Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-05-25 / 21. szám
VI. évfolyam. HELYI S 21. szám. Váoz, májas VIDÉKI ERDEKU HETILAP. Előfizetési árak : Évnegyedre ...............................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : lO kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér ' sora . . * ................. 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal csimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. A képviselő választás első mozgalmai. . Városunkban s kerületünkben a képvisel# választás mozgalmainak első hullám gyűrűi már szétterjedtek. Két erős párt áll egymással szemközt. A függetlenségi párt, s a közjogi alapon álló ellenzék. A szabadelvű párt is kisérletet tőn a múlt héten, bogy jelöltet állitson, de kudarczot vallott, mert senkit sem birt fogni, ki — a biztos bukást előre látva — most már, a két megalakult párttal szemben a jelöltséget elfogadta volna. A városszerte lengő zászlók azt hirdetik, hogy a küzdelem a két párt között megindult. Az egyik párt, a közjogi alapon álló ellenzék jelöltje ma tartja programm beszédjét városunkban. Kíváncsisággal várja e programm beszédet közönségünk nagy része, s e nap fog dönteni részben a felett: ki lesz országgyűlési képviselőnk. Eljön ma közénk Szentkirályi Albert, a közjogi alapon álló ellenzék képviselő jelöltje, hogy elmondja azon elveket melyek őt eddig vezérelték, s melyek vezérelni fogják őt a jövőben is, ha a választó polgárok bizalma a képviselői állás diszes polczára emeli. Népünk nagyon szereti ha a képviselő jelölt eget-földet ígér, s hangzatos mondásokban csiklándozza meg a vágyak érzékét. Ezt ne várja Szentkirályitól senki, mért az ő programm beszédében nagyon kevés csábitó gyümölcscsel fog kedveskedni az Ígéret földéről. Hogy az ily hangzatos Ígéreteknek mennyi hitelt adhatunk, kitűnik eddigi képviselőnk 3 évi működéséből, melynek csalódás, meg kirándulás lett a vége. Vájjon mit is tett eddigi képviselőnk tanügyünk, kereskedeínünk, földmivelésünk és iparunk érdekében e három év alatt? Vájjon készen állt-e mindenkor választóinak szolgálatára, ott a hol Vácz és a kerület érdekéiért nem csak szónokolva Ígérni, de tenni is kellett volna ? Általános megelégedés kiséri-e 3 esztendős munkáját? Vájjon megfelelt-e abbeli Ígéretének a mit a városház erkélyéről 3 év előtt képviselői dijjait illetőleg az egybegyült s őt dicsőítve éltető választók előtt tett? Mindezekre megadták a választ, egy embert sem kielégítő beszámoló beszéde, s a mindnyájunk, által, ismert 3 év története. Nem akarunk lapunk társadalmi állás pontjával visszaélni, de a mozgalomhoz, mely az egész társadalmi életet befolyásolja, mégis hozzá kell szólanunk annyiban, a mennyiben mindnyájunkat érdekel, s kiválólag városunk érdekeit érinti. ! Azért említjük fel e dolgokat ma, hogy választóinkat előre figyelmeztessük arra, hogy ha a mai programmbeszéd Ígéretekben némelyeket nem találna kielégíteni, gondoljanak vissza a 3 év előtti hangzatos ígéretekre, s elégedjenek meg azzal, ha a képviselő jelölt csak annyit igér, hogy a programmjába kifejtett elvekhez hü marad s városunk és kerületünk ügyeit szivén viseli. Aki ma Szentkirály it megfogja ismerni, az meg lesz győződve arról, hogy benne oly férfiút nyerünk, ki kiváló tudományossága által az országgyűlésen is tekintély leend, Vácz érdekeinek emelésére pedig valóságos nyereség, a kit nem vezetnek önző magán czélok, hanem boldogulásunk elvei. Üdvözöljük tehát őt, mint városunk szebb jövőjének egyik fő apostolát! Mi tiszteljük mindenki meggyőződését s tudjuk becsülni azt is ki elvéhez hü, s nem tekinti a személyt, de kötelességünk rámutatni minden egyes dologra a hol az elv a személy- lyel összeütközik. S mi egy ilyenre akarjuk felhívni választó közönségünk figyelmét. Manapság már odajutottunk, hogy egyes választó kerületek jelöltjeinek, mielőtt a jelöltséget elfogadnák, előbb financiális erejüket kell latolgatniok, s annak kínálkozik inkább a győzelem, ki jobban ki tudja meríteni a másik pénzerejét. Az elv harcza már alig nyom valamit a latban. Az ily helyen aztán, s ily minőségben nyert győzelmi pálma, ha annak minden levele egy- egy banknótává idomult, nem hirdet egyebet: „győztem, de nincs köszönet benne“ először a jelöltnek, mert pénzzel telt tárczája árán szerzett 3 évig tartó hivatalt, másodszor az elveiben hű, önzetlenül voksoló közönség egy részének, mert sem a helyi érdekű dolgok, sem az országos ügyek okszerű pártolása nem nyerhet azon képviselőtől szorosan vett támogatást, ki azért, hogy képviselő lehessen : választó kerülete közt hagyta pénzét, tehát békét kell neki hagyni s cselekvései szabadságát senkinek sem áll jogában megzavarni, vagy arra korlátozólag hatni. Ha körül nézünk saját pitvarunkban, szintén ezt látjuk. Három év előtt képviselőnk megválasztatásáért latba veté ezreit s aztán a kerületet a megvásárolt, elhasznált s kifacsart czitrom sorsában részesité. Hogy mily nagyra becsültetünk ő, és hozzá tartozói által, mutatja egy e hetekben irt levél, melyben volt képviselőnk egyik vezére azt Írja rólunk, hogy „a vácziah közül, a kik az etetés és itatás kardijai tölünk elszakadtak, s szaladgáltak minden felé követ jelöltért, de nem kaptak“ s ezek után óva inti a vácziaktól Szentkirályt kerületünk ellenzéki képviselő jelöltjét. E sorokra nehány szavunk van, hogy közönségünk tisztessége érdekében a „vétót“ oda kiáltsuk. E sorok Íróját szerényen bátorkodunk figyelmeztetni arra, hogy tekintsen végig Vá- czon a Szentkirályi párt hívei közt, s látni fogja, hogy annak zömét nem az „etetés és itatás“ hívei, hanem összes intelligencziánk képezi, kiket meggyőződésük vezet, s talán a megsértett bizalom. Különben jellemző, hogy az a pártvezér ki 3 év előtt mindent elkövetett, hogy jelöltjének megnyerje a választók voksát, most azokat, mert tőlük elszakadtak a három évi negligenczia miatt — az „etetés itatás“ barátjai czimmel ruházza fel. A mi azon sorokra vonatkozik, hogy a vá- cziak „szaladgáltak minden felé követjelöltet fogni de nem kaptak, “ szintén közönségünk reputatiója érdekében, kérjük a sorok Íróját szíveskedjék ez állítását bebizonyítani mielőbb s ha tudja megnevezni ama szaladgáló urakat, mert tudtunkkal a vácziak nem szaladgáltak mindenfelé követet fogni. E levélben egyebek közt ez is van irva „tisztelet a váczi klérusnak, hallom, hogy az is melletted lenne, de azt is mondhatom, hogy az mind magában egy személy és egy voks, láttuk ezt 3 éve Ráday mellett.“ Erre csak annyi megjegyzésünk van, hogy a kath. papság ténykedését ismeri mindenki, s kiérdemelt tiszteletével mindenki adózik annak. Hogy papságunknak van szava a képviselőhöz, az minden kétséget kizár s hogy befolyását latba vetni valamely képviselő érdekében, jogában áll, azt senki el nem vitathatja. De, hogy a papság ebbeli jogának és befolyásának kétségbevonásával ijeszszen el valaki a képviselő jelöltségtől egy jó barátját, az legalább is hallatlan kortes fogás, hogy a leggyengébb kifejezéssel éljünk. A választások alkalmával a korteskedés — sok mindennek teret enged, a mi máskülönben nem volna megengedhető, de okvetlen megkövetelhető, hogy az ne törpüljön alá az ily személyeskedések kicsinyes medrébe. Ha az illető levélírónak annyira szivén fekszik Szentkirályi ügye, hogy a mint Írja „nem szeretném, ha nevedet ok nélkül megbuktatnák“ hát hasson oda, hogy az meg ne történjék, s fáradjon megválasztatásán. Mindezeket szükségesnek találtuk közönségünk tudomására hozni, hogy ismerje meg vezetőit s Ítélni tudjon azok felett, kikre a haza és városunk ügyét három évre bízni óhajtja. Vonjon következtetést a múltból a jövőre. Mi jelen alkalommal csak azt óhajtjuk, hogy a képviselő keresse munkássága mezejét kerülete terén is, hadd legyen igazi képviselője annak, vér az ő véréből, leikével rokon lélek, kivel nem csak megérteti de kinek meg is érti V) M
