Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-03-16 / 11. szám
VI. évfolyam. HELYI S XI. szám. Vácz, márczius VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Flbfixetési árak : Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér bora .......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Egy emlékirat. Azon előnyös helyzet kihasználására, melyet városunk a főváros közvetlen közelében élvez, serény mozgalom indult polgáraink között. Örömmel üdvözöljük ezt a jóravaló mozgalmat s nagy vívmányul tekintjük a modern haladás terén, hogy leszerepelt az ósdi felfogás, mely Vácz fejlődésének főhiányát Budapest közelségében kereste. Elérkezett az idő, hogy a mint London, Pá- ris, Bécs és Berlin magukhoz vonták s fölemelték a környező kisvárosokat — Budapest is külvárossá emelje Yáczot, és ezáltal valóban azzá legyen a mire viszonyainál fogva kedvezőn hivatott. Fővárosunk, hála a törvényhozás gondoskodásának, rohamosan emelkedik, népessége szaporul, kültelekéi fogynak, s gyors léptekkel közeleg az idő, melyben a világvárosok közé soroztatik. Hogy e nagymérvű fejlődés áldásaival, annak hátrányai a drágaság, lakás hiány, közegészségi viszonyok karöltve járnak — az természetes. És épen ezek a hátrányok szolgálnak javára Vácznak s vidékénak. Mert nyilvánvaló, hogy a fővárosi lakosság azon igen intelligens része, mely jó pénzért olcsóbb és egészségesebb helyen, jutányosabb piacz közelében kíván lakni s melynek ezen félig meddig való kiköltözés módjában áll, — a közel vidékre s első sorban a tanintézetekkel biró Váczra siet. Daczára a közlekedési viszonyok alkalmatlanságának, már mostan is tömegesen keresnek lakásokat városunkban a fővárosiak. Persze ma még csak nyári lakásokról lehet szó. Mihelyt azonban városunk és a főváros között alkalmas helyi közlekedés létesül, — azt hisszük Váczon legtermékenyebb talaj nyílik az építkezési vállalkozókra nézve, mert tekintélyes számban települnek ide állandó lakók. Jó és olcsó közlekedés segélyével a családfő akadálytalan végezheti szolgálatát vagy teendőit a fővárosban: családja pedig itt jó, egészséges lakást, jutányos piaczot, tanintézetet szóval mindent talál a mire mérsékelt igényekkel szükség lehet. Az országos kiállítás közeledtével Budapesten most érezhetőn nő a drágaság. Átlag húsz százalékkal emelték a jövő negyedévi lakbéreket. Ez az oka, hogy már annyian kívánkoznak a fővárosból kifelé. És ezt az alkalmat használták föl fagy százan városunk polgárai közül, hogy emlékiratot nyújtsanak be az osztrák magyar államvasut igazgató-bizottságához a budapest-váczi helyi forgalom emelése érdekében. Hangsúlyoztatott ezen emlékiratban az a sokféle előny, mely egy kifejlett helyi forgalom által magának a fővárosnak is nyujtatnék. Mindenekelőtt az élelmezési viszonyok javulását eszközölné; mert módot nyújtana a termelőnek közvetlen árusítani a fővárosi piaczon. Segítene a lakás szükségen, mely annyi jogos panaszra ad alkalmat. Segítene továbbá a fővárosi munkás osztály helyzetén is annyiban, a mennyiben ez a helyi forgalomba vont vidéken is nyerhetne munkát. Világos azonban, hogy kitünőleg Vácz város nyerne legtöbbet az alkalmas helyi közlekedés által, mely körülbelül a fővárossal egyesítené. Az emlékiratban helyi tarifák megállapítása és külön helyi vonatok berendezése ajánl- tatott. Mert bizonyos az, hogy a közlekedés teremti a forgalmat. Amerikában vasutat építenek a lakatlan vidékre s aként népesítik. Van remény, hogy az osztrák-magyar állam vasút társaság a saját jól felfogott érdekében is méltányolni fogja ezt az emlékiratot s már e tavaszszal intézkedni fog, hogy a csaknem minden két órában közlekedő helyi vonatok mérsékelt áron szállítsák a közönséget s különösen azokat kik gyakran vagy naponta utaznak. Mindazáltal kívánatos volna, ha a városi hatóság a maga részéről is pártolná ezen eszmét és megkeresné a vasúttársaság igazgatóságát a helyi forgalom alkalmas berendezése végett. Kereskedőink szintén a saját érdekükben cselekednének, ha ugyanezen tárgyra vonatkozólag lépéseket tesznek és kérvényeznek. A..VÁCZ1 KÖZLŐIT" TÁRCZÁJA.