Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-10-19 / 43. szám

dátumot elnyerni remélt. Azon idő alatt mig a bol­dogult a 6-ik honvéd-huszár ezred parancsnoka volt, — nem csak, hogy az ezred mint a legjobban begya­korlott és kiképzett ezredek egyike volt elismerve, — de a boldogultnak sikerült egyszersmind emberbaráti bánásmódja és atyai gondoskodása által, — aláren­deltjeinek tiszteletét és ragaszkodó szeretetót oly nagy mérvben megszerezni, hogy az ezred altisztjei hálájuk kifejezése jeléül, szeretett parancsnokuk halála után emlékének örök időkre való fentartása czóljából, ala­pítványt létesíteni elhatározták. E czélból maguk kö­zött folytatólagosan kisebb összegeket gyűjtöttek, mig végre elegendő nagy összeg gyűlt össze, hogy az ala­pítvány létesíthető legyen. Az alapítvány „a m. kir. 6-ik honvéd-huszár ezred altiszti karának felejthetlen parancsnokuk néhai Szarvaskendi Sibrik Antal ezredes ur emlékére tett alapítvány“ czimét viseli. Egyelőre az alapitó levél értelmében a budapesti kerepesi-úti temetőben lévő boldogult ezredes sírján 6 lámpa állit- tatik fel, melyek mindenkorra jó karban fentartandók és minden év november 1-én kivilágitandók. Az ala­pítvány kezelésére valamint az alapitó-levél pontjainak foganatosítására a boldogult családja kéretett fel. — Munkácsy és Velzer*János. Munkácsy nagy festő művészünknek „Krisztus a Kaivá- r i á n“ czimü világhírű festményének kiállítása al­kalmából hazánkban való időzése alkalmával, felke­reste őt V e 1 z e r János mű pártoló kávésunk s meg­hívta őt városunkba, hogy megnézze „Krisztus Pilátus előtt“ képének egyedül itt létező leg­nagyobb másolatát s a készülő tűzoltó csoportot áb­rázoló képet s Ítéletet mondjon a másoló Lenes Vilmos Lajos művészete felett. Munkácsy meg is ígérte hogy felrándul városunkba, azonban az idő rö- vidséges roppant elfoglaltsága miatt nem jöhetett s a következő levelet intézte V e 1 z e r Jánoshoz : „Tisztelt uraim ! Nagyon ki vagyok merülve; most is ágyban fekszem, Igazán sajnálom, hogy nem mehetek Váczra képeiket, melyekről oly sok dicséretest és szépet hal­lottam, megnézni. A fiatal festő csak dolgozzon szor­galmasan, mert a gyakorlat teszi a mestert. Ha képei teljesen elkészültek, küldjön fényképet rólok, hogy azokat megítélhessem. Ha jövőre haza jövök, hiszem hogy lesz alkalmam, szives meghívásuknak eleget te­hetni. Legyenek meggyőződve, hogy őszintén sajnálom, hogy sem időm sem egészségem ez úttal meg nem en­gedi, hogy önöket meglátogathassam. Hazafiui üdvöz­lettel. Budapesten, 1884. szeptember 27. Munkácsy. — Quo usque tandem ? Megint csak az akadémiáról szói az ének, a kinek Hamraernyik János a váczi harpagon oly fejedelmi adományt ha­gyományozott, (mintegy 70 ezer forintot,) a melyből az akadémia elégnek tartotta egy 500 frtos sírkövet ké­szíttetni a hagyományozónak, s elégnek találta azt Váczra hozatni; a felállításával azonban már úgy lát­szik mit sem törődik az akadémia, mert hónapok óta ott hever a temetőben becsomagolva s jól lehet a vá­rosi tanács már megadta az engedélyt a koporsónak máshelyre áttételére, még sem tétetik semmi lépés sem az áthelyezés sem a sírkő felállítása ügyében. Városunknak semmi köze ez ügyhöz, mert a hagyo­mányozó nekünk ugyan semmit sem hagyott, — úgy látszik azonban, hogy kegyeletesebb hagyatékot élve­zők lettünk volna mint az akadémia, de nekünk mégis kötelességünk felszóllalni ez ügyben s figyelmeztetni az akadémiát kötelességére. = Kinevezés. A helybeli kir. adóhivatalhoz az eltávozott Lendvay József helyére Zsubriczky Ferencz neveztetett ki. = Pest megye évnegyedes közgyűlése e hó 13-án és