Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-08-17 / 34. szám

desen nagyságos urnák czimeztetik. Legjobb volna, ha az egész kérdést több tekintélyes tagból álló bizottság vitatná meg és a napisajtóban hozná tisztába.

Ezzel mintegy kapcsolatban elhatározandó lenne az is, hogy a nem szorosan rokoni vagy baráti levelezések befejezésénél más zárszavakat ne használjunk, minthogy elmondván mindent, ami a levél indokául szolgált, pusztán nevünket Írjuk alá. Ez nagyon egyszerűsítené a jelenleg igen zavart levelezési viszonyokat. Számtalan, magát műveltnek tartó egyén van, kinek fogalma sincs arról, hogy kinek mivel tartozik és gőgjében vagy elkapatottságában a czimzett- nek melyik záradékformát vesse oda, hogy magát valahogy túlságosan meg ne alázza. No, az kimenti a zavarból, ha behozatik, hogy levelét bevégezvén, egyszerűen a nevét Írja oda.

Az efféle mind a megszokás dolga. Az ez irányú reformokban a társadalomnál már pre- czedensekre hivatkozhatunk. Csak néhány évvel ezelőtt is nem lehetett valamely kaszinóba lépni, vagy onnan távozni, anélkül, hogy egy hangos „alázszolgájá“-val az egész társaságot ne deran- zsirozta volna a belépő vagy távozó. Jelenleg pedig már jövünk, megyünk, anélkül, hogy ezt észrevehetővé tenni igyekeznénk ; amint is már közművelődési szabálynak van elfogadva, hogy ezt észre ne vegyük.

Ha e vonalon eredményhez jutunk, az együttlét sokkal kényelmesebbé és miveit társadalomhoz méltóbbá válik.

Rudnyánszky Kálmán.

Helyi hírek.

= A székesegyházban Nagyboldogasszony napján a misét Neszveda István auksziliáris püspök tartotta fényes segédlettel, ki mint ilyen, először pontifikáit. Á mise alatt a kar Schiedermayer nagy miséjét énekelte mi közben Asztaller Irma kisasz- szony, Paúli Rikárd jeles képzettségű tanítványa, gra- dualéra Cherubini-, ofíertoriumra pedig Schubert „Ave Máriá“-ját énekelte csengő szoprán hangon jeles teh- nikával.

= Megyés püspökünk mellszobrát

készite el gipszből városunk szülötte Kapás Sándor, Huszár Adolf jeles szobrászunk tanítványa ; a mellszobor tegnap volt kiállítva a székesegyház sekrestyéjében és mai napon fog átadatni püspökünknek. A sikerült mű dicséretére válik készítőjének, kiből, hogy városunk s a haza díszére nagy nevű szobrász váljék, mindnyájan óhajtjuk.

= Kókusz napján, mint városunk 144 éves fogadott ünnepén a körmenet a szokott ünnepélyességgel tartatott meg. A Rókusz-kápolnában a misét K a n d a István felsővárosi prépost-plébános végezte.

hogy a folytonos érintkezés a mintáknak nevezett teremtményekkel, örökre elrontja ízlésüket az ily lények irányában. Épen nem.

A pár fölött, a melyet amott látsz, iszonyú s sajátságos módon ütött be a szerencsétlenség. A kicsike asszony rémitő komédiát, vagy inkább tragédiát játszott. Mindent koczkára tett. Őszinte volt ? Szerette Jánost ? Ki tudná pontosan meghatározni, hogy a nők cselekedeteiben mi a látszat b mi a valóság? Mindig ószinték a benyomások örökös ingadozásában. Bűnösen engedékenyek, csodásak s nemtelenek, hogy megfoghatatlan indulatokat kövessenek. Szünetlenül hazudnak, akaratuk ellenére, a nélkül, hogy tudnák vagy értenék s mindezzel és mindennek daczára az érzések föltétien szabadságával bírnak, mit heves, váratlan, megfoghatatlan, bolond elhatározásokban nyilvánítanak, melyek minden gondolatunkat minden önző számításunkat halomra döntik. Előre nem látott, rögtöni elhatározásaik megfejthetetlen talányokká teszi ókét előttünk. Mindig azt kérdezzük magunktól: álno- kok vagy őszinték ?

r— De nem, barátom, ők egyszerre őszinték és álnokok, mert ez természetükben rejlik, mindkettő egész a szélsőségig mind valamennyi, tulajdonképen pedig Bem egyik sem másik.

Tekintsd csak az eszközöket, melyeket a legbecsületesebbek felhasználnak, hogy tőlünk megkaphassák, a mit akarnak. Ezek az eszközök bonyolultak s egyszerűk. Annyira bonyolultak, hogy azokat sohasem előre, sejtjük annyira egyszerűek, hogy miután áldozataikul estünk, nem győzünk csodálkozni s igy szólni magunkhoz:

Mise alatt a nép énekelt, pedig más alkalommal a székesegyház ének- és zenekara szokott közreműködni. Nem tudjuk, mi az oka e változásnak, s csak sajnálattal nélkülöztük a templomi zenét. A szent-beszédeket Csávolszky József püspöki titkár (magyarul), Schmidt JánoB, alsóvárosi segédlelkész (németül) és Varga Antal berkenyéi plébános (tótul) tartották.

= Aranyiuise. Ruth János, a kegyesrendi ujoncznevelő intézet kiérdemesült mestere s rendi kormány-tanácsos, tegnap ünnepié ötven éves áldozár- ságának évfordulóját. Az aranymisét a kegyesrendi ujoncz-nevelő kápolnájában tartotta, hol számos rend- tag volt jelen kik valamennyien tanítványai voltak egykor az érdemes arany misézőnek.

= Tanári változások. A helybeli kegyes- tanitórendi gimnázium tanári karában az idei iskolaév kezdetével a következő változás áll be. Áthelyeztettek Szántó József Kecskemétre, V árkon yi Endre Nyitrára, Rozmanits Timót, Nagy-Károlyba ; helyükbe jönnek T ó t h Sándor Veszprémből, B a r t e k Lajos Kecskemétről, Fekete Ipoly Budapestről.

= A hangverseny mely „Rókusz“ napjára terveztetett az idő rövidsége miatt elhalasztatott s Kisasszony napját előző vasárnapon szeptember 7-én fog megtartatni a lőházban, a honvédemlék vaskorlátja költségeinek fedezésére. Eddig megígérték közreműködésüket: Sz entkirályi Al- bertné úrnő, ki népdalokat fog énekelni, Asztaller Irma k. a. Pauli Rikárd tanítványa, Kömley Gyula a budai várszínház tagja. A rendezőség mindent el fog követni, bogy e hangverseny, úgy szellemileg, mint anyagilag sikerüljön.

= Szentkirályi Albert kerületünk országgyűlési képviselője kibérelte a városház téren levő Joó János féle ház emeleti helyiségeit 8 már Szt Mihály- napra be fog abba költözni. Legyen üdvözölve közöttünk kedves családjával együtt!

= A magyar szépségek albuma, melyet E 11 i n g e r Illés jeles fővárosi fényképészünk készít a jövő évi országos kiállításra, országszerte nagy érdeklődést keltett s mindenhonnan tömegesen jelentkeznek a szép hölgyek a felvételre, s több helyről az illető vidék népviseletébe öltözve, mi az album érdekességét csak neveli. A mint E 1 1 i n g e r értesít bennünket városunkból és környékéről a következő szép hölgyeket hívta meg, hogy a díszes albumban helyet foglaljanak: Krenedics Erzsi, Balogh Ida, Ádám Miczi, Krakker Rózsa, Török Rózsa, Pencz Laura, Alberty Ilka, Prokop Ida, Vadkerty Katicza, Velzer Kiss Anna, Velzer Janka, Emerich Jolán, Rissovszky Paula, Ba- rancsek Anna, Andrássy Jolán, Reitter Panka, Inczédy Irma, Csillon Olga, Schuszter Irma, Koburg Sarolta, Schätz Margit, Degré Erzsiké, Krontaller Erzsi, Mii - mann Gizella, Rappensberger Jolán, Serédy Ilona, Velzer Kálmánná, Tariczky Ferenczné, Vadkerty La- josné, Hufnagel Imréné, Dr. Pauer Béláné, Dede Györgyné, Komócsy Lajosné. Rudnay Ilona (V.-Hártyán,) Plauka Vilma (Rád,) Miklósi Ilma (Csővár,) Szentkirályi Albertné (Mácsa,) Latinovics Albinná (Duka,) Schwarcz Gizella (Kis-Némedi). Reméljük hogy városunk s vidéke szépei nem fognak visszavonulni ott, hol bizonynyal dicsőség vár reájuk.

— Áthelyezés. M a r o s s y Károly IV. kerületi honvéd hadbíró Pozsonyból, Kassára a IV. számú csendőrséghez hadbírói minőségben áthelyeztetett.

= Iff »Iái ozások. Zmertych Ödön a helybeli kir. járásbíróságnál volt segéd telekkönyv-vezető Tátrafüreden e hó 12-én, — P e n e z Gabriella dr. Viszkocil Pál ezredorvos neje e hó 13-án Kőszegen elhunytak. Ny. B !

— Hogyan vezethetett igy az orromnál fogva?

És mindig elérik czóljukat, kedvesem, különösen ha férjhez akarnak menni.

Azonban Summer történetét akarom neked elmondani.

A kicsike asszony minta. „Ült“ neki. Csinos volt, előkelőén elegáns és mint látszik menyei termete volt. Szerelmes lett belé, amint az ember szerelmessé lesz minden bár kissé is csábitó asszonyba, kit gyakran lát. Azt képzelte, hogy teljes leikéből szereti. Ez sajátságos jelenség. Mihelyt az ember valamely asszony után vágyódik, őszintén azt hiszi, hogy nem élhet nélküle. Pedig meg kellene gondolnunk, hogy csak a lélek, a vérmérséklet és az érzések egybehangzása köthet össze két lényt.

ó azonban szeretni hitte őt, örök hűséget ígért neki s úgy éltek együtt mint férj és nő. Az asszony valóban bájoló volt, megáldva azzal az elegáns cziczo- mával, melyet a párisi nőknél oly gyakran feltalálunk. Jól és ízléssel tudott öltözni s az együgyüségeket oly hóbortosán mondta el, hogy szellemesnek látszott. Minden pillanatban más kellemes állásba tudta magát tenni, melyek alkalmasak voltak a festő szemét elcsábítani. Amint karját emelte, amint meghajlott, valakinek kezet nyújtott vagy kocsiba ült, mozdulatai tökéletesen festőiek voltak.

Három egész hónap alatt épen nem vette észre János, hogy alapjában véve épen olyan volt, mint akármely más minta.

Nyárra kis falusi házat béreltek ki Andresyben.

Egy este ott voltam, amint a nyugtalanság első csirája megmozdult barátom szellemében.

= A „Szarvas“ vendéglő uj bérlőt kap, amennyiben uj évtől kezdve C s e k o Pál polgártársunk vette azt bérbe az uradalomtól.

= flsküvő. K 1 e m e n t S. párkányi vendéglős f. hó 11-én vezette oltárhoz városunkból Csinosára Mariska kisasszonyt. — Az uj pár még az esküvő napján az esti hajóval Párkányba utazott.

=■“ A kisde<16vóbau szerdán tartatott meg a vizsgálat, díszes és nagy számú közönség jelenlétében. A piczikék oly szépen és okosan felelgettek, hogy teljes elismerést érdemel a gondos vezető Testvér, ki játszva, tanítva annyi eredményt tud felmutatni az apróságokkal. A vizsgán jelenvolt Tóth József megyei tanfelügyelőnk is teljes megelégedését és elismerését fejezte ki a siker fölött. A nőegyletnek nagy köszönettel tartozunk, hogy minden városi segélye- zés nélkül fenn tartja e kisdedovót, s ezzel nagyot könnyít az anyákon, kiknek alkalom nyujtatik arra, hogy gyermekeiket biztos helyre és gondos felügyelet alá küldhetik.

= Valami búbájos s/Jbilia tart produk- cziókat a „Szarvas“ vendéglő átellenéhen levő Grósz- Iéle kávéházban s megmondja — mint a falragaszokon hirdeti — kinek hány krajczár nincs a zsebében és hány gyermeke van otthon. A ki ezeket meg akarja tudni, nézze meg az előadásokat.

= Öngyilkosság. Papp István, városunkban nem rég letelepedett volt urasági szolga f. hó 11-én foszfor oldattal megmérgezte magát. Öngyilkosságának oka ismeretlen.

— ^ érés verekedés. Múlt vasárnap a felső városban lévő Grosz-féle korcsmában mulató paraszt legények közt verekedés támadt, mely alkalommal B. Mészáros István kését Kosdi Mihály mellébe mártá. A tettest letartóztatták.

= Nagy vihar vonult el városunk és vidéke felett t. hó 9-ón; nálunk azonban esupán a menydörgés és villámlás volt félelmes, és egy kis zápor árán megmenekültünk azon szomorú csapástól mely a szomszédos Veröczet, Nagy-Marost, Kis-Marost, de kivált Zebegóny községét érte. Vasárnap éjjelre a Duna telve volt bútorokkal, gerendákkal, állat holtestekkel, melyeket a halászok, gőzhajózási matrózok s a kis-vá- cziak igyekeztek kifogdosni, melyeket rendőrkapitányunk dicséretet érdemlőleg a városháza udvarára hordatott össze. Másnap és harmadnap Kleiner zebe- gényi szatócsnak, — kinek 4 gyermekét, feleségét, és cselédjét ragadta el az ár, két gyermekét kifogták városunk alatt a el is temették, miután azokat atyjuk nagy fájdalommal felismerte. A vasúti töltést és hidat is igen megrongálta a viz úgy, hogy a közlekedés 48 óráig fenakadt. A szerencsétlenül járt község részére — hol mintegy 23 ház dőlt össze s a kár roppant nagy — a hírlapok gyűjtést indítottak, s mi is szívesen fogadunk a szerencsétlenek nevében bármi csekély adományt s azonnal rendeltetési helyére juttatjuk.

= A sétatér-zene múlt csütörtökön a kis- váczi „R á k ó c z i“ sétatéren teljesen sikerült a mennyiben összes intelligencziánk részt vett azon, s ez alkalommal a rend is kellőleg fel volt tartva s a kis - vácziak megelégedtek azzal, bogy a parkon kívül élvezték a zenét. Hiszszük, hogy ezentúl még nagyobb számmal veend részt közönségünk e csütörtöki sétatér-zenéken.

= Az őszi hadgyakorlatok. A folyó hó 14- én kezdődött őszi fegyvergyakorlaiokhoz a szabadságolt állományú legénység teljes számban pontosan bevonult — valamint a vállalkozóknál levő kincstári lovak is kitűnő állapotban lettek beállítva. — Az osztály teljes hadi állománynyal vonul ki 340 emberrel

Az éj holdfényes leven, sétára indultunk a folyam partjára. A holdsugarak, a rezgő hullámokon áttörve mindent mágikus varázsban mutattak.

A part hosszában haladtunk azzal a meg nem határozható egzaltáczióval eltelve, mely ily rajongó estéken erőt vesz rajtunk. Emberfölötti dolgot vihettünk volna végbe s imeretlen, költői pompás lényeket szerethettünk volna. Fantastikus, idegenszerű, megnevezhetetlen kiváuatok keletkezését éreztük keblünkben. Hallgattunk, áthatva a pompás éj vidám és eleven üdeségétől, a hold amaz üdeségótől, mely a testet megedzi, a lelket illatárban füröszti és a boldogságtól elmámoritani látszott.

Josefine, mert ez volt a neve, egyszerre felkiáltott :

— Láttad a nagy halat, mely ott len ugrál ?

János felelt, a nélkül, hogy odapillantott, anélkül,

hogy valamire gondolt volna.

— Igen kedvesem.

A nő megharagudott.

— Nem láttad, háttal fordultál felé.

János mosolygott.

— Igen az igaz, oly jól érzem magamat, hogy semmire sem gondolok.

Josefine elhalgatott. De kis vártatva ismét erőt vett rajta a szólás vágya s ezt kérdezte :

— Elmégysz holnap Parisba.

János igy felelt :

— Nem tudok semmit felőle.

A nő újból fel volt izgatva.

— Azt hiszed mulatságos dolog sétálni a nélkül,