-í ~ U. S. emlékére. f 1884. márcz. 12. Győztél halál, a győzelem tied! Nem hallgatád meg, mit oly esdve kért Öli annyi szívnek forró sóhaja: Győztél............mégis ő nyerte a bahért. Tán rajt’ kisérléd meg hatalmadat, Nem nézhetéd a viruló erőt : Győztél . . . letörve fekszik a virág Fájó szivek bús könyei között. — Kétkedve álltunk a tetem fölött, Nem hittük el a borzasztó valót, Kit az élet keblére úgy ölelt, Nincs itt többé, ő már rideg halott : A szív, amelyben ifjú vér hevült, Megszűnt dobogni hőn szerettiért Meghűlt az ajk, melylyel nagy Istenünk! Téged buzgón s oly hőn imázva kért. Már, már betelt a boldog szent remény, Amelyre lelke oly epedve várt ; Hogy térdre hulljon az oltár kövén Elérve már a boldog szent határt. I A szép tavasz után már jött a nyár; Virult a fa s gyümölcsre készen állt: De mit hozott a várva várt jövő ? ... . Gyümölcs helyett óh a rideg halált. * * * Ki eltünél közölünk hű barát És elvi véd magaddal szünk felét, Óh nézd baráti könyünk záporát És halld szavunk, mely égbe hat feléd: Te elvevéd már osztály részedet, Szeretve vett magába fel az ég, Oh kérd miértünk is a menny Urát, Kiket itt tart e puszta csalfa lét. Szivünk, ha olykor messze elmereng A múltnak eltűnt kedves napjain, Ha olykor elhangzik köztünk neved Bajtársaidnak rezgő ajkain : Óh nézz közénk le eltűnt jó barát ! Szivünk a siron túl is úgy szeret; Jó szivednek szerelme lengjen itt, Mely egykor minket is hozzád vezet! Révész I. Ész és szív. Ott kinn, a nagy világ zajában Mily kába harcz van egyre-másra ! . . A legnagyobb rész küzd azért, hogy Nevét dicsőn ragyogni lássa! Ez arra vágy’, mit el nem érhet, S habár sikert igér reménye, Lerombolják, mit tervezett — sok Éjjelt a nappal összetéve ! Emez a múltba visszakutat, Az a jövendőt látni véli . . . S dicsőség, rang, czim- és az Isten Tudhatja, hogy mi kéne néki ? ! . . Csak küzdjenek, fáradjanak csak; — Ragyogjon nékik fény az égen ; — Nem keli dicsőségük napjából Egy kis, halvány sugár se’ nékem ! Mert hát mit ér a fény, dicsőség, — Mit ér a sok, szép fényes álom, Ha mig az ész ragyog, sugároz: A szív melegjét nem találom ! Perényi Kálmán. Olajos morzsák. Szedegeti és osztogatja : E á c z Ist-vá, Jill. Mire jó a foghagymás kolbász ? Bandi pajtás nagy betyár volt, és még hozzá kálvinista. Volt neki egy öreg barátja, ki nem igen szerette hogy Balázs bátyának tituláztuk. Balázs úr, 50 éve és festett haja daczára, jó I tánczos, ügyes udvarié és csiszolt gavallér ember. Apró titkos bódításairól sokat beszéltek az özvegy asszonyok és korosabb szüzek, nem egygyen kettőn esvén meg az a bosszantó kázus, hogy a megcsipett- nek hitt Balázs úr — szépen kisiklott az erősen szorító kezek közül. Hanem, ha a farsangot átcsapongta is az élerne- dett Don Juan, a böjt alatt utol érte a Nemezis. * * * Egy hét előtt jött haza egy falusi kirándulásból. Teljesen ki volt kelve önmagából. Szótlan és mogorva lett. Egészen úgy viselte magát, mint egy szerencsétlen szerelmes legény. A helyett hogy eljött volna vacsorára velünk, más irányt vett. Pedig sajnáltuk azokat a pompás palaczkokat, melyeket rendszerint felmasiroztatni szokott, ha daloltunk neki. Az utolsó este, — épen esős időben, — a mint j egy egy pohár savanyú vinkónál üldögélünk, egyszerre | köztünk terem bőrig ázva a jó Balázs bátya. Hanem hogy nézett ki! : A pinczér ijedtében egri vörös bort hozott vagy 1 3 palaczkkal, mert épen kolerás idők jártak, és mi