következő napjain tartatott meg, melyen vá­rosunkat érdeklő ügy nem fordult elő. A pesti felső járás szolgabirójává B i c s k e y Kálmán választatott meg. kiolthatatlan lánggal szereti azt, a kit atya nem fogad házába? lm itt időzöm e helyen a nélkül, hogy tudnám mit tegyek ? Csak azt tudom, hogy Erzsinek az enyém­nek kell lenni! Ez oly bizonyos, amint hogy én, vagy ön vagy a vőlegény szeretjük őt! Mert hát hárman szeretjük. Hahaha 1 ön is fel­lép a küzdtérre, mint Bpestről frissen érkezett ud­varié. Beleszeret a lányba, anélkül, hogy tudná, mily viezonyok közt él? Mi lesz fellépésének vége? Bele ment a hínárba — és most mint vetélytársak állunk szemközt. Mit tegyünk hát ? Oszkár felkelt, végig ment a szobán. III. A vendég a ki felelősségre vonni jött, szótlanul ült. Némán hallgatta végig Oszkárt s mos szégyenke­zett. Ah, mert Aladár nem hiába idealista hírében áll. Barátjai gúnynyal mondják, hogy az önzetlenség, me­lyet e század száműzött, az ő nagy, mély szivében keresett és talált menedéket. Meg is hatotta a háziúr nyugodt, szép lelke. Hisz minden szava nemességet, higgadságot árult el. Lehetséges volt-e — hogy fog­lyává ne legyen e ritka igazszivüségnek ? Küzdeni akart e nemes vetélytárs ellen, jogtalanul nevetséges módon! Elégtételt követelni jött oly emberhez, a ki Erzsiért szenvedett 8 a ki lemondott róla, csupán azért, mert boldogságát akarta. Aztán szembe szállt érte ellenfelével a most sem fél senkitől. Veszekedhe­= GyAszhir. Fedor Károlyt városunk szü­löttét, szegedi kir. adohivatalnokot súlyos csapás érte : fiatal neje Klíma József kataszteri mérnök nővére Fáni egyévi boldog házasság után elhunyt. Fogadja őszinte részvétünket! = ü*agy tánosepróbát tart Schiffer Sán­dor táncz-tanitó növendékeivel, f. hó 26-án jövő va- vasárnap a „S z a r v a s“ vendéglő nagy termében. Belépő személjegy ára 1 frt, családjegy 2 frt. A táncz- nál P o z s á r Toni zenekara miiküdend közre. Táucz- közben ballet en miniature is lesz. Szünóra alatt élő­képek lesznek bemutatva. = Hymen. Rökk Béla városunkbeli fiatal végzett gazdász, jegyet vátott, özv. Szűcs Ádámné debreczeni nagybirtokosnő kedves leányával Bertával, Debreczenben. Gratulálunk! = Foi'tóuientcs póstautalváuyok. Az osztrák-magyar postaforgalomban f. évi szeptember hó 15-től kezdve portómentes postautalványok a kö­vetkező feltételek mellett fogadtatnak el: Egy posta­utalványnyal csak 200 írtig terjedő összeg, és csak akkor utalványozható portómentesen, ha az utalvá­nyozott összeg portómentességet élvez. A portómen­tes postautalványok a belföldi forgalomra kiadott és darabonként 1/í krért minden postahivatalnál megsze­rezhető űrlapon állíthatók ki. Ezen űrlapok a csatolt minta szerint a feladó által, tiszta, olvasható írással töltendők ki, és a levéljegyek felragasztására szolgáló helyre nevét, az ügy számát és a „hivatalos“ szócs­kán kívül a megfelelő portómentességi záradékot, pl. „újonezozási ügyben“ „adópónz“ „könyöradomány“ „az állam számára gyűjtött pénz“ stb. stb. írja ki s a hivatalos pecsét vagy a bélyegző festéklenyomatával lássa el. A szelvényt a föladó tetszése szerint írásbeli közleményre használhatja. E portómentes postautal­ványok kézbesítése a hivatalos pénzes levelek kézbe­sítésére vonatkozó szabályok szerint történik. A he­lyesen történt kézbesítést a kézbesítő könyvbe, vagy a hol ilyen nincs, az átadó lapra vezetett aláírás, esetleg aláírások bizonyítják. Az átvevő hatóságok en­nélfogva az átvett postautalványokat jól őrizzék meg, mert a postahivatalok az utalványozott összeget a nyugtázott és a hivatalos pecsét vagy bélyegző festék­lenyomatával ellátott utalvány bemutatójának fizetik ki, a nélkül, hogy az utalványra vezetett aláírás va­lódiságát újra megállapítanák. A postautalvány szel­vényét a ezimzett hatóság vagy a hivatal az utalvány­ról levághatja és saját használatára vissza tarthatja. Az esetben, ha portómentes hatóságok és hivatalok portóköteles pénzt postautalványnyal szándékoznak el­küldeni. az esedékes utalványozási dijat, mely a kül­dendő összegből levonható, megfelelő értékű levélje­gyekre az utalványi űrlapra felragasztani tartoznak. = Or kam. Mult péntek és szombat közti éjje­len oly borzasztó orkán dühöngött városunkban, mely­nek hasonlójára idős emberek is alig emlékeznek. De- réknyi vastag fákat tördelt ki, háztetőket rombolt ösz- sze — s még a dunapartján kikötött káposztás de­reglyéket sem kímélvén meg, ezek [közül is hármat elsülyesztett. Elsülyesztette végül H. J. molnár dunai hajómalmát is. — Az ember azt hitte már, hogy ama utolsó nap előhirnöke ez — melyről megvagyon Írva, hogy eljövend — az Atyának fia: Ítélni elevenek és holtak fölött. = Brázay Kálmán sósborszesz hirde­tését különös figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szem­baj, fej- és gyomorgörcs, valamint rheumatikus bán- talmak ellen, mit számtalan elismerő és hála-nyilat­kozatok bizonyitanak. Kossuth Lajos nagy hazánkfia Brázay Kálmánhoz Írott levelében sósborszeszót lát- ereje megerősitöjeként magasztalja. A szenvedők fi­gyelmébe ajánljuk e gyógyhatású szert. = Szered! János szoba s czimfestő és má­tett-e vele Aladár, ő az elbizakodott fővárosi lovag, a ki vaktában udvarol, féltékenykedik ée számon kór ? A mig tönprengett, Oszkár az ablaknál állt s ki­tekintett. Most hozzá lépett s nyugodtan szólt: — Uram, elbeszéltem önnek a mi a sziveméin feküdt. Meglehet, hogy ez inkább erélyes, mint hősies eljárás, mert hát a kard és pisztoly mindig ékesebben szól, mint a nyelv; de a becsület úgy kívánta,- hogy előbb felvilágosítsam önt Erzsi helyzete felől. — Az én feleletem csak két szó lehet — monda megindultan Aladár — lemondok az ön imádottjáról! Oszkár meglepetve nézett Aladár szemébe. Ez pe­dig folytatá : Legyünk barátok s törekedjünk együttesen arra, hogy boldoggá tegyük őt. — Egyedüli vigaszom az lesz, hogy Imre a gyűlölt ember, ne kapja meg. — Nemes szív szava az, — monda Oszkár, kö­szönöm! Nem az én, de az imádott leány nevében. — És most kössünk véd és dacz szövetséget. Tudd meg, Imre mindennek a nyomára jött. Meg kell előznöd őt. De bizd rám, én megszerzem számodra Er­zsit. Meg ón. És nem telt bele három nap, hogy Aladár, a meg­engesztelt vetélytárs megszöktette ideálját Oszkár szá­mára, a kitől fegyverrel akarta elragadni; ráadásul pedig meg is verekedett Imrével, a kitől oly érdekes vágást kapott a homlokára, mely seb forradását ma is büszkén viseli. zoló mesternek lapunk mai számában foglalt hirdeté­sére felhívjuk közönségünk figyelmét, s ajánljuk őt mint igen díszes és tartós munkát előállító szobafes­tőt közönségünk pártolásába. = LuUás változás. Dr. Rákosy Béla fegyintézeté orvos e hó 18-iIcától kezdve lakik Fő-utcza Gállik házban, szemben a kegyes-rendiek épületével. Irodalom. = A „Magyar Háziasszony“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszo- nyok országos egyletének hivatalos közlönye, — elő­fizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 4 frt, negyed évre 1 írt 50 kr. Élőfizethetni legczélszerűbben postautal­vány által a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok in­gyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legczélszerűbben levelező lappal — fordul­nak. A legujabbi szám is változatos tartalommal je­lent meg. Nyilt-tér. Egy orvos, a ki magán tesz kísérletet. Dr. Berey lirabergi (Alsó-Ausztriai) gyakorló orvos, a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsaival eszközölt kísérletéről követ­kezőt irja ; A svájezi labdacsokat, melyeket ön hozzám küldött s a melyekkel először is önmagámon tettem kísérletet, a legjobb hatású szernek találtam — Brandt R. svájezi labdacsai a ma­gyarországi gyógyszertárakban egy dobozzal 70 krért kaphatók. Ügyelni kell, hogy minden doboz czimlapján meg van-e fe­hér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : Ifj. V A R A Z S É i I GUSZTÁV. Hirdetmény. Az 1884. évi XVII. t.-ez. 169. §-a, és ennek alapján a nagyméltóságú m. kir. földmivelés, ipar- és kereskedelmi miniszteri rendelet, úgy Pestmegye alis­pánjának f. évi 25371. számú végzése folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint az iparhatósági megbízottak választói névsora az 1883. évi adó alapon összelát­ván, az a városház irodai helyiségében 3 nap alatt bárki által megtekinthető, és abból lett kihagyatása esetén bárki is felszólamlási jogával élhet. Továbbá közhírré tétetik, miszerint a fentebbiek alapján Vácz város tanácsa mint iparhatóság mellé 20 és Kemény Gusztáv szolgabiró úr, mint a járás területére elsőfokú iparhatóság mellé szintén 20 ipar­hatósági megbízottnak választására határnapul f. évi október hó 26-ik napjának d. e. 9 órája ezennel ki- tüzetik. Választási helyül a Curia vendéglő nagy terme jelöltetik ki. Váczon, 1884. okt. 18-án tartott tanácsülésből. Kiadta: Várady János jegyző helyettes. Álló zongora (pianino) valamint néhány száz különféle nemű könyvből álló kis könyvtár, külön- vagy együttesen eladó. A venni szándékozók jelentkezhetnek Kis-Váczon 1157. sz. a. a tulajdonosnőnél. (1—3) Árverési hirdetményi kivonat. 3078/1884. tkvi sz. A váczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Fuchs Bor­bála végrehajtatónak özv. Aczól Jánosné és társa vég­rehajtást szenvedők elleni 300 frt tőkekövetelés és já­rulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Vácz város határában fekvő, a váczi 643. sz. tjkvben foglalt A -f- 995. hr. sz. 648. népsor sz. ház és udvarra egészben és pedig ebből az Aczéi Mária férj. Hegedűs Mátyásáé, Aczéi Erzsébet férj. Moyzes Ferenczné és kisk. Aczól János, kiskorú Aczól Ferenczet illető 4/10 részre is az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a e) pontja alapján 240 frt kikiáltási árban, továbbá az ugyanezen tjkvben foglalt A -f- 4961. hr. sz. dózsma köteles szől- lőből alpereseket illető 6/10 részre 380 frt 40 kr. ki­kiáltási árban, továbbá az ugyanazon számú tjkvben felvett A 2261. hr. sz. szántóra egészben és pedig ebből az Aczéi Mária férj. Hegedűs Mátyásné, Aczéi Erzsébet férj. Moyzes Ferenczné és kisk. Aczéi János és kisk. Aczéi Ferenczet illető l/10 részre is az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a c) pontja alapján az árverést 54 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte és hogy a fenebb megjelölt ingatlanok az 1884. évi november hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor (ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében) megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának 10 °/0-át, vagyis 24 frtot, 38 frt 4 krt és 5 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-á- ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy mi­niszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bí­róságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1884. évi julius hó 30-án. A váczi kir. jbiróság, mint telekkvi hatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom