Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-03-26 / 13. szám
Képüakhő». A budai várkerti bazár. (Képpel a 4-ik oldalon ) A főváros egyik uj ékességét mutajuk be olvasóinknak. A Duna partján a büszke királyi palota és várkert alatt, mindjárt a lánczhid mellett; ott hol néhány évvel ezelőtt otromba alakú kissebh-nagyobb viskók éktelenkedtek: emelkedik az újon épített díszes bazár, mely valóban világvárosias színezetet ad a fővárosnak. Régebben tervezték már az éktelenkedő viskóknak lerombolását, hogy oda díszesebbeket építsenek. Mégis kezdték az épit- tést, de csak abban maradt. Végre az udvar megvette valamennyi ottani telket, hogy oda a királyi palotának és várket- nek díszére váló disz-épületeket emeljen. O felsége engedélyezte az 1.362,224 frt. 70 krnyi költség előirányzatot és 1875. év elején megkezdték az építést és ez előtt két évvel be is fejezték. Úgy volt tervezve eleinte, hogy csupa boltokat építenek, de miután az itteni kereskedelmi torgalom nem valami élénk, a boltok számát leszállították és fősúlyt az építmény cliszességére fektettek. Mindjárt a lánczhid mellett emelkedik egy épület: az udvari testőrök lakása. Ezt követi az egyik bazársor tiz bolttal. Ezután a legdíszesebb középrész emelkedik szebbnél szebb korlátok, feljárók, szobrok, festmények, erkélyek, rácsozatok és mindenféle czifrázatokkal. Majd ismét tiz bazár sor következik s végül ismét egy ház, mely lakóknak van kiadva. Ajánljuk Budapesten járó olvasóinknak e pompás építmény megtekintését. EGYVELEG. Mátyás királyról. Midőn egyszer dolgozó szobájából kinézett, látja kedves udvari bolondiát, hogy nagyon siet. •— - Hová oly sietve? kérdé a király. — Hozzád! — feleié a bolond. — Igen, de ebbe a szobába bolondnak nem szabad bejönni! — Hát akkor te hogy jutottál oda? A gallusoknak azon jó szokása volt: hogy pénzt szoktak kölcsönözni, melyet a túlvilágon fizessenek vissza. Hejh! ha Ábrahám utódai ma ezen elvet gyakorolnák ! . . Diogenestöl a cynikus bölcsek legklas- sikusabjától, midőn Dyonisíus király azt kérdé: miért van az hogy ti mindeneteket magatokkal hordó belesek, naponkint zörgettek a királyok és tehetősebb polygárok ajtain? — azok pedig a tiéteket vagy igen ritkán vagy soha sem nyitják meg?" — „A felelet igen egyszerű“ — mondá a hideg eszű szenvedély colén bölcs „a betegeket is az orvosok szokták folytonosan látogatni; azok pedig, akár meggyógyulnak, akár meghalnak, vagy igen ritkán, vagy épen nem látogatják orvosaikat.“ Az ibolya tenyésztése. Hogy egész éven át nyiljon és virágozzék az ibolya, tavaszkor, nyáron s őszkor a kertben félreeső s árnyas helyen tartandó, de úgy hogy bö levegőt kapjon. Föld ere kávéalj, csontpor, törött szén s egyébb trágya teendő kivált őszkor és télen. A hideg idő beállta előtt melegágyba vagy mérsékelten fütött szobába Uen- dö. Ezen bánásmód által az ibolyát megtarthatjuk egész éven át. I. Jakab angol királynál egy Ízben bizonyos franczia követ tisztelgett, ki a mily magas testalkatú, épp oly törpe szellemű is volt. Szellemességének hiányát azonban heves mozdulataival és sajátszerü arczjátékával iparkodott elpalástolni. Távoztakor I. Jakab lord Baconhoz fordulva kérdezé, hogy mit tart a követről. — „Felség, — lön a felelet, — úgy láttam, hogy valóban szép magas testalkatú ember.“ — „Ah, azt szeretném tudni, — szakitá félbe a fejedelem, — hogy mit tart ön az ö műveltségéről ? “ — „Felség, — vi- szonzá Bacon — e magas testalkatú ember önkénytelenül is egy három-négyemeletes házat juttat eszembe, melynél a felső emelet rendesen a leg- silányabbul van bebutorozva.“ Bach korszakban történt. Az adófelügyelő előtt a prímás — de nem az esztergomi, hanem a czigánybandáé — áll. — Hát more, ugye kerestek évenként száz forintot? — Annál többet. — Hát kétszáz forintot? — Többet uram, többet. — Háromszázat? —- Még annál is többet? — Csak állapodjunk meg háromszáznál, ez után majd fizettek 30 frt jövedelmi adót. —- Már hogy érti azst tekintetes res- pector ur? —- Hát úgy, hogy magad beismerted, miszerint 300 forintot kerestek. — Keresünk mi többet is, de mi haszna ha nem találálunk ! 7
