Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-12-10 / 50. szám

= A Csendőrök f. hó 5-én érkeztek városunkba, hol működésűkét január elsején kezdik meg. = Csendélet Harasztiban. Meg- jővén az uj bor, megjött a nép kedve is. Elfelejt ez ekkor mindent; el a családi nyo­mort, el az adót, el annak végrehajtását és „mulat.“ Hogy aztán ily gyakori és csopor­tos mulatások gyakran mily végzetesek szok­tak lenni, arra példa a kővetkező eset is, mely a Vácz Ilartyántól alig egy negyed­órányira fekvő Haraszti pusztán esett meg a műit hót végén. A puszta szőllőkkel van körülvéve, mely szőlőkben kunyhók is van­nak, azokban minden estefelé mulat a nép. A puszta béresei sem leven viaszból, mint a féle „bormegisza“ emberek, ők is kikinéz­nek oda s kapván egy két pohár bort haza mennek és ott jámbor kalandok és élemé- nyek elbeszélésével szoktak az időt eltölteni. A múltkor azonban nem igy történt. A bé­resek a szokottnál több bort is kaptak, s jókedvükben valami csekélységen összekap­tak úgy hogy 3 béres vasvillával s más effele fegyverrel úgy helybenhagyta egymást, hogy kettő felgyógyulásához kevés a remény. Az összeütközésnél az általános hadvezeii jel szót: „Üsd a fejét ott nem sántul meg' követvén, mindháromnak feje szét van ha­sogatva. — Mcrcskedőiuk és iparosaiul« ügyeimébe. — Több kereskedő és ipa­ros részéről panasz tétetett a m. kir. föld- mivelós ipar és kereskedelmi miniszteimúl­nál amiatt, hogy a kereskedő segédek és ügynökök, áru megrendelések gyűjtésé­ben a közigazgatási hatóságok által több városban megakadályoztattak. —- Ezen pa­nasz folytán a nevezett szak minisztérium í. évi. 43302 szám alatt akként határozott, hogy' az 1872 évi AIII. t. ez. alapján ki­mondta, .miszerint iparosainknak és keres­kedőinknek- úgy saját mint mások készít­ményeire nemcsak lakhelyükön hanem azon kívül is az ország bármely helyén, sőt az oszt. birodalmi tanácsban képviselt orszá­gokká! 1878 ik évben kötött XX. tcz. XIV. czikkelyóben foglalt viszonosságnál fogva a monarchia másik felében is, valamint meg­fordítva az oszt. alattvalóknak a magyar korona területén, megrendeléseket gyűjteni vagy gyüjtetni jogukban áll. — Kimondta végül ezen miniszteri rendelet, hogyr az 1872 évi Vili. t. ez. 32. §-ában. foglalt azon korlátozás, mely szerint az említett Készítmé­nyek elad á s a a telep vagy fióktelep he­lyén kívül csakis havi vagy országos vásá­rokon eszközöltethetik: a megrendelések gyűjtésére nem vonatkozik, miért is ezen utóbbi foglalkozás bármikor is az ipar törvény 29 §-ában említett bejelentési köte­lezettség nélkül gyakorolható. = IDasagi Ásílal és üát ki orgona készítő Aradon, kit csak azért -említünk meg, mert a váczi református templomban a Ráday által vett orgonát is ő készítette, magas kitüntetés érte. A vallás- és közok­tatási miniszter ur ő Exciája elismerő le­Ilogy egyet mondjak a sok közül, meg­kísértem leírásomban az „extemporizálást.“ Skizz-könyvvel kezemben s pipával a számban fel s alá sétáltam az én igen tisz­telt Kozáky Dániel uram kertjében, nagy flegmával nézve az előttem repdeső méhe- ket. E flegma talán máig tartana, ha a szomszédban meg nem pillantom azt a ked­ves iczi-piczi (tizenhét éves volt az eszem- adta) parasztlány t, amint telt idomú lábai­val a kapát jól a földbe nyomja s olykor­olykor — rám tekint. Vajon mit akarhat? — kérdem ártatlan magamat. Tán csak nem ismer?!’ Sz nem vagyok én Jókai, akit minden ember a „te-tu“ barátjánál is jobban tart emlékezetében. — Dictum- factum! kezdém ostrom alá venni a — várat. A palánkhoz közeledtem, A nagy szénakaz­lak jó búvóhelynek kínálkoztak egy szerel­mes pár számára. Megszólítottam. — Hogy hívják, galambom. Rám tekintett, oly ártatlanul s oly megigézően, hogy a skizz-könyv legott kipoty- tyant a kezemből. — Az ón nevem: Erzsi. Erre már a pipám is pottyanási veszély­ben forgott s a milyen „pechvogel“ vagyok le is pottyant volna, ha a pipa az — enyim lett volna, de mivelhogy azt nekem csak a kedves postamester ur, Welzer Andor adta egy heti ajándékba, hát nem is pottyant a földre, csak ide-oda lóbálódzott, mint a zélhajtotta nádszál. Erzsi! Az én eszményképem, kedvesem, mindenemnek a neve 1 Hej 1 hány rósz vers­nek (jó verset még soh’se irtain) voltál te okozója! Hány éjszakám volt miattad álmat­lan s mégis oly kedves, midőn a sűrű ho­mályban tünde termeted véltem felém leb- bermi s az angyalok beszédét haliám ajkaid­ról. A te szorít neved ernlité a kis paraszt- loány a hallatára te jutottál eszembe büszk®< veiét intézett a kitűnő ezég főnökének azon alkalomból, hogy az országos zene akadé­mia nagy termében felállított hangverseny­orgonát mint külsőleg, úgy belszerkezetileg a kitűzött czélra megfelelőbek ismerték el a szakértők. Úgy tudjuk, hogy a Meiszner család rokonságban van a derék műiparos­sal. Gratulálunk nékik hozzá! = A korcsolyázók érdekében, az egylet elnöke már megtette a szükséges in­tézkedéseket, bogy a közelebbi kilátásban levő fagy után a „derecskében“ alkalmas jégpálya legyen a jégsport kedvelőinek. Az aláíró iv e héten fog köröztetni a tagok közt. Uj tagok jelentkezhetnek Dr. Freysin- ger Lajos úrnál. = Lapunk mai szfuuáhan kő zölt „Utazás Penczre“ czimü tárczát a „ Magyarország és a Nagy világból“ vettük át, mert közel vidékünket érintvén bizo­nyára olvasóinkat is érdekelni fogja. = Mis «‘/.imitálom művész. Nem a kis Baloghról akarunk szólni kinek hír­nevével telekürtölték a lapok a nagy vilá­got, hanem a mi Marczinknak a fiáról a kis 9 éves E dúsról, ki már mint a banda rendes tagja a nagy czimbalmon versenyt játszik a banda többi tagjaival, s a legnehezebb opera részleteket bámulatos ügyességgel játsza el a czimbalmon. Ajánl­juk zenekedvelő fiatalaink figyelmébe hall­gassák meg a kis művészt s karolják őt fel. = IFoIIrat Kossuthnak. A múlt vasárnap tartott képviselete közgyűlésen Reiser Béla ur indítványára egyhangú­lag elfogadta, hogy Kossut h Lajos nagy hazánkfiának, ki városunknak képviselője is volt 80 éves születésnapja alkalmából üd­vözlő feliratot intéz. = Valami a Caariáról. Mindnyá­junk előtt tudva levő dolog, hogy a kápta­lan tulajdonát képező „Curia“ vendéglő is­tállói a káptalan utcza felé vannak építve, s azokból rendőrellenesen eresztetik ki az istállók leve, esős napokon s megfertőzted a Káptalan, Gasparik és Fazekas utczák le­vegőjét, mert azokon keresztül folyik le a gombás patakig; többször felszóllaltak mar a miatt e lapok hasábjain, de az mindig falra borsó volt. Volna most még egy sza­vunk a Nagyságos káptalanhoz, mely ha meghallgattatnék mind városunk, mind a káptalan érdekei előmozdíthatnának. Czél- szerü lenne ugyanis ha az istállók az ud­var másik felére építtetnének mert onnan az istálló-vizeket könnyebben lehetne a Szt.-Háromság tér csatornájába levezetni. A jelenlegi istálló helyiségek pedig bol­tokká átalakítva tetemes jövedelmet bizto­sítanának, mert iparosaink s kereskedőink bizonyára igyekeznének e kedvező s nagy forgalmú helyen levő boltokat kibérelni. Vegyék ezt a nagyságos káptalan tagjai megszivlelésül. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: ífj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV. szép leány. (Oh mond erre: „Hát nem min­dig gondolsz reám ?“) — Van-e szeretője? — kérdem a pa­rasztleánytól. Ismét igézőén szegzé rám szemeit s elpirult. Talán csak a gyönge szellő lehell- te reád a pirt.... — Tudnál e te engem (már ekkor tegez­tem) igazán, de igazán szeretni. Mosolygott. — Nem lehetek én sohasem az ifjúr — felesége. — Nem e? Hát ki mondja azt? — Mértén szegény parasztleány vagyok, az itj’ ur meg — „úr.“ — Eh 1 az mitse tesz. Paraszt leszek miattad. Veled kapálom a krumplit. — Hát akkor jöjjön ; próbálja meg. Atugortam a palánkot s mellé álltam kapálni. — Csókot nem kapok, he? kedves Erzsim 1 — Nem szabad! — S miért ne ? — Ha meglátná az édes anyám, tán még azt gondolná... — Igazad van 1 Soká beszélgettem még vele s meg is jutalmazott — főtt krumplival, mit a kis öcscse hozott neki ebédre. Megjegyzem, hogy beszéd közben olykor tót szavakat vegyitett a magyarok közé, valószínűleg a tót-magyar barátság jeléül. Szép leány szavából még a tót beszéd is magyarán hangzik. * * Nyilttér.*) Szód, 1882. Becs. 9. Tekintetes Szerkesztő Úr ! Nincs szándékom egy kellemetlen, sőt fájdalmas ügyet hírlapi vita tárgyává tenni; de a mennyiben a „Budapest“ f. év nov. 27-iki számában megjelent „Paraszt tanító“ czimü közlemény nékem való tulajdonitásá- ból, a „Váczi közlöny“ decz. 3-iki számának „Vidék“ czimü rovatában ellenem a legsuj- tóbb vád emeltetik, kötelességemnek tartom, nyilatkozni a következőkben. A „Paraszt tanító“ czim alatti közle­mény tudtom, beleegyezésem és hozzájáru­lásom nélkül jelent meg. Ennél fogva felhí­vom a „Budapest“ tisztelt szerkesztőségét illetve a levelező urat, szíveskedjék magát megnevezni, vagy kinyilatkoztatni, hogy a kérdéses közlemény nekem tulajdonítható ez A„ Váczi közlöny“, Vidék czímű ro­vatának közleményére nézve pedig kinyi­latkoztatom ; miszerint legbensőbb meggyő­ződésem szerint a pánszlávizmushoz való legkissebb közeledést is a legfeketébb haza árulásnak tekintem és hogy ezt nem csak mondom ^ de érzem is, tanúsítja az is, hogy, 15 évi tanítói pályámon legbensőbb kö­telességemnek tartottam a magyar nyelv si­keres tanítására különös figyelmet fordítani, s ebbeli törekvésemet mindjárt kezdetben igen kedves alkalmam nyillott.— mint Esz­tergom megyei k u r r a 1 i tanítónak — a tisz­tán tót ajkú tanonczaimnál érvényesíteni és büszkén hivatkozom is rá. hogy a Nagy Méltóságú M. kir. Ministérium által a ma­gyar nyelv legsikeresebb tanításáért kitűzött díj aranyát már 1868 ban elnyerhetni sze- ronesém volt; hogy pedig azóta e pályámon való. működésem alatt mint tanító hazafiui kötelességemet lélekesméretesen teljesítet­tem, hivatkozom mindenkire kiknek műkö­déseimről tudomásuk van, s felkérek bár­kit ez iránt tartózkodás nélkül nyilatkozni. Mindennek tiszta öntudatában a „Vidék“ czímű czik azon súlyos vadjára nézve; högy-p á n s z 1 a v vagyok) nem szorultam bocsánat kérésre, sőt felhívom a névtelen közlőt, hogy bár mi néven nevezendő igaz adatai vannak súlyos vádja bizonyítására közölje nyílványosan; különben rágalmazó­nak tekintem. Hudecsek Jósét. ítélet kihirdetés. 18152. sz./ btjb. 882. Őfelsége a király nevében a h pesti 4 — 10. kér. kir. btö. járásbíróság által ítélt etet: Szabad lábon lévő Koller Anna férj: Ba­lás Imréné Hont in. Hodrus-bányai szül: 48 éves rom. kath. állítólag ügyvéd neje s egy 26 éves fiú gyermek anyja, büntetlen előéletű, szakácsnő, vétkesnek találtatik a btk. 261 §-ába ütköző becsület sértés vét­ségében s ezért büntetésül 15 nap alatt fi­zetendő s a btk: 27 §-ában jelzett czélra fordítandó 12 (tizenkét) forint pénzbünte­tésre ennek behajthatatlansága esetén 2 *)— E rovatban közlöttekér felelőseget nem vállal a Szerk. Falun megkívánják az embertől a láto­gatást, Annyira belejöttem a látogatásokba (különösen a Witwindits bácsit gyakran látogattam a jó bor s kedves családja miatt), hogy még azokhoz is bekukkantottam, a kik nem voltak rá elkészülve. így a Palya kocsishoz is benézdegéltem az istállóba, minek nagyon örült, de a ka­pott bagónak valószínűleg még jobban. — Mi fajta foglalatossága van az ifj, urnák? — monda a bagót rágó Palya. — A többek közt újságokba is irok. — Eujnye 1 Nem is tudtam, hogy maga csinálja az újságokat. Sok píze lehet akkor 1 Aztán hát hogyan csinálják az újságokat? Meséltem neki valami nagyot, minek következtében nagy nuctoritás kezdtem előtte lenni. * * * Már bocsánatot se merek kérni a sok kitérésért; de mikor az a kis hegy-völgyes falu lebeg előttem, magam is össze-vissza, liegyet-völgyet irok. Sokat fogok még rólad írni, kedves Pencz falum, s lehet hogy idővel szebbet, jobbat mint most. Addig is emlékezzél reám, jó „vendég-madaradra“, ki gyakran, nagyon gyakran szeretne erdőid árnyában a zöld pázsiton pihenni s feledni mindent — s ta­lán azt is, hogy pesti Erzsikéje őt nem szereti. Áldás kisérjen minden évben ; — terem­jen jó borod, legyen szép vetésed s bővel­kedjél mindig úgy a szép lányokban, mint mostan. Nert ha neked jó dolgod van, én is boldog vagyok. (két) napi fogházra ítéltetik, s az élelme­zési költségekben marasztaltatik. Jelen íté­let m. vádló kérelmére a btk. 277. §-a. alapján vádlott költségén a „V áczi K ö z- 1 ö n y“-ben közzé tétetni rendeltetik. Indo­kok : Vádlott, kit férje 9 évi együtt lét után még 1868 évben hűtlenül elhagyott, hosszas keresés után a budapesti ügyvédi kamaránál megtudta, hogy egy hasonnevű t. i. Balázs Imre ügyvéd mint bejegy­zett kamarai tag Váczon csakugyan léte­zik. Erre vádlott elkezdte magán vádló Ba­lázs Imre váczi ügyvédet szemrehányásokat tartalmazó leveleivel ostromolni, melyek azonban válasz nélkül maradtak; — mire ismét vádlott részint m. vádlóhoz, részint váczi ismerőseihez jobbára nyílt levelezési lapra vezetett oly tartalmú leveleket inté­zett,'. melyekben magán vádlót „hunezfut“ gazember, keresztlevél hamisítónak“ nevezi, ki őt hűtlenül elhagyta, s Budapestről ká­véházi kéjhölgyekkel Nógrádmegyébe szö­kött. Jóllehet vádlott a tárgyalás során vele szembesített magán vádlóban a keresett hűt­len férjet fel nem ismerte, s határozottan kijelentette, hogy magán vádlót sérteni nem akarta, személye iránt tévedésben volt, mindazonáltal a büntetendő cselekmény ma­gánvádlóval szemben létesült, miután kívüle más hasonnevű egyén Váczon nem Lakik. Vádlottat ennek folytán magán vádló ké­relméhez képest a becsület sértés vétségé­ben vétkesnek kimondani, s tekintettel bün­tetlen előéletére, vagyontalanságára, tetté­nek tanúsított töredelmes megbánására s ha bár megnem engedhető módon és alak­ban, mint megcsalatott hitvestárs csupán egyéni jogainak érvényesítését czélozva kö­vette el a törvényszegést, egyébb súlyosító körülmények hiányában a fenti mérvben büntetni s a jogkövetkezményekben marasz­talni kellett. Mely ítélet szabályszerűen ki- liirdettetvén, fellebezési jogaikra lett ki ta­nítás után, úgy Balázs Imre magán vádló mint Koller Anna vádlott áltál megnyug­vással fogadtatván jogerőre emelkedett. Kelt Budapesten 1882. október hó 29. A Budapesti 4—10 kerületi k. büntető jbiróság. Árverési hirdetmény. 4097/82 tkvi sz. Eichel Jakab vhtató- iiak Ölvedi István vhtást szenvedő ellen 200 frt tőke követelés és jár. iránti vhtási ügyében. 1. Az 1S82. évi deczember hó 23. nap­ján d. e. 10 órakor Rákos-palota község házánál megtartandó nyilvános árverésen árverés alá bocsáttatik a rákos-palotai 235i sz. tjkvben Ölvedi Ferencz, kiskorú Ölved. István, Terézia és Julianna nevén álló A-f- 115 hr. US nép sor sz. a. ház és pedig Olvedi Ferencz, kiskorú Ölvedi Terézia és Julianna illetősége az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a d. pontja alapján 160 frt kikiáltási ár­ban, — ezen árverésen a fent körül irt in­gatlan a kikiáltási áron alól is eladatni fog. 2. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10% vagyis 16 frtot készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított óva­dékképes papírban a kiküldött kezéhez le­tenni. 3. Vevő köteles a vétel árt 3 egyenlő részletben és pedig az első %-dát az ár­verés napjától számítandó 30 nap nap alatt a második %-dát az árverés napjától szá­mítandó 3 hó nap alatt a harmadik %-dát ugyanazon naptól számítandó 6 hó nap alatt minden egyes vétel ári részlet után az ár­verés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az 1881. évi deczember 6-án 39425 J. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a váczi kir. adóhivatalnál mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánat pénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 4. Vevő köteles a vétel után járó kincs­tári illetéket viselni. 5. Vevő köteles az épületeket a bir­tokba lépés napjával tűzkár ellen biztosítani. 6. Áz árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép ; ennél fogva a megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől őt illetik. 7. A vevőnek a vételi bizonyítvány az 1881. LX. t.-cz. intézkedései értelmében csak az esetben fog kiadatni, ha az árve­rés napjától számított 15 nap alatt az idé­zett t.-cz. 187. §-a intézkedésének megfelelő utó ajánlat nem tétetik. 8. A tulajdonjog bekebelezése csak a vétel ár és kamatainak teljes lefizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. 9. A mennyiben vevő az árverési fel­tételek bár melyikének a kitűzött időben eleget nem tenne a megvett ingatlan az érdekelt felek bár melyikének kérelmére az 1881. évi 60. t.-cz. értelmében vevő veszé­lyére és költségére bánat pénzének elvesz­tése mellett újabb árverés alá bocsáttatni és eladatni fog. Vácz, 1882. szeptember 22-én. A váczi kir. jbság mint tkvi hatóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom