Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-15 / 3. szám
IV. évfolyam. 3. szám. Vácz, január 15. 1882. ■ m VACZIKOZLON v HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ' TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI S IRODÁÉI HETILAP, Megjelen minden vasárnap. jM Előfizetési árak: Évnegyedre .......................1 frt UO kr. házhoz hordással vagy póstai szétküldéssel. Egyes szára ára 13 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők: Yácz; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. Bérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Városunk népesedési mozgalma 1881-ik évben. Az ember érzék-szellemi alkotásánál fogva érzéki természetének fentartása körül szükségletei kielégítése végett anyagi eszközökre szorul. De az ember egyúttal társas lény lévén, sorsa bizonyos adott társadalmi kör sorsával olvad össze. Innét van az, hogy egy bizonyos társadalmi körnek (államnak, városnak) jóléte, vagy művelődési haladottsága, nem az egyesekben, hanem magában az egész társadalmi körben keresendő. Igen, de a mint az egyes ember, úgy maga a társadalom is, szükségleteit az anyagi világból meríti; vagyis a társadalom fentartása, mint közvetlen okozat, sorakozik az anyagi világ eszközeihez, mint okaihoz: minélfogva az adott okozatból a megelőző okokra helyes deductióval biztosan következtethetünk; ebből kiindulva minden tartózkodás nélkül állíthatjuk, hogy: „a nép anyagi jóléte, a közgazdasági állapotok kedvező volta, a közmivelödés emelkedése ép úgy, mint minden társadalmi viszály, politikai rázkódtatás, a nép-vagyonosság hanyatlása és bár-minemü közgazdasági válság a népmozgalmakban hü kifejezést talál“ A népesedési mozgalom egészséges vagy beteges volta a társadalmi és politikai viszonyokkal egyenes arányban áll, azoknak fokmérője. Azért fontos tehát népesedési mozgalmainkkal tisztába lennünk, hogy az azokban jelentkező számarányokból a megelőző bajok gyökereire következtethessünk. Igaz ugyan, hogy korábbi adatok hiányában ezen első kísérletünk hiányos, és következtetéseink hézagosak maradnak : mindazonáltal népesedési mozgalmunk mostani állása, érdekét teljesen el nem veszíti. Yácz lakossága állott: 1857. évben 12799 lélekből, 1870. „ 12894 1881. év elején 13299 „ 1881. év végén 13318 „ vagyis: Összes szaporodásunk 1857. évtől kezdve 519 lélek, és ebből az utolsó évre esik 19 lélek. 1857 — 1870. év közötti összes szaporodásunk tizenhárom évre 0 ri°/0, egy évi átlag 0.456%; mig 1881. évben egy évi szaporodás 0.15°/oHa össze hasonlítjuk a szaporodás arányát 1857 —1870-ig Magyarországban, hol O.99°/0 volt, és Ausztriában észlelt aránynyal, hol 0.91% volt, azt találjuk, hogy városunk szaporodási aránya emezekénél sokkal kedvezőtlenebb volt: ellenben mostani arányunk jóval kedvezőbb. így bár utolsó évi szaporodásunk absolut száma (19) igen csekély szám, mégis nyugodtan tekinthetünk rá, ha meggondoljuk, hogy hasonló szaporodás mellett 10 évi átlagunk l.6°/0 vagy is egy száztólinál magasabbra emelkednék. Hogy annyi nyomor és oly sok baj után ezen kedvező arány minek tulajdonítható, a korábbi évekről részletes adataink nem lévén, — alig találhatjuk el. Mindenesetre azonban számításba veendő, hogy az 1857—1870 ik évek közti átlagot, az 1859- iki és 1866-iki hadjáratok, valamint az 1866-ik évi cholera járvány áldozatainak száma nyomta annyira alá: minélfogva a múlt évi szaporodás nem feltétlenül javulást jelez, mint inkább a normális állapot megközelítését. Befolyása volt erre minden esetre az 1879. és 1880. évek termésének is, valamint azon körülménynek is, hogy a boszniai hadjáratból 1879. év tavaszán tömegesen haza bocsájtott katonáink közül (kik 1878. évből elmaradtak) számosabban nősültek. Ezzel bele nyúltunk az esketések viszonyaiba, — bár a fentebbi szaporodás okaira nézve, a múlt évi esketések számaránya befolyással nem lehetett: mindazonáltal lássuk, hogy e tekintetben miként vállalkoztak a családi terhek elviselésére ifjaink: Házasodott : A férfi polgári állása szerint honoratior kereskedő és földmiiparos VC3 Róm katholikus 94 pár. nőtlen hajadonnal 63 pár nőtlen özvegygyei 8 „ özvegy hajadonnal 14 „ özvegy özvegygyei 9 „ 6 pár 40 pár 48 pár Református 14 pár. nőtlen hajadonnal 13 pár nőtlen özvegygyei 1 „ özvegy hajadonnal — „ özvegy özvegygyei — „ 2 pár 6 pár 6 pár Evangélikus 3 pár. nőtlen hajadonnal 3 pár — pár — pár 3 pár Zsidó 11 pár. nőtlen hajadonnal 8 pár az egyik özvegy 3 „ — pár 11 pár — pár Összesen: 122 pár nőtlen hajadonnal 97 pár nőtlen özvegygyei 9 „ özvegy hajadonnal 17 „ özvegy özvegygyei 9 „ 8 pár 57 pár 57 pár Ezekből: Az alvárosi róm. kath. plébánián 54 pár. nőtlen hajadonnal 36 pár nőtlen özvegygyei 7 „ özvegy hajadonnal 6 „ özvegy özvegygyei 5 „ 3 pár 24 pár 27 pár A felvárosi róm. kath plébánián 40 pár. nőtlen hajadonnal 27 pár nőtlen özvegygyei 1 „ özvegy hajadonnal 8 „ özvegy özvegygyei 4 „ 3 pár 16 pár 21 pár Orthodox zsidó 1 pár. nőtlen hajadonnal 1 pár[ — pár 1 pár — pár Haladópárti zsidó 10 pár. nőtlen hajadonnal 7 pár egyik özvegy 3 „ — pár 10 pár — pár Ezen táblázat szerint egy esketés nálunk esett 109 lélekre. Az egész Magyar államban 1852 — 65 évi átlag egy esketés 108.7 lélekre, 1867. évben 89.9, 1868. évben 72.8 1869. évben 87., lólekre: minélfogva e tekintetben utolsó évi viszonyaink a Magyar állam átlagos viszoi.yaival szemben kedvezőknek egy átalján nem tekinthetik. Hogy ennek az átaláno9 hadkötelezettségnek 1868. évben történt behozatala és ez által ifjaink- nak a házasulási kedvben törvény által való akadályoztatása is az egyik ok, mindenki beláthatja. Mert mig egy részről 23. élet évének betöltése előtt a törvény rendelésénél fogva ki sem házasodhatik, addig másrészről a katonává sorozottak katonai kötelezettségük tartama alatt önkényt tartózkodnak eme fontos lépéstől. Ezen számaránynak különben még az absolut korszak számarányánál is kedvezőtlenebb volta minden esetre arra enged következtetni, hogy a család alapításának és fentartásának azon előfeltételei, melyekre a a magyar eddigelé mindenkor bizton számított, ma már mindegyre kevtsbülnek. Jóllehet a'magas esketési arány magában nem feltétlen bizonyítéka a jólétnek; de mindenesetre természetes folyománya valamely nép összes gazdálkodási rendszerének. A magyar nép földmivelö nép, nála a megélhetés feltételét egyrészt apai kezekből maga a természet adja, másrészt pedig két kezében bízva a még szükségeseket önmaga teremti hozzá, főfoglalkozása lévén az őstermelés a házasság nemcsak nincsen terhére, sőt sikeres munkásságához az nemcsak elkerülhetlen, feleségének karjaiban és a gyarapodó család ujonczaiban kínálkozván gazdasága számára a legolcsóbb és mégis legbiztosabb munkaerő: annál sajno- sabb tehát, ha arra tapasztalatra kell jutnunk, hogy a mik eddig nálunk a fiatalt a házasságra sarkalták, azok a momentumok ma már nem elég erősek arra, hogy a család állapítását magára vállalja. Még kedvezőtlenebb színben tünteti fel viszonyainkat azon körülmény, hogy bár városunk jobbára föld és szőlőmivesek által lakott város, mégis a honoratior, kereskedő és iparos osztályokba tartozók közt kötött házasságok összege (8—{—f>7) 65 jóval felülmúlja a földmivelők között létrejött esketé- sek "számát, az 57-et. Pedig átalános tapasztalat szerint földmivelők között a köznyomor hatása az es- ketések számának sülyedéeénél nem annyira észlelhető, mint iparosok között. A házassági arányról legyen elég eny- nyi. Lássuk a születések számarányait. Született: Római katholikus 420 ^oi 1 Telei?" ‘21} 50 Református 41 ’ 7í! 3 Evangélikus Iá {,q " j \ 1 *« «1 ; =} « ö—? ffi* ZB ; il64 Ezekből: Az alsóvárosi róm. kath, plébániára esik: 209. (férfi 100 törvény- 13l \nö 109 télén 13/ ^ A felvárosi róm. kath. plébániára esik: 211. (férfi 119 törvény- 16l Inő 92 télén 8/ ^ Orthodox zsidó 9 4 * ~} 0 Haladó párti zsidó 49 22 * H} 0 Egy uj szülött esik nálunk minden 24.9 lélekre; Magyarországban átlag esett 1852 —1865 években minden 22.8, 1867-ben minden 24.3, 1868. évben minden 22.4 és 1869. évben minden 22.4 lélekre egy uj szülött: tehát e tekintetben is kedvezőtlenebbek viszonyaink, mint magyarország átlagos viszonyai. Összehasonlítván az esketések átlagos számát a születések átlagos számával; kitűnik, hogy mig egy esketés csak minden 109 lélekre, addig születés minden 24 4 lélekre esik: vagyis az esketések átlaga úgy viszonylik a születések átlagához, mint 1: 4 56-hoz; t. i. mig egy házasság köttetett a múlt évben, addig 4 56 gyermek született. Ezen arányból az következik, hogy egy család átlagos szaporodása összesen 4 se gyermek. Átalános tapasztalat — az okát eddig semmiféle emberélettani és semmiféle psy- chologiai elmélet meg nem állapíthatta — hogy mindig több figyermek születik, mint nő. így például a fentebbi táblázat szerint is mig fiú 274 született, addig leány csak 260. Amig egy figyermek születése esik minden 48-ik, addig egy leánygyermek születése esik minden 51-ik lélek után: minden 100 leányra esik 105 fiú. — Ezen arány valamivel változik a törvénytelen születésűek között, ahol 100 leány után esik 116 fiúgyermek születése. A törvénytelen ágyból született gyermekek száma nálunk az összes születéseknek 10.,%-jét teszi ki; és a törvénytelen születésűek száma úgy aránylik a törvényesen születettek számához, mint 54: 480-hoz; vagyis majdnem minden 9-ik törvényes születés után esik egy törvénytelen. E tekintetben is viszonyaink sokkal kedvezőtlenebbek magyar állam átlagos viszonyainál; mert Magyarországban 1854— 1870 évek között beállott törvénytelen születések az összes születéseknek csak 7.e°/0-át teszik. Mig nálunk majd nem minden ki- lenczedik törvényes születésre, addig magyar állam átlaga szerint csak minden 13- ik törvényes születésre esik egy törvénytelen születés. Hogy ez minden esetre kóros állapot, s hogy okai a házasulások kevesbültével közvetlen, a köznyomor emelkedésével pedig közvetett viszonyban állanak, — belátható.
