Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-12-06 / 49. szám

VII. évfolyam. HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. 49. szám. 0 Vácz, december 6. 1885. —• \i7 fi Elöiixeícsi árak : Évnegyedre ................................................................] frt .><) kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára : 10 kr. Kapható: MAYER SÁNDOR könyvkereskedésében (Csillag-utcza). Hirdetések: Nyílt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora .......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték menyben feszeseinek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség czimzete: hová a lap szellemi részét illető köz­lemények kü'dendök : Vdcz, Gasparilc-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bér raen teilen leve­leket nem fogadunk el. A kiadóhivatal czimzete: hová a la]) anyagi részét illető minden küldemény czimzendö : Vácz, Csillag-utcza 1428. szám. Valósítsuk meg az eszmét! Melyiket? Kérdezik önök? Azt, a melyik ez évi november hó 8-án megjelent lapunk 45-ik számában ismételten is halottaiból feltámasztot­/ tunk; azt, melynek ez volt a refrainje: „Állandó színházat Vácznak !“ Emlitett czikkünkben nagyjából felsoroltuk azon kalamitásokat, melyeken át szinbáztigyünk keresztülment; a csapásokat, melyek miatt az majdnem a feledés homályába veszett s az őszinte öröm leglelkesültebb érzetével kiemel­tük azon jelenségeket is, hogy sok várakozás után, előállt két polgártársunk, a kik tisztán a művészet pártolása és polgártársaink közműve­lődésének emelése iránti önzetlen hazafiságából azt mondta városunknak: „Te város! rég sinled azt, a.mi után vágyakozunk, s a mit epedve várnak gyermekeid: rég nélkülözöd azt, a mi­vel náladnál kisebb társaid is dicsekedni szeren­csések. De nem szabad ennek tovább igy ma­radni, ime elhatároztuk magunkban, hogy segí­tünk rajtad; adunk neked 10000 frtot minden kamat nélkül, hogy épithess magadnak egy állandó színházat; csak azt kötjük ki magunk­nak s azon várakozásunknak adunk kifejezést, hogy miután ezen összeg egy a mai igényeknek megfelelő szinház felépítésére nem elégséges, hanem belekerül az legkisebb számítással véve is mintegy 20000 frtba: te s illetve fiaid is, ki-ki a maga tehetsége szerint, az általunk adott 10000 írtnak másik 10000 frttal való kiegészíté­séhez készséggel sietni fogtok, a mit annyival inkább megtehettek, mert nem ketten, mint mi, hanem 13000 ezeren vagytok; azonkívül van gazdag papságtok, mely hasonló esetekben hátra maradni nem szokott, s hazafiasságának, ha a város közművelődéséről van szó, mindig sietett meghozni áldozatait; vannak gazdag pénzinté ­zeteid, jótékony egyleteid, a melyek hasonlólag megteszik kötelességüket, ha a város érdeke ezt megköveteli“ stb. stb. S a mióta ezen két lelkes polgártársunk, kiknek nevei Benkár Dénes és Piufsich Lajos, ekképen kezdett gondolkozni és mi az általuk megpendített életre való eszmét felkarolva la­punkban is felszínre hozni el nem mulasztottuk, sok viz folyt le a Dunán ; de ezen idő azt a meg­győződést is érlelte bennünk, hogy ha ezen kez­deményezés sem fog sikerre vezetni, s városunk ezúttal sem fog állandó színházat nyerni, akkor nem is érdemli azt meg soha többé, hogy ilyen­nel bírjon. Es épen azért mert nem hihetjük, hogy | polgártársaink ezen kedvező alkalmat elfogják szalasztani, nem tartjuk feleslegesnek a követ­kező számítást — mely ugyan feltevésen, de jo- j gos feltevésen alapul, meg tenni s ezzel mintegy j igazolni és számokkal begyőzni azt, hogy ha j városunk többi polgársága, is tenni akar valamit: i Vácz állandó színházának eszméje nemcsak megvalósítva, de annak megvalósítása teljesen i biztosítva lesz. Biztosítva lesz pedig akkor, ha a mennyiben B érik ár Dénes úr immár .... 5000 irtot Piufsich Lajos úr ............................. 5000 „ ketten tehát összesen: 10000 irtot írtak alá, a másik 10000 forint kiegészítéséhez hozzá járulnának pedig 1. Vácz városa 100 drb, á 25 frtos részvénynyel . . . 2500 frtot 2. Szentkirályi Albert kerületi képviselő úr 10 db részvénynyel 250 irtot 3. a váczi nőegylet 6 drb rész­vénynyel ................................... 150 frtot 4. A városi volt színtársulat 20 drb részvénynyel .... 500 irtot 5. A váczi takarékpénztár 20 drb részvénynyel ............. 500 frtot 6. A váczi iparbank 10 drb rész­vénynyel ................................... 250 frtot 7. A váczi népbank 10 drb rész­vénynyel ...... 250 frtot 8. A váczi kaszinó kör 40 drb részvénynyel.............. 1000 frtot 9. A váczi főt. Káptalan 48 drb részvénynyel ............. 1200 frtot 10. A váczi dalköri zeneklub 2 drb részvénynyel .... 50 frtot mely összegeket hozzá adva a Benkár és Piufsich urak által felajánlott 10000 írthoz világos, hogy főösszegül ....... 16650 frtot nyernénk, de világos az is hogy a 20000 írtból még csak . . 3350 frtot maradna még fedezetlenül, ha nem biztatna minket az a jogosult remény, hogy ezen össze­get városunk nevesbb családjai, mint például: Tragor Ignácz, Intzédy Soma, Meiszner család, Pápa József, Huber József, Bartos Imre, Monsz- part József, Velzer család, Vadkerty család, Kemény Gusztáv, Sipos István, Pécs testvérek, Rostetter Keresztély, özv. Muzslay Bertalanná, Marossy Ferencz, Pesko Medárd ügyvéd, Filó Pál, Dr. Kiss József, Wind is eh. Ferencz, Ernyey János, G-yürky Károly, Weiner család, Reitter István, Dr. Argenti Döme, Haidfeld család, Leitner Sándor, Millmann Géza, Fölsinger Jó­zsef, Majtényi Péter, Alberty Ferencz, Tarcsay János, Bolgár Fiiser család stb. stb. az ügyvédi kar és a városunkhoz közel lakó vidékiek kö­zül Latinovits Albin és Gosztonyi János urak — az ügyet felkarolva az utolsó krajezárig fedezni sietni fognak. Es éppen azért, mert az előadottak biztos kilátást nyújtanak arra, hogy az egész szüksé­gelt összeg elő fog kerülni — a legvérmesebb reményekkel kecsegtetjük magunkat az iránt, hogy újólag megpendített állandó színházunk eszméje léteit is fog nyerni, kecsegtetjük ma­gunkat ezzel már azért is, mert a kaszinó jövő kedden, városunk képviselő testületé pedig jövő vasárnap gyülésezni fogván, értesülésünk sze­rint mint egy ember fognak sietni az eszmét el nem ejtve, áldozataikat a város és a közműve­lődés oltárára meghozni, és ugyanezt reméljük városi és vidéki polgártársainktól is. — Adja Isten, hogy az ige testté legyen s régi óhajaink ezáltal megvalósitást nyerjenek: és a történelem istennője Klio nem fogja elmulasztani ezt váro­sunk történelmében aranybetűkkel feljegyezni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok megadóztatása. A „Magyar Pénzügy“ czimii szaklap f. évi 48-ik számában közzétette : A in. kir. pénzügyi közigazga­tási bíróság f. évi 4911. szám alatt hozott következő határozatát: Nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és intézetek megadóztatásánál: 1. Jótékony- czélú adományok, hírlapok jártatására fordított ösz- szegek, iparkamarai illetékek és közköltségek, továbbá tartalékalapokra fordított összegek s tartalékalapok kamatai az évi üzletnyereményből kiadásként le nem vonhatók ; 2. ellenben takarék-betéti kamat, tőkésített kamat, viszleszámitolt váltók kamata, tiszti és szolga­fizetések, lakbérek s végre tiszteletdijak az évi üzlet­nyereményhez hozzá nem üthetők ; 3. ha tiszti fize­tések czimén IV. oszt. kereseti adó alá az intézet ke­vesebbet vallott be. mint a milyen tényleg megfelelő összeget e czimen az évi mérlegbe bevett többlet, ha valóban tiszti fizetést képez, vállalati adóval meg nem róható.“ Erre ugyanazon lap 49-ik számában W i 11 Manó a helybeli népbank igazgatója válaszolt, mely választ közérdekű úgy lévén érdemesnek talál­tuk terjedelmében közölni, a mint következik : Tekin­tetes szerkesztőség ! Becses lapja f. hó 19-iki számá­ban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság egyik határozatát közli, mely a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok és intézetek megadóztatására vo­natkozik. Ezen határozatra, némi megjegyzéseimet csak azért vagyok bátor felemlíteni, mivel magam is több évig, mint a III. oszt. kereseti adó kivető bizottság tagja működtem, és igy tapasztalásból tu­dom, hogy az eljárás, az emlitett intézetek jövedelmi adó kivetésére nézve, csakugyan különböző, t. i. a nyers jövedelemből történendő levonások nem egy­formán, hanem külön a magas kincstár által kikül­dött előadó felfogása szerint eszközöltetnek. Ezen eljárás pedig most annál inkább volna szabályozan­dó, minthogy az ujabbi törvény szerint, most már nem bizottságilag, hanem hivatalból, határoztatik meg illetőleg vettetik ki fenti intézetek adója. A b. lapja által közölt határozat első pontja szerint, ajó- tékonyczélu adományok, nem volnának az üzletered­ményből levonhatók, pedig a törvény értelmében (815. XXII. t. ez. 2. §. 7.) a jótékonyczélu intézetek egész jövedelme adómentes, következőleg fel nem te­hető, hogy azon összeg, melyet egy intézet évenként jótékony czélra adományoz, adóval megrovassék, vagyis szerintem, a jótékony czélra adott összeg az idézett törvény szellemének megfelelőleg, a nyers jövedelemből levonandó. — A második pont szerint: a tiszteletdijak az üzleteredményhez hozzá nem üt­hetők, vagyis más szóval meg nem adózhatok, az eddig követett eljárás szerint pedig, vagy az intézet vagy az illetők lettek jövedelmi adóval megróva, de ezen bírósági határozattal még nincsen általában tisz­tázva, hogy mely tételek azok, a melyek a nyers jövedelemből levonandók, igy az egyik az intézeti ház javítási költségeit, a másik a biztosítási, a har­madik az irodai felszereléseket és igy tovább, más üzleti költséget, melyeket itt felsorolni nem lehet, de melyek minden intézet forgalmi kimutatásában elő­fordulnak, levonandónak nem tartja, és ha már el van fogadva azon elv, hogy az év alatt kifizetett állami és városi adó, uj adó alapot képez, illetőleg a tiszta jövedelemhez számittatik, ki kellene mondani, hogy a többi üzleti költség a nyers jövedelemből le­vonandó, a mennyiben csak a részvényeseknek kifize­tendő osztalék képezheti, a III. osztályú kereseti vagyis a jövedelmi adó alapját és ezért volna kívá­natos, ha a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság, a kivetés módozatait általánosan szabályozná. Vácz, 1885. nov. 24. honfiúi tisztelettel W i 11 Manó bank- igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom