Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-10-12 / 42. szám
Irodalom. T— Hsirmay €xerő Lajos tehetséges fiatal költőnk, kinek legelső költeménye a „ Váczi Közlöny“ hasábjain jelent meg s azóta jó nevet vívott ki magának az irodalom terén, „D ó r a k ö n y v e“ czim- mel kiadja válogatott költeményeit, „A kan cl a 1- 1 ó n á 1“ czimmel pedig világgá bocsátja elbeszéléseit. A kötetek deezomberben fognak megjelenni, mindkettő ára fűzve 2 frt 40 kr., diszkötésberv 3 frt 20 kr. A pénz a Képes Családi Lapok szerkesztőségébe 13pest papnövelde utcza 8. szám alá küldendő. — Hisszük hogy mindazok, kik már egyes müveiből ismerik őt, meg fogják rendelni e müveket s igy csak azoknak ajánljuk tehetséges fiatal munkatársunk e müveit figyelmébe, kik előtt eddig még ismeretlen volt. Lapunk mai tárczájában közlünk mutatványt költeményeiből. = „Egy görbe országból“ czimmel E t e (Reiner) Zsigmond előfizetést hirdet Erdélyből e kis tündérvilágból irt rajzaira. A 10 ives műre 1 írttal lehet előfizetni Révai testvéreknél Bpest, Váőzi utcza 11. Ajánljuk a szépirodalom kedvelők figyelmébe. = „Magyar katliolikns44 czimmel R i b é- n y i Antal vácz egyházmegyei plébános, egy vegyes tartalmú társadalmi hetilapot indított meg Ivis- Pesten. Előfizetési ára egész évra G frt; káplánok és tanítóknak 4 frt. = A bécsi földrajzi intézet által Magyar- ország és Ausztriáról felvett részletes térképekbül e hó folyamán ismét 26 fog napvilágot látni, és pedig a következő városok térképei: Duna-Szerdahely és Hé- dervár, Érsekújvár és Komárom Pinczehely, Pago, Wartberg és Tallós, Dunaföldvár és Szabadszállás, Hajós, Baja, Pest-Vadkert, Halas, Bajmok és Topolya, Uj verbász. Félegyháza és Szegvár, Török Kanizsa, Makó és N. Sz.-Miklós. Ó arad és Perjámos, Detta, Lippa, Rékas, Buziás Nádas és Soborsin, Facset, Bo- zovicz, Maros Hlye, Bánffy-Hunyad, Zalatna. — Egyes térképek ára fekete nyomásban 80 kr., színes nyomásban 1 frt 20 kr., megrendelhető Lechner R. cs. kir. udyari könyvkereskedésében Becs. Graben. 31. = Vörösmarty összes műveinek, Mehner által kiadott füzetes vállalatából már all. és 12-dik füzetek hagyták el a sajtót, mely alkalomból ismételten melegen ajánljuk e vállalatot olvasóink figyelmébe. A díszes kiállítású füzetek ára csak 35 kr. Kapható Yáczon Deutsch Mórnál. = Kies IIenniii jónevű nő írónk „Vig be- szélyek“ czimmel egy kötetet rendez sajtó alá, mely 12, részben már megjelent, részben pedig még napvilágot nem látott beszélyt fog tartalmazni. Czímük a következő: 1) Sok baj semmiért (pályanyertes mű). 2) Egy kis tévedés. 3) Két szív lemondása. 4) A sátán jegyzéke. 5) Bakacs Pista Petribúl. 6) Pál csodás módon való meggyógyulása. 7) A Szóifi pár. 8) Az égben. 9) Magyarország fővárosában. 10. Berta kérőket vár. 11) A tudós nő. 12. Mánczi néne és Miczike. — A kötet kiadását a kassai jó kirű Pannónia könyv nyomda vette át, s igy a közönség a külcsín tekintetében is díszes munkát fog kézhez kapni, ha arra 1 frt 20 krral, diszkötetésért 2 írttal Reis Hermináéi, vagy a Panonia nyomdánál Kassán előfizet, f. évi október hó 30-ikáig, mert a mű november hó első napjaiban már szétküldetik s bolti ára magasabb lesz. Ajánljuk olvasóink pártolásába. = Uj Nemzedék czimmel a középiskolai tanulók Számára Dr. Sziklay-János és Dr. Vali Béla egy uj vállalatot indítottak meg. Az Uj Nemzedék szellemi kapcsot van hivatva létre hozni. Magyarország különböző vidékeinek tanulói között, a mennyiben állandó rovatot nyit az iskolai élet eseményeinek s mindezt folyvást a tanuló lelkét nemesitő, erkölcsébresztő irányzattal. A mutatványszám igen tartalmas s a vállalat előfizetése negyedévre csak 1 frt 50 kr., mely összeg Budapestre, Granátos-utcza 6. sz. alá küldendő. Kiválóan ajánljuk az érettebb tanuló ifjúság figyelmébe, i = A „Hazánk44 czimü jeles történelmi szakközlöny II. kötetének 2-ik füzete is megjelent következő érdekes tartalommal: Kossuth a szónok és lósnak örömet szerezni, Evva urnák meg szomorúságot. No, most lesz módja a közönségnek válogatni a színházakban. Nemzeti-, nép-, opera-, várszínház. De találhat most szórakozást másutt is; lassanként kö- 8zöntget be a mulatságok, estélyek, bálok idénye. De mi ez? Koczogás az ajtómon, ily késő este, hogy szinte beillik éjjelnek ? — Tessék! — Ah, szervusz, kedves barátom, Isten hozott ! Hát hogy és miként lehet az, hogy téged most Budapesten lehet látni. Foglalj helyet! Jancsi szivarokat elő 1-- Hát, tudod, kedves Móriczom, vőlegény vagyok. Bevásárlásokat akarok tenni. — Te vőlegény ? s erről nekem csak most szólam ? — No nem tesz semmit, legalább lakodalommal fejezem be fővárosi levelemet, úgy is fennebb bálokról Írtam. — Tehát lakodalom ! Pármai Mór. iró (arczképpel (h—r.) Horváth István Zsilinszky Mihály tói, — Komár o m 1848—49-ben id. Szinnyey Józseftől, — A tiszai határőrvidék Iványi Istvántól, Tárcza: két könyv függetlenségi harczunk történetéről, Történeti repertórium 1884. E füzet ára 60 kr. — Ajánljuk a történet barátok figyelmébe. Megrendelhető Aignernél Budapest, Váczi-utcza l. sz. A „Budapesti Hírlap*4 -ot, mely jelenleg a főváros legterjedtebb napilapjai között első helyet foglal el, olvasóink ügyeimébe legmelegebben ajánljuk A „Budapesti Hírlap“ nem pártlap. Pártja olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kíván so kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni, csupán a közönségnek és a mi ugyanaz, az országnak. Miből állnak ezek a szolgálatok ? Első sorban abból, hogy mindenről a mi az országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos téren fölmerül: liiven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesítse közönségét. A „Budapesti Hírlap“ rendes tartalma a következő : I. Politikai és társadalmi vezérczikkek. II. Tudományos, ismeretterjesztő és mulattató tárczák. III. Az apró politikai hírek, a fővárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IY. A fontosabb események bővebb leírása külön czikkekben. A'. Távirati tudósítások. VI. Napi események rovata. ArII. Közgazdaság. — Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy vezércziltk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások, tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy regény. A „Budapesti Hírlap“ rendes Írói: Csukássy József szerkesztő, b. Kaas Ivor, gr. Teleki Sándor ezredes, Rá- kososi Jenő, Balogh Pál, Benedek Elek, Berényi László, dr. Csa- podi István. I)éry Gyula, Huszár Imre, Kacziány Géza, Molnár László, Rákosi Aöktor, Szokolay Kornél, dr. Arolf Vilmos. Rendkívüli alkalmakkor a „Budapesti Hírlap“ rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész Ívvel kibővül. Nagyobb ünnepekre iinuepi számokat ad, melyek a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal bírnak. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küld, akik ügyességük és megbízhatóságuk által egyaránt, lekötelezik a közönséget és a szerkesztőséget. Bécsben. Berlinben. Parisban, és Londonban valamint Európa minden nevezetes városában rendes tudósítói vannak, a kik közvetlen benyomásaik alapján adnak hirt arról, a mi a világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „Budapesti Hírlap“ a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési ára : Félévre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt fiO krajezár. — Egy hóra 1 frt 20 krajezár. Az előfizetés legegyszerűbben postautalványnyal teljesíthető e czimen: „Budapesti Hírlap“ Budapest, kalap-utcza lti-ik szám alatt. Tisztelettel ajánljuk a „Budapesti Hirlap“-ot, első és rendithetlen hirdetőjét a magyar nemzet államérdekeinek, a t. magyar közönség figyelmébe. Apróságok. Néger nevek. Fekete testvéreinknek sajátságos hajlandóságuk van a világtörténelem legnagyobb neveit fölvenni. Ritka város Amerikában, a hol legalább tiz-tizenöt éjszinü Washington György, Bonaparte Napoleon, Disraeli Benjámin, Habsburgi Rudolf, Luther Márton, vagy Guttenberg János ne volna. Az 1870-iki német, jobban mondva porosz dicsőség óta a Moltkék, Bismarkok, sőt a Vilmos császárok is örvendetesen szaporodnak sötét felebarátaink között. Legújabban néhányan a Deák Ferencz, Andrássy Gyula és Kossuth Lajos neveket is fölvették. A legfurcsább azonban, hogy egy fekete methodista prédikátor — a ki különben New-York tizenhatodik kerületében radikális politikai tekintély is — XIII. Leónak nevezi magát. Az erősek történetéből. Bouillon Gottfriedről és III. Konrád császárról azt jegyezték föl a velők egykorú történetírók, hogy Jeruzsálem kapui előtt egy-egy pánezélos török vezért egyetlen kardcsapással ketté szeltek. — Ágost szász és lengyel király a vas patkókat fél kézzel szilánkokká tördelte. — Zsigmond lengyel király az újdonatúj vastag lenköteleket fonalakként tépte szét. — Ferdinánd osztrák fő- herczeg a leggyorsabb robogásban haladó szekeret képes volt kerókkülőjénól fogva megállítani. — Kristóf bajor herczeg testgyakorlat gyanánt négy mázsás sziklatömböket dobált. — Ziegenhain János gróf egy al kálómmal a kocsijának útban álló, telt hordókkal megrakott szekeret az útból félre, azután helyére vissza emelte. — Erzsébet, IV. Károly császár felesége, vastag ezüt tallérokat tördelt szét ujjaival. — Cimburga, Ernő osztrák főkerczeg felesége, puszta öklével nagy szögeket vert a falba. — Bezzeg a mai fejedelmi és főúri kezek és kezecskék a narancsszelésben is remegnek. Ez is kritika. Mikor a Marmoutel Kleopátráját először játszották Párisban, egy gépmester a nagyobb hatás kedvéért olyan kigyót készített hozzá a melyik élesen sziszegett, ha a czimszerepet játszó művésznő a végső nagy haláljelenetben megnyomta. — A költő az első előadás után azt kérdezte egyik ismerősétől, hogy mit szól a színdarabhoz ? — Én a kígyóval tartok. Felelte az. Mint a pokróc z. Müllner Adolf német iró, a kinek a rómdrámái és érzékeny színmüvei hosz- szú időn át remegtettók és zokogtatták a közönséget, nagyon hiú ember volt. Különösen sokat tartott doktori czimóre. Vieweg braunschweigi könyvkiadó egyszer egy üzleti levélből kifeledte ezt a titulust. A költő magánkívül lett dühében és ezt irta vissza: „Megkövetelem, hogy minden czimemmel megtiszteljenek! Mikor én önnek írok, soha sem hagyom el a Vieh-t.“ (Vieh = barom.) Báró Maneiuett. A nőkről a nőknek. — Jókai. — Nagyon lehűl tiszteletünk a nő iránt, ha szivarozni látjuk. Ilyenkor szerető helyett jó pajtást látunk benne. Még a philosophiae professoromtól hallottam ezt a hármas aranymondást: „1. soha töltött puska csövébe bele ne nezz ; 2 ló háta mögött el ne menj ; 3. hallgató asszonyt, mikor haragszik, beszédre ne birj.“ Ósdi fogalma az asszonyokról. Mert hát uraim, onnan ered minden baj a világon, hogy nem jó az asszonynak mindent tudni. Voltaképen semmit se kellene az asszonyoknak tudni; se Írni, se olvasni. A parasztnak úgy sem használ az semmit, az úri nő meg tartson magának diákot, a ki felolvasson neki olyan könyvekből, a miket a gyónta- tója helybenhagyott; annak diktálhat is levelet, ha szükség van rá, s ha azt a gyóntatója elolvasta és helyesnek találta, el is küldheti. Az asszonynak annyit kellene tudni, hogy férjének engedelmeskedjék, hogy szépen fel tudjon öltözködni, hogy a háznál minden rendben legyen, hogy az ebéd idején elkészüljön, a leves meg ne kozmásodjék. Tudjon egy kicsit kárfázni is, ha úriasszony, vagy cziterálni ha szegény ; kimet varrni ha dáma; zsákot foltozni, ha menyecske; járjon a templomba szorgalmasan, tudja könyv nélkül a miatyánkot, hiszekegyet meg az üdvözletét. Értsen a természettudományból annyit, a mennyi a csirkeköltéshez, szükséges és a chemiából, a mennyi a május hurka elkészítéséhez kívánatos; legyen annyi algebrája, hogy a rovást össze tudja számítani; tudjon annyi geographiát, hogy betaláljon a városba hetivásárra ; kedvelje az arckaeologiát úgy, hogy az ősanyja ruháit megbecsülje s a divatoson ne kapjon ; a mechanikai gépek közül alaposan tanulja ki a kerekes guzsalyt, meg a motollát, ha botanika kell neki, ott a virágos kert, meg a káposztás kert; az orvosi tudományhoz, a mig fiatal, úgy sincs semmi köze. Fiatal asszonynak nem szabad betegnek lenni, vagy ha beteg, nem illik róla panaszkodni mert mindjárt mást gondolnak; ha pedig megvénül, úgyis tudja magától a kuruzsolást, kancsérozást. A titkos tudományokból bírja az arkanumokat, hogy mit kell a hizó disznónak adni, mikor nem akar enni s mitől lesz a hídnak kövér mája; mit kell a földi bodzával mivelni, hogy a férgek kihulljanak a házi állatokból? s a meteorológiából tanuljon meg annyit, hogy mikor a pókok hálót fonnak a szabadban, akkor hozzá lehet fogni a nagy szapuláshoz, mert tartós jó idő lesz. A mi pedig a magas politikát, a férfiak dolgát illeti, ott „a neved: hallgass!“ Ez volt az én Brankó barátomnak a programmja az asszonyokra nézve általánosságban. Minden hideg volt, de leghidegebb a férj szive. Mindenki tudja, hogy az asszonyok több hideget el tudnak tűrni, mint a férfiak: de ezt az egy hideget nem. Erre — érzékenyek. A „hét fő bűnért“ megbocsát az asszony; de nem bocsátja meg azt, hogy ha unatkozni hagyják. Hirtelen akad, a ki vállalkozik rá, hogy mulattassa s az asszony — háladatos hozzá. Csak az a kérdés, hogy mivel mulattatják s miből áll a hála? Egy féltékeny asszony százat csinál. Ez a nyavalya a legragályosabb a világon. Némely nőnek a férj arra kell, hogy legyen kin gyakorolni a háladatlanság ösztönét. A mennyi isteni joga volt Jupiternek megcsalni Júnót egy nympháért, épen annyi emberi joga volt a nymphának megcsalni Jupitert egy — faunért. A szerencsétlenség már jó kulcs egy szép np ajtajához. Hiszek az Istenben s hiszek a szentekben, még a kedvesemben is ; de legjobban hiszek — önmagámban. Pogány cultus! De férfinak jól illik. Oh az asszonyok, a kik szeretnek, országokat képesek megmozdítani — mikor kétségbe esnek . . . Melyik asszony nem szenved testileg ? Hisz a nőt úgy alkotta a természet, hogy az idegek uralkodjanak rajta. Csakhogy adott hozzá nekik csoda lelki erőt, tűrni és titkolni a szenvedést. A nők homloka körül önkényt támad a korona. Az első csókkal megkoronázta magát a nő királynénak. • . Nyilt-tér, = Tiszta selyem kelme métere 75 kr. 1 frt 50 kr. és 1 frt 30 krtól 5 frt 90 krig, (színes, csikós és habos alappal) úgy egyes ruhákra valamint egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható Henne- berg G. (kir. udvari szállító) selyem gyári raktárában Zürichben. Kívánatra minta küldetik. Levelek bérmentesítése Schwajczba 10 krba kerül. Szerkesztői üzenetek. = IVyitra majd beszélek az illetővel s intézkedek. Üdvözlet . = „A. munkás kérdés44 nem a mi lapunkba való. Más irányban szívesen veszszük működését. = Pcsko Eajos urnák. Szives türelem. = Sárközi Elemérnek. Nagyon speciális tárgyuak ezért nem közölhetjük. Ha általánosabb s közérdekübb tárgyunkat küld, azokból talán közölhetünk. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos: Ifj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV.
