Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-07-13 / 29. szám

mint a rendőrség által kijelölt helyre se havat, se bármi hulladékot, omladékot, szemetet, per- jét, trágyát, havat, vagy állati maradványokat a város egész belterületén lerakni, vagy az utczára kidobni tilos. Bűzös vagy rothadásba ment tárgyak, ürülékek a rendőrség által e végre kijelölendő helyekre de csak is éjjeli 10—4 óra között a rendőrség által megállapitandó kellő óv- rendszabályok megtartásával szállitandók. (Lásd az 1879. XL. t.-cz. 125. §-át.)u

Figyelmébe ajánljuk itt rendőrségünknek, a káptalan sorházban, Szarvas, Curia, Csillag, Korona s más vendéglők udvarain levő trágya dombokat, s a csizmadia czéhház mellett levő szemét dombot a hová minden birság nélkül hordja, boldog- boldogtalan a szemetet.

„11. §. Kofák, sátoros kereskedők s az ut- czák vagy közterek egyéb szokott használói állás helyeiken áruczikkeik után való minden hulladékot, szemetet azonnal összesepretni és eltávo- litani kötelesek, ellenesetben az költségükre esz- közlendő, ők pedig büntetendők.

Hasonló eljárás követendő, ha tűzifa fel vágásra az udvaron alkalmas hely nem lévén, az az utezán vágatik, úgy szintén az építkezéseknél is, a mennyiben anyag lerakodó vagy álláshelyül köztérség vétetnék igénybe. Ehhez képest minden építés engedélyezésével egyidejűleg hatóságilag pontosan kijelölendő az állások és az építési anyagok helye. Önhatalmilag építések alkalmával állás vagy rakóhelyül köztérséget igénybe venni tilos. A kijelölt hely után az építés idejére térfoglalási dij nem jár, de arra az építés megkezdése előtt egy héttel rakodni, úgy az építés befejeztével azt 15 napnál tovább elfoglalva tartani tilos. (Lásd az 1879. évi XL. t. ez. 119. §-át.)“

E pontnál különösen figyelmeztetjük rendőrségünket a hagymás szerbekre, kik hagymáikat, paprikáikat halmokba rakva heteken át ott buzítik a piaczon a levegőt, s ha ehhez aztán hozzá jön majd a dinnye garmadák illata, akkor ne csodálja senki, ha városunk lesz a kolera első fészke.

„12. §. A járdákat bármi közlekedési akadályokkal megrakni, vagy elfoglalni, azok mellé különös hatósági engedély nélkül mentő karókat vagy köveket állítani, úgy a járdákon kocsival, targonczával vagy kézi kocsival járni vagy megállni tilos. Tilos továbbá vasárnap és ünnepnapokon minden olyan beraktárolás és termény szállítás, mely az utczáknak bár csak részben való elállásával vagy elszemetelésével járna. (Lásd az 1868. Lin. t.-cz. 19. §-át és az 1879. XL. t.-cz. 52. §-át.)“

E pontnál figyelmébe ajánljuk rendőrségünknek kivált a „Sáros“ utczát, hol a ruha árus zsidók által kiaggatott rongyoktól főkép a mi ünnepeinken alig lehet a járdán elmenni.

„13. §. Lovaknak, akár igás, akár hajtó marháknak az utczákon való etetése tilos. Vásárra, vagy hetivásárra jött szekereknél az csakis a vásár- és heti vásár ideje alatt engedtetik meg a rendes vásári állomásokon.

Tilos továbbá lovaknak, állatoknak felügyelet s megálló kocsiknak a vonó kötelek le- oldása nélkül az utezán való hagyása, kovács műhelyek előtt a vasalandó lovaknak a járdán való vasalása. (Lásd az 1879. XL. tcz. 120. §-át.)“

Ez egyik főpont melylyel legtöbb baja lesz rendőrségünknek, miután a falusi nép már megszokta a korcsmák és pálinkás boltok előtt való etetést. Tessék csak majd úgy hetivásáros napokon végig sétálni egy párszor rendőreinknek a fő-utezán, s meglátják, hány falusi szekeret fognak találni leszerszámozva és etetéssel elfoglalva, nemcsak az utczaközépen, hanem pl. a Wiederkernél a járdán egész a fal mellett. Erélyes s többször alkalmazott bírságolás fog ezen csak segíteni. Azonban ne arra a szegény falusi fuvarosra rójja a bírságot, mert ezzel mi sem lesz elérve, hanem az illető korcsmárosra, pálinkamérőre vagy gabnakereskedőre, kinek üzlete előtt találja a tilos etetőket.

E helyütt emlitjük még fel, hogy az utczákon kóborló malaczok-, libák- s tyúkokra is terjeszsze ki rendőrségünk figyelmét, melyeket kivált közterekre mindenki jogosultnak tart kisétáltatni. Pedig ez nem csak inesztétikus és rendőrellenes, hanem a köztisztaság egyik legnagyobb ellensége.

E pontok azok, melyek hivatva vannak városunkban a köztisztaságot meghonosítani, melyet eddig csak hírből ismertünk. Szükséges azonban, hogy közönségünk maga is át legyen hatva a köztisztaság szükségének tudatától, s ne csak akkor és azért tartsa a szabályokat, mikor és mert muszáj, hanem azért, hogy városunk előhaladását ez utón is elősegítse.

Városunknak jövője a fővárosiak ide édesgetése, ezt pedig csak úgy érjük el, ha tiszta, egészséges, fásitott s jó kövezettel ellátott várossal kecsegtetjük őket.

Városunk jól felfogott érdekében óhajtjuk és kérjük tehát közönségünket, bogy a rendőrségnek könnyítse meg e téren feladatát s vállvetve igyekezzék a köztisztaságot meghonosítani városunkban.

Városi közgyűlés.

V á c z, 1834. julius 7.

Városunk képviselő-testülete hosszas szünetelés után f. évi julius hó 6-án közgyűlést tartott.

Elnök polgármester úr a közgyűlést megnyitván előterjesztetett mindenekelőtt a pénztárak megvizsgálásáról szóló jelentés, melynek észrevétel nélkül történt tudomásul vétele után, felolvastatott ugyancsak az elnöknek abbeli felhívása, melyszerint felhívja a közgyűlést, miszerint figyelemmel arra, hogy a váromiszerek fertőztelenitósére; ezen szer azonban részint költséges volta, részint mert használata nem egészen aggálytalan, nem örvend elterjedésnek. Helyette Liebermann a viz fertőztelenitésére inkább annak szénen való átvezetését ajánlja. — A viz szűrésére használtatnak: a szén, homok és gyapot szürlék. A több gyárból kikerült szén- szürlék igen alkalmasak még a mocsár- és tóviz ihatóvá tételére is. Hol nagymérvű vizszürlés szükséges, arra csak homokszürle, vagy más olcsó szervetlen anyag alkalmas kő és kavicsos réteg- gek Koch a carbolsavat 5°/0*es alakjában ajánlja a fertőztelenitésre.

Természetesen a desinfectio csak akkor lehet üdvös, ha az általánosan eszközöltetik. Mert mit használ, ha egyesek a legnagyobb lelkiismerettel is végzik a fertöztelenitést, mig mások egész contagiumot táplálnak ? a miasmákat alkatuknál fogva a legkisebb szellő hurczolja helyről-helyre. Mindezen intézkedéseket még eleve kell foganatosítanunk s ne biztassuk magunkat azon hiú reménynyel, hogy e járvány hazánkba nem fog átszármazni.

Ha az orvosi történelemben feljegyzett adatokat tekintjük, úgy azt tapasztaljuk, hogy ha az ázsiai cholera egyszer oly heves természetű, hogy Európáig elérkezett, akkor itt megveti lábát s közel egy évtizeden át sanyargatja Európát. Ne vezessen azonkívül tévútra, ha a cholera szüuőfélben van; mert a cholera a történeti adatok szerint gyakran egy helyen rövid ideig stagnál, hogy egyszerre nagy mérvben kinyúljon és tovább terjedjen.

Jelen században az ázsiai kolera már negyed ízben keresi meg Európát s mindannyiszor majdnem egész évtizedig zaklatta. így az 1830-diki kolera 1838-ig, tehát közel egy évtizedig járta sorba az európai államokat; az 1847-iki betöréskor 1857-ig maradt Európában, ismét a legtöbb államot kétszer is megsar- czolva; végül az 1865. évi járvány szintén közel hozott a legtöbb ország népességére; s mindannyiszor

sunk határát hosszában átszegő s nem egyszer kiöntései által iszonyú pusztításokat okozó úgy nevezett Gombás patak szabályozása folyamatban van, a képviselő-testület intézkednék az iránt, hogy a vonatkozó tárgyalásoknál a város is, mint jogi személy és érdekelt fél képviselve legyen. — Ezen előterjesztés folytán a közgyűlés — a város képviseltetósével Gallé József városi tiszti ügyészt bízta meg, s ezen tárgyat egyelőre ekként elintézvén ; áttért polgármester urunk a kolera elleni óv intézkedések megtételére felhivó előterjesztésére.

Ezen tárgy igen izgatott kedély állapotokat idézett elő, s kevésbbé múlt, hogy képviselőink szem- előtt tévesztve az ügy sürgős intézkedések megtételét igénylő voltát, nem ott kezdték a dolgot a hol a fen- forgó, s a várost — nagy közlekedéssel biró fekvésénél fogva, nagyban fenyegető s igy rendkívüli és gyors cselekvést követelő szempont tartandó 3zemelőtt — hanem oly értelmű intézkedéseket kivántak keresztül vinni — melyek ha rendes körülmények közt elvitáz- hatlan előnynyel birnának, is de akkor midőn a kolera úgy szólván városunk küszöbén kopogtat, és minden perezben tartani lehet attól, hogy Toulonból még telegrafon is ide érkezik: elkésett és a nálunk meg nem felelő intézkedéseknek lennének tekintendők. Voltak ugyanis — egyes képviselők, a kik gyors intézkedések megtétele helyett — mindenekelőtt is a város kicsatornáztatását óhajtották volna keresztül vinni és megvalósítani; — igaz, hogy arról megfeledkeztek, hogy első sorban is a városnak ily nagy költséggel járó kiadásokra pénze nincs; kihagyták másodszor a számításból azt, hogy a beköszöntött nyári nagy meleg épen nem szokott villámhárító lenni a kolera ellen s igy ha tetszik annak be jönni hozzánk, hát nem várja be a város kicsatornáztatását. — Hanem hála a képviselő-testület — a nagy meleg daczára is higgadtan gondolkozó részének: — a csa- tornáztatás eszméjét ezúttal elejtette s a helyett, az opportunitásnak megfelelően, a kolera ellen ót intézkedések gyanánt elrendelte : hogy a város utczái és tereiről mindenféle piszok és rondaság eltávolíttassák a fertőtelenités szabályszerűen eszközöltessék ; a pecze- gödrök tisztán tartassanak; nyílt árnyékszékek emésztő gödrökkel elláttassanak; a vásártéri és vereskereszti mocsárok lecsapoltassanak; a békás utczai árok ki- tisztittassék; a város utczái sepertetésének állandósítása mellett — a csatornákban levő sár azonnal el- hordas8ék; a kék festők, szappanosok és keményítősök vize ne az utczára bocsájtassék, hanem felfogatván a Dunára kihordassék; a mennyiben sertés, és egyébb, szúrva ölt állatok háznál vágatnak le — erről a hatóságnál — minden egyes drb levágásánál je- tentés tétessék, az ily állatok vize pedig — mint ez, idáig gyakoroltatott — semmi tekintetben az utczára ki ne eresztessék; végül, hogy a város majorban két osztálylyal ellátott kórház emeltessék és minden köztemetőben egy-egy, mindenesetre pedig a városon kívül egy halottas kamara állítassák stb. —- Egyúttal a közegészség ügyi bizottság — mely nagyban megfogyatkozott volt, következőleg alakitatott megí megválasztattak abba a képviselő-testület részéről tagokul : Dr. Freysinger Lajos, Dr. Steiner Márton, Csá- volszky József, Krezsák Ferencz, Olgyay János, K. Csereklye István, Witt Manó, Dr. Csányi János, Kre- nedits Ferencz, Zemanovits József, Bezdek János és Péts Sándor, magától értetődvén, hogy a városi főorvos, jegyző, lelkészek tanítók, ezen bizottságnak az 1876. évi XIV. t. ez. értelmében szintén tagjai.

Ezen tárgyon a közgyűlés átesvén felvétetett a Dunagőzhajozási társulatnak azon, a megye főispánjához intézett kérelmi ügye, melyben a várost utasittatni kéri, hogy a Gállik-féle ház és püspöki lak közti utcza

tőlünk is nagyszámú áldozatot követelt, igy az 187,/3-ki kolera közel egy negyed millióval apasztotta meg hazánk népességét. A mostani epidémia a negyedik be- hurczolás keletről. Valamennyi epidémia a behurezo- lásnál eleinte lassan terjed, igy 1865-ben számos európai kikötőben benn volt már s mégis főelterjedése 1866-ban kezdődött.

A kolerát, mint fertőző és ragályos betegséget, sem cordon- sem resztegzárral nem lehet útjában feltartani ; mert a fertőzést közvetítő anyag oly természetű, hogy a légáramlattal tovavitetik. A kolera-ba- cillusok, melyek nemcsak ruhaféléhez hanem szilárd tárgyhoz pl. jármüvekhez is tapadnak, részint ily utón, részint a porral a szélvész alkalmával tova vitetnek.

Bizonyára alig találkozik egyén, ki a cholera eljövetelét óhajtaná. Mert hazánknak, annyi balsors- és viszontagság után, most, mikor a béke angyala is szétterjeszté fölötte szárnyait: a legnagyobb nyugalomra és erő gyűjtésre vau szüksége. A Gondviselés valóban nagyobb csapást nem mérhetne ránk, mintha a rémületes járványt küldi közénk. Első sorban az ország közgazdasága szenvedne óriási anyagi kárt, elölné a forgalmat, megzavarná az ipart és a kolerá- tóli félelem meggyöngitené a nép energiáját.

De azon örvendetes haladás, melyet különösen az utolsó évtizedekben országszerte a köztisztaság terén észlelünk, remélleni engedi, hogy a járvány, ha hazánkban — Isten mentsen — mégis felütné tanyáját, kevésebbó sarczolna meg bennünket és nem tarthatna a hullák ezrei fölött az előbbiekhez hasonló diadalutat; mert azon fenyegető veszélyt, melyet ránk hozhatna, az ésszerű — hygieniával, — azé tekintetben leghatalmasabb óvszerrel elháríthatnák; a légáramlattal hozzánk jutott kolera-bacillusok pedig a koleraellenesen praeparált talajon aligha tenyészhetnének.

Közli: Weisz József.

minden szerves testet is megtámad, igy a mikrosko- pikus élősdieket is, — azokat vegybontás utján oxy- dálja, elégeti. Hason hatásúak : a jód és bróm is- Ebből látható, hogy a chlór-mész egy radikális fertőz- telenitő szer.

Még nagyobb figyelmet érdemel azonban a car- bolsav, mely ez idő szerint, mint általánosan ismert fertőztelenitő szer szerepel. Általános használata azon idő ponttól datálódik, mióta Lister, hírneves angol orvos tanár, antiseptikus sebkezelési rendszere által a sebészi műtéteknél alkalmazásba hozta. A műtétek most Lister rendszere mellett a carbolsav egész zápora mellett végeztetnek; a sebészeti műszerek ezzel fertőztelenittetnek, sőt a sebek is Lister-féle antiseptikus carbolos kötésekkel födetnek. Lister a carbolsav- nak ilyetén czélra használata által az emberiséget örök hálára kötelezte. Mert mig a carbolsav általi fertőztelenités a sebészi műtéteknél mellőztetett, addig a mütett betegek nagyrésze, nem a hibás műtét, hanem inkább seblázak, és vérfertőzés folytán múlt ki, mi a csirgombók behatásának volt tulajdonítható.

A carbolsav jótékony hatása éppen abban culminál, hogy az apró mikroscopicus élősdieket, melyek a tisz- tátlan talajt, vizet és levegőt saturálják, teljesen ártalmatlanná teszi és megsemmisíti: A carbolsav azon tulajdonságánál fogva, hogy illékony, tehát, hogy már a közönséges hőmérséknél is elpárolog, alkalmas nemcsak a szilárd anyagok, hanem a levegő fertőzteleni- tésére is, amennyiben a csirákat mar a levegőben semmisíti meg. A carbolsav a chlórnak már azért is eléje teendő, mert kezelése nem oly terhes és az ember takhártyáit sem izgatja annyira. Általános fertőztelenitő szer gyanánt tehát a carbolsav ajánlható, mert a carbolsav a ruhanemüeket sem mocskolja be, holott a chlórmész az ellenkezőt szüli; — de a levegő fer- tőztelenitésére mindkét, szer egyaránt használható. Jeles fertőztelenitő szer a Kolbe, lipcsei vegyész által ismertetett salycilsav is, különösen az ivóvíz és élei- 1