellett, s munkájuk tiszta jövedelme 49324 frt 98 krra rúgott, melyből 39606 frt 15 kr. az állam kincstár, 9133 frt 16 kr. a rabok és 585 frt 67 kr. a rab segély-alap javára esett, tehát naponként minden egyes rab az állam kincstár javára 28.227 llrt, s önmagának 6.r)09 krajczárt keresett. A folytatott iparágak a következők: czipészet, szabóság, asztalosság, esztergályosság, kádárság, kerék- gyártóság, bőröndgyártás, kefekötés, rostásság, iaka- tosság, bádogosság, kötszövészet, könyvkötészet, aranyozott képkeret- és aranyozott s fényezett léczké- szités. = MöfíösíííőS laalálba. Varga János, Veresegyházi lakos ki becsületsértési ügyben a pestvidéki törvényszék által elítéltetett büntetését kiáll ván f. hó 11-én fogságából kijövet Uj-Pesten egy korcsmában találkozott Kis Mihály sógorával, kinek kocsiján még két ismerősével együtt haza indult Veresegyházára. A fóthi határban azonban hirtelen ro- szul lett s alig pár perez alatt meghalt. A f. hó 13-án Veresegyházán megjelent járási orvos külsőleg semmi féle sértés nyomait nem észlelvén, gutaütés ; folytán beállott halált állapított meg. = A sikeísiémák bálja, melyet minden évben szokott rendezni az intézeti igazgatóság, az idén is egyike volt a farsang legélvezetesebb mulatságainak. Igazán érdekes látvány volt midőn a szánalomra vásott, és mi iparkodtunk felváltani a mi aranyunkat az ő ezüstjeivel. Elhatároztuk, hogy minden áron fogunk mi is nékie beszélni. Tudtuk, hogy a kis fiacskájának a neve napja közeledik. Használjuk fel az alkalmat, hogy kifejezést adjunk tántorithatlán ragaszkodásunknak. De hát ki légyen a szónok ? . . . Mindenki szónokolni akart. Harminczkét jótorku gj^erek egyszerre! Még alkotmányos hajnalban is sok lett az ilyen kukorékolásból! Sorsot huztunk, és a sors engem ért. Büszke is voltam rá szörnyümód. Megirtunk egy dagályos köszöntőt és bevágtuk ketten. T. i. én és egy másik fiú, a legnagyobb irigy em a beszélhetés szerencséjéért. Azért tanulta pedig be az a második, hogy a tisztelt előtte szólót, azaz hogy — előtte beszélő szónokot, ne hagyja elakadni a lámpa láz folytán, a mi kinnt a platzon olyan forma malicziozus állapot, mint a tengeri betegség a hajón; kevés a ki elkerüli. De mert irigyem vala, azt is megígérte, hogy ha tűzbe jönnék és az előirt korlátokon túl ragadna a szónoki hév: hát hátba puffant, hogy elállók. Ha akkor eszembe jut vala, hogy az ilyen beszédet minő szépen le lehet olvasni az írott papírról, a hogy azt mostan cselekszem: talán azóta, hogy sokat ne mondjak, legalább tanára lehetnék a szép irászatnak! Megjött a nagy nap. Tanárunk sejtett valamit, mert igen ünnepélyes arczczal lépett a terembe. Én és társam még ünnepélyesebb arczczal fogadtuk. Meg kell említenem, hogy a kis úrfi — a névnap hőse, — igen szerette az édességet. Közmegállapodás folytán csináltattunk neki finom I méltó teremtések a zene ütemeire, melyeket nem hallhatnak, csak a hang rezgéseit érezik — tánczoltak, s köztük némelyik oly ügyes tánezosnak bizonyult, hogy megirigyelhetné több akárhány nem siketnéma ügyetlen tánezos. E házibálszerü mulatságon több meghívott vendég is részt vett, kik bele vegyülve a siketnéma tánezosok közé, fesztelen kedvvel mulattak, mely kedv még fokozódott éjfél után, mikor a nö vendékek már aludni mentek, s tartott addig mig a kelő nap sugarai be nem ragyogtak az ízléssel feldíszített rajMergjn ablak tábláinak nyílásain, s mig a szeretetreméltó házi asszonyok Krenedics Eerenczné és Vida Vilmosné a korhely reggelit elkészítették a mulató fiataloknak. A tánczosnők közt voltak: Krenedics Erzsiké, Ádám Miczike, Rappens- berger Jolán és Anna, Bolgár Margit, Degi-é Etelka, Marossy Etelka, Eühring Irma és Hermin, Born Gabriella, Olgyay Julia, Bauer Izabella, Rákoczy Mariska, Palkovics Olga, Bolgár Mártha, — továbbá Krenedics Eerenczné, Vida Vilmosné, Palkovics Józsefné, Ulrich Gfézáné, Bauer Béláné, Velzer Lajosné, Rappensberger Józsefné, Dr. Bolgárné, Ádárnné Gfer- | zselyiné Krenedics Matild, Koloniesné, Krakker Kái- mánné, özv. Laukóné, Zomboryné stb. urhölgyek. — A mulatságon jelenvolt__Dr. Say Móricz tankerületi főigazgató, s Panek Ödön a helybeli főgymnasium igazgatója is. = JüB'Vmen. Paulik János helybeli úri és női czipész eljegyezte özv. Lipták Andrásné leányát Annát. — A «Sgiuagözliajózús az áru forgalomra nézve, f. hó 10-étől kezdve már megindult. — Jó lióxi.sEer. Mindég jobban és jobban jutunk azon meggyőződésre, hogy a jó házi szernek még oly családoknál sem kellene hiányoznia, kik dácsára szerencsés helyzetüknél fogva ügyes házi orvossal rendelkeznek. Tény az, hogy a roszullét leg első jelenségeinél a legtöbb esetben az orvos segélyét nem veszszük igénybe, de az is bizonyos, hogy oly esetben a készletben levő háziszert azonnal alkalmazásba vehetjük. Ha a háziszer jó és alkalmas akkor rendszerint az azonnali segély folytán a legkomolyabb betegségeket kikerülhetjük. Mindenesetre a szernek jónak és alkalmasnak kell lenni és éppen e körülmény bátorít fél bennünket, mikép egy igazán jó és kipróbált házisaerre a tisztelt olvasó becses figyelmét felhívjuk. Éppen most a midőn az áthülési betegségek napirenden vannak, minden családnak jó hasznára minden családnál üdvözölt lehet az „Anker Pain Expeller“ tapasztalatszerüleg az átfázásból eredő csúz s egyébb bajok ellen a leghathatósabb szernek bebizonyult. —Ezen szer világhírnek örvend, és több családnál mint. kipróbált szer készletben tar- tatik. A Pain Expeller ára 70 kr. és legtöbb gyógyszertárban készletben van, mindazonáltal kénytelenek vagyunk a szédelgés általi utánzásra figyelmeztetni, s ajánlani, hogy csak az „Anker“ védjegygyei ellátott készítmény tekintendő valódi szernek. = Esküvő. Réty Ferencz dunagőzhajózási hivatalnok tegnap f. hó 14-én reggel 6 órakor tartó esküvőjét a felső városi plébánia templomban, Velzer János kávés, kedves és szeretetreméltó leányával Janka kisasszonynyal. Fogadják őszinte sze rencse kivánatinkat ! = A váczi izr. íiöcgylet február hó 22-én zeneestélylyel egybekötött jótékony czélú tánczinu latságot rendez. — Ilamvazó szerdán több helyen is lesz hering estély u. m. R a s s o v s z k y Mihálynál a káptalan sorházban, Nógell Sándornál a nagysör házban, Rösch Róbertnénál az arany almában min égetett-mandula-tortát, korona alakban. Igen szép volt; hanem hogy belül üres, az nem tetszett. Egyik élelmes madarász ficzkó, kitalálta, hogy rakjuk tele szarka tojásokkal. Itt a közeli akáczon van elég . . . Hogy fog annak örülni az a gyerek ! Végzetes eszme ! Az üveg tálezára tettük a tojásokat és lebori tottuk a torta-koronával. Olyan szép volt az ! Nemzeti színű, édes, ezuk- ros szent István koronája ! még a keresztet is félre csináltattuk — nagyobb hatás okáért! Úgy volt elhatározva, hogy a hátul álló díszt,äg tartja kezében az ajándékot, s a mikor szavalatom ban oda érek, hogy „tartsa meg a magyarok Istene!“ hátranyulva jobb kezemmel, átveszem azt, és én adom át! Minden olyan szépen el volt rendezve ! Hanem óh fátum! mire a magyarok Istenéhez érek, nem tudtam megállapodni, a mint kell vala. A hév elragadt, és vallásos buzgalmam Isten nevének említésénél oda füzeté velem a mondatom végére, hogy : sokáig, örökké . . . Amen ! Ezzel p u f f! Irigy sugalmazom megijedt, hogy sokat, vagy pláne bolondot találok mondani. Jobbjával hátra hajtott kezembe dobja a tálezát. és balkezével — (óh! az igazán balkéz volt!) — úgy talál hátba figyelmeztetni, hogy nem csak elál lottam a szótól, hanem épenséggel elfeküdtem, és pedig oly szerencsétlenül, hogy a fejemmel a katedra falához nyomtam az égett mandula tortát, száz szarka tojásostul! így végződött első nyilvános szereplésem. így állott bosszút a leszavazott ellenzék, és az a gyakorlatiatlanság: hogy nem papírról olvastam le a beszédemet.
