Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-12-13 / 51. szám

dekében valamit, mert az állapot tovább nem tűrhető. Elválik, lesz-e erre képviselő testületünk­nek is elég bátorsága. Nekünk volt, s lesz még ezután is. A kaszinó rendkívüli közgyűlése. Az egyesült kaszinó-kör választmánya f. hó 8-ára rendkívüli közgyűlést hívott egybe a váczi állandó színház részére megszavazandó összeg megállapítása tárgyában. A tagok kellő számban megjelenvén Fekete Károly igazgató megnyitottnak jelenté ki a közgyű­lést s előadván a színház ügyének, — lapunk olvasói előtt már ismeretes — állását, Dr. Frey singer Lajos szinügyi végrehajtó bizottsági elnök átiratát olvasta fel mely után a választmány javaslatát vagyis a szinkáz részére 1000 frt megszavazását melegen ajánlotta a közgyűlés figyelmébe. Utána Krenedics Ferencz színi bizottsági elnök szólalt fel, kiemelve beszédében hogy a mai közgyűlés van hivatva városunk társadalmi életének egyik legfontosabb mozzanata fölött határozni, az­után vázolja a színház ügyének múltját s kiemelve, hogy az egyesült kaszinó-kör egyik fő-faktora a köz­művelődésnek, ajánlja az 1000 frt megszavazását. Kresák Ferencz szintén kiemeli beszédében, hogy a kaszinó van egyedül hivatva előharczosa lenni a színház eszméje diadalra jutásának s kéri hogy 1500 frtot szavazzon meg a közgyűlés, miután minél többet ad egy közös testület, annál inkább leveszi a terhet az egyesek vállairól. Paull István honleányaink áldozatkészségét is igénybe óhajtja venni s sorsjáték rendezését ajánlja. Dr. Freysinger a sorsolás ellen szól, miután egy részvény ára csak 25 frt lévén mindenkinek le­hetővé van téve egy-egy részvénynyel az ügy párto­lásához járulni, s hangsúlyozván hogy a Benkár s Piufsich által felajánlott 10000 frtot ne szalaszszuk el. mert talán egy emberöltő alatt sem kapunk ha­sonló ajánlatot s igyekezzünk a másik 10000-et mi­előbb összehozni, s ez okból pártolja Kresák indít­ványát. Dr. Kiss József helyesli azt hogy a 10000 frtot ne szalaszszuk el, de nem tartja a színházat tisztán közművelődési czélnak, mert néha pirulással kényte­len távozni abból a közönség, s miután a kaszinónak más kultur feladata is van, melyet csak a saját ház építésével érhet el, melyben kiállítások s más kultur mozgalmaknak is helye lenne, a takarékosságot ajánlja s csak 1000 frtot kér megszavaztatni. Dr. Csányi János reflektál Dr. Kiss szavaira s épp ebből indulva ki, nem tartja szükségesnek a ház építést, mert ha a színház fölépül ott lehet ki­állításokat, bálokat, felolvasásokat stb. tartani. Pár­tolja Kresák indítványát. Krenedics Ferencz Dr. Kissnek a pirulásra, vonatkozó szavaira válaszol, s épen azért tartja szük­ségesnek az állandó színház felépítését, hogy akkor a színészek nem ütött kopott bódékban s nem rög­tönzött, a szükségeseket nélkülöző színpadokra lesz­nek utalva, hanem teljesen berendezett ház lesz ren­delkezésükre, melyben a színi bizottság ellenőrzést gya­korolhat a pirulást keltő darabok előadása fölött. Kresák Ferencz zárbeszédével élve, még egy­szer felemlíti, hogy ha apáink nem ültettek volna fá­mindenről, a mi földi, egy képzeleti világot teremt magának. Számtalanszor megfogadták, hogy egymáséi lesz­nek, történjék bármi, számtalanszor esküdött Aladár örök hűséget Klárának, számtalanszor mondá, hogy csak vele, csak általa élhet, nélküle nem lesz boldog soha. Ily boldog és boldogító szerelem közt teltek el a nyári esték. Aladár napi teendőit bevégezve, sietett imádott Klárájához, s a holdvilágos esték, édes sut­togások és boldog tervezgetések közt teltek el. Klára szülei szívesen látták Aladárt, mert a komoly tö­rekvésű szorgalmas és kellemes modorú fiatal embert örömest tekinték leányuk jövendőbeli férjének. Ha valami tánczmulatságba, vagy estélyre mentek, Aladár mindig Klára körül forgolódott s a legkisebb alkal­mat is felhasználta, hogy Klára iránt gyöngéd figyel­mét kimutathassa. Ily körülmények közt nem lehet csodálkoznunk, hogy a kis városban sokat suttogtak s többnyire nem a legkedvezőbben. — Mintha bizony az én Mariskám nem volna derekabb lány, mint Klára — mondja édeskés mo­solygással Zátonyi né kedves barátnőinek a kávé mel­lett - de nem is tudom mit tud rajta szeretni ez az Aladár. „De még hagyján ha a leánynak vagyona volna — jegyzé meg Berta, egy vagyonos aggszüz — de hisz tudjátok, hogy semmi jök sincsen.“ „De bíz én olyan embernek nem is adnám a lányomat, kinek nincsen biztos jövedelme; ki tudja mikor lesz állami mérnök“ mondá jóakaratulag egy harmadik kávénénike . . Ily modorban „eldicsérik“ a boldog szerelmes párt. Jóllehet városszerte beszélnek e dologról, Aladár szülei legkésőbb hallják meg e pletykát. Ok nem tu­lajdonítanak oly kiváló fontosságot ez ügynek ; azt hivén, hogy Aladár ugyan szívesen beszél Klárával, mint gyermekkori játszótársával, de komolyabb ösz- szeköttetésre nem is gondol, hisz még van ideje, aztán a mai világban jól meg kell gondolni magát a fiatal embernek mielőtt a nősiilésre szánná el magát. Minthogy azonban e hírek mindinkább terjednek ; , kát, mi sem ennénk gyümölcsöt; s kéri az 1500 frt megszavazását. Fekete igazgató erre szavazásra bocsátván az indítványt az állandó s z i n h á z javára nagy többséggel 1500 frt szavaztatott meg oly formán hogy 1886. évben 1000 frt 1887 ben pedig 500 frt fog kifizettetni. | Üdvözöljük a kaszinót, s annak lelkes tagjait, kik felfogván kaszinó hivatását, a színház eszméjének diadalra jutását az 1500 frt megszavazásával előse­gítették ; s reméljük hogy képviselő testületünk, mint erkölcsi testület követve a kaszinó példáját a mai közgyűlésen városunk méltóságának megfelelő ösz- szeggel fog a színház alaphoz hozzájárulni. Városi és vidéki hírek. — JLegfelsöbb adomány. 0 felsége a király magán pénztárából özv. Petróczy Máriának leg­kegyelmesebben 20 frtot adományozott. — Személyi hírek. V örösmarty János kir. járásbirónk betegségéből felüdülve visszatért vá­rosunkba, s a járásbíróság vezetését átvéve már meg­kezdte működését. Örvendünk felgyógyulásának. — Reiser Béla jónevü ügyvédünk már hetek óta sú­lyos fekvő beteg. Hiszszük azonban hogy a gondos j orvosi gyógykezelés folytán nem sokára felépül. — Főigazgatói látogatás. Sóman Ott ó, budapesti vidéki tankerületi főigazgató a hét fo­lyamán tette hivatalos látogatását a kegyesren­diek főgymnásiumában. Az intézet anyagi és szel­lemi ügyeinek beható megvizsgálása teljes négy napot vett igénybe. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a fő-igazgató teljes megelégedésének adott kifeje­zést. Bölcs tanácsai s szeretetteljes bánásmódja ál­tal pedig annyira meghódította a tanár-kart és az ifjúságot, hogy azok becses látogatásának emlékét feledni seha sem fogják.- Mayor Sándor nyomdatulajdonosunk hir­detésére a közelgő ünnepek előtt felhívjuk olvasóink figyelmét, egyúttal figyelmeztetjük arra is, hogy a nyomda uj betűkkel láttatott el, melyek kiválóiag alkalmasak mindenféle meghívók, különösen névjegy kártyák nyomatására. : A hajózás megszüntetése. A cs. kir. szab. dunagozhajózási társaság tudatja az utazó kö­zönséggel, miszerint Budapest és Esztergom közt a személy-hajó járásokat f. hó 12-én ez évadra megszün­tette. = A helybeli Izraelita stains quo hit­község iskolája és elnöke Reiser László, Tóth József kir. tanfelügyelő részéről azon kitüntetésben részesült, hogy a vallás- és közoktatás ügyi minisz­tériumhoz segélyért beadott folyamodványát a követ­kező ajánlattal térjészté fel a tanfelügyelő a minisz­terhez : „folyamodók iskoláját, mint a kor igényeinek megfelelő s szellemileg kitünően vezetett iskolát a legmelegebb pártolással bátorkodom ajánlani.“ = Ácsa — a váczi i iizkárosul<a U ua k. Ácsa község 36 frtot küldött a váczi tüzkárosultak részére, mely összegből B. P r ó n a y Dezső 34 frt többen pedig 2 frtot írtak alá. A nemes áldozatkész tett önmagát dicséri. = A korcsolyázó jégpálya a Derecskében mai nappal megnyílik. Figyelmeztetjük a korcsolyá­zás barátait, hogy tagsági dijaikat Ursziny Ar­nold pénztáros urnái mielőbb fizessék le, hogy a szük­séges kiadások fedezhetők legyenek. Aladár atyja feltette magában, hogy fiát kérdőre vonja. Közvetlen ebéd után Aladár rendesen elszokott menni, hogy fekete kávé mellett a napilapokat el olvassa. Egy alkalommal atyja visszatartóztatja s e szavakkal: „Néhány szóm volna hozzád“ dolgozószobájába hívja. Aladár mindig kiváló tisztelettel és szeretet­tel viseltetett szülei, de kiváltkép atyja iránt s eleinte nem tudta elgondolni mit akarhat atyja. — Fiam — kérdé komoly hangon az atya — városszerte azt beszélik, hogy te Klárával igen szo­ros ismeretséget kötöttél, sőt komoly összeköttetés lehetőségéről is hallottam említeni. Szólj nyíltan, mi alapja van e mende-mondáknak; szeretnék tisztában lenni ez ügyet illetőleg ! — Atyám — feleié Aladár hévvel, már régeb­ben készültem ez ügyben szólni veled sörülök, hogy i magad hoztad elő. Tudd meg tehát kedves atyám, én Klárát forrón, kimondhatatlanul szeretem ; nélküle boldog nem lehetek s a leghatározottabb szándékom őt nőül megkérni. Az atya eddig sima homlokát e beszéd hallatára sürö redőkbe vonja, majd erőltetett mosolygással válaszol: „De fiam, ugyan mit gondolsz, gyermekkori is­meretség csak nem szerelem? Azt hiszed, hogy Klá­rát szereted, mert más nőt nem igen ismersz közelebb­ről, ismerkedjél meg csak más nőkkel is, tudom más­kép fogsz gondolkozni. Aztán nem olyan könnyen le­het ám csak azt mondani, hogy elveszem feleségül. Meg­gondoltad-e, hogy Klárának nincs vagyona? Ha majd az a képzelt szerelmi mámor elpárolog s előáll a prózai valóság; mit fogsz tenni ? Szerelemből nem le­het ám megélni !“ „En csak azt tudom mondá határozottan Aladár — hogy Klárát szeretem s képes vagyok érte fárad, ni, dolgozni s kerüljön bármi áldozatba ő lesz nőm vagy senki.“ — „De te az jb nem tudod — szól egészen kikel - í ve színéből az atya, hogy én e szerencsétlen gondo- | latodat helyeselni sohasem fogom; te nem tudod, i hogy e*bbe a házasságba beleegyezni sohasem fogok í = A farsang; alatt mely a jövő évben 9 hétig fog tartani, a mint értesültünk csak két bál van ter­vezve, januárban a nőegyleti bál, februárban az ifjú sági bál ; a mi bizon igen kevés, ha csak fiataljaink meg nem szaporítják aféle kedélyes kaszinó estékkel minők a múlt farsangban is nagy látogatottságnak örvendettek. ^ = Városi liüzg'VÜlést tart ma f. é. decz. hó 13-án és a következő napjain délután 3 órakor a városház tanács termében a városi képviselő-testület a következő tárgysorozattal: ]. Polgármesteri jelen­tés több rendbeli szakbizottság megválasztási határ­napjának kitűzése iránt. — 2. Polgármesteri jelentés a nagy adófizető városi képviselők névjegyzékének egybeállítása végetti bizottság kiküldése iránt. — 3. Belügyminiszteri rendelet az 1867—1880. és 1883. évi gyámpénztári mérlegek beterjesztése iránt — ár­vaszéki előterjesztéssel. — 4. Pénzügyi bizottság je- ] lentés a gyámpénztári számadások tárgyában. — 5. Pénzügyi ^ bizottsági jelentés a városi 60000 frtos kölcsön tárgyában. — 6. Pénzügyi bizottsági jelen­tés a városi közpénztárnak 1882—1884. számadásai­nak megvizsgálása tárgyában. — 7. Tanácsi előter­jesztés a váczi állandó színház ügyében. — 8. Ta­nácsi előterjesztés egy megürült ipar iskolai bizott­sági tagsági hely betöltése iránt. — 9. Tanácsi elő­terjesztés a felvidéki magyar közművelődési egyesület felhívása tárgyában. — 10. Tanácsi előterjesztés a „Budapest zene kedvelők egyletének“ felhívása tár­gyában. — 11. Tanácsi előterjesztés az 1836 ik évi váczi országos vásárok határnapjainak megállapítása iránt. — 12. Tanácsi előterjesztés az utczák és a terek kövezéséről szóló városi szabályrendelet 6. §-sának értelmezése iránt. — 13. Tanácsi előterjesz­tés, Huber József városi képviselő, mint a Váez al- városi gazdaság elnökének a városházi közgyűlési tanácsteremnek gazdasági közgyűlésekre leendő át­engedése iránti kérelmi ügyében. = Névtelen levelek ltd volt elárasztva f. hó 8 -án városunk. A színház ügyének lelkes vezér- féi'fiai egytől-egyig kaptak egy-egy nyomtatott cziin- mel ellátott s Budapesten feladott névtelen levelet, melyek mindegyikében a régi „Mátyás Diák“ czimü élczlapból kivágott egy-egy hu norisztikus kép volt színház, lőház- s kaszinó feliratokkal, s a színház ügyre ezélzó kommentárral. Ezzel akart az illető névtelen egyén, ki bizonyára a szinház építésnek nagy ellensége, a kaszinó közgyűlése előtt az ügynek ár­tani, de ellenkező eredményt ért el, mert annál lel­kesebb volt a hangulat, s az eredmény mint a köz­gyűlés lefolyásáról szóló rovatunkból látszik a remé­nyen fölül fényes. Különben tudjuk honnan fuj a szél ! = A színházra részvény aláírásokat elfogad­nak Dr. Freysinger Lajos, Fekete Károly, Pécs F erencz, Csávolszky József, Krenedics Ferencz urak. — Betörések. F. hó 7-én 8-ika közti éjjel nem kevesebb mint 4 helyen próbáltak szerencsét; rendőri nyelven mondva — ismeretlen tettesek. A főutezán Bra u n kereskedő boltját törték fel s a kézi pénztárban levő nehány frtot elvitték. A vásár utczában Reiser Henrik bőrkereskedő s Wirtz órás boltját törték, azután megpróbálkoztak a város­házával is, a hol W eine r Adolf pálinkás boltját törték föl. Igazán ázsiai állapot. Négy helyen betör­tek, a város központján, sót mi több a városházán, a hol a rendőrség tanyázik, a főutezán, a hol fizetett éjjeli őr is van ! Hát ha ez lehetséges, s ezt nem veszi észre rendőrségünk, akkor a szomszéd utczák­Űzd el magadtól e gyerekes gondolatokat! Még gyer­mekkorodban kezet adtam Szőilősy barátomnak, hogy az ő lányát fogod elvenni; itt az ideje, hogy az adott szót beváltsuk. Neki van birtoka is ; látogasd meg őket minél előbb s tudom, hogy el fogod Klárát felejteni !“ — „De atyám ! csak nem leszek azért hűtlen Klárához mert vagyona nincsen s csak nem fogom Ígéretemet megszegni ?“ — „Hogyan ; te Ígéretet tettél, a nélkül hogy nekem szólottái volna?“ Az oljuan Ígéret; — kiáltá növekvő haraggal az atya — mit szerelmi mámorban, meggondolás nél­kül mondái, az nem kötelez ! Még egyszer mondom, hogy erre a házasságra áldásomat adni nem fogom soha ! Szőilősy Ilkát fogod elvenni s már holnap el fogsz utazni hozzájok, ha azt akarod, hogy fiamnak tartsalak ! Aladár e szavakra egészen elhalványodott, majd meg arczába tolult minden vére, nem tudja álom ez, vagy valóság? Néhány pillanatig némán áll atyja előtt; aztán mintegy álomból felriadva e kiáltással : „soha“ kirohan atyja szobájából. Feje lázban ég, szive hangosan lüktet, arcza szét van dúlva. Imádott Klárájától akarják elszakí­tani ! attól az angyaltól, kiben örömét, boldogságát, minden reményét látta, attól, ki őt ép oly hévvel, oly igazán szereti. iá miért akarnak elszakítani tőle, folytatá gon­dolatait, mert nem gazdag. Oh nyomorult ész, minek avatkozol te a szív dolgába vagy talán a házassá­got az ész és nem a szív szerint kell kötni ? Tehát ilyen az emberi boldogság, melyet az ön­érdek legkisebb kérdése feldúl, semmivé tesz? Oh én szerencsétlen; mitévő legyek ? Kláráról lemondani csak azért, hogy Ilkát vegyem el ? Oh ez lehetetlen, erre nem volnék képes soha! De nem lehetne-e atyámat rábeszélni ? Oh tudom ez haszontalan törekvés lenne; ő nem tágít a mire egyszer szavát adja; azt meg is tartja bár életébe kerüljön is ! De hát hogyan szabaduljak ki ez útvesztőből ?...

Next

/
Oldalképek
Tartalom